Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-16 / 167. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 16. Román hét az áruházakban Július 15-én román áruházi hét kezdődött a nyíregyházi Kelet Áruházban. A kisha- tármeniti forgalom keretében megyénkbe érkező iparcikkek árusítását ünnepélyes keretek között kezdték meg. A román hét ünnepi megnyitóján részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, ott voltak a megye és a város kereskedelmi vezetői. A megnyitóra érkező négytagú román delegációt Argyelán György, a Nagyvárad megyei szövetkezetek elnöke vezette. A román delegáció vezetője köszöntőjében egyebek között elmondta, hogy évről évre növekszik az árucsere-forgalom, s ennek a lakosság nem csak az ellátás, de a választékbővítés miatt is hasznát veszi. A kereskedelem fejlődése mellett a két ország barátsága is fejlődik és közelebb kerülnek egymáshoz Szabolcs-Szatmár megye, valamint Nagyvárad megye kereskedői, vásárlói. Végül reményét fejezte ki abban, hogy a jövőben tovább bővül a kereskedelmi kapcsolat és szorosabb lesz a barátság. Az ünnepi beszéd után Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg a román áruk hetét. 22 YV$á!i;árii^$oróh imüí Koronái kerámiák a Kelet Áruházban. A Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat idén csaknem 60 millió forintos kishatármenti forgalmat bonyolít le, s ebben a forgalomban jelentős szerepet kapnák a román áruk. Az elmúlt napokban 22 vagon különböző áru érkezett Romániából megyénkbe, értékük megközelítette a 8 millió forintot. A rendezvény alkalmával román üvegáruk, zománcozott edények, táskák, poroeláncikkek, színes karton anyagok, férfiingek, halkonzervek és egyéb áruféleségek között válogathatnak a vásárlók. Tegnap a mátészalkai Kraszna Áruházban a nyíregyházához hasonlóan román hét megnyitására került sor. Hegjelent a Fáklya A július 25-én megjelenő 14. szám közli Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkárának elméleti cikkét „A szocialista országok barátságának és együttműködésének erősítéséért” címmel. A Kárpátontúli területről, Szabolcs-Szatmár megye testvérkapcsolatáról szóló riport- sorozat II. részét olvashatjuk a lap legújabb számában. A szerző Husztra, az orenburgi gázvezeték kompresszorállomásán dolgozó több, mint 400 magyar építőhöz kalauzolja el az olvasót. „A magyar internacionalisták nyomában” címmel közli a Fáklya annak a nagyobb lélegzetvételű emlékiratnak I. részét, amelynek szerzője Ivan Fjodorovics Kuc nyugalmazott vezérőrnagy, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagja. A szerző emlékei visszanyúlnak a polgárháború éveibe, azok ról a magyarokról ír, akik a szovjethatalom mellé álltak. Kuc vezérőrnagyot a Nagy Honvédő Háború után helyezték nyugállományba — katonai pályafutása a Magyarország felszabadításáért vívott harcokkal ért véget. A „Várom rigai barátaimat” című írásban Orosz Adél nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy augusztus végén hazánkban vendégszerepei a Lett Szocialista Köztársaság Akadémiai Opera és Balettszínházának társulata. A 70 tagú rigai balettegyüttes már járt Magyarországon: 1968-ban a szegedi ünnepi játékokon nagy sikerrel mutatkozott be a Hattyúk tavával. Túl a vizsgalázon Ketten az új szakmunkások közül A többi iskolatípustól eltérően a különböző szakmunkásképző intézetekben később kezdődik és fejeződik be a nagy drukk, a vizsga- időszak. Az idén is így történt ez megyénk legnagyobb ipari iskolájában, a 110-es- ben. Az intézetben 600 nappali és nem kevés magánúton vizsgázó bizonyította igen sok szakmában rátermettségét. Túl a vizsgalázon, —tfrt- után az idei fáradtságot jórészt kipihenték — beszélgetésre invitáltuk a sok száz közül két friss szakembert. Móré Tibor központifűtés- szerelő szakmunkás lett. Megyénknek egy távoli zugából, Szamosangyalosról utazott fel 3 évre, hogy ebben a mai szakmában oklevelet szerezzen. Szülei a helyi mezőgazdasági tsz állandó dolgozói — két testvére is iskolázott. Mindvégig kollégista volt. Jól sakkozott, tagja volt az énekkarnak és az irodalmi színpadnak. KlSZ-tevékeny- sége is elismerést nyert. Gyakorlati képzést a SZAÉV-nél kapott. Már válaszút előtt sem áll, hisz átlépte első munkahelyén, a CSÓSZER-nél is az élet kapuját. Kezdő bérével is elégedett. Szabó Gábor magánúton szerzett kőműves szakmában képesítést. 16 éve az ingatlan- kezelő vállalat segéd- majd betanított építőipari munkása volt. Bár vállalatának nem volt érdeke, hogy szakosítsa magát, ő mégis bátran nekivágott... Vállalkozása sikeres lett, közepesre vizsgázott. Tette mindezt önképzése érdekében is. Már betanított éveiben is szakmunkásbért kapott! Miután végzett, mégsem hagyta cserben vállalatát. Kétgyermekes családapa. Családjával a Kun Béla utcán, egy összkomfortos tanácsi lakásban él. A kisfiúk alsós zenetagozatos, lányuk bolti eladónak tanul. A feleség, a mama is diák volt: most végezte el a nyolcadikat — a konzervgyárban dolgozik. Tanult az egész család... Suba Ernő ÚTTÖRŐKA MEGYE, AZ ORSZÁG LEGSZEBB TÁJAIN TÁBOROZNI JÓ! CSILLEBÉRC, ZÁNKA Talán minden gyerek vágya, hogy életében egyszer eljusson úttörőtáborba. Hosszú évejcen át az egyedüli nagy álom Csillebérc volt. Aztán megépült és fogadja az úttörők ezreit a zánkai úttörőváros. Öröm látni azt a sok boldog gyerekarcot, mely a táborba induló különvona- tokon felragyog. Merész álom volt eddig, ami most valóság. Akik nem látták, talán el sem hiszik, hogy kéthetenként a Keleti pályaudvarról 13—14 vasúti kocsiból álló hosszú szerelvények viszik a legjobb pajtásokat Zánkára, arra a helyre, amelynek neve eddig ismeretlen volt. Ezeken a különvonatokon ott találjuk a szabolcsi gyerekeket is. Közel 700-an vesznek részt a nyáron öt turnusban, különböző szaktáborokban. JÁRÁSI TÁBOROK A mozgalom aktivistái rég rájöttek arra, csak úgy érhető el, hogy minden gyerek eljusson életében legalább egyszer úttörőtáborba, ha minél több táborhelyet létesítenek. Ennek szellemében megépült a megyei KISZ- és úttörőtábor Sóstón. Járási táborok létesültek megyénkben Dombrádon, Rakama- zon, Tiborszálláson, Gerge- lyiugornyán és Tivadaron. Sőt, a megyén kívül is keresték a lehetőségeket, így sikerült a Balaton északi partján fekvő Káptalanfüre- den megszervezni a cseretábort. Ezekben a táborokban nyaranta 6000 pajtás töltheti kellemesen a szünidő egy részét. TÖBB FIGYELMET A ROMANTIKÁRA! Az összkomfortos táborhelyek kitűnőek, mégis menynyire furcsának tűnik, mi kor a hagyományosnak tűnő táborozások után szinte kifulladásig mesélik élvényeiket a gyerekek. A táborozás után szép emlékké válik az is, ami annak idején bizony egy percnyi elkeseredést váltott ki belőlük. Ezért tartom örvendetesnek, hogy a megyei úttörőelnökség felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és újra feleleveníti a kerékpártúrákat, a vízi szaktáborokat és teret kapnak a természetjárók is. A kerékpáros vándortáborokat úgy szervezték meg, hogy a gyerekek megismerhessék a megye irodalmi, történelmi nevezetességeit. Érintik Szatmárcsekét, Túr- istvándit, Tiszacsécsét, Tar- pát. A több mint 200 km-es útvonalat hat nap alatt kerekezik le a pajtások. A vízi szaktábor a dombrá- di Tisza-parton ütötte fel sátrait. Ennek külön érdekessége, hogy négy olyan csónakuk is van a pajtásoknak, melyet saját maguk építettek a tanév folyamán a nyíregyházi ■ úttörőház szakkörében Bátfai László irányításával. A dombrádi pajtásokkal együtt a kéthetes tábor utolsó három napján „lecsurognak” a Tiszán Rakamazig, ahol egy napot pihennék és innen indulnak haza. Az országos kerékpártúrába is bekapcsolódnak gyerekeink. A különböző helyeken táborozó pajtásakat 200 forintos táborozási utalványokkal is támogatják. Jó lenne, ha e szép kezdeményezés széleg körben elterjedne! Sánta János A „kocsikázás” is bűncselekmény Az utóbbi hetekben Nyíregyházán ismeretlen tettesek több gépjárműlopást követtek el. Főleg Jósavárosban és az Északi Alközpontban tűntek el gépkocsik, motorkerékpárok és kerékpárok. Néhány gépkocsiról éjszaka leszerelték a kerekeket . . . Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint a bűncselekmények többségét egy fiatalokból álló csoport követte el. A fiatalokra jellemző néhány eset: feltörték a gépkocsit, kocsi- káztak néhány, vagy néhány száz kilométert, valahol az út mentén megálltak és hazamentek. Jó tudni, hogy egy újabb jogszabály szerint az ilyen kocsikázás nem „jogtalan használatinak minősül, hanem lopásnak és szigorú büntetés jár érte. Az is szomorú, hogy az ellopott kerekek, gumiabroncsok és egyéb alkatrészek vevőkre, pontosabban orgazdákra találnak. Az ilyen „üzleteknél” nemcsak az eladót, a vevőt is megbüntetik. Elgondolkoztató néhány ember közömbössége is. Többen végignéztek egy-egy ablakbetörést, vagy keréklopást és nem tettek feljelentést. Pedig újabban pénzbe és érmébe sem kerül a telefonálás, mert a rendőrségi segélyhívó gombnyomásra működik. Sajnos arra is volt példa, hogy a fiatal fiú több napig kocsikázótt barátjával és a szülei meg sem kérdezték tőle, hogy kié ez a kocsi. Érdeklődésükkel esetleg megelőzhették volna a fiúk további bűncselekményeit, s az életveszélytől is visszatarthatták volna őket. Elég gyakran előfordul, hogy kevésbé óvatos emberek lezáratlanul hagyják járművüket, vagy sötét, elhagyott helyen parkolnak. Óvatos körültekintéssel nemcsak a lassan hajtó járművet, de a bűncselekmények elkövetését is meg lehet előzni. .. Tíz klub, 396 tag Eredményes MHSZ-munka Mátészalkán Négy évvel ezelőtt, öt klubban, 130 taggal kezdte meg tevékenységét Mátészalkán a városi MHSZ. A városi tanács nagytermében a nemrégen lezajlott aktívaér-, tekezleten az azóta eltelt időszak eredményes fejlődéséről számolt be Dalia István, a városi MHSZ titkára. A városi tanács és a gazdasági szervek segítségével még az alakulás évében több, mint hárorpmillió forint értékű gépjármű és kiképzési bázis tulajdonosa lett a szervezet. A következő évekre is megmaradt ez a lendület. Két év alatt 500 000 forint értékű gépjármű vizsgapályát építettek. céllövöldét hoztak létre. A technikai feltételek és eszközök biztosítása mellett legfontosabb feladatnak tartják az ifjúság nevelését az iskolákban és munkahelyen. Az MHSZ-klubok üzemen belül vagy üzemi patronálás- sal működnek. Mátészalkán a 10 klubnak jelenleg 396 tagja van. A tagok között 45 a nő. Figyelemre méltó, hogy a tagok fele 25 éven aluli. Ez az arány a következőkben csak javulni fog, mivel a rádió iránymérő szakosztályban Berzeviczi László vezetésével általános iskolákból szervezett úttörő lányok és fiúk vannak többségben. Eredményes munkájuk jutalmaként magasabb kategóriás klubba minősítették őket. Az MHSZ tevékenysége nem szorítkozik csak a 10 klub irányítására. A tömegsportokban, amely összetett honvédelmi versenyből és a Honvédelmi Kupa-lövészverseny 6 fordulójából áll, éven ként közel 10 ezer iskolás és felnőtt vesz részt. Az MHSZ vezetői feladatként tűzték ki: a 10 klub taglétszámát legalább 540-re felemelik. Ná gyobb gondot fordítanak a nők bevonására és foglalkoztatására. Zs. B. HOZZÁSZÓLÁS az Olesvaapátiról írt cikkhez A Megyénk tájain című riportsorozatban az Olcsva - apátiról írt riporthoz fűz megjegyzéseket dr. Kiss György, a vásárosnaményi járási hivatal elnöke. Ebben úgy találja, a községről szóló írásból az derül ki, hogy korábban a vásárosnaményi járáshoz tartozó Olcsvaapátit a tanácsi szervek mostohagyermekként kezelték. ★ A járási hivatal elnöke hozzászólásában azt írja: Olcsvaapáti községben az átcsatolást megelőző időben is történt fejlesztés, melyre komoly összeget fordítottak a tanácsi szervek. 1969-ben művelődési ház épült, a Kossuth és Bajcsy-Zsilinszky utcákban kövesút, később orvosi rendelő, tűzoltószertár, szeszfőzde, gázcseretelep, javították a közvilágítást és a belvízelvezetést. A József Attila utcában mélyfúrású kutat is fúrtak, — nem árterületen. Azzal kapcsolatban, hogy Olcsvaapátiban emberemlékezet óta fillérnyi társadalmi munkát nem lehetett kimutatni, legyen szabad közölni, hogy 1970-ben Olcsva és Olcsvaapáti községek lakossága 1,3 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, megközelítően fele-fele arányban, és ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága az első kategóriába tartozó települések között első helyezettként értékelte á két települést, s a községi tanácsot 300 ezer forint pénzjutalomban részesítette, vándorzászlóval együtt. Ezen túlmenően a két település lakossága 1971. évben 180 ezer, 1972-ben 210 ezer, 1973-ban 350 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, mely megközelítően fele-fele arányban osztódik meg a két település között.” A szerkesztőség megjegyzése: az Olesvaapátiról szóló írásunkban az ikerközség sajátos elzártságát igyekeztünk érzékeltetni. Különösen vonatkozik ez a folyók „háta mögötti” Apátira, amely édeskeveset kapott a járási hivatal elnöke által említett fejlesztésekből, azokat zömében Olcsva kapta. írásunkban nem kívántuk minősíteni a járási szervek gondoskodásának mértékét, nem állapítottuk meg, hogy mostohagyermekként kezelték a közlekedés szempontjából hátrányos helyzetben lévő községet. De hangot adtunk annak az elégedettségnek, amely- lyel a mostani változásokat fogadják az emberek, s melyért aktívan tesznek is, mert úgy tapasztalják, csökken a távolság az anyaközség és a járási székhely között. Fotópályázatunkra érkezett .ÖREGEK NAPJA’ Beküldte: Szász Pál, Fehérgyarmat, Kossuth tér 34.
