Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

1976. június 26. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Kommentár Új kollektív szerződések ÜZEMEINK, VÁLLALA­TAINK ÉLETÉBEN a jö­vőben mindinkább megha­tározó szerepe lesz a szocia­lista demokrácia érvénye­sítésének. Nevezhetnénk egyik legfontosabb doku­mentumának a kollektív szerződéseket is, amelyek sűrítik ezer meg ezer munr kás, alkalmazott, az egész kollektíva véleményét. írott normái, szabályai döntően befolyásolhatják a vállala­tok termelő tevékenységét, a közhangulatot, az alkotó légkört. Ezért is fordított oly nagy figyelmet legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége az 1976—1980-ig megkötendő, érvényes kollektív szerző­dések előkészítésére. Mi az, ami jó, amire több figyel­met szükséges fordítani. Egyértelmű volt, hogy a kol­lektív szerződések megkö­tését előkészítő munkára — a korábbiaktól több gondot fordítanak, a dolgozók véle­ményeit, javaslatait igény­lik, „beépítik” a szerződé­sekbe. Az 1976—80-ra kötendő kollektív szerződések terve­zetei elkészültek. Igaz, hogy mintegy 20—30 százaléka csak bizonyos késéssel. Ezt tapasztalták a MOM-nál, a TITÁSZ-nál, s az EAG-nál. A késedelmek döntő oka: későn ismerték meg a köz- gazdasági szabályozókat, az ágazati végrehajtásokat, a trösztök, nagyvállalatok igé­nyeit. Megállapította az el­nökség, hogy a kollektív szerződések túlnyomó több­sége a középtávú tervre épült, itt-ott előfordult azonban, hogy megelőzték a végleges tervek kidolgozá­sát. Szóvá tették, hogy a gyáregységek többségénél nem készítenek függeléket. Helyes módszert követtek általában, amikor a terve­zeteket a szakszervezeti szervek testületi ülésein megtárgyalták. Figyelembe vették a dolgozók észrevéte­leit, javaslatait, s csak ezek után került sor május vé­géig a kollektív szerződések széles körű megvitatására. ÉRDEMES FELFIGYEL­NI, milyen kérdések foglal­koztatták a dolgozókat. Ta­pasztalható a gazdaságpoli­tikai szemléletérdeklődés fejlődése. Az anyagi ösztön­zők kialakítása hogyan függ össze a gazdasági hatékony­ság fokozásával? A bérfej­lesztés mértéke, formái, a nyereségrészesedés felosztá­sa, módja, a prémiumsza­bályzat kidolgozása, a jutal­mazások. A szakmai megyebizott­ságok, a helyszíni vizsgála­tok és a 20 kollektív szer­ződéstervezet tanulmányo­zásából olyan következteté­seket vontak le, hogy a ter­vezetek követik a munka­törvénykönyvet és a kiadott irányelveket. Jobban élnek a lehetőségekkel, összehan- goltabbak a kollektív szer­ződéstervezetek a vállalatok gazdaságpolitikai céljaival, kezd kialakulni üzemeink­ben a tudatos szociálpoliti­ka. JÚLIUS ELSEJÉVEL HA­TÁLYBA LÉP az új, az 1976—1980-ié érvényes kol­lektív szerződés, amely sze­rint szükséges élni, csele­kedni, dolgozni, s mindazo­kat az elveket érvényesíte­ni, amelyek meghatározzák a dolgozók és a vezetők kö­zötti viszonyt, magatartás- normákat, a munka feltéte­leit. Mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, ame­lyek megtartásával gazda­ságpolitikai céljaink valóra váltását segíthetik úgy, hogy az a szocialista demokrácia érvényesítését is szolgálja. F. K. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1971 decemberé­ben határozatot hozott a gazdasági munka színvona­lának javítására. Minden ember a maga munkate­rületén tudja legjobban, hogy mi az, amin változ­tatni kell. Ezért kérde­zünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági mun­kást: milyen területen Iát eddig kihasználatlan tar­talékokat. VÁLASZOL: Az Újpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói gyárában Kálmánchelyi Istvánná és Bige Borbála egyenként 60—70 kiló fonalat készít egy műszakban. (Hammel József felvétele) Aki válaszol: Fráter Iván, az Űjfehértói Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szövetkezet ügyvezető igaz­gatója. Fráter Iván 53 boltegységgel állunk a lakosság szolgálatában. „AZ ÉN APÁM... Gyerekek a szüléikről A gyerek egészen kiesi korától kezdve az édes­anyjához „húz” inkább, ha valami problémája akad, könnyebben elmondja a mamának. A'zi édesapa mint családfő. gyakran kissé távolabb áll a hét­köznapi gondoktól, örö­möktől. Még ma is sok­szor lehet hallani olyan megjegyzést, hogy ezzel ne zavard apát, ő erre nem ér rá, és így tovább. A gyerek pedig egyformán igényli mindkét szülő ér­deklődését, szerctetét, tö­rődését. á ez nem atTól függ. mennyire képzett valaki vagy milyen össze­get fordít gyermekeinek játékra. A gondoskodást, a felelősségvállalást, a tö­rődést megérti és értékeli a kisebb és a nagyobb gyerek egyaránt az édes­apjában. „lehet vele beszélni" Kiss Dániel a nyíregyházi 2. számú gyakorló iskola hato­dik osztályos tanulója. Édes­apja a HAFE-ban géplaka­tos. Több, mint 20 éve dolgo­zik a szakmájában. Daninak van egy 6 éves kishuga. Az apa már megkérdezte otthon a fiát, nem lenne-e kedve az ő foglalkozását választani? — Egyszer el is vitt apu a munkahelyére, megmutatta a gépeket. Egész nap sok érde­kes dologgal találkoztam az üzemben. A gyakorlati fog­lalkozáson is szeretek barká­csolni, érdekelnek a gépek. Lehet, hogy én is lakatos le­szek. A Kiss családban minden­kinek megvan a saját felada­ta. Nemrég például avíkend- telken Dani is veteményezett. A munkamegosztás mellett régóta kialakult a családban a rend. Az a szokás, hogy mindenki elmondhatja a vé-* leményét otthon és hallgat­nak egymásra. — Apukámnak be lehet bizonyítani, ha például ne­kem van igazam valamiben. A múltkor is javítottuk a bi­ciklit és kiderült: apa nem jól gondolt el valamit, de nem ragaszkodott az eredeti elgondolásához. Szigorú, de lehet vele „beszélni”. Abban szeretnék én is hasonlítani hozzá, hogy ugyanolyan jó családfő legyek, mint ő. Hegtalálja a hangot mindenkivel Szakolcai Mária a Vasvári Gimnázium negyedikes ta­nulója. A napokban érettségid zett. A zenei tagozatra járt, hat éve zongorázik. Régóta kollégista, Mérken lakik. Édesapja mezőgazdasági ra­kodómunkás.' Gyakran kel hajnalban, hol Békéscsabára mennek, hol „csak” a megyé­be. Általában későn ér haza. A vacsoránál beszéljük meg a napi dolgokat. Emlék­szem, még kisebb koromban is úgy vártuk aput a munká­ból haza, ilyenkor, esténként közösen döntöttünk, ha adó­dott valami. Pedig apu gyak­ran fáradt, hajnalban kel és későn van otthon. A múltkor a? osztályfőnök megkérdezett mindenkit, milyen otthon a családi légkör. Nyugodtan mondhattam, ideális. Ha vi­tatkozunk valamiről, az leg­gyakrabban az öltözködés. Mikor még a mini volt a di­vat, nem tetszett otthon, amit felvettem. Most a térdig érő szoknya, ruha már elfogad­ható — apukám szerint. A munkatársai szeretik édes­apámat, jó közösségi ember­nek tartják. A legjobb tulaj­donságai közé tartozik, hogy megtalálja a hangot min­denkivel. Ha valamit mond, nem kiabálással éri el a ha­tást, hanem bebizonyítja, ne­ki van igaza. Soha nem be­szélt rá semmire. A pályavá­lasztásnál is „szabad kezet” adott. Zenetanár szeretnék lenni. Hartman Ferenc a 110. szá­mú szakmunkásképző intézet esztergályos tanulója, az is­kolai KISZ-bizottság titkára. Küldött volt a KISZ IX. kongresszusán. Édesapja ne­gyedszázada dolgozik a MÁV-nál, nehézgépkezelő. — Pályafelújításokon van munkája, húsz évvel ezelőtt szinte mindent kézzel vé­geztek. Most a gépekkel könnyebb, de mint ő mond­ja, az embereket, a munka­társait, a beosztottjait meg kell ismerni és ez sokszor nehezebb, mint az új gépek használatának elsajátítása. Egy héten általában kétszer jött haza, mert sokszor távol volt a munka. Hazahozta a gépek leírását. Ez nagyon ér­dekelt, elmagyaráztattam magamnak mindent. Talán ezért is szeretem a gépeket, mert édesapám olyan világo­san és mégis egyszerűen be­szélt róluk. Igaz, a háború miatt nem fejezhette be a 8 osztályt, de azóta több gép­kezelői tanfolyamot végzett. Munkatársai megbecsülik, tisztelik. Otthon, Zsarolyán- ban is igazságos, őszinte em­bernek tartják. Anyukám és én pedig nagyon szeretjük. Apukám mindig azt mondta: „Fiam, igyekezz, vidd több­re, mint én.” Szerintem, ha ugyanolyan ember leszek, mint ő, akkor helyesen fog­tam fel az életet. Urbán Teréz a tanárképző főiskolán államvizsgázott a napokban, ősztől az 1. számú gyakorlóiskola magyar— orosz szakos tanára. Édesap­ja a megyaszói Aranykalász Tsz villany- és vízvezeték­szerelője. Szakmunkás, nem­sokára nyugdíjba megy. Há­rom gyereke közül az egyik tanár, a másik Kijevben re­pülőmérnöki egyetemen ta­nul, a legkisebb gimnazista. „Precíz a végtelenségig // — Édesapám polgári isko­lába járt és magánúton el­végezte a gimnáziumot. Ezermester, mert szinte min­dent önszorgalomból tanult meg. Még most is igen sokat dolgozik. Ha például éjszaka elromlik a faluban a vil­lany, őt hívják. Előfordult, hogy anyukám neheztelt, hogy. mindig ő megy min­denhová, erre ő csendesítette anyukámat, hogy hagyd már, az a lényeg, minél előbb kész legyen... A gyerekekkel sokat fog­lalkozott otthon mindig. El­magyarázta az érdekesebb dolgokat, könyveket adott nekik. — Azért is szeretem apu­kámat, mert annyira élvezi a munkáját, örömet talál ben­ne. Ezt tőle tanultam. Amit még szeretnék megtanulni tőle, az igazságosság és az őszinteség. A munkájában precíz a végtelenségig, napo­kig is tud foglalkozni ugyan­azzal. A családban őszinte és elfogadja a kritikát. Ideális apa. ö a példaképem. Tóth Kornélia — Az emberek nagy több­sége, ha a kereskedelem szót hallja, csak a haszonra gondol. A szocialista keres­kedelem, így az ÁFÉSZ-ek dolgozóinak döntő többsége — itt Ujfehértón is — ma már ettől jóval tovább lát. Embereink tudatában ott él — ha a kereskedelmi gya­korlat közben cselekede­teiben néha még kísérte­nek más jelenségek is — hogy feladatuk a község la­kosságának lelkiismeretes kiszolgálása. Abban, hogy hangsúlyoznom kell a szol­gálat szót, számos sajátos újfehértói tényező is köz­rejátszik. A kulturáltabb kereskedelem meghonosítá­sával a lakosság tudatát, az árubőség növelésével köz­érzetét kell tovább emelni, illetve javítani. . — ÁFÉSZ-ünk dolgozó; ma azzal szolgálják leg­jobban a vásárlókat, ha következetesen figyelik a vásárlási igények alakulá­sát. — Az ipar is meghonoso­dott a községben. A szövő­gyárban már most 400-an dolgoznak. Ez is jelentősen változtatja a szükséges áruk körét. Háromezres tagságunknak alkalomsze­rűen jelentkező speciális igényével is számolnunk kell, mivel alaptőkénk zö­mét a háromszázezer rész­jegy, a több mint kétmillió tagsági kölcsön és célrész­jegy teszi ki. — A község lakóinak a száma közelíti a 15 ezret. Á morfium nagy A hazai alkaloidagyár­tás megteremtője, dr. Kabay Jánosra emlé­kezünk halálának 40. évfor­dulóján, 1976. június 29-én. Kabay János 1896-ban Büd- szentmihályon (ma Tiszavas- vári) született. Alap- és kö­zépiskolai tanulmányainak befejeztével 1915-ben a mű­egyetem vegyészmérnöki ka­rára iratkozott be, de tanulrqá- nyai elvégzésében az első világháború megakadályoz­ta. Katonának hívták be, majd a háború befejeződése után bátyja hajdúnánási gyógyszertárában gyakorno- koskodott. A budapesti tu­dományegyetemre 1920-ban iratkozott be, ahol 1923-ban szerzett gyógyszerészi okle­velet. Ezután a Gyógynövény­kísérleti Állomáson vállalt munkát, ahol megismerke­dett későbbi feleségével, aki kutatásai során kitartó munkatársává, munkája és alkotása méltó osztályré­szesévé vált. Kabay elsősorban az al­kaloidákkal foglalkozott. Ab­ban az időben a morfiumot ópiumból állították elő. Ar­ra az elhatározásra jutott, hogy morfiumot közvetlen a mákból állítsa elő. Fárad­ságos kísérletek után sike­rült egy eljárást találnia, amelyre 1925-ben kapott szabadalmat és ezt sok más követte e területen. Az Alka­loida Vegyészeti Gyárat szülőfalujában igen csekély tőkével 1927-ben alapította. Találmányaival és gyárával korábban sajnos magárama- radt. Hiába ostromolta a hi­vatalos szakközegeket, súlyos anyagi nehézségekkel kellett állandóan küzködnie. Az anyagiak előteremtése állan­dó gondot jelentett számá­ra, de ezek ellenére a Kabay házaspár szívósan folytatta kutatásait. Állandóan újabb és jobb módszert kerestek a morfium előállítására. A ki­tartó munka meghozta a gyümölcsét és 1932-re sike­rült kidolgozniuk azt az új üzemi eljárást, amely kicsé­pelt mákszalmát használt fel nyersanyagul. Ekkor már az állam is felismerte Ka- bayék munkásságának je­lentőségét és némi támoga­Feladatainkat az ez évi 156 millió forintos tervet 238 dolgozóval oldjuk meg. — Mindez rugalmassá­got követel az árukészlet alakításában. Jelentősen emelkedett többek között a kész-, félkész ételkészítmé­nyek — konzervek, mire­lit csirke, kacsa, szalontü­dő, hal, kocsonya — keres­lete. Gond, a tőkehús- és a töltelékáru ellátása is. — Eddig ha a nyár leg­nagyobb munkájának, az aratásnak, az aratóknak a kiszolgálására készültünk, akkor a kiscsoportban dol­gozó emberekhez kellett a legszükségesebb élelmet, hűsítőt, trafikot eljuttatni. Most az új termelőszövet­kezet majorjában favázas éttermet építettünk. Ezt nemcsak a majorban dol­gozók, de a traktorosok, kombájnosok, növényápo­lók és a szemszállítók is igénybeveszik. A nagyobb csoportú munkahelyekre palackozott üdítő italokat, és szódásbalonokat helye­zünk ki. A régi termelőszö­vetkezetbe gépkocsin szál­lítjuk az ebédet és az egyéb megrendelt árut. Az ara­tás idejére növeltük - étel­féleségeink kalóriaértékét. — A jövőben a piackuta­tással — az igények és a szükséges áruk felkutatá­sával még többet kell fog­lalkoznunk. Az üzleteink nyitvatartását is jobban kell a megváltozott körül­ményekhez igazítani. tudósa tást kaptak. A gyár ellátta a hazai szükségleteket, sőt már exportra is gyártottak. Kabay János eljárása vi­lágszerte elfogadásra talált, szabadalma nyomán nemcsak itthon, hanem külföldön is egy teljesen új iparág, az alkaloidagyártás honosodott meg. Élet- és alkotópályája saj­nos igen korán, éppen negy­ven éve szakadt meg. 1936. júniusában egy kisebb mű­tétet kellett rajta végrehajta­ni, ami jól is sikerült, de közben fellépett Orbánéban június 29-én meghalt.. A világ számos országá­ban ma is dr. Kabay János eljárása szerint gyártják a morfiumot. A mákszalmából előállított ^morfium Sz emberben az agykéreg fájdalomérző terü­letét hódítja, erős fájdalom enyhítésére, súlyos sérülés okozta sokk és halálfélelem mérséklésére, a halálküzde­lem enyhítésére, a műtétek­nél a beteg megnyugtatására használja az orvostudomány. Dr. Bátyai Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom