Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
2 KELET-M AGY ARORSZ AG 1976. június 10. Nyírbátorban az építő és szerelőipari vállalat 66 lakást adott át. Most újabb 132 lakás munkálatain dolgoznak. (Elek Emil felvétele) DÖNTŐ SZOMBATON SÓSTÓN „Igaz ez a szép“ Közel egy évi versengés után döntőjéhez érkezett a szocialista brigádoknak Igaz ez a szép címmel meghirdetett kulturális vetélkedő. A végküzdelmet szombat délelőtt tíz órától vívják a brigádok a sóstói kultúrpark kiállítócsarnokában. A selejtezőkön hat csapat vette sikerrel az akadályokat, közöttük dől majd el a végső sorrend. Az ötös számú Volán Juszticia brigádja, a sütőipari vállalat 26. szocialista brigádja, valamint a vas- és fémipari ktsz Mező Imre A közönség is segíthet JÚLIUS 4-TŐL Fafaragók országos találkozója N agy érdeklődés előzi meg országszerte a hagyományos fafaragó tábort, melyet az idén már másodízben rendeznek meg Vásáros- naményban. Eddig harminc jelentkezés érkezett, ami bizonyítja: e művészeti ág legjelentősebb képviselői jelen lesznek az egyhetes rendezvényen. Július 4-én egy kiállítással kezdődik az esemény, ahol az előre beküldött műveket tárják a közönség elé, hogy megismerhessék a vendégeket. Ezt követően a szó a szerszámoké, megkezdődik a munka. A vásárosnaményi művelődési otthonban rendezik be az alkotóműhelyeket, ahol nagyszerű feltételeket kapnak az amatőr és hivatásos faragók. A fát — mégpedig kitűnő diót — a szatmárcsekei fafeldolgozóból szerezték be, a faragók igényeinek megfelelően. Ezenkívül rönk is rendelkezésre áll azoknak, akik nem használati tárgyak díszítésével, hanem más mű megfaragásával kívánnak foglalkozni. A faragók ott-tartózko- dásuk során találkoznak a megyénkben élő faragókkal, valamint azokkal; akik ma csupán érdeklődnek e műfaj iránt. Lesznek tapasztalatcserék is. Az elkészült dísztárgyakból, alkotásokból a tábor végén kiállítást rendeznek és minden alkotó egy munkáját ajándékképpen Naményban hagyja. Ezzel bővül a már ma is szép famúzeum. szocialista brigádja végzett a nyíregyházi elődöntőn az élvonalban. Hozzájuk csatlakozik Záhonyból a gépesített rakodási főnökség Május 1., a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Zalka Máté, és Nyírbátorból a Csepel Művek Március 8 szocialista brigádja. A vetélkedőn azt kell bizonyítaniuk a csapatoknak, hogy a szakmájukon kívül sok mindenhez értenek. Hely- történeti ismereteiket például úgy tanúsíthatják, hogy egy térkép segítségével megadott útvonalon idegenvezetőként kalauzolják a jelenlévőket, feltárva Szabolcs-Szat- már megye nevezetességeit. Első hallásra fel kell ismerniük azt az irodalmi idézetet, amelyet % városi művelődési központ amatőr színjátszói tolmácsolnak. Bel- és külpolitikai tájékozottságukról írásban adnak számot, és végül azt is igazolják, hogy a színház világában is járatosak. A vetélkedő nyílt színen zajlik, minden érdeklődőt szívesen látnak. Sőt egyenesen számítanak is a közönségre, mert ha a versenyzők nem tudnak egy-egy kérdésre válaszolni, a szurkolók a feladványok megfejtésével nö vélhetik kedvenc csapatuk pontszámait. A zsűri — melynek elnöke Tóth Géza, az SZMT titkára, — az első négy helyezett között 4— 10 000 forint díjat oszt szét, a többi brigádot a saját válla lata jutalmazza. (barkóczi) HÉTFŐTŐL A TISZA PARTJÁN Iskolások dalostábora A megyei kórusélet az egész országban ismert. Számos sikeres koncert, rádió- és tv-szereplés jelzi a középes általános iskolai énekkarok sikerét. Emögött azonban igen nagy munka húzódik meg, mondhatnék úgy is: a sikert nem adják ingyen. A rendszeres próbákon kívül másféle továbbképzési formák is meghonosodtak, így például a nyári dalostábor. Ebben az esztendőben Vá- sárosnaményban, a Tisza partján lévő úttörőtáborban gyűlnek össze azok az általános iskolások és középiskolások, akiket kórusaik delegáltak a táborba. Hetvenöt közép- és 70 általános iskolás találkozik itt, hogy 10 napig együtt foglalkozzanak a karénekléssel. A programban szerepel együttes énektanulás, zeneelméleti foglalkozás. a karénekléssel kapcsolatos ismeret. A tábor vezetője megyénk két ismert zenei szakembere, Gebri József és Tarczai Zoltán. Mindketten aktív kórusvezetők és országosan ismert zenepedagógusok. A részvevők a táborozás végén együttes hangversenyt adnak egyszer a Vásárosnaményi Művelődési Házban, majd a Tisza partján tábortűz mellett mutatják be az együtt tanult kórusműveket, dalokat. Javaslat, megrendelésre Olajtüzelésű terményszárító berendezéssel gazdagodik a kemecsei-kótaji Egyesült Erő Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A modern berendezés építési, műszaki javaslatát a Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének műszaki irodája állítja össze. A technológiai javaslat április végén elkészült, amely alapján a termelőszövetkezetben megkezdték a gépek beszerzését. Jelenleg a villany- szerelési munka műszaki javaslatán dolgoznak az iroda munkatársai. A szárítóberendezés a szövetkezet keme- csei üzemegységében a főidényben kezdi meg működését. Bűnözés — ok nélkül ? Elég gyakran olvasunk fiatalokról a bűnügyi tudósításokban. Ugyanakkor egyre többet hallunk a felvilágosító és nevelő munkáról, valamint a kollektívák jó értelemben vett embert formáló szerepéről. Éppen ezért a rossz útra tért fiatalokról és a bűnözés megelőzéséről beszélgettünk dr. Haraszti Bélával, a fiatalkorúak ügyészével. — A vádirat elkészítése előtt melyek a legfontosabb büntetőjogi feladatai? — A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik mindazon bűncselekmények elbírálása, amelyeket Szabolcs-Szatmár megye területén a fiatalkorúak (14—18 éves korig) követnek el. Kezdettől figyelemmel kísérjük a nyomozás menetét, szükség esetén szempontokat adunk a rendőri szerveknek. Azokat a fiatalkorúakat, akik súlyosabb bűncselekmények elkövetése miatt előzetes letartóztatásban vannak, minden esetben az ügyészség is kihallgatja. Azt is vizsgáljuk, hogy a nyomozók kihallgatták-e a fiatalkorú törvényes képviselőjét, beszerezték-e a környezettanulmányt az iskolai, vagy munkahelyi elemzést, szükség esetén megvizsgáltatták-e a fiatalkorú gyanúsítottat elmeorvos, illetve gyógypedagógus szakértőkkel. Ezenkívül a jogpolitikai irányelveket figyelembe véve döntünk abban a kérdésben is, hogy feltétlenül szükséges-e bíróság elé vinni az ügyet, vagy esetleg elegendő visszatartó hatású lesz-e a fiatalkorúval szemben egy ügyészi figyelmeztetés. — Szabolcs-Szatmár megye gazdasági és kulturális fejlődésével párhuzamosan csökkent-e a fiatalkorú bűnözők száma? Az iskolaköteles korhatárt 14-ről 16-ra emelték, jelentett-e ez javulást a bűnügyi statisztikában? — Megyénk fejlődésével párhuzamosan sajnos, nem csökkent a fiatalkorú bűnöBeszélgetés dr. Haraszti Bélával, a fiatalkorúak ügyészével zők száma. Az 1965. évi fiatalkorú bűnözők számához viszonyítva 1970-ben és 1971- ben némi csökkenés mutatkozott, de ettől kezdve romlott a helyzet. 1974-ben 13,3, 1975-ben pedig 14 százalékkal nőtt a fiatalkorú bűnözők száma 1965-höz viszonyítva. A fiatalok túlnyomó többsége azelőtt sem anyagi rászorultságból követte el a bűncselekményeket. A fiatalkorúak a legtöbb esetben maguk sem tudják megmagyarázni, hogy miért követték el a bűncselekményt, például a lopásokra nincsenek rászorulva. Változott a fiatalkorúak igénye és az általuk elkövetett bűncselekmények jellege. A túlzott szórakozás, italozás, a luxuscikkek, járművek stb. megszerzése indítja őket a bűncselekmények elkövetésére. Sokat fejlődött megyénkben az iskolahálózat és a kulturális hálózat, azonban nem minden fiatal használja ki ezeket a lehetőségeket. A bíróság elé került fiatalkorúnknak mintegy 70 százaléka nem fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. — A rendőrséggel, a gyámhatósággal és a társadalmi szervekkel közösen is tevékenykednek a megelőzés érdekében? — A büntetőügyek intézésén kívül fontos feladatunk az úgynevezett általános felügyeleti tevékenység, ami lényegében a megelőzést szolgálja. A megelőzés érdekében kapcsolatot tartunk a rendőrséggel, a gyámhatósággal, a hivatásos pártfogókkal, valamint a gyermek- és ifjúság- védelemben érdekelt más hatósági és társadalmi szervekkel. Az ügyészség rendszeresen képviselteti magát a gyermek- és ifjúságvédelmi rendezvényeken, értekezleteken. A fiatalkorúak vádiratait, valamint a gyermekkornak (14 éven aluliak) által elkövetett törvénybe ütköző cselekményekkel kapcsolatos rendőrségi és ügyészségi határozatokat minden esetben elküldjük az illetékes gyámhatóságoknak azért, hogy az úpabb bűncselekmények elkerülése érdekében tegyék meg az intézkedéseket. — Az ügyészség segítségével végeznek-e propaganda- munkát a fiatalkorúak körében? — Számos alkalommal szerveztünk különböző intézményekben konzultatív jellegű tanácskozást, több előadást tartottunk oktatási intézményekben és ifjúsági klubokban. Több esetben lehetővé tettük, hogy oktatási intézmények tanulói részt vehessenek egy-egy fiatalkorú bírósági tárgyalásán is. — Munkájában lát-e pedagógiai tevékenységet? — Az ügyészség az eljárás során lényegében ifjúságvédelmi tevékenységet is végez. A fiatalkorúval szemben alkalmazott nevelő intézkedés, vagy büntetés célja: annak előmozdítása, hogy a fiatalkorú helyes irányban fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. Ennek megfelelően vizsgáljuk az elkövetés okait, körülményeit, és ezeket a fiatalkorúakat, úgy az ügyészi kihallgatásuk, mint a bírósági tárgyalás során igyekszünk felvilágosítani cselekményük helytelen voltáról és arról, hogy az eddigi életmódjukon változtatniuk kell. Azt is mondhatnám, hogy a fiatalkorúak ügyészének munkájában az ifjúságvédelem és a pedagógiai tevékenység legalább olyan mérvű, mint a büntetőjogi eljárás. Nevelő hatású intézkedéssel, vagy büntetéssel a megtévedt fiatalok jó útra téríthetők. Nábrádi Lajos M Bárom esztendővel ezelőtt aszfal§§ tozták a gyalogjárót a házunk előtt. Az egész utca figyelte, hogyan halad a munka. Még a csípős kátrányszagot is szívesen viseltük, mert végre eltűntek a macskakövek, sima lett a járda, könnyebb rajta a járás. A kisgyerekes asszonyok pedig, akik naponta tologatják a gyerekkocsit, áldják a munkások keze nyomát. Tavaly tavasszal azonban egy helyen felpúpo- sodott az aszfalt. Párszor én is megbotlottam a dombocskába, mert éppen a kapunk előtt emelkedett. Az utcában megindult a szóbeszéd: — Na, ilyen munkát végeztek ezek!... A házmesterrel egyszer tanakodtunk: mi lehet ennek az oka? Rosszul simították? Vagy a téli fagy ártott meg neki mindjárt az első esztendőben? Ezt az utóbbi gyanút aztán eloszlatta a szomszédban lakó orvos, aki az utcán tartja az autóját: — Nem lehet fagy, kérem, mert enyhe volt a tél. Végig működött a kocsim, pedig sokszor a hó alól lapátoltam ki... Márpedig a kocsi nem szereti a kemény fagyot. Amit meg egy ilyen kis Trabant kibír, kibírja az aszfalt is. Rossz volt ez kérem, az első perctől kezdve!... — így van az, ha normában csinálnak valamit!... — jelentette ki a sarki asztalosmester. — Gyors munkában kérem nincsen köszönet!... £lni ! Ebben maradtunk aztán, s mérgelődve kerülgettük a gyalogjáró közepén éktelenkedő púpot. Az idén pedig, úgy március vége felé, napról napra jobban emelkedett az aszfalt, majd hajszálnyi repedések jelentkeztek rajta. — Na, ehol van ni!... — jegyezte meg a házmester. — Pedig ez a tél sem volt kemény... Hümmögött és rossza- lóan csóválta a fejét, valahányszor kiment elsöpörni a ház elejét. ...Egy hete aztán kitágultak a repedések és megjelent a nyílásban egy kis zöld hajtás. Híre szaladt a dolognak, az egész utca csodájára járt, hogy mi történik itt. A házmester kihozott egy hidegvágót, meg egy kalapácsot, aztán nekiesett az aszfaltnak. Ahogy kitágította a nyílást, látjuk ám, hogy egy kis torz, görcsbe csavarodott fács- ka tör utat magának a napfényre. A sarki asztalosmester, mint minden fának ismerője, kijelentette: — Ez eperfa!... Eperfa ez, kérem! — tette még hozzá, s várakozóan körülnézett, meri-e cáfolni valaki az ő megállapítását? Nem cáfolta senki. Az embereknek mindegy volt, hogy milyen fa, csak álltak a csoda előtt, hogy ez a kis vacak görcs két év alatt mit küzdött... — Hát igen kérem!... — mondta az orvos. — Egy ilyen masszív anyagon áttört. Bár az emberekben lenne ennyi akarás!... A házmester nem szólt semmit, csak vágta a kőkemény anyagot. Szép kis lyukat tágított, aztán gyökerestől kiemelte az egész csemetét. Bent a kertben talált neki helyet, kedvenc rózsái között... A lyukat meg betömte sóderrel. Józsi, a körzetrendőr, három napja keresi, ki volt az a vandál, aki tönkre verte az új utat, nem volt rest, huligán módra vésővel nekiesni!... — Ez kérem, a társadalmi tulajdon szándékos rongálása!... — jelentette ki mérgesen, s azóta is fogadkozik, hogy akár a föld alól, de előteremti a tettest... ^fs csodálatos mó- dón, az egész ut- cában senki sem tudja, ki volt az a huligán... Józsi pedig már Róza nénit is faggatta, az asztalosmester édesanyját, aki tavasztól őszig kint ül a műhelyajtóban és sütteti magát a nap-r pal... — Nem tudom én édeském!... — mondta az öregasszony. — Nem látok én odáig, igen rossz már a látásom... A szomszédok meg naponta jönnek leskelődni a drótkerítéshez: nőnek-e már a kis fán a levelek?... Tenkely Miklós