Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 17. MEGYEI KÉPES ÚTIKALAUZ ||ci|fec^J(aÍé A szatmári vidék központ­ja Mátészalka, az egyik leg­dinamikusabban fejlődő ma­gyar város. Történelmét olyan nevek fémjelzik, mint Zalka Máté, Esze Tamás, Tarpai Márton, Mosolygó An- Antal, akik élete a mai ifjú­ság példaképe is. Mátészalká­ról azt is tudnunk kell, hogy az országban elsőnek itt gyulladt ki a vezetéken érke­zett villanyfény, több évvel megelőzve a fővárost is. Er­ről és még számos helyi vo­natkozású érdekességről ad számot a nemrég megnyitott Szatmár Múzeum gazdag anyaga. A város strandját, amely gyógyhatású meleg vízzel rendelkezik, negyven község lakói látogatják. Tunyogmatolcson szépen berendezett emlékszoba őrzi és tárja a látogatók elé Zal­ka Máté, a község szülötté­nek tárgyi emlékeit, doku­mentumait. A Holt-Számos partján ihlette meg Petőfi Sándort a „Falu végén kurta kocsma ...” című vers. Zalka Máté szülőházát több mint 500 külföldi tekin Elek Emil képriportja tette meg eddig. A Szatmár Múzeumban. A legelső és legújabb villanyoszlop Má­tészalkán. Gazdát a darálónak Az ÁFÉSZ terveiből Új vendéglátó létesítmények a kisvárdai járásban A közelmúltban elkészült a Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ ötéves fejlesztési terve. A szövetkezet a város és 15 község ellátásáról kíván gon­doskodni a következő öt év­ben is. Arra is számítanak, hogy a tervidőszak végére Kisvárda lakóinak száma 15 ezerről 17 ezerre nő. A ter­vet úgy állították össze, hogy megszűnjön, vagy lényegesen csökkenjen a települések kö­zött az ellátási különbség. Különösen az alapvető élel­miszerek ellátását kívánja javítani a szövetkezet. A ta­valy létrehozott sertéste­nyésztő szakcsoport fejleszté­se lehetővé teszi a húsellátás javítását. Több üdítő italt hoznak forgalomba a saját üzemükből és más üzemek termékeiből. A Kisvárdán működő szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoportot átszer­vezik, így zöldségtermeléssel is foglalkozik majd a szak­csoport. A zöldség-gyümölcs ellátás javítása érdekében szerződéseket kötnek kister­melőkkel. Felvásárlási raktá­rát építenek Petneházán és Nyírkárászban. A ruhák forgalmát 45 szá­zalékkal, a vegyes iparcikkek forgalmát több, mint 60 szá­zalékkal kívánják növelni. Tíz községi boltot önkiszolgá­ló bolttá alakítanak át, a Kis­várdán épült két áruházban bevezetik új szolgáltatásként az előrendeléses házhoz szál­lítást. Ahol kell, módosítják a nyitvatartási időt. forgal­mas helyeken nyugdíjasokat alkalmaznak a kiszolgálás meggyorsítására. Kisvárda centrumában vendéglátó kombinátot és cukrászüzemet kíván építeni a .szövetkezet. A terv szerint 1980-ig Ajakon új ABC-áru- ház építésére kerül sor. Nyír­kárászon már elkezdték a büfé-falatozó építését, amely úgynevezett egytál ételt is biztosít a vendégeknek. Gyu­laháza, Szabolcsveresmart, Dögé és Pap községekben új cukrászdát építenek, az öt­éves terv végéig az ajaki cukrászda bővítésére is sor kerül. Csaknem nyolcszáz csa­lád foglalkozik Borbányán háztáji állattenyésztéssel. Kellemetlen meglepetés ér­te őket a közelmúltban, ami­kor a nyíregyházi Dózsa Tsz darálóját zárva találták. A tsz egyik napról a másikra radikálisan megszüntette ezt a szolgáltatását. így a bor­bányai állattenyésztők a Si­mái úti, vagy az Inczédi so­ron lévő darálóba viszik a szemes takarmányt. Cipe- kednek, akadályozzák a for­galmat és a városban vonul­va cseppet sem nyújtanak kellemes látványt. A tsz vezetősége egyszerű, de elfogadhatatlan magyará­zattal szolgál: a daráló fenn­tartása nem gazdaságos, fő­leg nyáron kevés a darálni való. Az épület és a villany- motorral működő daráló el­adó. Jó lenne, ha a tsz is­mét sajátjának tekintené az üzemet, mert végre a borbá­nyai háztáji állattenyésztés is kezd révbe jutni, örvende­tesen megnőtt a tenyésztési kedv. Államunk új intézke­déseivel serkenti az állatte­nyésztést, a tsz-vezetők in­tézkedése kedvszegő lehet. A borbányaiak az idegőrlés he­lyett takarmányt akarnak őrölni... (n. 1.) „Mi voltunk az elsők...44 OTTHONA A KEHÉV-SZÁLLÓ — Alig várta már a május 13-át! — meséli szőkén és mosolyogva Mándi Ilona, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 20 éves teljesítményelszámolója. Ak­kor költöztünk ide albérlet­ből. Nem volt olcsó. Meg aztán — nem minden házi néni leányálom! Sári kedve­sen bólogat, egyidős Icával, adminisztrátor a laborban. — Mi voltunk az elsők, akik beköltöztünk ide a mun­kásszállóba. Jól megva­gyunk ketten. Amikor bead­tuk az igénylésünket, nem gondoltuk, hogy ilyen jó lesz. Kész kis birodalom A szoba — melyben két heverő, dohányzóasztal és két fotel áll —, az előszoba, melynek egyik falát beépí­tett szekrény borítja, és a fürdőszoba, kész kis biroda­lom! A főzőfülkét közösen használják a szálló lakói. A mosogatóban hideg-meleg víz, az asztalokon három villanytűzhely, úgyhogy egy­szerre többen is főzhetnek. A főzőfülkéből nyíló kis he­lyiségben tárolják az edénye­ket, nem kell érte a szobába menni. — Emlékszel? — fordult Sárihoz Ica. — Mennyit szenvedtünk a mosogatással az albérletben! Melegíteni mindig a vizet... Most már csak mosolygunk rajta. Ica és Sári Kántorjánosi- ban laknak. — Munka után szívesen kézimunkázunk — kapcsoló­dik be a beszélgetésbe Sári. Gyakran megyünk moziba, színházba, esténként tévét nézünk. Az első emeleten jól felszerelt klubbunk van. A klubprogram viszont kevés. Ritkán mennek oda a fiata­lok, hiszen szombat, vasárnap legtöbben hazautazunk. Azok a klubnapok, amikor a KISZ- szervezet politikai, sport, vagy szakmai vetélkedőt ren­dez, nagyon sikeresek. Tag­jai vagyunk a természetjá­rók csoportjának is. Hegyet mászunk, gyalogtúrákat ren­dezünk. A nemrég lezajlott természetbarátok versenyén második lett a csapatunk. Mindketten tanulnak Mindketten tanulnak, azaz Ica jövőre kezdi a gyors- és gépíró iskolát. Sári másodi­kos a Kossuth Lajos Szakkö­zépiskola esti tagozatán. Itt minden lehetőségük megvan a tanulásra. A vállalat tanul­mányi szabadságot, a szálló csendet és nyugalmat ad. Kopognak. A szobaajtón függő műanyag zsinórfüggöny szétnyílik. A barna, 25 év körüli fiatalember a szom­széd szoba lakója. Barátja helyett nemsokára felesége lesz a szobatárs. A fiatal há­zasok lakásproblémáját — amíg az meg nem oldódik — így segíti a vállalat. Igaz nem nagy a szoba, de két ember­nek kényelmes otthont bizto­sít. Nylonfüggöny hiányzik még és a festmények a fal­ról, ami barátságossá igazítja majd a kopár falakat. Havi 180-ért A kétemeletes, 52 szobás épület ideális otthon. Nyuga­lom, pihenés, szórakozás — a mindez havi 180 forintért... T. I. Falu végén kurta kocsma, innen írta Petőfi Sándor a verset. Lopásért bíróság előtt Számos fiatal az ország legkü­lönbözőbb részeiből a szülői ház­tól elkerülve Budapesten vagy Pest megyében tanul, dolgozik, és kollégiumban, munkásszállón vagy albérletben lakik. így van ez Szabolcs-Szatmár megyéből is — és nem kis számban. Megfigyelhető, hogy a szülői felügyelet hiánya oda vezet, hogy közülük nem egy rossz társaság­ba kerülve, a züllés útjára lép. Az ilyen alkalmi közösségekben nagy szerep jut a már rutinos, visszaeső bűnözőknek. A társta- lanság és a meg nem értés az, ami arra készteti a vidéki fiata­lokat, hogy keressék a megértő partnert. Mivel nincs emberisme­retük, kétes felnőttek vagy fiata­lok hatása alá kerülnek és el­jutnak a bűnözésig. Ez mondható el a Fehérgyar­matról Budapestre került fiatal­korú V. Istvánról is. Amig otthon tartózkodott jó gyerek volt, szü­leinek szót fogadott és szorgalma­san tanult. Kijárva az általános iskolát, a fővárosban az épület­burkoló szakmát kezdte tanulni. A szülők időközben látogatták és érdeklődtek tanulmányai iránt, azonban a nagy távolság miatt többre nem volt lehetőségük. A harmadik évben a fiú lába alól kicsúszott a talaj. Fegyelmit kapott és kizárták az iskolából. Utána segédmunkásként dolgo­zott a Budapesti Lakásépítő Vál­lalatnál és Budaörsön lakott al­bérletben. A felettesei szerint a munkához való viszonya a leg­rosszabb volt. A munkavezetőjé­vel és munkatársaival szemben tiszteletlenül viselkedett. A tapasztalatlan fiú ez év ja­nuárjában megismerkedett Csíki Jánps esztergomi lakossal, több­szörösen visszaeső bűnözővel. Csiki tavaly december 23-án szabadult több rendbeli csalás, lopás, sikkasztás büntette és köz- veszélyes munkakerülés miatt összbüntetésként kiszabott kettő év és négy hónapi szabadságvesz­tésből. Pénze nem volt, munkát nem vállalt, ezért öt nap múlva Esztergomban hamis kulccsal be­hatolt egy magánházba, ahonnan rádiókat, órát és egyéb értéke­sebb tárgyakat ellopott, amelye­ket eladott. Szökésben volt és a rendőrség elfogatóparancsot bocsátott ki el­lene. * Budapesti csavargása alatt kötött barátságot a fiatalkorúval, aki vele tartott. Nem sokáig kertelt, közölte új­donsült társával, nincs pénze, amire a fiatalkorú egy budaörsi trafikot ajánlott neki, hogy oda betörhetnek. Megállapodtak és ja­nuár közepén egyik éjszaka az ajtót kifeszítve behatoltak a tra­fikba. Több ezer forint értékben nagyobb mennyiségű külföldi és belföldi cigarettát, édességet, vil­lamos- és autóbuszjegyet, vala­mint egyéb áruféleséget és kész­pénzt vittek el. A pénzen meg­osztoztak és a dohány áruk egy részét értékesítették. Barátságuk azonban nem tar­tott sokáig, mert Csiki Jánost napokon belül elfogták és azóta az Esztergomi Járásbíróság lopás v büntette miatt kettő év és hat hó­napi szabadságvesztésre ítélte. A fiatalkorú V. Istvánt időköz­ben elfogta a rendőrség és visz- szakerült a szüleihez. A Pestvidéki Járásbíróság fia­talkorúak bírósága előtt felel cse­lekményéért. O. F. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom