Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
MA Államvizsgázók a pártiskolán (3. oldal) Olimpiáról — olimpiára (8. oldal) XXXIII. évfolyam, 149. szám ÁRA: 80 FILLER 1976. június 25., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden az 1975. évi költségvetés és az élelmiszerekről szóló törvény Társadalmi munka Nyíregyházáért Ifjúsági nagygyűlés az 0D0T-on Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, süt MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos válaszási elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette: Békés megye megüresedett 1-es számú választókerületében országgyűlési képviselővé Hankó Mihályt választották meg. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvizsgálta Hankó Mihály megbízólevelét, s megállapította, hogy az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel. Az orsZlággyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezt követően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkás- képzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját.-r Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő beszámolók sorát az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés zárja be. A törvényjavaslatban bemutatjuk és indokoljuk a bevételek és kiadások alakulását. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot emelünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak. Először: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szervezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jövedelem termelése a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzottnál többet költöttünk felhalmozásra és fogyasztásra is, a társadalom vagyona jobban gyarapodott és az életszínvonal gyorsabban emelkedett a tervezettnél, a gazdasági egyensúly kívánt javulása azonban csak részben valósulhatott meg. Másodszor: a külkereskedelmi árak és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdaságunkra. Az 1973-ban és 74- ben a külpiacon bekövetkezett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirtelen értek bennünket, csakúgy, mint a többi hasonló gazdasági szerkezetű országot. 1975-re ezt a folyamatot már áttekintettük, terveinkben figyelembe vettük, és több intézkedést tettünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. Harmadszor: a múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk XI. kongresszusára való felkészülés és a kongresszus messzebbre mutató — gazdaságpolitikánkat meghatározó és irányítási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év közepén — az új ötéves tervidőszakot megelőzően — a vállalatok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a várakozás, az irányító szervek pedig olykor türelmetlennek mutatkoztak. Gazdasági helyzetünk és mostani feladataink társadalmi megértése fokozatosan cselekvési szándékká kovácsolódott, új > lendületet kaptak a hasznosabb, takarékosabb gazdálkodást segítő kezdeményezések. A szocialista munkaverseny pedig az eddigieknél is gazdagabb formában bontakozott ki. Ezért gazdasági eredményekről szólva valamivel több volt a kedvező jel az év második, mint első felében. Az 1975-ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és figyelmeztetnek rá, hogy az addigiaknál sokkal nehezebb körülmények között megkezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javításával és a szervezettség megerősítésével valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük — folytatta a pénzügyminiszter. Ez kereken 5 százalékkal haFaluvégi Lajos expozéját mondja ladta meg az előző évit. Nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-orszá- gok többsége elért. A nemzeti jövedelem alakulásában az ipar termelése volt a meghatározó. A mező- gazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben — mindössze 1—2 százaléfekal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. 109 szövetkezetben keletkezett veszteség és alaphiány. Háromnegyed részüknek központi pénzeszközökből nyújtottunk segítséget. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok legnagyobb részének életkörülményei javultak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbemi juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. Majd arról szólt: a jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembevettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelem- kiegészítő intézkedésre kerül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és hús- készítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az élet- színvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés és megvalósulásáról gondoskodunk. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeni és 3800 forint természetbeni társadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadások több, mint a felét nyugdíjakra fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26, az átlagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több, mint 1 millió idős ember jövedelme gyarapodott a szokásos évi nyugdíj-kiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk a megélhetésüket. Az állami költségvetésnek ez 1,7 milliárd forint új kiadást jelentett. 1975-ben a kifizetett nyugdíj összege 17, a kifize(Folytatás a 2. oldalon) A XI. ODOT résztvevői a nagygyűlésen. Ifjúsági szolidaritási nagygyűlés volt csütörtökön este a sóstói KISZ-iskolán, ahol részt vettek az országjáró diákok XI. országos találkozójának versenyzői, valamint a megye, Nyíregyháza város sok KISZ-fiatalja. Megjelent az ODOT jelentős politikai rendezvényén Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese és dr. Pénzes János megyei tanácselnök is. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott beszédet a több ezer fiatal előtt. A csütörtöki nap egyébként az ODOT negyedik versenynapja volt. Reggel Sóstóról indultak a csapatok a természetjáró akadályversenyre. A kijelölt pálya hossza légvonalban 4,5 kilométer volt, de a versenyzőknek a legjobb útvonalon is 6 kilométert kellett megtenniük, hogy érintsék a hét ellenőrző pontot, ahol különböző feladatokat kellett megoldani. (Felszerelés-ellenőrzés, preparált állatok felismerése, térképjelek, iránymeghatározás, gombaismeret szerepelt a feladatok között.) A versenyzők ezen a napon az előre kiadott élelmiszerkészletből maguk főzték az ebédet, az erdei verseny során. A vetélkedőn 127 női és 144 férficsapat indult, az 5 fős együttesek négy óra alatt tették meg az utat, két órát szántak a főzésre, étkezésre. Délután gazdag sportprogram volt Sóstón. Ma, pénteken az országjáró diákok XI. országos találkozójának valamennyi résztvevője társadalmi munkát végez: szánkópályát építenek Jósavárosban, erdei utakat alakítanak ki, javítják a KISZ-tábor sportlétesítményeit, parkosítanak. Délután az olimpiai tízpróbára kerül sor és megtartják a labdarúgódöntőket is. Este ismét kulturális programokon vesznek részt az ODOT fiataljai. Szombaton megyejáró kirándulásokra indulnak, este ünnepélyes eredményhirdetés lesz, s megtartják az ODOT- ballagást. JÚLIUS ELSŐ NAPJAIBAN VÁRHATÓ az aratás kezdete Az ország déli részéhez képest nálunk egy héttel később kezdődik az aratás. Amennyiben az időjárás kedvező marad, ennek megkezdésére július első napjaiban kerül sor. Előreláthatólag a nyíregyházi járásban veszi kezdetét a nyári naSk munka. v A búza szakemberek becslése szerint jó közepes terméseredményt Ígér. Egyébként az idei aratás eredményeképpen, körülbelül 20 ezer vagon kenyérgabona-termés várható. A megyei gabonaforgalmi vállalat tájékoztatása szerint, a termés jelentős részét átmenetileg, a termelő gazdaságok tárolják. Bár a vállalat tárolókapacitása is jóval több a tavalyinál. Idén Megnyílt a XV. országos közgazdász vándorgyűlés A magyar gazdasági élet, a hazai gazdasági, műszaki és technikai előrehaladás alapkérdéseivel foglalkozik a Magyar Közgazdasági Társaság XV. országos vándorgyűlése, amely csütörtökön kezdődött Zalaegerszegen, a megyei művelődési központ színháztermében. A vezető közgazdászaink részvételével lezajló háromnapos tanácskozás megnyitóján ott volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke mondott megnyitót. kezdi először üzemelését, a Nyíregyházán megépített kétezer vagonos gabonasiló, korszerű tisztító berendezéseivel és nagy kapacitású átvevő gépeivel. A termés megóvása érdekében nagyon fontos, hogy a termelő gazdaságok száraz, egészséges termést hagyjanak vissza. Ha nedves, túl szemetes a gabona, tisztítsák vagy tisztíttassák, szá- ríttassák le. Napi 200 vagon termény szárításával ^növekedett az idei aratásrá'b szárítókapaci- tás. így a megyében — szükség esetén —, naponta 1100 vagon gabonát tudnak leszárítani. A gabonaforgalmi vállalat 15 nagytelepen bonyolítja le az átvétel nagy részét. Az átvétel mindennap kora reggeltől késő estig tart. Ha a termelőüzemek vasárnap is akarnak terményt átadni, előzetes bejelentés esetén, nem lehet akadálya. A hatalmas nyári munka minden fázisát előre számba vették mind a termelőüzemek, mind az átvevő vállalat. Utóbbi idén először nagy teljesítményű, korszerű átvevő- és rakodógépekkel gyorsítja az átvétel lebonyolítását. A. B.