Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

1976. június 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A Dunaújvárosi Hullámvertikum eiső egysége megkezdte a próbagyártást. A 120 méter hosszú papírgyártó gépóriás el­készült, s legyártották rajta az első papírtekercseket. Az új gép teljes felfutás után évente 100 ezer tonna hullám alap­papírt állít majd elő. (MTI fotó — Jászai Csaba — KS) Dohányoznak-e az orvosok ? Napjainkban már nincs épeszű ember, aki a cáfolha­tatlan bizonyítékok láttán ne lenne meggyőződve a do­hányzás káros voltáról. A dohányzásról leszokni azon­ban nem mindig könnyű. Ez a magyarázata annak, hogy akad orvos, aki az ifjúság­nak lelkes és meggyőző elő­adást tart a dohányzás ártal­mairól, de nikotinra éhesen várja az előadás végét, hogy rágyújthasson. Éppen ennek az ellentmondásnak láttán vizsgálta meg dr. Pákozdi La­jos, a Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgatója, az or­szág vezető főorvosainak do­hányzási szokásait. E vizsgá- gálat eredményei nemcsak az orvosok számára érdekesek, hanem mindenkinek, aki le szeretne szokni a dohány­zásról, sőt azoknak is, akik passzív dohányosként nem szívesen lélegzik be ember­társaik füstjét. íme az eredmény: a 800 ki­küldött kérdőívre 500 veze­tő orvos válasza futott be. 472 válaszadó volt férfi és 28 nő. Annak bizonyítékául, hogy vezető orvosaink nem szemforgató álszentek, kide­rült, hogy kétharmad ré­szük, pontosan 348 nem do­hányzik. Közülük 180 va­lamikor dohányzott, de leszo­kott a dohányzásról. A 180 orvos 66,1 százaléka azért szokott le a dohányzásról, mert tanulmányaiból és min­dennapos orvosi tapasztala­tából meggyőződött — egye­lőre mások kárán — a do­hányzás romboló hatásairól. A 180 orvos 33,1 százalé­kának nem volt elég az, hogy mások kárán tanuljon. E vizsgálat tanulságai a következők: 1. A dohányzó orvosok rendszerint még orvosi tanul­mányaik előtt, középiskolás korukban szoktak rá a ciga- rettázásra. Erről egyetemi ta­nulmányaik kapcsán — ahol nyilvánvalóan több ízben hallottak a dohányzás ártal­mairól, sőt láttak beteget, aki a cigarettázás áldozata — sem tudtak leszokni, mert környezetük többsége do­hányzott. Később azonban, ahogy tapasztalataik nőttek az értelmi érvek, tehát a tények ismerete az esetek döntő többségében, jó két­harmadában elég volt ah­hoz, hogy káros szenvedé­lyükről önként lemondja­nak. Tehát ha a felnőtt em­berrel gyakran és meggyő­zően közlik, hogy a dohány­zás ártalmas, akkor az ér­telmes emberek kétharmad része képes arra, hogy a do­hányzást önként abbahagy­ja. Egyharmad részük saj­nos, csak akkkor ejti ki ke­zéből a cigarettát, ha már baj van. 2. A vezető orvosok do­hányzó 30 százalékából mindössze 8 akadt, aki nem ismerte el a dohányzás ár­talmas voltát. Ez a tény egy­magában is kicsit meghök­kentő, hiszen az orvos szá­mára nélkülözhetetlen ítélő­képesség fogyatékosságára utal. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ezek az orvo­sok inkább önmagukat sze­rették volna megnyugtatni. De még a dohányzó orvosok 93,2 százaléka is egyértelmű­en síkraszállt amellett, hogy olyan nyilvános helyeken, ahol tömegesen fordulnak meg az emberek, korlátozni kell a dohányzást. A nem do­3. Az orvosok dohányzási szokásaival kapcsolatos fel­mérések történtek ugyan már hazánkban is, külföldön is, de igen valószínű, hogy ez a vizsgálat az első, amely a vezető orvosok dohányzási szokásait tisztázza. Tekintve a vezető orvosok társadalmi szerepét, tekintélyét, igen va­lószínű, hogy részben példa- mutatásuk, részben pedig véleményük lassan, de foko­zatosan csökkenteni fogja a hazai dohányosok számát. (Szendéi dr.) KERTBARÁTOKNAK A burgonya védelmében je­lenleg a burgonyabogár a meghatározó tényező. A kárte­vő első lárvái már május 20 után megjelentek, de a hosz- szan tartó esőzés és azt követő viszonylag erős lehűlés a tojá­sok íejlődését és a lárvák ke­lését jelentősen lelassította. E miatt a május végére várt tö­meges lárvakelés június első hetében kezdődött csak el. A megjelenő fiatal lárvák mellett a burgonyabokrokon nagy számban találhatók még imá- gók és folytatódik a tojásrakás is. A burgonyabogár elleni ha­tékony védekezés alapfeltételé az időpont helyes megválasz­tása. Ez utóbbinak a fiatal lárvák tömeges megjelenésével kell egybeesnie, mivel az idő­sebb lárvák a rovarölő szerek­kel szemben ellenállóbbak. Inszekticides védekezésre a következő szerek valamelyikét javasoljuk: Safidon 40 WP (0,25%), Sevin 85 WP (0,2%). Védekezés a burgonya károsítói ellen Satox 20 WSC (0,4%), Ditrifon 50 WP (0,2%) Unitron 40 EC (0,2%), Ditrifon 5 porozó (20— 26 dkg/100 négyzetméter). A burgonyavész első tünetei május 7-én megyénkben is megjelentek. A május végi csapadékban gazdag időjárás megteremtette a fertőzés fel­tételeit és június első dekád- jában várható a kórokozó fel­bukkanása a megye egész te­rületén. Mivel a betegség kedvező vi­szonyok között rohamosan terjed, és a lombozat leher- vasztásával komoly károkat okoz, ellene a megelőző per­metezések nyújtanak csak kie­légítő védelmet. A június eleji megelőző védekezés megoldha­tó egy menetben a burgonya- bogár elleni védekezéssel. A burgonyavész ellen jó eredményt adnak a Dithane M—45 (0.2%) Zlneb (0,2%), vagy Orthocid (0,2%). Mind a permetlékészítés, mind pedig a szerek kijuttatá­sa során körültekintően jár­junk el. Az óvó rendszabályo­kat maradéktalanul tartsuk be! Czetö János növényvédő állomás Margaréták Két faját ültetik a kertekbe. Az egyik az egyszer virágzó, nagyvirágú margaréta (Chry­santhemum maximum), má­jus-júniusban hozza világait. A másik faj (Chrysanthemum leucanthemum) júniustól őszig folyamatosan virágzik. A két fajt jól, el lehet különíteni egymástól. Áz első faj tőleve­lei (amelyek nem a száron vannak) is lándzsásak, az utób­binak viszont visszásfojásda- dok. A virág átmérőjében is különbség van. Az előbbi 6—10 cm, a rhásik csak fele ekkoja. A réti margaréta (Ch. leu­canthemum) nálunk is előfor­dul vadon, északi köves, füves lejtőkön, ritkás tölgyesekben, cserjésekben, kaszáló réteken. Főleg a két faj keresztezésé­ből származó kerti fajtákat termesztik. A virágok színe fehér, de akad közöttük hal­ványsárga is. A virágok „szimplák” vagy „teltek”. Magvetéssel szaporítjuk ta­vasszal, vagy tőosztással ősz­szel. A magról szaporított pa­szaporítása lántákat vagy a tőosztással nyert sarjakat (esetleg a nyár elejei dugványozásból szárma­zó növényeket) 120 cm széles ágyba ültetjük, egy ágyba négy sort, 30x25 cm távolságra. A harmadik év őszén tőosztás­sal továbbszaporíthatjuk. Kialakult az egynyáriasított termesztése is. A magot nyár közepén vetjük fólia, vagy melegágyi ablak alá. Szeptem­berben ültetjük ki, ágyrend­szerbe 20x15 cm távolságra. A kiültetett növények a követke­ző év júniusában tövenként egy virágot adnak, amelyek nagyméretűek és hosszú szá- ruak lesznek. A margaréták középkötött, tápdús, korán melegedő talajt és öntözést kívánnak. A gyo- mosodás megelőzésére takar­juk a talajt gyaluforgáccsal. Növényvédelem a levéltetvek ellen szükséges. Egy négyzetméterről a máso­dik-harmadik évben 180—200 szálat is szedhetünk. Á gyermekcipőkről Á cukorrépa vegyszeres gyomirtása A dombrádi Petőfi Termelőszövetkezet Megállapították, hogy a gyermekek 27 százalékánál Va cm-rel hosszabb a cipő, mint a láb, 36 százalékánál éppen olyan hosszú és 15 szá­zalékánál még rövidebb, mint a láb. Az óvodákban vég­zett vizsgálatok ugyanolyan eredményekkel jártak. A A München közelében levő Garchingi Magfizikai Kutató Intézetben olyan lökőáram­generátor építése folyik, amely 150 megawatt villa­mos teljesítményt hoz létre tíz másodperc időtartamra. A villamos hálózatról na­gyon nehéz ilyen roppant „energialökéseket” produkál­ni, márpedig a magfúziós kísérletekhez ezekre feltétle­nül szükség van. A lökőáram-generátor köz­bülső energiatárolóját, egy 230 tonna tömegű lendkereket, a villamos hálózatról táplált hajtómotor percenkénti 1650 fordulatra gyorsítja fel. Ek­kor a lendkerék — forgási energiaként — 400 kilowatt­óra energiát tárol. A lendke­rékhez forgóáramú generá­tor kapcsolódik, az hozza lét­re — egyenirányítón át — hatperces időközönként tíz másodpercre a szükséges vil­lamos teljesítményt. Hat perc­re van szükség, hogy a lend­kerék újra felgyorsuljon, ugyanis minden egyes ener­gialeadás kb. 1250 fordulat­ra fékezi le. A 150 megawattos villamos teljesítményre az energiater­melő magfúziós folyamat megvalósítását célzó kísér­letekhez van szükség. A plaz­magenerátor mágnesteker­cseiben ugyanis 40 ezer gauss erősségű mágnesteret hoz lét­re az óriási villamos teljesít­röntgenfelvételek a gyerme­kek igen nagy részénél csont­elváltozásokat mutattak ki, mint a hibás növés jelét. Ez nem csodálható, mert amíg a felnőtt lába nyomásra fájda­lommal és tyúkszemképző­déssel reagál, addig a gyer­mek puha lába a cipőnek megfelelően deformálódik. mény. A kutatók remélik, hogy az új lökőáram-generá­tor üzembe helyezése után sikerül majd megközelíteni azt a hőmérsékletet, plazma­sűrűséget és plazmabelövési időt, amely a magfúziós fo­lyamat létrehozásához szük­séges. A beton a mai építészet legjellemzőbb és legnagyobb volumenű építőanyaga. A beton és vasbeton alkalma­zása jelenleg olyan méretű, hogy építészetünket „beton­építészetnek” is nevezik. A beton minden problémáját jól kell ismerni azoknak, akik terveznek, építenek vagy üzemeltetnek beton- (illetve vasbeton) létesítményeket. Hazánkban jelenleg éven­te 10 millió Ft körüli össze­get tenne ki, ha minden 1 mJ betonnál csupán 1 Ft-ot megtakarítanánk. A közönsé­ges beton cementből, vízből és adalékanyagból áll, a szerkezetét felépítő alkotók közül a cementet és az ada­lékanyagot kell részletesen megismerni (a keverővízzel általában kevés probléma van). Az egyes cementfajták­Termelőszövetkezetünk 450 hektáron termeszt cukorré­pát a KITE rendszerközpon­ton belül. Ezt a területet művelni vegyszeres gyomir­tás nélkül elképzelhetetlen, mivel az alapgyomosodás nagy és a kézi munkaerő pe­dig kevés. Vegyszeres gyomirtásunk három kombinációra épült úgy alapkezelésben, mint fe- lülkezelésben egyaránt. A kezeléseket 150 hektáron­ként változtattuk. Az első kombináció: Ro—Neet 6 li- ter/hektár + Pyramin 5 kg/hektár vetés előtt bedol­gozva John Deer kombiná­torral mindkét irányban. Ál­lománykezelésre a Betonál 5 liter/hektár + Nopon 5 li­ter/hektár kombinációt al­kalmaztuk. Az alap- és fe- lülkezelés hatása jó volt, me­lyet tőszámbeállítás köve­tett. Jelenleg sem gyomoso- dott el a terület, kivéve az ra új szabvány jelent meg, módosult a cementek elne­vezése. Az új termékszab­vány előírásai élesebben ki­mutatják a cementek közöt­ti különbségeket, érzékenyeb­bek az esetleges hibákra (pl. szabad CaO-tartalom, eltérő vízérzékenység stb.) Túl­ságosan szigorúak, merevek voltak a beton minőségére vonatkozó előírások és ez több szempontból hátráltat­ta a gazdaságos cementada­golást. Persze a szigorúság önmagában nem lenne baj. A baj inkább azzal volt, hogy begyökeresedett szokásaink voltak és vannak. Eluralko­dott nézet még ma is, hogy minél nagyobb a beton ce­menttartalma, annál na­gyobb a szilárdsága, pedig ez csak megadott határok kö­zött igaz és ez a szemlélet erősen torackos foltokat, mely ellen a fenti kombiná­ciók sem adtak kielégítő ha­tást. A második kombináció: 20 Neet 6 liter/hektár Venzár 0,5 kg/hektár. Közvetlen eső követte és helyenként a Ven­zár károsította a kultúrát, de-később a fitotoxikus jelek eltűntek. Állománykezelés­ben kapott Betonált 7,5 li- ter/hektárban. A hatás elég jó volt, de az előbbi kombi­nációtól gyengébb volt. A harmadik kombináció: NaTA 8,5 kg/hektár + Pyra­min 5 kg/hektár. Közvetlen eső követte és a hatás önma­gában is jónak mondható. A szer közvetlen vetés után lett felesleges cementpazarláshoz vezet. Tévhit az is, hogy ha nagyobb keménységű, kopás- állóbb betont akarunk elér­ni,: akkor adjunk a keverés­hez kőzúzalékot. A hazai kvarc (homokos kavics) 3000, a bazaltzúzalék csak 2000 kp/cmJ-es nyomószilárdságú anyag, tehát jobban kopik a zúzalékkal készült beton. Nem igaz az sem a beton va- salhatósága szempontjából, hogy a cementtartalom nö­vekedése növeli a tapadást. Általában idegenkednek a betonjavító anyagok, képlé- kenyítő vegyszerek adagolá­sától, pedig ezek kedvezően befolyásolják a betonminő­séget, alkalmazásuk gazda­ságos, anyagmegtakarítás ér­hető el velük. Speciális válfajuk az a vegyszer, amely szükségte­lenné teszi a friss beton tö­kijuttatva. Állománykezelés­ben ennek a táblának eddig' csak egy része részesült Be­tonál 5 liter/hektár + Nort- ron 5 liter/hektár dózisban. A felülkezelésről elmondhat­juk, hogy ez a kombináció adja a legjobb hatást. Általá­nos tapasztalatok az egyes kombinációknál: jó. ha több kombinációt is alkalmazunk, mivel ilyen nagy területen a gyomirtással optimálisan nem biztos, hogy kap kielégítő csapadékot a talaj, ezért a Ro-Neet + Pyramin kombi­náció vagy az Ro—Neet -|^ Venzár kombináció ilyen esetben jobbat produkál. Mindkét kombinációt fel­tétlenül be kell dolgozni még­mörítését, mivel abból a le­vegőt kémiai úton hajtja ki. Az utókezelő szertől egy bel­ső dunsztolást kap a beton és fölöslegessé válik a locso­lása. Van vegyszer, amely olyan cementeknél használ­ható, amelyek hosszabb ide­ig eífeküdtek, mert azáltal, hogy feloldja a cement le­vegő hatására hidratált héját, lehetővé teszi a megfelelő kötést, tehát nem vész kárba a cement. Különféle szerek vannak a beton kötésének szabályozására is. A beton- technológia döntő jelentőségű mutatója már nem az átlag­szilárdság, hanem a minősí­tési érték. Ilyen korszerű meghatározó technológiai té­nyezőkről, anyagokról, ta­pasztalatokról lesz szó azon •a tanácskozáson, amelyet az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete rendez június 17-én Nyíregy­házán a technika házában. Az ÉTÉ megyei szervezete immár 10 év óta legfontosabb fóruma e szakterület tapasz­pedig egyik irányban 4—6 cm, a másik irányban 5—7 centiméter mélyen. A bedol­gozás eszköze feltétlenül kombinálor legyen. A vegy­szer túladagolását kerülni kell. Megjegyezni kívánom, hogy termelőszövetkezetük­ben azért adtam az előírt dózisok felső határát, mert a szervesanyag-tartalom há­rom százalék körül van a talaj pedig kötött vályogta­laj. A NORTRON-ra vigyáz­ni kell! A túlzott nitrogén- trágyázásba részesített cu­korrépát nem szabad felül­kezelni vele, mert erősen fi­totoxikus és tudjuk azt, hogy a túlzott nitrogénadag és az alacsony hőmérséklet csök­kenti a cukorrépa tolarenci- áját. Takács Bertalan főkertész talatcseréinek, hiszen Sza- bolcs-Szatmár megyében nincs bázisintézete ennek a fontos területnek, technoló­giai ágnak. Az egyesület konferenciái, tanácskozásai és ankétjai a tapasztalatcse­re mellett a szakmai tovább­képzés célját is szolgálják. Ebből a szempontból vállal­kozásuk hézagpótló jelentő­ségű. A nyíregyházi tanács­kozást dr. Újhelyi Jánosnak, az Építőipari Tudományos Intézet betontechnológiái fő­osztályvezetőjének 3 órás előadása vezeti be. A betontechnológia új el­veinek megismerése aktuális témának számít, mert nyil­vánvaló, hogy a megye épí­tőiparát képviselő létesítmé­nyek minden eddiginél töb­bet követelnek szakértelem­ben és gazdaságosságban is azoktól, akiknek a betonké­szítés jó megoldása a lecké­jük. Koncz Tibor, MTESZ-propagandabiz. tag Lendkerekes generátor A betonkészítés új elvei ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom