Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-12 / 138. szám
4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. június 12. Aláírták a Szovjetunió és India együttműködése fejlesztéséről szőlő megállapodást Példás ggyiittműködés Moszkvában transzparensek éltetik a szovjet és az indiai nép barátságát, s Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szony éLetnagyságú képei jelzik: a két állam vezetőinek csúcstalálkozóját kiemelkedő fontosságúnak tartják a szovjet államférfiak, az egész szovjet közvélemény. Ezzel lezárult a héten kezdődött, baráti és szívélyes légkörű szovjet—indiai tárgyalások sorozata. Jelentősége kétségkívül túlnő még a két ország hosszú-hosszú határain is, s nem túlzás azt állítani, hogy egész Ázsia jövője szempontjából mérföldkőnek számít. A két ország és a két nép együttműködése immár hagyományosnak mondható. Barátsági és együttműködési szerződés foglalja keretbe, szabja meg a dinamikus és folyamatos fejlődést. Tegyük mindjárt hozzá: ez a zavartalan együttműködés a kölcsönös előnyökön alapul, s eredményeit mindkét fél elismeréssel emlegette. Az SZKP KB főtitkára pohárköszöntőjében éppen ezt a tényezőt emelte k!, hangsúlyozta, milyen fontos és megtisztelő szerep hárul Indiára az európaihoz hasonló ázsiai biztonsági rendszer megteremtésének szorgalmazásában. Ezzel összefüggésben Indira Gandhi pénteki sajtó- konferenciáján elmondta: India szükségesnek tartja, hogy az Indiai-óceán a béke és az együttműködés övezetévé váljék. A szovjet és az indiai vezetők rendszeres, közvetlen eszmecseréje híven tükrözi azt a barátságot és szolidaritást, amely a Szovjetunió politikáját a gazdaságilag elmaradott országokkal- szemben meghatározza. Egyszersmind azt is híven kifejezésre juttatja, hogy két különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű állam, ha még oly hatalmas, mint a Szovjetunió és India, a béke, a haladás és a műszaki-tudományos fellendülés céljából megtalálja a közös nevezőt. Pénteken a Kremlben aláírták a Szovjetunió és India közötti barátság és együttműködés további fejlesztéséről szóló nyilatkozatot. A dokumentumot Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke írta alá. A legfelsőbb szintű szovjet—indiai tárgyalások pénteken a Kremlben befejeződitek. Edward Gierek és Helmut Schmidt négyszemközti megbeszélésével folytatódtak pénteken reggel Bonnban a lengyel—nyugatnémet hivatalos tárgyalások. A LEMP KB első titkárának és a szövetségi kancellárnak véleménycseréjével párhuzamosan a délA Beirut közelében állomásozó Szíriái csapatok csütörtökön este bombázták a város nyugati körzeteit, valamint a repülőtér és a főváros között lévő Bordzs ei-Ba- radzsneh palesztin menekült- tábort — közölte az El Fatah kairói szóvivője. A bejelentés szerint a Szíriái páncélos és gyalogsági egységek csütörtökön este ismét megindultak a főváros felé, miközben Szíriái haditengerészeti egységek vetettek horgonyt Beirut— Khaldeh körzetében, közei a repülőtérhez. A harci események kiúju- lásáról szóló hírekkel egyidő- ben jelentések számolnak be A felek áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek összefüggenek a béke, barátsági és együttműködési szerződésen alapuló sokoldalú szovjet—indiai baráti kapcsolatok további fejlesztésének és elmélyítésének távlataival. Ezenkívül véleménycserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákról. A megbeszéléseket baráti és szívélyes légkör jellemezte. Indira Gandhi vasárnap fejezi be hivatalos látogatását a Szovjetunióban. előtt folyamán a megbeszélésekbe a két küldöttséget is bevonták, majd délben megállapodásokat írtak alá. Ez- zet véget ért a lengyel párt vezetőjének háromnapos bonni látogatása, délután Gierek kíséretével együtt Brémába utazott, ahonnan ma tér visz- sza hazájába. arról, hogy megérkeztek Bei- rutba az Arab Liga égisze alatt létrehozott arab béke- fenntartó erők első alakulatai, mintegy száz szudáni katona, s úgy tudják, hogy ezer líbiai, illetve algériai katona is átlépte a szíriai—libanoni határt. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára csütörtökön este Kairóban közölte, hogy az Arab Liga képviseletében 48 órán belül katonai delegáció utazik Damaszkuszba, hogy megtegye a szükséges előkészítő lépéseket a közös arab szimbolikus békefenntartó erők érkezéséhez. TELEX... BONN: Befejeződött a NATO háromnapos Crack Force—76 elnevezésű hadgyakorlata. A gyakorlaton a NATO légiegységei vettek részt. A nyugatnémet hadügyminisztérium közlése szerint az volt a cél, hogy felmérjék: milyen készültségben van a NATO légiereje Európa központi részén. (TASZSZ) BÉCS: Az osztrák hatóságok betiltották a naofasiszta nemzeti demokratikus párt június 12-re Grazba tervezett kongresszusát. A Volhstim- me, az osztrák kommunisták lapja, az antifasiszta és demokratikus erők nagy sikereként értékeli a hatóság döntését. BUKAREST: Bukarestben közös közleményt adtak ki Jean Sauvag- nargues, francia külügyminiszter romániai látogatásáról. George Macovescu, román és Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter megbeszélésein áttekintették a két ország közötti gazdasági csere helyzetét és állást foglaltak a gazdasági, kulturális és tudományos-technikai együttműködés fejlesztése mellett. HAMBURG: Az olaszországi parlamenti választások közeledtével sokasodnak az olyan megnyilatkozások, amelyek a nyugati szövetségesek aggodalmáról tanúskodnak a kommunisták választási sikereit illetően. A hamburgi „Der Spiegel” politikai hetilap interjút készített Ford amerikai elnökkel, aki kijelentette, hogy az olasz kommunisták esetleges kormányra kerülése nemcsak az Egyesült Államok, hanem a NATO valamennyi tagországa szempontjából is komoly problémát jelentene. Amennyiben erre sor kerül a NATO-tagorszá- gok között különösen szoros konzultációra lesz szükség — mondta Ford. Befejeződtek a lengyelnyugatnémet tárgyalások Feszült a helyzet Libanonban Magyar—francia kapcsolatok 2. Kultúra és tudomány A FRANCIA NYELV ÉS CIVILIZÁCIÓ RÉGMÚLT IDŐK ÓTA ÉREZTETI HATÄSÄT HAZÄNK SZELLEMI ÉLETÉBEN; AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEKBEN A MAGYAR KULTÚRÁNAK IS VOLTAK LELKES TERJESZTŐI FRANCIAORSZÁGBAN. KÜLÖNÖSEN A MÜLT TIZENÖT ESZTENDŐBEN TÖRTÉNTEK NAGY ERŐFESZÍTÉSEK A MAGYAR KULTÜRA ÉS TUDOMÁNY EREDMÉNYEINEK MEGISMERTETÉSÉRE. A magyar—francia kulturális kapcsolatokat államközi kulturális, illetve tudományos és műszaki együttműködési egyezmény szabályozza. Az egyezmény azt segíti, hogy a két nép a kulturális értékek, a tudományos és műszaki vívmányok kicserélése révén jobban megismerje egymást. Kapcsolatainkra a növekedés és javulás jellemző a kulturális és — különösen az utóbbi években — a műszaki-tudományos területen egyaránt. A munkatervek lebonyolításában fontos szerep hárul a budapesti Institut Fran- caisra, vagyis a Francia Intézetre, valamint a Párizsi Magyar Intézetre. A két intézmény előadásokkal, könyvtárával, kulturális rendezvényeivel jelentős mértékben hozzájárul Franciaországban a magyar és Magyarországon' a francia kultúra ápolásához. Kulturális kapcsolataink közül legnagyobb a hagyománya az irodalmiaknak. 1960—69 között 559, franciából fordított mű jelent meg közel 15 millió példányban. 1963-ban 120 francia szerzőtől fordított könyvből 60 volt szépirodalmi. 1972-ben 248 francia szerzőtől fordított könyvből 37. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg franciából fordított tudományos és műszaki könyvek is. A XX. századi magyar próza számos alkotása — Illyés, Déry, Németh, Sar- kadi, Örkény — megjelent Franciaországban, jóllehet a magyarból fordított művek száma évente alig tíz. Budapesten a párizsi Magyar Intézetnek megfelelő, de szélesebb körű tevékenységet folytató Francia Intézet, egyebek között a francia nyelvoktatással is foglalkozó Alliance Fran- caise mellett francia műszaki dokumentációs iroda is működik. (Ennek magyar megfelelője Párizsban még nem nyílt meg.) A magyar színházszerető közönség a múlt években megismerkedhetett a Comédie Francaise társulatával, Marcel Marceau pantomimművészetével. A magyar színházak egy-egy évadban mintegy 20 francia darabot játszanak. Magyarország évente 10—15 francia játékfilmet vásárol és a televízió is számos francia filmet vetít. A magyar színház- és filmművészet népszerűsítésében szembeötlőek az aránytalanságok, magyar színművekkel, televíziós játékfilmekkel alig találkozunk Franciaországban. A magyar közönség emlékezetében még elevenen élnek a modern francia festészet kiválóságai: Picasso, Léger, Chagall és a magyar származású Vasarely munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítások. Franciaországban emlékezetes siker volt a 10 évszázad magyar művészetét összefoglalóan bemutató magyar kiállítás. A magyar—francia tudományos kapcsolatok mindig jelentősek voltak, ezek azonban elsősorban a humán tudományokat ölelték föl. Tudományos kapcsolataink 1965 óta igen gyorsan fejlődnek, és a humán tudományok mellett kiterjednek a természet- és műszaki tudományra is. Magyarországon az általános iskolától kezdve a felsőoktatási intézményekig, valamint a TIT nyelvtanfolyamain rendszeresen folyik francia nyelvoktatás, s három egyetemen francia szakos tanárképzés. Franciaországban a magyar történelem, a magyar művelődés- és irodalomtörténet francia nyelvű oktatása sajnálatos módon megoldatlan. A kulturális csere tekintetében Magyarország hátrányára mutatkozó egyes aránytalanságokat annál is inkább hasznos lenne csökkenteni, mert — és ezt a helsinki konferencia záróokmánya is leszögezi — „... a kulturális csere és együttműködés hozzájárul az emberek és népek közötti jobb kölcsönös megértéséhez és ily módon az államok közötti tartós egyetértéshez...” A két ország kulturális és tudományos kapcsolatai a kormányközi egyezmények aláírása óta bővültek, a tudományos és műszaki kapcsolatok pedig ugrásszerűen megnövekedtek. S bár az érdeklődés kisebb Magyarország iránt, mint fordítva, az arányok ma kedvezőbbek, mint egykor. Minden reményünk megvan arra, hogy jó politikai kapcsolataink és az általános európai enyhülés következtében az egymás iránti kölcsönös megismerés igényének óhaja alapján a magyar—francia kulturális kapcsolatok a következő években sikeresen továbbfejlődjenek. Boros Béla Tíz kicsi néger Szöveg: KOVATS ANDOR Kép: BÍRÓ TAMÄS (8.) AGATHA CHRISTIE REGÉNYE NYOMÄN — Vizsgálatot kell tartanunk, mielőtt elmennénk, a lelkiismeretünk megnyugtatására — mondta Wargrave, a bíró. Engem Lady Culmington, egy régi ismerősöm hívott ide, de ő nem érkezett meg. Csak annyit tudok róla, hogy jó néhány éve Keletre utazott. Meghívóm mindenesetre tökéletesen ismeri Constance stílusát. — Ugyanezt mondhatom el dr. Armstrong, vagy Mr. Marsion meghívóiról: ezek is Jól ismerték a körülményeket. Tudnak arról is, hogy jó pár évvel ezelőtt Miss Brent kivel találkozott, vagy MacArthur tábornok és az 1944-es fiatal tiszt, Arthur Richmond között ml történt... — Aljas rágalom az egész — ordította közbe MacArthur. — Nos, magamon kezdem: engem Seton meggyilkolásával vádoltak. Jól emlékszem az ügyre: egy asszonyt gyilkolt meg, én tárgyaltam az ügyét. Rendkívül ügyesen védekezett és jó benyomást tett az esküdtekre is. Csak közvetett bizonyítékok voltak, kétség kívül bűnös volt, így is foglaltam össze a történteket. Setont az esküdtszék végül is bűnösnek mondta ki és én pedig meghoztam a halálos ítéletet. Ez ellen a védő fellebbezett, fő indoka az volt: bizonyítékok helyett hangulati elemekkel félrevezettem az esküdteket. A fellebbezést elutasították, Setont kivégezték. Teljesen tiszta a lelkiismeretem, halálra ítéltem azt, akinek bűnössége bebizonyosodott. Dr Armstrong valamennyire emlékezett a Seton-ügyre: — Ismerte Setont? Ügy értem a tárgyalás előtt? — kérdezte a bírót. Wargrave hűvösen válaszolt: — Azt sem tudtam a tárgyalás előtt, hogy a világon van. — Armstrong ezt gondolta: „hazudik a fickó..." MacArthur felpattant és katonásan vigyázba vágta magát: — Nos, nekem rövid a mondanivalóm. A vádben említett Richmond főhadnagy a katonatársam volt. A háborúban rö- • vid ideig a parancsnoka is voltam. Felderítésre küldtem és odaveszett. Csak a kötelességem teljesítettem. A vád szemen- szedett hazugság! A feleségem, Mary, haláláig a hűséges hitves mintaképe volt... Minden szem MacArthurra szegeződött. A katonaviseltek saját emlékeikben kutattak, majd a nők cinkosan egymásra néztek. Senki sem hitt neki... — Azt hiszem, mára éppen elég az izgalmakból — mondta a bíró. A többiek helyeseltek, s csak Anthony Marston nem értett vele egyet: — Nem lenne ez sportszerűtlen? Ki kellene a rejtélyt deríteni, mielőtt eltávozunk. Bűntény, bűntényre halmozódik Itt... rajongok a bűntettekért és van is valami elgondolásom... De előbb igyunk rá! Ezzel felkapta a poharát és egyhajtásra kiitta. Talán túlságosan gyorsán. Fuldokolni kezdett... arca eltorzult... lélegzet után kapkodott... aztán lecsúszott a székről... s kiesett kezéből a pohár... (Folytatjuk)
