Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

Huszonkilenc párt képviseletében, Berlinben Megnyílt az európai kommnnista és munkáspártok konferenciája Leonyid Brezsnyev felszólalása Berlinben Kedden reggel 9 órakor 29 pártküldöttség részvételével megnyílt az eu­rópai kommunista és mun­káspártok értekezlete, ame­lyen a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára vezeti. A kétnapos magas 6zintű tanácskozást az Alexander- platzon lévő „Stadt-Berlin” szálló dísztermében Erich Honecker, a Német Szocialis­ta. Egységpárt KB első titká­ra nyitotta meg. A küldöttsé­gek téglalap alakban kikép­zett asztalsor körül helyezked­tek el, mégpedig azon orszá­gok német nyelvű nevének né­met abc szerinti sorrendjé­ben, amely országból érkez­tek. A magyar pártküldöttség ily módon a Török Kommu­nista Párt és a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt dele­gációja között foglalt helyet. Ugyanez a sorrend érvénye­sül egyébként a tanácskozás egyes üléseinek elnöklésénél is. A vasárnap és hétfőn Ber­linbe érkezett pártküldöttsé­gek nagy többségét a pártok főtitkára, első titkára, illetve elnöke vezeti. A tanácskozás munkarendjét a szerkesztő bizottság dolgozta ki és ezt az értekezlet egyhangúlag elfo­gadta. Ezek szerint csak plenáris ülések lesznek, a küldöttség­vezetők szólásra jelentkezé­sük sorrendjében kapnak szót. Az értekezlet munka­nyelvei a német, az orosz, az angol, a francia, az olasz és' a spanyol. Az egyéb nyelveken elhangzó felszólalásokat eze­ken a nyelveken tolmácsol­ják. Cunhal főtitkár; Román Kommunista Párt: Nicolae Ceausescu főtitkár; San Ma­rínéi Kommunista Párt: Er- menegildo Gasperoni elnök; Baloldali Párt — kommunis­ták (Svédország): Lars Wer­ner elnök; Svájci Munkapárt: Jakob Lechleiter, a PB tagja, a KB titkára; Szovjetunió Kommunista Pártja: Leonyid lljics Brezsnyev, a KB főtit­kára ; Spanyol Kommunista Kedves elvtársak és elv- társnők! A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köz­társaság kommunistái és né­pe nevében a legszívélyeseb- ben üdvözlöm a testvérpár- tok valamennyi küldöttségét. Ez a berlini értekezlet az eu­rópai kommunista és mun­káspártok reprezentatív kon­ferenciája. 29 kommunista és munkáspárt küldöttségei több mint 29 millió kommunistát képviselnek. Teljes joggal el­mondhatjuk: pártjaink és ez a konferencia kontinensünk munkásosztályának, dolgo­zóinak, népeinek alapvető céljait képviseli. A nemzetközi porondon az utóbbi időben jelentős pozi­tív változások történtek. Ezek nagymértékben a kom­munista pártok, a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok, az összes haladó, de­mokratikus erők sokéves, állhatatos és áldozatkész harcának az eredményei. Párt: Santiago Carrillo fő­titkár; Csehszlovák Kommu­nista Párt: Gustáv Husák, a KB főtitkára; Török Kom­munista Párt: U. Bilen, a KB főtitkára; Magyar Szo­cialista Munkáspárt: Kádár János, a KB első titkára; Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL): Hrisztosz Pe- tasz, a PB tagja; Nyugat­berlini Szocialista Egység­párt: Erich Ziegler alelnök. Ezeket a történelmi válto­zásokat tekintetbe véve, az európai kommunista és mun­káspártok 1974 októberében a varsói konzultatíy találkozón olyan feladatot állítottak ma­guk elé, amely mélységesen hatott nemcsak magukra a pártokra, hanem valamennyi békeszerető és imperialistael­lenes erőre. Arról van szó, hogy a munkásosztálynak, a népeknek javasolni kell, mi­lyen legyen a további irány és út az európai békéért, bizton­ságért, együttműködésért és szociális haladásért vívott harcban. Az a téma, amelyről mi itt, Berlinben tanácskozunk, égetően időszerű. A kommu­nistáktól, akikről már régen beigazolódott, hogy a béke és a haladás Európájának élhar­cosai, a népek a jövőbe mu­tató választ várnak arra vo­natkozólag, mi most a teendő, hogy előbbre jussunk az eny­hülésért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcban. Jog­gal mondhatjuk, hogy ezek a várakozások nem korlátozód­Erich Honecker megnyitója A szovjet delegáció a berlini konferencián. Leonyid Brezsnyev mellett Borisz Ponomarjov. (Kelet-M agyarország telefotó) nak csupán Európa népeire es demokratikus erőire. Pártunk kifejezésre juttat­ja azt a meggyőződését, hogy mi ezzel a konferenciával kö­zösen eleget teszünk n.agy történelmi felelősségünknek, pártjaink evégett hasznos, kollektív előzetes munkát vé­geztek. S ennek az eredmé­nye a szerkesztő bizottság ál­tal előterjesztett dokumen­tumtervezet. Az előkészítő megbeszélé­sek, amelyek elvtársi légkör­ben zajlottak le, kétségtele­nül hozzájárultak, hogy to­vább segítsék a pártok köl­csönös megértését, egybevágó álláspontok kidolgozását és a pártok együttműködését. Pártunk ebben az értelemben nagy jelentőségűnek értékeli Európa kommunistáinak ér­tekezletünk témájáról tartan­dó nagy eszmecseréjét. A Német Szocialista Egységpárt ebben a béke és a szocializ­mus ügyéért vívott harcban jelentkező közös érdekek és célok kifejeződését látja. Kedves elvtársak! Pártunkat büszkeséggel és örömmel tölti el, hogy az eu­rópai kommunista és mun­káspártoknak ez a jelentő­ségteljes konferenciája a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában zajlik le. Ezt nagy tisztességnek és egyben kötelezettségnek tartjuk. Kel­lemes tartózkodást kívánunk köztársaságunkban. Abban a tudatban, hogy ez az értekezlet fontos hozzájá­rulás lesz a közös feladatok megvalósításához, a Német Szocialista Egységpárt min­den résztvevőjének jó, ter­mékeny munkát kíván. Engedjék meg, hogy Euró­pa 29 kommunista és mun­káspártjának értekezletét megnyitottnak nyilvánítsam ki. Eirch Honecker megnyitó beszéde után az értekezle­ten megkezdődött a vita, amelynek során a küldöttség­vezetők helyeslőén nyilatkoz­tak, mind a szerkesztő bizott­ság által kidolgozott ok­mánytervek egészéről, mind annak az egyes pártok tevé­kenységét közvetlenül érin­tő részleteiről. Az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének kedd délelőtti ülésén Jean Terfve, a Belga KP alelnöke elnökölt. Fel­szólalt Aarne Saarinen, a Finn KP elnöke, Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke, Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja PB-tagja és Erich Ziegler, a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt alelnöke. Ezután szünet kö­vetkezett, majd Todor Zsír­kor, a Bolgár KP KB első titkára vette ál az elnöklést és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden az egészségügyi ellátás, a gyermek- és ifjúságvédelem Ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. A berlini konferencián részt vevő küldöttségvezetők: Belga Kommunista Párt: Jean Terfve alelnök; Bolgár Kom­munista Párt: Todor Zsír­kor, a KB első titkára; Dán Kommunista Párt: KnudJes- persen elnök; Német Kom­munista Párt: Herbert Mies elnök; Német Szocialista Egységpárt: Erich Honecker, a KB főtitkára; Finn Kom­munista Párt: Aarne Saari­nen elnök; Francia Kommu­nista Párt: Georges Marchais főtitkár; Görög Kommunista Párt: Harilaosz Florakisz, a KB első titkára; Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja: Gordom McLennan főtitkár, Írország Kommunista Pártja: Michael O’ Riordan főtitkár; Olasz Kommunista Párt: Enrico Berlinguer főtitkár; Jugoszláv Kommunisták Szövetsége: Joszip Broz Tito elnök; Luxemburgi Kommu­nista Párt: Dominique Ur- bany elnök; Holland Kom­munista Párt: Henk Hoekstra elnök; Norvég Kommunista Párti Mártim Gunnar Knut- sen elnök; Osztrák Kommu­nista Párt: Franz Muhri el­nök; Lengyel Egyesült Mun­káspárt: Edward Gierek, a KB első titkára; Portugál Kommunista Párt: Alvaro Kedden Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szat­már megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Az ülés na­pirendjén szerepelt a nyír­egyházi Jósa András Kórház- Rendelőintézet munkájáról szóló beszámoló megvitatása. A nyíregyházi kórház, mint a megye vezető kórházának munkája meghatározó szere­pet tölt be Szabolcs-Szatmár egészségügyében, hiszen két város és három járás terüle­tén mintegy 320 000 lakos já­ró- és fekvőbeteg szakorvosi ellátását, egyes különleges szakterületeken az egész me­gye gyógyító és megelőző munkáját végzi. Az elmúlt öt évben az intézményben erő­teljes fejlődés indult meg a tárgyi-technikai feltételek fejlesztésében. Ezzel csak részben tartott lépést az or­vosok, a szakképzett és szak­képzetlen egészségügyi dol­gozók számának emelkedése. Sokirányú feladatát az in­tézet 1099 kórházi ágyon, 92 szülőotthoni férőhelyen és napi 515 szakorvosi rendelé­si órában 1590 egészségügyi dolgozóval látja el. A tárgyi feltételek további javulását eredményezi majd az integ­rációs folyamat megvalósítá­sa és a kórház-rendelőintéze­ti rekonstrukció, amelynek befejezése után a kórházi ágyak száma 440 ággyal, a járóbeteg szakorvosi ellátás 30 munkahellyel bővül. Nem fejlődött azonban ki­elégítően a járóbeteg-ellátás. A nyíregyházi szakorvosi rendelők rendkívül zsúfoltak. Az intézmény legégetőbb gondja a munkaerőhiány. Az engedélyezett álláshely 10 százaléka betöltetlen. Külö­nösen kevés az orvos és kö­zépkáder. így a működő or­vosok látják el azokat a fel­adatokat is, amelyekre főál­lású orvos nem áll rendelke­zésre. Ebből következik, hogy az orvosoknak mintegy 30 százalékkal több feladatot kell ellátniuk. Külön meg­terhelést jelent az ügyeleti szolgálat. A megyei tanács több irányú intézkedésekkel segítette eddig is az orvosok letelepedését. Ösztöndíjak, pályadíjak, jutalmak odaíté­lésén kívül tanácsi segítség­gel több orvos soron kívül jutott lakáshoz is. Nagy je­lentőségű a tanácsnak az a döntése, hogy 1977 végéig 90 lakással segíti az orvosok le­telepedését az egyéb juttatá­sok mellett A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utób­bi időben számos erőfeszítés, kezdeményezés történt az egészségügyi ellátás javításá­ra, a tudományos módszerek gyakorlati alkalmazására, nö­vekedett a szakorvosok szá­ma, javult a vezetés színvo­nala, gazdálkodás tervsze­rűsége. A pozitív kezdemé­nyezésekért, a javuló tenden­ciákért a vb elismerését fe­jezte ki. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a meg­lévő feltételek jobb kihaszná­lásával, arányos munkameg­osztással is törekedjenek a gyógyító munka színvonalá­nak emelésére. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel, az ezzel kap­csolatos feladatokkal. Megál­lapították, hogy az 1972-ben hozott vb-határozat végre­hajtásával jelentős előrelépés történt a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat koordináló, intézkedő tevé­kenységében, a gyermekvéde­lem társadalmi bázisának megteremtésében, az intéz­ményhálózat fejlesztésében, rekonstrukciójában. Többek között a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet rendelte­tésének megfelelő otthont ka­pott, a berkeszi gyermekott­hont 8 általános iskolai tan­teremmel, a tiszadobi gyer­mekotthon kollégiumát 100 hellyel bővítették. A fogyaté­kos gyermekek beiskolázását három gyógypedagógiai inté­zet, számos kisegítő osztály segíti elő. Valamennyi rászo­rulót azonban még így sem sikerül intézetben elhelyezni. Enyhíti majd a gondokat a tervezett 150 személyes gyógypedagógiai intézet fel­építése. Az elmúlt években kedvezően változott a gyám­ügyi munkát végzők felké­szültsége, kiépült a hivatásos és társadalmi pártfogói háló­zat a megelőző és utógondo­zói tevékenység ellátására. Míg 1972-ben 2530 állami gondozottat neveltek a me­gyében, számuk a múlt év végén meghaladta a 2700-at. Az állami gondozottak nagy­jából egyenlő arányban gyer­mekotthonokban, nevelőszü­lőknél, illetve gyógypedagó­giai intézetekben élnek. Az elért eredmények mellett to­vábbra sem kielégítő a mun­kahelyi ifjúságvédelmi tevé­kenység, az értelmi fogyaté­kosok elhelyezési lehetősége. A végrehajtó bizottság a tár­sadalmi és gazdasági szervek fokozottabb támogatását is kéri a gyermek- és ifjúság- védelmi feladatok eredmé­nyesebb ellátása érdekében. A vb ezután egyéb ügyeket tárgyalt. IXXXIII. évfolyam, 153. szám ARA: 80 FILLER 1976. június 30., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom