Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-06 / 133. szám
1976. június 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 TERMELŐSZÖVETKEZETEK Hegelőzni a veszteséget LAPUNKBAN MÁR KORÁBBAN MEGÍRTUK: a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1975. évi gazdálkodásról készült mérlegbeszámoló alapján 21 termelő- szövetkezetben és három szakszövetkezetben rendelte el a veszteségrendezési eljárást. Hírt adtunk arról is, hogy a felülvizsgálok megállapításai, javaslatai alapján a végrehajtó bizottság döntött a veszteség- rendezés módjáról, melyik szövetkezetben mit kell saját erőforrásból kigazdálkodni, és milyen összegű hitelt, illetve dotációt kaphatnak a gazdálkodás zavartalan viteléhez. A záró értékelésben megállapították, a veszteséges szövetkezetek a fehérgyarmati, mátészalkai, és nyíregyházi járás Tisza és mellékfolyói mentén fekvő belvízveszélyes helyekre összpontosulnak. Ebből kitűnik, hogy az 1975. évi veszteség keletkezése döntően az 1974. évi őszi rendkívüli csapadékos időjárásra vezethető vissza. Ezek a szövetkezetek őszi vetési tervüket nem, vagy csak későn teljesítették, a tavasziak alá mélyszántást alig végeztek. Tavasszal is a belvíz miatt késtek az előkészítő munkák. Így jelentős terület maradt i'etetlen. A vegyszerezés hatástalan volt, a talaj elgyomosodott. az átlagtermés az előző évekhez képest igen nagy mértékben visszaesett. A VESZTESÉG JELENTŐS HÁNYADÁRA ez mentséget, magyarázatot ad — de mindenre nem. A veszteség keletkezésében nyög ott is. ahol az túlnyomó részben ,a már említett objektív okokra, vezethető vissza, szerepe volt a szövetkezeti gyenge vezetésnek, a nem megfelelő szervezettségű munkának, a számonkérés elmaradásának és egyes helyeken a tagság nem kielégítő munkafegyelmének. A vezetés hibáit, gyengéit támasztja alá, hogy a veszteséges szövetkezetekben igen nagy volt a vezetők cseréje, a lemondás, a leváltás. Az elmúlt esztendőben és ez év első negyedében az említett szövetkezetekben 14 elnök, 18 fő- agronómus és 12 főkönyvelő személyében volt változás. A veszteségek között volt olyan szövetkezet, ahol az egyesülés után a megnövekedett követelményeknek a ve zetőség és a szövetkezet elnöke nem tudott eleget tenni. Több helyen ok volt az elégtelen szakember-ellátottság, vagy azok alacsony képzettsége. Voltak szövetkezetek, ahol hónapokig hiányzott a íőállattenyész- tő, a kertész, vagy a főkönyvelő. Azt szokták mondani; okos ember nem ütközik kétszer-égy‘ kőbe. Sajnos--néhány •> ■ szövetkezetben a hibák ismétlődnek. Mint" annyiszor az előző években, most is több helyen hiányos volt a belső ellenőrzés. így állhatott elő olyan helyzet, hogy az egyik szövetkezetben a nagy teljesítményű gépeket nem használták ki. A 450 hektár burgonyából mindössze 15 hektárt takarítottak be géppel, holott az egész területhez meg vásárolták a kombájnt. Ebben a szövetkezetben a tagok a 'kézi betakarításért burgonyaprémiumként 5 millió forintot kaptak. A rossz szervezés, az ellenőrzés hiányossága miatt tervezett 12,5 millióról 20 millióra növekedett a kifizetett munkadij. Egy-két esetben a felülvizsgálat túlgépesí- tést állapított meg. de nem ez a jellemző. A FELÜLVIZSGÁLT VESZTESÉGES SZÖVETKEZETEK között akadt olyan is. ahol a drága pénzen épített modern istálló félig üresen állt, emellett az alacsony hozamok következtében az itatásos borjú élősúly Önköltsége kilogrammonként 95 forint, a tej literenkénti önköltsége pedig több mint ,11 .forint yo\t! Máshol a szarvasmarha-ágazat veszteségét helytelen döntés növelte, mivel megalapozatlanul tértek át a húshasznosításra. Itt a nagyfokú meddőség és a magas borjúelhullás rontotta az eredményt. Több helyen súlyosbította a veszteséget, hogy az állattenyésztést nem alapozták meg saját takarmánytermesztéssel. Néhány helyen pazarló műtrágya-felhasználást, és szakszerűtlen tárolást is megállapított a felülvizsgáló bizottság. Ahol okszerűtlenül használtak műtrágyát, kevés gondot fordítottak az istállótrágya szakszerű kezelésére és hasznosítására. Ez a megállapítás sok, nem veszteséges termelőszövetkezetre is ráillik. Több helyen súlyosbodott a veszteség, a gondtalan, a szervezetlen betakarításból. Volt olyan szövetkezet. ahol az alma jelentős részét a fáról lerázták és válogatlanul, ömlesztve adták el. Ebben a szövetkezetben a kézzel szedett, megfelelően osztályozott alma kilogrammonként 4 forintos nyereséggel értékesült, míg az ömlesztett eladottért önköltség alatti árat kaptak. Más szövetkezetben az alma- és burgonyaszedés elhúzódása miatt romlás, minőségi veszteség következett be. A VESZTESÉGES SZÖVETKEZETEK közül nem egyben a tagság előtérbe helyezte a közös munkával szemben a háztáji gazdálkodást. Néhány helyen szeptemberben, októberben a tagok a saját alma- és burgonyaszedéssel voltak elfoglalva, a kö- L zös rovására. Máshol a háztáji terület pénz- beni megváltása okozott veszteséget: több volt a megváltás díja, mint amennyi értéket a ki nem osztott területen előállítottak. Ezekben a szövetkezetekben a munkafegyelem azért is lehetett ilyen, mert nincs megfelelő ügyrend és munkarend. A felülvizsgálat azt is megállapította, hogy az említett szubjektív szervezési, vezetési hiányosságok jó része ezekben a szövetkezetekben hosszabb idő óta fennáll. Évenként hoztak ugyan határozatot a hibák megszüntetésére, de sok helyen minden maradt a régiben. A hibákat, a bajokat tehát nem mindenütt a váratlan tényezők okozták; a gondosabb, szervezettebb vezetés és ellenőrzés hiányzott ezekben a szövet kezete k ben. A bajok ellenszere ismert, azok a jól gazdálkodó szövetkezetekben alkalmazott módszerekkel gyorsan megszüntethető!-: lennének. Az ellenőrző és felügyeleti szerveknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk ezekre a szövetkezetekre. Ehhez nemcsak joguk van, hanem-kötelességük Is a fokozottabb ellenőrzés, mivel a i'eszteséges szövetkezetek jelentős állami támogatással gazdálkodnak. Jobban kell mérlegelni az évközi felmérések, termésbecslések realitását. A szanált termelőszövetkezetek tervét alapos felülvizsgálat nélkül nem lehet jóváhagyni. Az illetékes szervek idejében jelezzenek és adjanak segítséget. Több energiát kell fordítaniuk a revizoroknak és belső ellenőröknek a megelőzésre. A MÚLT ÉVBEN VESZTESÉGESEN GAZDÁLKODÓ SZÖVETKEZETEKBEN az 1976-os esztendő jobb eredménnyel bíztat. Az őszi munkákat sikeresen, idejében végezték, jelentősen növekedett a mezei leltár értéke. Másrészt a veszteségrendezés minden szövetkezetben megadja a gazdasági lehetőséget az eredményesebb gazdálkodáshoz. A vezetésen, a munka jobb szervezésén, a tagok munkafegyelmén és szorgalmán múlik, hogy az idei évet ezek a szövetkezetek is hiány nélkül zárják. Csikós Balázs A z üdülő portása a fáíi- naptárhoz lépett és letépte a 2976. naptár egyik lapját. Uj hét kezdődött. — Repülj föl a százhuszon- harmadik emeletre — szólt a boyhoz, — vidd fel neki az újságot. A boy bekapcsolta elektromos szárnyát és nyílegyenesen felrepült a százhuszon- harmadikra. Tudta már, hogy kiről van szó, nem is kellett vele közölni, hogy a Satur- nusról érkezett vendégnek kell a bolygóról imént érkezett újságot felvinnie. Brr (így hívták a saturnu- si vendéget, aki csereüdültetésen volt Balatonlellén), mosollyal fűszerezett „Dzz” szócskát hallatott, ami satur- nusul köszönetét jelentett. A boy ezután megnyomta a hasán a „le” gombot és néhány másodperc múlva már ott is volt a portásfülke mellet. Éppen akkor készülődtek a vendégek a reggeli kirándulásra. — A tízórais csomagot mindenki átvette? — kérdezte a kulturos. — Igen — hangzott kórusban a válasz. Valaki megkérdezte: — Ma hová megyünk? — Félórára felugrunk a Marsba, azután visszafelé Á 2976-os esztendő Japánban iszunk teát a tízórai mellé. — Szóval ebédre visszaérünk? — Kényelmesen — válaszolta a kulturos — azután egy fiatal nőhöz fordult: — Irénke, maga nem jön? — Nem — hangzott a válasz — egyrészt, mert unom a Marsot, másrészt ma jár le az üdülésem, megyek visz- sza robotolni az irodába. Elég baj az, hogy csak háromhavi szociális üdülés jár egy gépírónőnek. De jövőre! — Mi lesz jövőre? — Csoportvezető leszek és ekkor évenként öthavi beutalást kapok. Irénke azonban nem volt őszinte. Még elég ideje lett volna a kirándulásra, hiszen csak délután indult vissza a rakétája Budapestre. Azért maradt, mert a saturnusi emberrel akart megismerkedni. Az már jött is le a százhuszonharmadik emeletről és megállt a portásnál: — Kérem, hívja fel a Sa- turnus. Gyűrűváros 183—999es számot. Mikor kapcsolják? — Négy-öt perc. Addig tessék helyet foglalni. Brr leült az Irén inéUelti karosszékbe. A lány megszólította: — Bocsánat, hallom, hogy a Saturnusról jött. — Igen. Üzleti ügy. Brr vagyok. — Irén... Kovács Irén. Ne haragudjon, hogy megszólítom, de én jövőre az IBUSZ- szal öt napra a Saturnusra megye. A Gyűrűvárosba. Szép hely? — Gyönyörű. Tízmillió lakos, klimatikus gyógyhely, játékkaszinó, gyógyfürdők, . közvetlen rakétaösszeköttetés az összes bolygókkal. — Hallom, hogy csodálatos textiláruk vannak maguknál. Láttam egy saturnusi aranyiamét az Operában. Állati szép... — A mi textiliparunk a világhírű venusbeli textiltermékeket is lepipálja. Majd vásárolhat belőle. — Igen, éppen erről van szó, de kevés saturnusi tallért kapok, ezért szeretnék odavinni egy kis pesti csereárut. Adjon tanácsot, szalámit, barackpálinkát vagy valamilyen népművészeti matyó holmit vigyek eladni? Palásti László Kukoricára kedvező az időjárás Szigeti Imre, a nyírteleki Dózsa Tsz földjén kultivátorral végzi a növényápolást. (Hammel József felv.) MEZŐÉK A KERT KÖZBEN Ha esik, ha fúj... „Tegnap — június 3-án — egész nap esett az eső, a pufajkák átáztak, csuromvizesek voltak a kőművesek, de dolgoztak. Ma reggel kint jártam az építkezésen, megfogtam az egyik ember vállát, a kabát még mindig vizes volt. Ilyen ez a szakma. Ilyenek a kőművesek. Ha esik, ha fúj. ott kell lenni a munkahelyen. Ha vizes a pufajka, akkor abban dolgoznak.” Ahol a lakásokat építik, Nyíregyházán Kert köznek, más néven XIX-es lakókörzetnek nevezik. Az utcák névtelenek. A Bujtos nyúlványa sáros, vizes talaj, gépet, embert marasztaló. Egy sávház, amelynek falait az ÉPSZER munkásai húzták fel, már kimagasodik a környezetből. A KEMÉV-esek 13 kőműves, 8 kubikos, 5 ács. az úgynevezett C—I, C—JI jelű épületek alapjait rakják. A VI I-es építésvezetőség munkásai tűrik az esőt, a hideget, a júniusra egyáltalán nem jellemző szeszélyes időt. Lehet hamarabb? Járunk a téglarakások, sárga homokdombok, beton- oelemefc között,; és. Szabó Já- 'rios építésvezető a feladatokról ad átfogó képet. — Az építésvezetőségnek ez csak az egyik, és nem is a legnagyobb munkája. Mi készítjük a sóstói TITÁSZ- munkásszállót, a KPM autófelügyelőség vizsgálóállomását, a kórházi infúziós laboratóriumot, a tbc-szanató- riumban az új kazánházat, a Vasvári Pál utcai transzformátorállomást. Mintegy 41 millió forint ezeknek az értéke, ebből az építőmesteri tevékenység 29 millió, és kilencvenen vagyunk rá. A lakások átadási határideje 1977 dereka, de szeretnénk hamarabb kész lenni vele. Az építésvezető utolsó mondatának megfogalmazásában az, hogy „szeretnénk hamarabb kész lenni vele”, csak az építésvezetőségen, az építésvezetőség dolgozóin múlik. Az esőben, sárban, a júniusi hidegben történő helytállás mutatja, akaratban nincs hiány. A munkára az embereket sok minden ösztönzi, egyebek között a kereset, de az önként vállalt plusz is, a munkaverseny. A versenynek Veres Tamás technikus a legjobb ismerője. O mondja: Csak jó minőséget! — A határidők tartásával nálunk soha sem volt baj. Sokfelé dolgoztunk már, de még egyetlen egy létesítmény sem volt, amit késve adtunk volna át. Nyolc brigádja van az építésvezetőségnek, mind a nyolc versenyez a szocialista címért. Nehéz különbséget tenne.az eredmények között, de nagyon jó brigád Mező Sándor kőműves brigádja, Németi István gépkezelő-karbantartó brigádja. Hadházi János kubikos- brigádja, Rácz István kubikosbrigádja. Egyébként minden brigád teljesítette vállalását, és az építők napján valamennyien megkapják a brigádcím egyik, vagy másik fokozatát. A verseny, mint minden munkahelyen, az építőknél is folytatódik. Egyöntetűen csatlakoztak az „Indítsuk jól az ötéves tervet" TITÁSZ brigádfelhíváshoz és ahhoz á mozgalomhoz, amelynek jelmondata így hangzik: „Becsüljük meg egymás munkáját". Ez utóbbinak lényege, hogy az egymást követő szakmák munkásai minőségi munkát adnak át, s aki átveszi a területet, megóvja a már kész részeket. Hogy ez így van, Mező Sándor szocialista brigádvezető igazolja: — Korábban sokkal több volt a gond a munka átadásával, megbecsülésével. Most már jóval jobb a helyzet. Mi igyekszünk minőségi munkát végezni és nem igen fordul elő, hogy utólagos javításra lenne szükség. A Mező-brigádnak 13 tagja van, négy segédmunkás, kilenc kőműves. A brigádvezető harminc éve műveli a szakmát, tapasztalt, jó szakember, de most nem erről kérdeztük, hanem arról, mi ösztönzi brigádját leginkább a többletmunkára. Kereset és becsület — A kereset és természetesen a becsület. Amit vállalunk, teljesítjük. A kereset nem rossz. Nyári hónapokban 3500—4000 forint között van, télen kevesebb. A pénzért nagyon meg kell dolgozni. Itt is vízben, sárban kezdtük, most is víz és sár van. Arra a kérdésre, hogy mit követel meg leginkább a brigád tagjaitól, a brigádvezető képletesen, de mélyér- telműen válaszolt: — Azt mondom a brigád tagjainak, hogy úgy kell dolgozni, hogy holnap is ezt a szürke lovat kell befogni a szekérbe. Ahogy a fuvaros megbecsüli a lovát, úgy húz számára a szürke. Nekünk a munkahelyet, a munkát kell megbecsülni, és akkor minket is megbecsülnek. A mi vállalásunk az. hogy ezeket az, épületeket határidő előtt elkészítjük. Ha -meglesz, nem marad el a megbecsülés. A kiváló segédmunkás A Mező-brigád a többi nyolc brigáddal a június 4-i építők napi ünnepségen vette át a brigádcím bronz fokozatát, kapta meg a jutalmat. De kitüntettek személyeket is az építésvezetőségen. Kiváló dolgozó lett Seres István segédmunkás. Kántor Emil kubikos, Bodnár Mihály gépkezelő. Szoboszlai Benjamin ács. Bodnár Mihállyal a zörgő malterkeverő mellett váltottunk szót. — Tíz éve vagyok . gépke-i zelő — mondta —, most a kis dömperrel, vagy ahogy másképp mondják, a motoros japánerrel dolgozom. Minden géphez értek, felvonóhoz, habarcskeverőhöz, betonkeverőhöz. csinálom azt, amit kell. Szűkre fogott szóval, a frissen kiváló gépkezelő szinte egész életútja kikerekedik. Dolgozott Csepelen, ingázott a „fekete vonattal", majd Miskolcra került és évtizede végképp újfehértói lakhellyel és nyíregyházi munkahellyel Szabolcsban maradt. — Aki megpróbálta a „fekete vonatozást”, az idegenbe járás gyötrelmeit, az megbecsüli. ha itthon jó helyet talál. Én így tartom, így vagyok vele. A vállalat min-j den nap háztól házig szállít.’ A keresetem 3600 körül van, és most. életemben először a Kiváló dolgozó kitüntetést is megkaptam. Nem kell ettől több. ★ Nyíregyházán, a Kert közben, a névtelen utcában, ahol az építésvezetőség baraképü- letei vannak, június 4-én délelőtt dekoráltak. Délután ünnepség volt. Az építőmunkások az átázott ruhákat levetették, s egy pillanatra megfeledkeztek a betonkeverésről, az alapozásról, a fairakásról. Ünnepeltek. Megérdemelték. Seres Ernő
