Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
1976. június 25. KELET-M AG Y ARORSZÁG 3 Adatszolgáltatás A statisztikai felmérések, valamint más fontos adatgyűjtések immáron elválaszthatatlanul hozzátartoznak a gazdálkodáshoz. A napi élethez is, mert hiszen ahhoz, hogy reális tervei készülhessenek, elengedhetetlenül szükséges a reális kiindulópont az olyan adat, amely folyamatokra, állapotokra, igényekre válaszol. Aligha kétséges: korunkban — az intenzív fejlődéstől diktálva —, ezért nő hihetetlen gyors ütemben az információ jelentősége, s vele együtt az információ- éhség. Természetesen ennek következménye az adatgyűjtés divatja is. Pontosabban az a törekvés, hogy akinek a munkája, feladata valamiképpen is igényli az információt —s egyáltalán van-e olyan munka, amely nem igényli? — mindent megtesz a több és több adatért. Nem kevés esetben az indokoltnál, a szükségesnél és megengedhetőnél jóval többért. N emrég egyik erre illetékes szervünk — stílszerűen — felmérte az adatgyűjtés és -szolgáltatás helyzetét. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy — bár némi javulás tapasztalható a tavasszal végrehajtott egyszerűsítések hatására, amelyet például a Munkaügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala hajtott végre — változatlanul túlzott mértékű az adatgyűjtés. Túl a jogosulatlan információ- kérők tekintélyes hányadán — feltűnt, hogy még mindig nincs kellő összhang az egyes tárcák, valamint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos és szakszerű felmérései között. De mit lehet tenni? Mert a helyzet — ezt hangsúlyozni sem kell! — arra inti az illetékeseket, hogy mielőbb megtalálják a szükségtelen adatgyűjtés betegségének gyógymódját. A minap a Központi Statisztikai Hivatal is foglalkozott e témával, s elkészült jelentéséből kiviláglik a megoldás lehetősége, módja. Elsősorban a legilletékesebbek, a KSH, valamint az ágazati hatóságok, a minisztériumok ebbéli tevékenységét kell tovább javítva, összehangolni. Működik például a statisztikai koordinációs bizottság, amelynek megvan a lehetősége az átfedések kiszűrésére, az adatkérések egyszerűsítésére. Jövőbeni munkájukat hatásos és ésszerű új szabályok is segítik. r A m pusztán ezekre hagyatkozni nem elég: a szemlélet megváltoztatására van szükség, arra, hogy mindenütt ahol csak igény van az új információkra, adatokra — a leggondosabban mérlegeljenek, takarékosan gazdálkodjanak a vizsgálatokkal, felmérésekkel. Másként fogalmazva: akik kérik, elrendelik az adatszolgáltatást, számoljanak a reális adottságokkal. Tekintsék annak az új információt, mint ami — egyre dráguló termék — tehát — pénzbe kerül. Méghozzá egyre többe... (M.) A nyíregyházi Taurus gumigyár kerékpárköpeny üzemében dolgozik Balogh Józsefné felépítő. Az úgynevezett drótperemes külső gumiból műszakonként 300—300 darabot készít. (Hammel József felvétele) LÁTNI AZ ÖSSZEFÜGGÉSEKET..." Államvizsgázók a pártiskolán A várakozók még feszült izgalomban, drukkban, a 2-es tanterem ajtaján kilépők arcán a fel- szabadultság, a feszültség feloldódása. Odaálltam én is az ajtó elé, s vártam, ki milyen reményekkel hagyja el az „izzasztót”, az államvizsga helyiségét. Június 16-án kezdődtek, s 25-ig tartanak az államvizsgák az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán. 350- en „álltak” a bizottságok elé. Ünneplőbe öltözött férfiak, nők, ismerős arcok. Munkás, gazdaságvezető, párt-, társadalmi munkás j ár-kel a folyosón. A család, a munkahely Mrenkó János lakatos, aki most megbízott csoportvezető is a MÁV nyíregyházi vontatási főnökségén, már túl van az izgalmakon. Valaki figyelmeztet, ne feledjem — ha már szólok róla — hogy ő egy háromszoros MÁV-ki- váló brigádnak a vezetője. Ezt a rangos címet legutóbb tavaly április 4-én nyerték el. Ha már erről szóltam, szólni illik arról is, hogy a városi pártbizottságnak és a vb-nek is tagja, és „mellesleg” munkásőr. Kissé rejtély, hogyan csinálja, miként tudja ellátni e fontos megbízatásokat. Nem titkolódzik. — Megértő feleség szükséges hozzá, meg jó munkatársak. Nélkülük aligha jutottam volna el eddig — mondja Mrenkó János. — Én a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatának az elvégzése után tettem érettségit a Nyíregyházi Kossuthban. S utána jelentkeztem ide a szakosítóra. Sok elfoglaltsággal jár évek óta — a tanulás. De első feladat, amit ő maga elé tűzött. A brigádban is vállalta, a szakosítók elvégzését, főiskolai oklevél megszerzését. — Talán nekem a legköny- nyebb, „csak” tanulnom kell. Igaz, a családnak be kell „segítenie”. Sok mindent átvállaltak amit korábban én végeztem. így vagyok a brigádommal is. A fiúk sokszor helyettem is — dolgoznak, ha nem vagyok bent. Jó kollektíva. Nélkülük nem is tudom, tudnám-e folytatni. Erőt, ösztönzést adnak a tanuláshoz. Ezt igyekszik „honorálni”, ha lehet. Rendszeresen tart tájékoztatókat a kül-, belpolitikai kérdésekről. Hatodikként vizsgázott, így van a munkával is a bri- gádvezető-lakatos. — Szeretem tiszteséggel elvégezni pontosan a munkámat. És van is, lesz is hol kamatoztatni mindazt, amit itt tanultam, — mondja. — Én magam is fejlődni akarok, emberekkel foglalkozom. A brigád vezetése, a pártmeg- bizatások teljesítése ezt követeli. 1976. június 21-én a nemzetközi munkásmozgalom történetéből tett először államvizsgát Mrenkó János. — Ügy érzem sikerült, de nem tudom, hányast kaptam. Világnézetet tanítani Mártát (Hock Miklósnét) nagy tisztelettel vette körül az osztály. Egyedüli nő volt a 28 hallgató között. Tanárnő, kedves és mindig sok a munkája, elfoglaltsága. El is képzelhető, hiszen latint és történelmet tanít a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában. Sokszor államvizsgázott már, de pártiskolán most első ízben. Pártcsoportvezető, két gyermek anyja. Férj, házi munka, a pedagógusi hivatás, az állandó készenlét. És bírja. — Nem, nem izgultam én — a vizsgán, inkább fáradt voltam — említi, miközben a melegben hervadozó virágot vázába helyezi. — Egy pedagógusnak kevés ideje van. Osztályfőnök is vagyok, év vége is van, érettségiztettem, s közben magam is készültem az államvizsgára. Szereti a történelmet. Hogy mit adott egy történelem szakosnak a munkásmozgalom története? — Sokat. Egy történelem szakos tanárnak nemcsak történelmet kell tanítania, nem csupán eseménytörténetet, hanem világnézetet is! Ezt szükséges kialakítani a tanulóknál. Marxista—leninista történelemszemlélet és nevelés, erre ösztönözni, segíteni. Ehhez nyújtott részemre sokat ez a tantárgy no és a világnézetünk alapjai tantárgy tanításához is. Ügy érezte, szüksége volt rá úgy is, mint pártbizalminak. Nem volt könnyű a rengeteg elfoglaltság mellett a tanulás, készülődés. — Megérte — vallja, a tanárnő. Én akartam ide jelentkezni azért, hogy többet tudjak, s így képes legyek még többet átadni majd tanulóimnak. Fegyelmezett tanulással viszonozni... — Aki tunult, készült, az tud is — vallja Igaz Dezső, a SZÁÉV építésvezetője, aki a fővárosból „hazaugrott”, mivel most ők, ott segítenek „be” az óvodák, iskolák építésében, hogy mielőbb elkészüljenek. Ennek, a fávárosba helyezett stábnak a vezetője Igaz Dezső. Innen jár haza. Vonattal, kocsival, s kihasználta a szabad időket is a tanulásra. — Áprilisban azért engedélyt kértem, hogy csak második hetenként vegyek részt a foglalkozáson — mondja. — Ez volt az első államvizsgám. Ügy érzem, sikerült. Én szeretem is ezt a témát, szívesen tanultam. Százhúsz munkás, ács, kőműves, szerelő főnöke. Évek óta végez propagandistamunkát. Kétszer kapta meg a Lenin-plakettet ezért a munkáért. Alapszervezeti vezetőségi tag, szervező titkár. Tagja a vállalat pártbizottságának is. — Én mindenütt tudom kamatoztatni a tanultakat, hiszen emberekkel dolgozom. Itt az összefüggéseket is megismerte az ember, nemcsak a jelenségeket látta. Mögéjük is tekintett. Ebben segített sokat nekünk tanárunk, dr. Farkas Dezső. Nem iskolás módszerekkel tanított bennünket. Igaz Dezsőnek két gyermeke van. Dezső a 14 éves és Csilla a kisebbik. — Versenyzőnk a srácokkal. Csak az a baj, hogy eddig még mindig én győztem a tanulásban. Szeretném, ha felzárkóznának. — Mit gondol, hogyan sikerült az államvizsgája? — Talán jelesre. — Fegyelmezett tanulással viszonozza a bizalmat, mert vallja, legalább 600 hasonló olyan ember van mint ő, akik közül bármelyik megfelelt volna. Farkas Kálmán Munkahely érettségizett fiataloknak 650 fiatalt várnak a vállalatok — Zárlat egyes munkakörökben — Lányokat várnak az egészségügy területére A Szabolcs-Szatmár megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet arról tájékoztatta lapunkat, hogy biztosított az 1976-ban gimnáziumban érettségizett tanulók elhelyezése és szakmai képzése. Ez úgy vált lehetővé, hogy az adminisztratív munkakörökre elrendelt létszámzárlat miatt a gimnáziumokban végzett és továbbtanulást nem tervező fiatalok munkába állítására megyénkben is meghozták a szükséges intézkedéseket. A megyei tanács vb munkaügyi osztálya összegyűjtötte azoknak a munkaköröknek a jegyzékét, és a szakmunkásképzési lehetőségeket, amelyek közül a közép- iskolákban^ végzett fiatalok választhatnak. A meglévő munkaválasztási lehetőségekről készített kimutatást megküldték valamennyi középiskolába. Megkérték az iskolák igazgatóit, hogy tájékoztassák végzős hallgatóikat az elhelyezkedési lehetőségekről, a szakmunkásképző intézetekben részükre biztosított szakmai képzésről. A megye vállalatai és intézményei 650 munkahelyre kérnek érettségizett fiatalt. Az átlagosnál nagyobb létszámban várja a középiskolát végzetteket a nyírbátori cipőgyár, a Nyíregyházi Konzervgyár, a nyíregyházi Taurus gumigyár, az EAG UNlVERSIL nyíregyházi gyáregysége, valamint a nyíregyházi gyógyszertári központ. A megyei egészség- ügyi intézmények további 200 fiatal — zömében lányok részére biztosítanak helyet és egy részüknek elszállásolási lehetőséget is. Azt is elmondták a pálya- választási tanácsadó intézetben, hogy a megyei tanács elnöke a zárlattal érintett munkakörön túl, további 11 munkakörre kötelező munkaközvetítést rendelt el. Ilyenek például a különböző pénztárosi, adatrögzítői, gyermekgondozói, orvosírnoki, általános asszisztens, csecsemő- és gyermekgondozói, bolthálózati ellenőri, raktár- vezetői, műszaki rajzolói állások. Ezeket a munkaköröket csak az e tanévben végzett fiatalokkal lehet betölteni. A hagyományos érettségihez kötött szakmákon túl a villanyszerelő, az üvegműves, a mechanikai műszerész szakmákban is tartottak fenn keretet a most végzett fiatalok számára. Fenntartott keretszámon túl, különösen az érettségizett lányokat várják a szakmunkásképző intézetek. A gimnáziumban végzett fiatalokat Nyíregyházán kívül Kisvárdán autószerelő, férfiszabó, mechanikai műszerész, Tiszavasváriban gyógyszergyártó, Mátészalkán autószerelő, gépiforgácsoló, optikai üvegcsiszoló, kötőhurkoló ipari konfekciós szakmákba várják. Van felvételi lehetőség Nyíregyházán a 107-es számú intézetben papírfeldolgozóknak, a 110-esben szerszám- készítőknek. Nyírbátorban cipőfelsőrész-készítőket, férfiszabókat keresnek. Fehér- gyarmaton kötőhurkoló és nőiszabó szakmákban van hiány. Nyíregyházán a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző intézetbe is vesznek fel még tanulókat. (sigér) Levél a Szeder utcából _\ dós, munkás ember fogott tollat, hogy szű- kebb hazájáról, a nyíregyházi Szeder utcáról tudósítson. Benicsák Jánosnak hívják, vezetőségi tagja a Hazafias Népfront helyi szervezetének. A lelkesedés, a buzdítani akarás adta kezébe a tollat. Arra kért bennünket, hogy sorainak lényegét tegyük közé a lapban, hátha ez is közelébb hozza utcáját a város központjához. A Szeder utca a levél szerint (és ahogy kimentünk, megtudtuk, a valóságban is) öt kilométerre fekszik a városközponttól délre. Hatvanhárom család lakik itt, vagyis 201 állampolgár. Mint a levélben olvasható, 1920, illetve 1921 előtt a házsorok helyén szőlőtőkék álltak. Az igazi fejlődés csak 1960-ban indult meg, amikor bevezették a villanyt az utcába. S mily furcsa: 9 darab villanyoszlopot az elmúlt hetekben át kellett helyezni. Valóban kellett, hogy az ittlakók járdát tudjanak építeni maguknak. A városi tanács idehozatta a járdalapokat, a lakók vállalták a járdásítást, de akárhogy számolgattak, méregettek, a kilenc oszlop útban volt. Jött Muskó László körzeti tanácstag és Bernyiscsek József a HNF helyi szervezetének titkára. A rajzolgatás után kilincseltek és megtudták, hogy 250 ezer forintba kerül az oszlopok áthelyezése. Sokan jelentkeztek társadalmi munkára, de tudtukra adták, hogy itt semmit sem ér a puszta erő, a tanácsnak meg másra kell a pénz. A TITÁSZ Dózsa György szocialista brigádja vállalta, hogy szabad szombaton elvégzi a szerelési munkákat ingyen. Most már csak darú kellett. A SZÁÉV bérmentesen kölcsön adott egy darut, amelynek karjait Bernyiscsek József és Bernyiscsek Mihály (testvérek) kezelte — szintén társadalmi munkában. Levélírónk munkahelyén, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál megigérték, hogy egy hét végén kölcsönadnak egy földmunkagépet, hogy a járdalapok mielőbb a helyükre kerüljenek. Nem is az esőtől, a forró naptól félnek az itteniek, mert a sivó homokban elakad a kerékpár, meg- pördül a gépkocsi kereke. L ám, ötvenöt évnek kellett eltelnie, hogy járda épüljön, s hogy a kerékpár simán gurulhasson az utcában. S remény van arra, hogy tíz éven belül bekötő út is épül ide, addig is kérik a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy napos időben türelmesen és óvatosan vezessenek ... Szó van arról, hogy az egyik közeli utcában hamarosan ABC-áruházat építenek, később a Szeder utca végén buszfordulót alakítanak ki. Az itt élő emberek szóban vállalták, hogy mindkét létesítmény építésénél legalább 20—20 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. Szavuknak hinni lehet. (n)