Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-15 / 166. szám
/ 1976. július 15. KELET-MAGYARORSZÄG Hűtés—fűtés napfénykoncentrátor segítségével Az energiaválság és az új energiaforrások keresése ráirányította a figyelmet a napenergia felhasználására. Nagy összegeket bocsátottak a tüdősök rendelkezésére, hogy kidolgozzák, miként lehetne a világ energiaigényének egy részét napenergiával fedezni. A jelenleg legelterjedtebb napsugár-koncentrátor a síklapos energiagyűjtő. A feketére festett síklapra eső napsugarak hőjét a test elnyeli, miközben üvegfedél akadályozza meg az összegyűlt hőnek a környezetbe való eltávozását. A fekete lemezbén vékony furatokon víz áramlik, amely így 60 C-fokig felmelegedhet. Ez már alkalmas háztartások melegvíz-szolgáltatására vagy lakások fűtésére. Ma már sok olyan lakóházat építenek, amelynek tetőrészébe ilyen napsugárkoncentrátorokat építenek be. A hengeres parabola tükrű koncentrátorban — ilyen látható a képen — a gyújtópont vonalában húzódik a cső, amelyben a felmelegítendő folyadék áramlik. Az egyes parabolakoncentrátorok sorba kötésével egyre magasabbra lehet emelni a folyadék hőfokát, amely a 90—95 C-fokot is elérheti. Ha a hengeres parabola tükör tengelyvonalában húzódó csőben freont keringet- tetnek — a freon a hűtőgépek „lelke” — egy megfelelően kialakított zárt rendszerhez csatlakoztatva, a fel- melegítés és a nyomában jelentkező elpárolgás hűtőhatást eredményez. Télen ugyanez a rendszer fűtőberendezésként üzemeltethető. Amennyiben sikerrel járnak a napenergia nagyobb mértékű felfogására irányuló kísérletek, a fő kérdés az fesz, hogyan tudják gazdaságosan, jó hatásfokkal tárolni, akkumulálni az energiát. „Csináld magad” autogíró Joggal irigyelhetjük a madarakat, hiszen helyváltoztatásuk során néhány számycsapással a magasba emelkednek és máris szó szerint madártávlatból tekinthetik át a vidéket. Úgy tűnik, autójával az országutak és városok forgalmába „bepréselődött” ember is szeretné egyszerűbben, gyorsabban megoldani az utazását. Kis járműveket konstruálnak, építenek világszerte, amelyekkel egy személy rövid nekifutás után a magasba emelkedhet, s óránkénti 100—120 kilométeres sebességgel haladhat. E konstrukciók nem klasszikus értelemben vett helikopterek, hanem annak egy egyszerűbb változatai, úgynevezett autogirók. kiig a helikoptereknél a forgó szárnyat — azaz a rotort — valamilyen motor, _ dugattyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, addig az autogiróknál a" nagy lapátkerekeket csak az alulról felfelé irányuló és lapátokhoz nagy állószöggel érkező átáramló levegő tartja forgásban (az aerodinamika ezt a jelenséget autó- rotációnak nevezi). Az autó' girót tehát az autorotáló lapátkeréken keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. Mindezt azonban csak a gép Román szupertanker Canstantában egy 150 000 tonna vízkiszorítású tankhajó építését kezdték meg. Hossza 304 méter, szélessége 46 méter és olyan magas, mint egy 13 emeletes ház. A hajtómű 28 000 lóerős teljesítménye 16 csomós sebességet tesz lehetővé. A román hajóépítés történetében páratlan hajót jövőre szándékoznak vízre bocsátani. Motorral a hullámok hátán A motorcsónakok széles körű elterjedését az tette lehetővé, hogy a fejlődés során a hagyományos hajók mellett megszületett a külmotoros hajótípus. Öle Evinrude svéd mérnök 1910-ben szerkesztette meg az első külmotort. A róla elnevezett motorgyár termékei ma is világhírűek. A külmotoros hajókról — ilyenek láthatók szép számmal a képen — a motor nincs beépítve és nem foglal el helyet a hajótest belsejében. így a hajótestet kisebbre lehet méretezni, s a motor külső elhelyezésével felszabadult hely hasznos térként használható. A motor és a meghajtó részek szerkezeti egysége csökkenti a hajótest önsúlyát, mert a meghajtás által keletkezett erőhatások, feszültségek nem veszik igénybe a hajótestet. A külmotorok tervezői könnyítésre törekedtek, mivel a motor szállítása és szerelhetősége ezt parancsolóan megköveteli. E törekvés vezetett oda, hogy ma már viszonylag kis hengerűrtartalmú motorokkal is nagy teljesítményt lehet elérni. Ennek köszönhető a motorcsónaksport gyors fejlődése is, mert az ilyen motorok és hajók viszonylag olcsón előállíthatok. Ma már nem ritkák a 70—80 lóerős külmotorok sem, szemben a kezdetben használt 10 lóerő körüli külmotorok- kal. Nagyobb hajókra gyakran szerelnek két külmotort, ezek hatásfoka jobb, mint egy beépített motoré. A külmotorok a működési elvet és szerkezeti felépítést illetően nagyon hasonlítanak a motorkerékpár-motorokhoz. Általában kétütemű, 50—1000 köbcentiméteres térfogatú, egy- vagy többhengeres felépítésűek. Nagyobbrészt vízhűtésűek, de gyártanak léghűtéses külmotorokat is, ezeknél turboventillátor hajtja a levegőt a hűtőbordák közé. egyidejű vízszintes előrehaladásával lehet biztosítani (ezért kell bizonyos távolságú nekifutás az autogiró magasba emelkedéséhez). A vízszintes mozgást a közönséges repülőgéptípusnál szokásos módon, légcsavarral valósítják meg az autogi- rónál. E kis, mozgékony géptípusnak nincs szüksége a helikoptereken ún. kiegyenlítő faroklégcsavarra. A képen látható „amatőr- autogirót” egy dán szakember tervezte és építette meg. önsúlya kevesebb 150 kilogrammnál. Egy 1200 köbcentiméteres autómotor az erőforrása. A felszálláshoz 40, a leszálláshoz 6—8 méternyi területre van szüksége. Maximálisan 2500 méter magasságba emelkedhet. Üzemanyagkészletével egyhuzamban 1,5—2 órát tartózkodhat a levegőben. KERTBARÁTOKNAK Növényvédelmi munkák a házikerlben A június közepén — július első hetében uralkodó rendkívül száraz és meleg időjárás a házikerti gyümölcstermesztésben tovább nehezítette az almafa-liszt- harmat elleni védekezést, ugyanakkor valamelyest gátolta a varasodás fejlődését. A hónap második hetében lehullott csapadék viszont megteremtette a feltételeit az újabb fuziklá- diumfertőzéseknek, melyek különösen a fiatal gyümölcsöt veszélyeztetik. A fuzikládium okozta varas foltok erősen rontják a termés minőségét, aminek az értékesítésnél jelentős anyagi kihatásai lesznek. Tovább kell tefeát folytatni a két kórokozó elleni védekezést. Lisztharmat ellen Fundazol 50 WP-vel, Karathane-nal, Thiovittal, Kolosullal permetezzünk. A varasodás ellen a Dithane M—45. Cuprosan Super D, a Fundazol nyújtanak védelmet. Június második felének időjárása igen kedvezett a takácsatkák fejlődésének. Ez nagyon sok házikertben a kártevő nagymérvű fel- szaporodásához vezetett. A fák lombozatának fakuló színe, bronzosodása erős atkafertőzésről tanúskodik. Ilyen esetben haladéktalanul védekezni kell. A takácsatkák egyedszáma minimálisra csökkenthető 1— 2-szeri speciális atkaölő készítménnyel történő permetezéssel (pl. Galecron, Pol- Ahurtlex stb.) majd továbbra is alacsony szinten tartható kéntartalmú lisztharmat elleni szerekkel (Thiovit, Kumulus, Kolosul). A szőlőperonoszpóra fertőzések fokozódására kell számítani a hónap közepén. Ehhez a lehullott csapadék, a meleg és az intenzív harmatképződés kedvező viszonyokat teremtenek. A betegség ellen a megelőző védekezéseket kell előnyben részesíteni. A fertőzés megakadályozható, illetve eredményesen gyéríthető a következő készítmények valamelyikével, Zineb, Réz- oxiklorid 50 WP, Dithane M—45, Dithane-Cupromix, Cuprosan-Super D. Kéntartalmú készítményekkel nagy melegben ne permetezzünk, mert perzselnek. Minden esetben tartsuk be a szerek felhasználására vonatkozó óvó rendszabályokat! Czető János növényvédő állomás Az időben végzett gyümölcsritkító permetezés megalapozhatja a kedvező méretű gyümölcsök kifejlődését. n növények fejlődésének serkentése— vegyszerekkel A növényélettani és kémiai ismeretek mélyülésével mind tökéletesebb technikai feltételek között, egyre hatékonyabbá válnak a növények fejlődésszabályozósával kapcsolatos törekvések. Márpedig minél jobban befolyásolhatjuk a növények fejlődését, annál eredményesebb lehet a termesztésük. Kémiai metszésinek is nevezik a hagyományos metszéshez hasonló hatású, de kémiai úton, vagyis vegyszerekkel megoldott növekedésszabályozást. Az erre alkalmas, egyre nagyobb számú anyagok kémiailag nagyon változatos szerkezetűek. A növényekben kifejtett hatásmódjukat vizsgálva viszont a többségüknél már megállapították, hogy a növények nukleinsavképződését befolyásolják és ezáltal fejtik ki növekedósszabályozó, illetve -irányító hatásukat, a számtalan növényi hormonhoz hasonlóan. Ezért és mivel mesterségesen előállíthatok, a szintetikus hormonok — növekedésszabályozó anyagok — csoportjába tartoznak. Közülük a törpésítő hatású szereket a gabonafélék szár- dőlésének gátlásán kívül a gyümölcstermő növények egy részénél és több dísznövénynél is eredményesen lehet alkalmazni. Attól függőt en, hogy a növény milyen fejlettségi állapotában és hányszor adagolják — rendszerint permetezés formájában — a törpésítő vegyszert, csaknem tetszés szerinti méretű növények nevelhetők. Különösen a gyümölcsükért vagy magvaikért termesztett növényeknél lehet előnyös a növekedésszabál: )zó anyagoknak a termésképzésre gyakorolt hatása. Találtak közöttük ugyanis olyanokat, amelyek viszonylag nagyon kis töménységben a virágzás után a növényekre kipermetezve, a terméskezdemények egy részének lehullását idézik elő. Ennek magyarázatát abban látják a kutatók, hogy a növények által termelt növekedésszabályozó anyagokkal telített embriójú térrnés- kezdeménybe jutva, a kipermetezett növekedésszabályozó vegyszer annyira megnövelheti ezeknek az anyagoknak a mennyiségét, hogy ebben a töménységben azok már gátolják a fejlődést és emiatt a terméskezdemény lehullik. így a költséges és üzemi méretekben szinte megoldhatatlan kézi ritkítás nélkül is kialakulhat a terméskezdemények és a levelek száma között olyan arány, ami a termés tökéletes kifejlődéséhez a legkedvezőbb. A termésritkításon kívül sokszor éppen ellenkezőleg, a terméshullást kell meggátolni. Sok növény ugyanis hajlamos a-még tökéletesen ki nem fejlődött és a már beérett terméseinek hirtelen, gyors lehullatására, ami az egész évi termés elvesztésével is járhat. Minden esetben alkalmazhatók a hullás gátló’ sára is ugyanazok a szerek, amelyek a korábbi időszakban a termésritkításra használhatók, csak más töménységben. Ez az ellentmondás azzal magyarázható, hogy a kifejlett terméseknél már csak az elválasztóréteg képződését képesek meggátolni, mivel ekkor a növekedést befolyásoló anyagok mennyiségét károsan nagy mértékűre növelő (hatásuk már nem érvényesül. Ismertek olyan növekedésszabályozó anyagok is, amelyekkel a kifejlett termések leválása serkenthető. Ezért lehetséges, hogy a jövőben a betakarítást segítő rázó rendszerű és más típusú gépek munkájának könnyítésére, illetve javítására, betakarítás előtt kipermeteznek olyan vegyszert, amely elősegíti, megkönnyíti a termések leválását. Azt viszont sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a növekedésszabályozó vegyszerek valamennyi hatása elsősorban a töménységtől függ, de többek között még az időjárás, a kezelés időpontja és a kezelt növény tulajdonságai is befolyásolják. Komiszár Lajos ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
