Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. június 24-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel várhatóan a pénzügy- miniszter jelentése a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról; az élelmiszerekről szóló törvény javaslata; valamint a munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. sz. törvény végrehajtásáról. Lázár György Franciaországba utazik Lázár György, a Ma- elnök meghívására vasár- gyar Népköztársaság Mi- nap hivatalos látogatás- nisztertanácsának elnöke ra Franciaországba uta- Jacques Chirac miniszter- zik. Elutazott hazánkból az Száz éve megyeszékhely Nyíregyháza Befejeződött a szocialista brigádok vetélkedője Befejezte munkáját a KGST anyagi-műszaki együttműködési bizottságának ülésszaka Tavaly nyáron második alkalommal hirdették meg „Igaz ez a szép” címmel a szocialista brigádok kulturális vetélkedősorozatát. Több, mint egy éves versengés után — 240 nyíregyházi, kisvárdai, nyírbátori, záhonyi és ti- szavasvári brigád részvételével — jutott el a sorozat a június 12-i megyei döntőhöz. A befejező esemény színhelye a sóstói kultúr- park kiállítási csarnoka volt,- ahol az érdeklődő közönség részvétele mellett öt csapat — a hatodik, kisvárdai brigád nem érkezett meg — mérte ösz- sze tudását. A versenyzők több fordulóban adtak számot kül- és belpolitikai jártasságukról. Honismereti és helytörténeti kérdésekre válaszoltak, képzeletbeli megy ej áró kirándulásokat vezettek, zeneműveket és színpadi műveket elemeztek. A több, mint háromórás verseny befejeztével a döntő zsűrijének elnöke, Tóth Géza, az SZMT titkára értékelte a brigádok felkészültségét, a vetélkedőnek a brigádok művelődésében betöltött szerepét, majd átadta a díjazottak jutalmait és az okleveleket. Első helyet ért el a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet Mező Imre szocialista brigádja, második lett a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat 26. szocialista brigádja. A harmadik helyet a Volán 5- ös számú Vállalat Jusztícia szocialista brigádja nyerte el. A 6—10 ezer forint közötti pénzjutalmakon felül a vállalatok képviselői a munkahely ajándékait is átadták, ezek közül a sütőipari vállalat „ajándéka” a legérdekesebb: a verseny hét résztvevője 6—6 nap jutalomszabadságot kapott. Véget ért a KGST anyagiműszaki ellátási együttműködési bizottságának 4. ülésszaka, amely június 10—12. között tanácskozott a magyar fővárosban. Az ülésszakon részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, és a Szovjetunió küldöttsége, jelen voltak a KGST-titkárság képviselői. A tanácskozás központi témájaként a racionális anyagfelhasználást elősegítő intézkedésekről, valamint a felesleges és elfekvő készletek cseréjének további fokozásáról tárgyaltak. Ezen belül megvitatták a KGST végrehajtó bizottságának határozataiból adódó feladatokat, amelyek végrehajtásával a bizottság fokozottan bekapcsolódik a tagországok távlati együttműködési programjainak előkészítésébe. A bizottság jóváhagyta az ellátó és értékesítő szervezetek munkatermelékenysége mérési módszertanával összefüggő ajánlásokat. Kidolgozták a konténerekben szállításra ajánlott termékek listáját, ezzel is segítve a szállítás és rakodás korszerűsítését, hatékonyságának javítását. Több más, az anyagi-műszaki ellátás javítását szolgáló kérdést is megtárgyaltak, és az integráció további kibontakoztatását segítő határozatokat hoztak. A bizottság ülése a barátság, és a teljes kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Oktatás és tudásvágy K özhelyeink között is előkelő hely illeti meg a kitételt: a műszaki-technikai forradalom korában élünk. Az állítás igaz, a műszaki tudományokban járatlan ember is érzékeli a rohamos fejlődést, s nemcsak a világraszóló újdonságokban, hanem példának okáért a hazai műszaki-technológiai színvonal alakulásában. E fejlődés sokféle következménnyel jár. Talán a legfontosabbról tanácskoztak az országgyűlés ipari és kulturális bizottságának legutóbbi együttes ülésén, nevezetesen: a műszaki szakemberképzés feltételeiről, a várható igényekről szóltak. A tanácskozás legfőbb tanulsága: a szakemberképzésnek összhangban kell lennie a mindenkori igényekkel. Nem lehet jó az a képzési rendszer, amely elszakad az ipar, avagy a mezőgazdaság tényleges állapotától. Szellemi és anyagi erőink pazarlása, ha hiányzik a harmónia, ha nincsen elegendő szakember ott, ahol igénylik, s többlet található másutt. Hogyan egyeztethető ez a társadalmi szükséglet az egyéni ambíciókkal? Miként bővülhet a közép- és felsőfokú oktatás a kívánatos mértékben? A tervek, elképzelések valóra váltásához szükség van állami intézkedésekre. Az Oktatási Minisztérium 1977 végére elkészíti a műszaki felsőoktatási intézmények távlati fejlesztésének 'programját. Még ebben az ötéves tervben kidolgozzák a műszaki főiskolák képzésének korszerűsítését, s mindazokat az esti-levelező oktatási formákat, amelyek a műszaki pályán dolgozók továbbtanulását teszik lehetővé. A tanácskozás egyik legfőbb tanúsága volt ugyanis, hogy az állami, központi intézkedések önmagukban aligha elégségesek. El kell fogadtatni a közvéleménnyel, a műszaki pályán dolgozókkal, hogy a legjobb iskola ismeretanyaga is elévül előbb-utóbb hogy rendszeres továbbképzés nélkül senki sem tudja ellátni tíz-húsz év múlva munkakörét. Azaz: senki se elégedjék meg a diplomájával, az érettségijével, a műszaki területen különösen gyors a fejlődés, nap-nap után újabb ismeretanyaggal gyarapodnak az egyes szakterületek. A népgazdaság szakemberigényének kielégítéséhez nem elegendő az oktatási intézmények színvonalának pövelése; szükséges hozzá az e pályákon tevékenykedő szakemberek igényessége, más szóval tudásvágya is. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. évfolyam, 139. szám ARA: 1,— FORINT 1976. június 13., vasárnap Állandó várostörténeti kiállítást nyitott meg szombaton délben a nyíregyházi Jósa András Múzeumban dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A kiállítás anyaga a centenáriumát ünneplő város megyeszékhellyé válását, a felszabadulást és az azt követő 30 év eseményeit mutatják. (Elek Emil felvétele) „IGAZ EZ A SZÉP" Egymilliárdos az idei mezőgazdasági fejlesztés megyénkben Több exportnövelő hitelt vehettek volna igénybe a termelőszövetkezetek Az V. ötéves terv első évében megyénkben a termelő- szövetkezetek 833 millió forint fejlesztést terveznek, ez folyó áron 9,3 százalékkal több, mint a múlt évi beruházás. Az állami gazdaságok 194 milliós idei beruházása 22 százalékkal múlja felül az előző évit. A két szektor fejlesztésre 1 milliárd 27 millió forintot költ. Az idei beruházásokból a termelőszövetkezetek 128 millió forintot olyan árutermelésre fordítanak, amely konvertálható, más szóval ebből az összegből minden piacra exportálható terméket előállító beruházást végeznek. Ilyen célú gépvásárlásra 46 millió forintot költenek, ehhez 27 millió exporttermelést támogató hitelt vesznek igénybe. Építkezést 82 millió forintos értékben végeznek, ehhez huszonkilenomilliő forint hitelt igényelnek. Jelentős építkezést végez a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ahol egy 540 férőhelyes hízó- és növendékmarha-istállót létesítenek. A fábiánházi Kossuth és a csengerújfalui Béke termelőszövetkezetek szemestermény-szárítót építenek. A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet a meglévő 200 vagon kapacitású konzervüzemét 500 vagon teljesítőképességűre növeli, exporthitel segítségével. Anyajuhok részére 13 termelőszövetkezet 5920 férőhelybővítést végez. Jövő évi építésre mintegy 8500 férőhelyre van igény. Az idén öt termelőszövetkezet a szakosított sertéshizlaldájában ISV-rendszerű korszerűsítést végez 13 millió forint exporthitellel. Ezekben a termelőszövetkezetekben eddig a névleges kapacitást mintegy 70 százalékban használták ki. A rekonstrukció után a kihasználtság 30—35 százalékkal növelhető. Az elhullás egyharmadára csökkenthető, tartani lehet a tervezett hízlalási forgót és mindezek azt eredményezek, hogy az önköltség kilogrammonként 2 forinttal csökkenthető. Az állami gazdaságok az említett 194 millió forintos beruházásból konvertálható exportcélú beruházást 36 millió forintban végeznek. Ebből a Nyírmadai Állami Gazdaság nyugati almaosztá- lyozó-vásárlásra 4 millió forintot fordít, ehhez 3 millió forint hitelt vesz igénybe. Exportcélt szolgáló építkezésre az állami gazdaságok 32 milliót költenek, ehhez 17 millió forint hitelt vesznek igénybe. A Mátészalkai Állami Tangazdaság 300 vagonos hűtőházat épít, ebből 200 vagon széndioxidos tárolásra is alkalmas lesz. Az itt tárolt alma exportálását a HUNGA- ROFRUCT nyugati piacra vállalja. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága sertéskombinátját ISV-rendszer alapján korszerűsíti. Ha az egymilliárdos beruházáshoz hasonlítjuk a két szektor 164 millió forintos exportcélú beruházását, nagyon kevés. Még kevesebb, ha azt nézzük, hogy a termelőszövetkezetek 56 millió, az állami gazdaságok pedig 20 millió forint hitelt igényeltek. Még a mi szerény lehetőségeink között is ennél sokkal nagyobb összeget vehettek igénybe a mezőgazdasági üzemek. Különösen jó befektetésnek ígérkezik a juhászat és a sertéshízlalás fejlesztése exportcélra. De ide sorolhatnánk a gyümölcstermelés növelését szolgáló beruházásokat is. A megye szövetkezetei, állami gazdaságai jelentős exportbevételtől esnek el, mivel ilyen kis mértékben vették igénybe a szinte korlátlan összegű, exportfejlesztő hitelt. NDK külügyminisztere Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — Roska István külügyminiszter-helyettes társaságában — szombat délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Részt vett a városnéző sétán dr. Szűrös Mátyás, hazánk berlini nagykövete és Gerhard Reinert, az NDK budapesti, nagykövete is. Szombaton elutazott hazánkból Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására június 10—12 között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Roska István külügyminiszter-helyettes és dr. Szűrös Mátyás hazánk berlini nagykövete. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki.
