Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 30. Leonyid lljics Brezsnyev beszéde (Folytatás a 3. oldalról) belpolitikánk, amelynek célja a kommunizmus felépítése, nemcsak a szovjet nép alapvető érdekeinek felel meg, hanem egyszersmind hozzájárulás is — és ez a meggyőződésünk — a világ kommunistáinak ahhoz a közös harcához, hogy az emberiségre jobb jövő virradjon. Önöknek, elvtársak, nyilvánvalóan tudomásuk van az SZKP XXV. kongresszusának eredményeiről, köztük arról, hogy a kongresszus felvázolta a Szovjetunió fejlesztésének terveit. Népgazdaságának méretei immár óriásiak. Elegendő, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termékének 20 százalékát, abszolút számokban ez több, mint amennyi az egész világ termelése volt 1950-ben. Érthető tehát, hogy mennyire sokrétűek és bonyolultak azok a kérdések, amelyek ilyen hatalmas gazdasági szervezet tervezésével és irányításával kapcsolatban felmerülhetnek. A szocializmus előnye lehetővé teszi számunkra, hogy biztosítsuk az ország gazdaságának szüntelen fejlődését, és ugyanakkor az egész nép jólétének szakadatlan javulását. A párt most előtérbe állította a termelés hatékonyságának fokozását, a munka minőségének javítását. Fontos hangsúlyoznom, hogy a termelés fejlesztését és a a nép anyagi életszínvonalának emelését nem tekintjük öncélnak, hanem ebben is a kommunista építés főbb programcéljait tartjuk szem előtt. Szó van többek között arról, hogy közelebb kell hoznunk egymáshoz a városi és falusi dolgozók életszínvonalát. Jelentős mértékben ez a célja annak az agrárpolitikának, amelyet pártunk az utóbbi években dolgozott ki. Szó van arról, hogy fokozatosan el kell tüntetni a határt a szellemi és a fizikai munka között, amit például előmozdít az általános tízosztályos tankötelezettség megvalósítása. a munkások és kolhoztagok munkakultúrájának jelentős növelése. Szó van arról is, hogy miután eddig nem tapasztalt méretekben bontakoztattuk ki a lakásépítkezést, sikerült sokat tennünk annak érdekében, hogy sok millió dolgozónak méltó életfeltételeket biztosítsunk, rendkívül alacsony lakbérű korszerű lakásokban. Munkánkat ebben az irányban folytatni fogjuk. Társadalmi fejlődésünk csakis azért lehetséges, mert a tömegek szabadon és öntudatosan alkothatnak, egyre cselekvőbben élhetnek polgárjogaikkal, egyre tevékenyebben vehetnek részt a társadalmi élet minden oldalának formálásában. Ily módón a további előrehaladás a kommunista építés útján feltétlenül elvezet a szocialista demokrácia további fejlődéséhez. Ez pártunk elvi irányvonala. Ez a mi mindennapi tevékenységünk. A szocializmus feltételei között a szovjet emberben valóban értékes' tulajdonságok alakultak ki: az ország gazdájának érzi magát, aki jól megérti saját munkája és az össznépi ügy összefüggéseit, megérti a közösséget, közösségi módon tud gondolkodni, és ez nem valamiféle platonikus érzés, hanem milliók valóságos ügye. Megpróbálom néhány példával elmondani, hogy mit értek ezen. Ha, mondjuk nálunk egy szakképzett üzemi vagy mezőgazdasági munkás kiváló termelési eredményeket ér el, megelőzi munkatársait, gondja rendszerint az, hogy tapasztalatát átadja másoknak, azt mások kiticsévé is tegye. Talán nincs is nálunk jobban tisztelt ember, mint a termelésben élenjáró dolgozó. Sokukat az egész ország ismeri, írnak róluk az újságokban, beválasztják őket az államhatalmi szervekbe. Nálunk több, mint kétmillió dolgozó eme államhatalom hordozója, akiket a tanácsokba választanak. Ez azonban nem minden: majdnem 30 millió szovjet polgár a tanácsok aktivistája, önként és önzetlenül segédkeznek az államigazgatás nagy és bonyolult munkájában. Kilencmillió dolgozó pedig a népi ellenőrzés választott szerveiben tevékenykedik, állandó figyelemmel kísérik a különböző igazgatási láncszemek működését, harcolnak a bürokratizmus és a lelkiís- meretlenség megnyilvánulásai ellen. Vagy itt van a dolgozók aktivitásának még egy formája: a szovjet üzemekben állandó termelési tanácskozó testületeket hoztak létre, amelyek 65 százaléka munkásokból áll. Csupán az elmúlt, 1975-ös évben az ilyen tanácskozásokon a termelés és a munkafeltételek javítására kidolgozott több, mint egymillió javaslatot valósítottak meg. Ezek csupán egyes példák, de gondolom ezek is képet adnak arról, hogyan fonódik össze nálunk az irányító szervek munkája az alulról jövő közvetlen demokráciával. A mi nagy és összetett társadalmi életünkben természetesen nem kis számban vannak hiányosságok és megoldatlan problémák is. Jól látjuk ezeket és a párt mozgósítja a népet leküzdésükre és kiküszöbölésükre. Azonban semmiféle hiányosság és nehézség sem képes tudatunkban elhomályosítani azt a fő történelmi győzelmet, amelyet a szovjet nép ért el a Nagy Októberi Forradalom után a lenini kommunista párt vezetésével. Olyan társadalmat hoztunk létre, amely mentes a monopolista oligarchia uralmától, a válságoktól és a munkanélküliségtől való félelemtől, a társadalmi csapásoktól. Olyan emberek társadalmát hoztuk létre, akik a szó legtágabb értelmében egyenrangúak, nem ismernek rendi, vagyon- beli, faji, vagy más hasonló kiváltságokat; olyan társadalmat, amely nem csupán deklarálja az emberi jogokat, hanem ténylegesen biztosítja is a lehetőséget azok gyakorlásához. Szilárd, dinamikus, összeforrott társadalmat teremtettünk. Bátran kijelenthetjük, elvtársak, hogy országunk dolgozói az egész történelem során soha nem élveztek olyan magas anyagi életszínvonalat, mint most. Még soha sem volt olyan magas a művelődés színvonala, és soha sem voltak olyan lehetőségei a kulturális értékek elsajátításának, mint ma. Dolgozóink még soha sem érezhették magukat annyira bizonyosnak a holnapban, — országunk békés jövőjében — mint most. íme, ez az alapja annak, hogy a szovjet nép egyöntetűen támogatja az SZKP politikáját, ez az alapja a párt és a nép megbonthatatlan egységének országunkban. Elvtársak! , A világesemények menetét egyre nagyobb mértékben az elnyomás és a kizsákmányolás ellen, a nemzetközi ügyekben megnyilvánuló erőszak és önkény ellen fellépő antiimperialista erők határozzák meg, és nagyon sok függ ezeknek az erőknek ösz- szeforrottságától, együttműködésétől. A szocializmus országainak testvéri szolidaritása megsokszorozza mindegyikük erejét, az egyenrangú gazdasági együttműködés saját forrásaikat hatalmas lehetőségekkel egészíti ki. A pártok, az állami szervek, a vállalatok és tudományos intézmények kollektívái, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok milliói és milliót közötti mély. szerves és szakadatlanul növekvő baráti kaocsolatok alat>ián egv elvileg új jelenségről beszélhetünk: a meggyőződések egysége és a célok közössége révén összeforrott népek valódi testvéri szövetségéről. Ennek szilárd alapja, összekapcsoló ereje a marxista-leninista pártok harci közössége. Óriási szerepe van a szocialista és a kapitalista országok kommunistái együttműködésének. Kilenc évvel ezelőtt kontinensünk mindkét részéből sok testvérpárt képviselői együttesen kidolgozták az európai békéért és biztonságért folyó harc programját. Most mindenki láthatja, hogy ezt a programot alapjában véve megvalósítottuk. Mi, szovjet kommunisták, akárcsak más szocialista országok kommunistái, mély elismeréssel adózunk a tőke országaiban élő elvtársainknak, akik szolidárisak voltak velünk mind történelmünk nehéz pillanataiban, mind a megszokott békés munka napjaiban. A magunk részéről mi mindig kinyilvánítjuk szolidaritásunkat azzal a harccal, amelyet osztálytestvéreink folytatnak a kapitalizmus táborában, arra törekszünk, hogy erkölcsi és politikai támogatást nyújtsunk számukra. A nyugat-európai országok kommunistáinak aktív tevékenysége, állhatatosságuk, amelyet a tömegekért, a munkásosztály és a monopóliumok hatalma ellen küzdeni képes valamennyi erő összefogásáért, a ténylegesen demokratikus rendszerek létrehozásáért, a szocializmusra való átmenet előfeltételeinek megteremtéséért folytatott harcukban tanúsítanak, meghozza gyümölcseit. Éppen a széles néptömegek létérdekeiért folytatott következetes és lankadatlan harc folytán vált tekintélyes politikai erővé az Olasz és a Francia, a Finn és a Portugál Kommunista Párt, valamint Dánia, az NSZK és más kapitalista országok kommunista pártjai. Ennek egyik meggyőző bizonyítéka volt az a kimagasló siker, amelyet az Olasz Kommunista Párt ért el a közelmúltban megtartott parlamenti választásokon, az a siker, amelynek mindnyájan örülünk, és amelyhez gratulálunk olasz elvtársainknak. Különösen fontos az. hogy az imperializmus reakciós körei ellen folytatott harcban a széles demokratikus áramlatokkal — beleértve a szociáldemokratákat és keresztényeket — összefogva a kommunisták forradalmárok maradnak, s a kapitalista társadalom szocialista rendszerrel való felváltásának meggyőződéses hívei maradnak,^ egész tevékenységüket e történelmi feladat megoldásának rendelik alá. Minden egyes kommunista pártot annak az országnak munkásmozgalma szülte, amelyben tevékenykedik, és akcióiért mindenekelőtt saját országa dolgozóinak felel, akiknek érdekeit kifejezi és védelmezi. De éppen ez teremti meg a kommunisták nemzetközi szolidaritásának alapját is. Igaz, néha hallani ilyen kérdéseket: továbbra is időszerű-e a proletár internacionalizmus, nem évült-e el? Egyesek pedig ilyen aggályokat hangoztatnak: vajon a kommunistákat egyesítő internacionalista kapcsolatok erősítésére szóló felhívások nem jelentenek-e egy valamiféle, szervezett központ felélesztésére irányuló törekvéseket ? Ezek meglehetősen különös aggályok. Amennyire ismeretes.’ soha senki nem állt elő ilyen központ létesítésének gondolatával. Ami pedig a proletár internacionalizmust illeti, vagyis a munkás- osztálynak, valamennyi ország kommunistáinak a közös célokért folyó harcban való szolidaritását, a nemzeti felszabadulásért és társadalmi haladásért küzdő népek harcával Való szolidaritásukat. a testvérpártoknak az egyenjogúság és minden egyes párt függetlensége szigorú betartásával megvalósuló önkéntes együttműködését — mi úgy véljük, hogy az ilyen elvtársi szolidaritás, amelynek zászlóvivői immár több, mint száz éve a kom-' munisták, korunkban is teljes mértékben megőrzi egész óriási jelentőségét Egyébként közös osztályellenségünk, a nemzetközi burzsoázia nem kevés példáját nyújtja akciói nemzetközi egyeztetésének a forradalmi erők elleni harcban. Ott, ahol a kizsákmányoló rendszert veszély fenyegeti, ott. ahol a harc során felülkerekednek a nemzeti és társadalmi felszabadulás erői, a demokratikus erők, az imperializmus szó szerint lázas kísérleteket tesz ellentámadásai egybehangolására. Napjainkban ennek számtalan példáját láthatjuk Európában, Afrikában és más helyeken egyaránt. Most, amikor egyes nyugateurópai országokban kirajzolódott a kommunisták kormányban való részvételének perspektívája, a reakciós körök, különösen a NATO táborában, a leplezetlen nyomás, az ilyen országok bel- ügyeibe való beavatkozás kampányát indították meg. És figyeljék meg elvtársak, hogy mi ellen szállnak hadba: az általános választások eredményei ellen. Íme, kiderül, hogy az imperialista politikusok, akik oly sokat kiabálnak a demokráciáról és szabadságról, a valóságban az egyiket és a másikat is csak olyan mértékben készek eltűrni, amennyiben ez nem érinti teljhatalmukat. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy itt', ezen az értekezleten, kollektíván kinyilvánítsuk: pártjaink készek hozzájárulni a közösen kitűzött célok eléréséért folyó harchoz. Együttműködésünknek van még egy területe, amelyről érdemes külön szólni. A forradalmi tapasztalat általános sításában történő erőfeszítések egyesítéséről van szó a Marx, Engels, Lenin által létrehozott tudományos kommunizmus elméletének továbbfejlesztéséről. A forradalmi elmélet fejlesztésében minden egyes párt részt vesz. Elvtársak! A kommunista mozgalom által felhalmozott tapasztalat valóban óriási. Ez vonatkozik a szocializmus legkülönbözőbb feltételek között történő építésének tapasztalatára is, amely mind közös törvényszerűségeit., mind a konkrét formák sokrétűségét demonstrálja. Vonatkozik továbbá a tömegek létérdekeinek védelmében, a forradalmi erők összefogásában, a különböző fejlettségi színvonalú országok szocializmusért folyó harcában szerzett tapasztalatokra is. Mindez a tapasztalat elemzést, általánosítást követel. annál is inkább, mivel minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak. Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése a közös céljaink eléréséért folyó harc terén. Árpikor nagy figyelmet szentelünk a kommunista családban élő elvtársaink alkotó tevékenységének. mi abból indulunk ki. hogy az egyik, vagy másik tétel helyességének vagy ellenkezőleg. hibás voltának kritériuma csakis a gyakorlati tapasztalat lehet. Addig azonban. amíg a gyakorlat kimondja végső ítéletét, lehetséges és szükséges is ezeknek a tételeknek felülvizsgálata elvtársi vitában, a nézőpontoknak és az egyes pántok tapasztalatainak széles körű egybevetése útján. Nyilvánvaló, hogy ez nyereséget jelent mind az elméletnek, mind a gyakorlatnak és hasznos egész közös ügyünknek. Úgy vélem, hasznosak lennének az időről időre összehívandó sokoldalú találkozók is, amelyek a kölcsönös tájékoztatást és véleménycserét szolgálják egyik-másik időszerű politikai kérdésben. Elvtársak! A kommunisták nem zárkóznak be mozgalmukba. Mindig készek arra, hogy erőfeszítéseiket egyesítsék azokéval, akiknek drága a béke és a népek érdekeinek ügye. Az európai értekezlet záródokumentuma jó alapot teremtett az európai béke és biztonság szavatolásához. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt elérjük, s ahhoz, hogy a fe^ szültség enyhülése visszafordíthatatlanná, a béke pedig valóban megbonthatatlanná váljon, nemcsak a kormányok erőfeszítései, hanem Ti néptömegek akciói is szükségesek. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a széles tömegek világosan megértsék: alapvető érdekeik azt követelik, hogy aktívan támogassák a béke, a biztonság és együttműködés megszilárdítását célzó kezdeményezéseket és lépéseket. Véleményünk szerint ma ez egyik legfontosabb feladata a kommunistáknak, ez egyes testvérpártoknak és valamennyiünknek közösen. Ügy véljük elvtársak, hogy értekezletünk jelentős szerepet játszhat és kell, hogy játsz- szék ebben a nemes ügyben. Itt, az európai kommunista pártok találkozóján, természetesen elsősorban az európai helyzetről esik szó. Ezzel együtt dokumentumunk tervezetében nagy teret szentelünk a békéért és a társadalmi haladásért földrészünkön folyó harc és a békéért és a társadalmi haladásért bolygónk más részein folyó harc kölcsönös összefüggései - nek. És ez törvényszerű. A szocializmus, amint tanításunk alkotói előre látták, az emberiség tovább haladásának objektív feltételévé és parancsoló szükségletévé vált. Mi az egész föld békéjéért és biztonságáért harcolunk. Erről a szószékről forró üdvözletünket küldjük a nemzeti és felszabadító mozgalom valamennyi résztvevőjének, ismételten változatlan támogatásunkról biztosítjuk az országaik szabadságáért, függetlenségéért és társadalmi haladásáért folytatott igazságos harcukat. Az ázsiai, afrikai és latinamerikai népeknek a béke és a haladás ügyéhez történő hozzájárulása vitathatatlanul egyre növekszik. A szocializmus már mély gyökereket eresztett sok olyan országban. amelyek lerázták az imperializmus gyarmati igáját. a szabad, független fejlődés útjára leptek. A nemzetközi életben jelentős szerepet játszik az el nem kötelezettségi mozgalom. A konferenciának általunk egyeztetett dokumentumában a kommunisták kinyilvánítják készségüket, hogy hozzájárulnak a világ új, igazságos gazdasági rendjének kialakításához. A fejlett államoknak a volt gyarmati és függő országokkal való egyenrangú politikai és gazdasági kapcsolataiért és együttműködéséért — amilyen kapcsolatok már régen kialakultak ez utóbbiak és a szocialista államok között — folyó harc fontos részét jelenti pártjaink közös internacionalista kötelezettségé • nek,. Elvtársak! Minden egyes résztvevő nézeteinek tiszteletben tartása, a vita demokratikus és valóban elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatainak átfogó egybevetése, a partnerek érdekei iránt megnyilvánuló baráti figyelmesség lehetővé tette valameny- nyiünk számára, hogy közös értékelésre és következtetésekre jussunk számos olyan időszerű kérdésben, amelyeknek óriási jelentőségük van Európa és az egész világ számára. Olyan fontos dokumentumot tudtunk kidolgoz-, ni ezekben a kérdésekben, amely a marxizmus—lenin- izmus elvein alapul. Hangsúlyozni szeretném: az SZKP ezt a dokumentumot úgy tekinti, mint amely pártunkat arra kötelezi, hogy energikusan és állhatatosan harcoljon az európai kommunisták által kollektíván kitűzött célok eléréséért. Meg vagyunk győződve arról is, hogy az európai kommunisták egységének zászlaját magasra emelő értekezletünk eredményei hozzá fognak járulni erőfeszítéseink egyesítéséhez, a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért, a tartós európai békéért folyó közös harcunk aktivizálásához. Elvtársak, köszönöm a figyelmüket. Leonyid Brezsnyev beszédét élénk figyelemmel követték a delegációk és az értekezlet munkáját a berlini sajtóközpontban televíziós készülékek tucatjai előtt követő újságírók, akik a beszéd főbb részeit gyorshírekben közölték hírügynökségeikkel, lapjaikkal, tv- és rádiós-szerkesztőségeikkel. A szovjet párt főtitkára után Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke emelkedett szólásra, majd a délelőtti ülés utolsó szónoka Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára volt. A berlini értekezlet kedd délutáni első ülésén Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke elnökölt. Az első felszólaló Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt. Utána Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, majd Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára szólalt fel. A kedd délutáni második ülésen Herbert Mies, a Nemet Kommunista Párt elnöke vette át az elnöki tisztséget. Az első szónak Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. Utána Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkára majd J. Bi- len, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. Ezután Gustáv Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára szólalt fel, végül Henk Hoekstra, a Holland Kommunista Párt KB elnöke beszélt. A berlini konferencia ma folytatja munkáját. Púja Frigyes dániai látogatása Púja Frigyes kedden, dániai tartózkodásának második napján vidékre, a Fyn-szigetre látogatott. Útjára elkísérte Oláh József, a Magyar Népköztársaság koppenhágai nagykövete és a dán külügyminisztérium több magas rangú munkatársa. Púja Frigyes a dán királyi légierő különgépén déltájban érkezet! az ország második legnagyobb, 3400 négyzet- kilométer területű szigetének „fővárosába”, Odensébe, a nagy dán író, Andersen szülőhelyére. Külügyminiszterünk Odensében megtekintette Dánia legnagyobb hajógyárát. Erik Quistgaard igazgató ismertette a mintegy ötezer dolgozót foglalkoztató üzem eredményeit. A gyár. amelynek elődjét 1818-ban alapították, ma 38 nap alatt épít fel egy-egy 340 000 tonnás tartályhajót, egyenként mintegy 50 millió dollár értékben. A hegesztőüzemek, a szárazdokk megtekintése után a magyar külügyminiszter a sziget keleti partján fekvő Nyborgba utazott, a város közelében egy mintagazdaságot látogatott meg. Púja Frigyes külügyminiszter délután érkezett vissza Koppenhágába. Az este folyamán Oláh József nagykövet fogadást adott külügyminiszterünk tiszteletére a nagykövetség épületében.
