Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

I 1976. június 24. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Szerelik a zaporozsi vízierőmű turbináit, melyek teljesítőké' pessége 800 ezer kilowat. Miért „fürdenek" a madarak? ^ Száraz meleg időben nem ritka látvány a madarak porban való tisztálkodása. Ilyenkor szárnyaikat szétter­pesztve, lábukkal port szór­nak tolláik közé. E viselke­dést mindeddig azzal ma­gyarázták, hogy ily módon a madár élősködőitől igyekszik megszabadulni. Egy amerikai pszichológus megfigyelései szerint viszont a porfürdő a tollakon felhalmozódott fe­lesleges zsír eltávolítását cé­lozza. A madarak faroktö­vüknél levő egyetlen fejlett faggyúmirigyük váladékát csőrükkel kenik szét a tolla­zatra. Ez védelmet nyújt a hideg és nedvesség ellen, a tollat megóvja a töredezés­től és alkalmassá teszi a re­pülésre. A kísérleti fürjek tollazatát vizsgálva megálla­pították, hogy azoknál a ma­daraknál, amelyek rendsze­resen fürdenek a rendelke­zésükre álló porban, a toll 7 mg zsírt tartalmaz min­den gramm tolisúlyra vonat­koztatva. Ha a fürjeket 5 na­pig ebben megakadályozták, akkor a tollazat 15 mg/g zsírtartalmú volt. 6 hónapig tartó porfürdőmegvonás után ez az érték már 30 mg- ra, tehát a normális érték­nek több mint a négyszere­sére nőtt. A kutató szerint a porfürdő — az eddig feltéte­lezett hatásán túlmenően — egy szabályozó mechaniz­mus, amely hozzásegíti a ma­darat ahhoz, hogy tollazatá­nak zsírtartalmát a normá­lis szinten tartsa. A zsírtar­talom-vizsgálatok során az is kiderült, hogy azok a pa­raziták, amelyektől a porfür­dő révén szabadul meg a madár, abból a tolira kent zsírból élnek, amelyet a fark- tőmirigy termelt. Ezért a paraziták száma — indirekt módon — a táplálékforrás csökkenése révén korlátozó­dik a porfürdő következmé­nyeként. Rákkeltő hatású? KERTBARÁTOKNAK Zöldségfélék növény­védelme Amerikai kutatók állatkí­sérletekben megállapították, hogy a triklóretilén vegyszer egereknél máj rákot és rákos áttételeket okozott a tüdőben. Mivel a triklóretilént elter- jedten használják számos iparágban, így elsősorban fémfelületek zsírtalanítására, továbbá az élelmiszeripar ­Szovjet meteorológusok olyan matematikai éghajlat- modellt állítottak fel, amiből kiszámítható, mi történnék akkor, ha a napsugárzás erős­sége csekély mértékben csökkenne, vagy (ami ugyan­olyan következményekkel járna) a légkör sugárátbo­csátó képessége csekély mér­tékben gyengülne. Első szá­mításaik arra az eredményre vezettek, hogy már a napsü­tés jelenlegi erősségének mindössze másfél százalékos csökkenése is egy új jégkor­szak kialakulását idézhetné elő. A tudósok számításait to­Egy amerikai kutatócso­port tagjai újabb vegyüle- tet fedeztek fel a Nyilas csil­lagkép intersztelláris felhő­jében. Mint már korábban jelentettük, az intersztelláris molekulák legnagyobb ré­szét az Orion (Vadász) és a Nyilas (Sagittarius) csillag­kép sűrű por és gázfelhő­jében találták. Ma már több mint 30 — főleg szénből, ban a koffein kivonására a kávéból és így sok dolgozó viszonylag nagy triklóretilén koncentrációnak van kitéve, a kutatók óvatosságra inte­nek, bár hangsúlyozzák, hogy az állatkísérletek még kezde­ti szakaszban vannak és a kérdés egyértelmű tisztázása még időbe telik. vábbfejlesztették az egyik angliai egyetem matematikai karán, kissé eltérő adatok­ból kiindulva, ök is arra az eredményre jutottak, hogy a napsugárzásnak, illetőleg a légkör sugárátbocsátó ké­pességének csekély mértékű csökkenése egy újabb jégkor­szak kialakulásának vesze­delmével fenyegetne. A kri­tikus számértéket azonban ők nem másfél százaléknak, hanem 5 százaléknak talál­ták, ami a világ éghajlati jö­vője szempontjából már sok­kal biztatóbb, de még min­dig nem egészen megnyugta­tó eredmény. hidrogénből, oxigénből fel­épülő — vegyületet tartunk számon a világűrben. Ezek­hez most egy kétatomos mo­lekulákból álló anyag, a sziliciumszulfid (SiS) csatla­kozik. Az amerikai kutatók a National Radio Astronomy Observatory műszereivel fe­dezték fel, mikrohullámú emissziója alapján a Sgr B2 jelű molekuláris csillagközi felhőben. A házikerti zöldségtermesz­tésnek nagy jelentősége van a lakosság ellátásában, ezért igen fontos minden egyes zöld­ségnövény megvédése a káro- sítóktól. A zöldségfélék nö­vényvédelmi munkáit házi­kertben nagymértékben nehe­zítik a kis parcellák és a vál­tozatos növényösszetétel. Kie­melkedő problémát jelent, hogy a folyamatos szedés mi­att hosszabb hatástartamú sze­rekkel nem lehet beavatkozni és sok esetben a védekezés sem hajtható végre optimális időben. Jelenleg a levéltetvek elleni permetezések róják a legna­gyobb feladatot a termelőkre. A június 16—17-i esőzéseket követő erős felmelegedés és száraz idő a levéltetvek robba­násszerű elszaporodását segí- ‘ tették elő. Ezek a szivogató kártevők a zöldségnövények közül a káposztafélékre, bor­sóra és paprikára jelentik a legnagyobb veszélyt. Szárnyas egyedeik nagy tömegben re­pülnek és folytatják a betele­pedést az eddig fertőzésmentes területeken. Különösen a ká- poszta-levéltetű nagymérvű el­szaporodása figyelhető meg. Szivogatása nyomán a káposz­ta levelei torzulnak, fejlődés­ben visszamaradnak, majd sárgulni kezdenek. Főkép a fiatal növényeken okoz súlyos károkat, de jelentősen rontja az idősebb növények piaci ér­tékét is. A borsólevéltetűnek a véde­kezés szempontjából már csak a késői vetésű borsóban van jelentősége, ott is csak a vi­rágzás kezdetéig. A paprikatövek levéltetű fertőzöttségét a levelek foná­kénak átvizsgálásával állapít­hatjuk meg. A fertőzés mérté­kétől függően dönthetünk x a vegyszeres védekezés szüksé­gességéről. A hónap második dekádjában kezdődött a káposzta-bagoly­lepke hernyóinak kelése. A lárvák a káposztaféléken kívül a borsó lombját is károsítják. A jobb hatékonyság érdekében a fiatal hernyók ellen kell vé­dekezni, míg' azok szét nem másznak a növényen. A ká­poszta-bagolylepkén kívül az említett kultúrákon előfordul­nak még a gamma-bagolylepke és a saláta-bagolylepke lárvái is. Hosszú hatástartamú szerek­kel csak a kései ültetésü ká­posztaféléken védekezhetünk. A levéltetv.ek és bagolylepke­lárvák elleni együttes védeke­zésre a hosszú várakozási ide­jű készítmények közül a Leba- ycid 50 EC (0,1%), és a Leba- ycid 40 WP (0,1—0,15%) — mindkettő várakozási ideje 21 nap —, a rövidebb (14 nap) vá­rakozási idejűek közül pedig az Anthió 40 EC (0,1—0,15%) és a Bi—58 (0,1%) alkalmazha­tók. Legrövidebb várakozási ideje (7 nap) az Unifosz 50 EC-nek van, amely 0,1%-os tö­ménységben szintén védelmet nyújt mindkét kártevő csoport ellen. Amennyiben kizárólag her­nyókártevők ellen védekezünk, Ditrifon 50 WP-t (0,2%) Unitron 40 EC-t (0,2%), vagy Satox 20 WSC-t (0,4%) alkalmazhatunk. Várakozási idejük 14 nap. Ká­posztaféléknél a tapadás elő­segítésére a permetléhez ada­goljunk nedvesítő szert. Meleg, párás Időben figyelmet kell fordítani a kórokozók el­leni védekezésre. Hagymában a peronoszpóra jelent veszélyt, míg a paradicsomnál — a pa­radicsomvész várható fellépé­sére való tekintettel — megelő­ző jelleggel végre kell hajtani az első permetezéseket. A me­gye több részéről érkeztek jel­zések a dinnyefenésedés fellé­péséről, meg kell tehát kezde­ni ennek a kultúrának a vé­delmét is. A felsorolt betegsé­gek elleni védekezésre zineb (0,2%), Dithane M—45 (0,2%), Orthocid (0,2%), Ortho-Phaltan (0,2%) használhatók. A dinnye védelmére réztartalmú készít­ményeket lehetőleg ne használ­junk, mert perzselést okoznak. Hagymában a permetléhez fel­tétlenül keverjünk nedvesítő szert. A várakozási időn kívül leg­szigorúbban tartsuk be az ösz- szes munkavédelmi előírást. Czető János növényvédő állomás tes időben, a gyomnövények 10—15 cm-es magasságakor kell, a délelőtti órákban elvé­gezni. A termesztett növényeket, a zöld részeket a rákerülő per- metlé káros „perzselő” hatásá­tól védőlemezzel (Glória típusú védőpajzs) meg lehet védeni. E paraquat tartalmú permetle- vet alacsony nyomáson (1 atm), nagy cseppekben kell ki­juttatni. A teljes gyommentesség évente 3—4 kezeléssel érhető el. A Gramoxone kontakt ha­tású herbicid, minden vele érintkező zöld növényi részt elpusztít. Hatását a kijuttatás után három napon belül kifej­ti; három nap múlva a kezelt területre bármilyen növényt vethetünk vagy ültethetünk. A szer a talajjal érintkezve ha­mar inaktiválódik. Fektetik Orenburg és a Szovjetunió nyugati határai közötti szakaszon létesülő gázvezeték csöveit. A gyümölcsös vegyszeres gyomirtása A szeszélyes időjárás, a sok csapadék, majd a hirtelen be­köszöntő meleg hatására gyors fejlődésnek indultak a gyom­növények. Sok kertben szinte szőnyegszerű gyomtakaró lé­pett fel. A közepes és magas törzsű almatermésü és csont­héjas gyümölcsfák sorközének gyomirtására, ahol a termesz­tett növények zöld részeit a rákerülő permetlé káros hatá­sától meg lehet védeni, a Gra­moxone 0,43 dl/100 négyzetmé­ter mennyiségben használható 5—7 1/100 négyzetméter vízben kipermetezve. A Gramoxone-t fokozatosan adagolt tízszeres vízmennyiséggel kell elkever­ni. Az így nyert folyadékot folytonos keverés közben önt­sük hozzá a — néhány csepp Nonittal mint nedvesítő szerrel kiegészített — vízhez. A sorközgyomírtást szélmen­Hogyan keletkezhet egy jégkorszak? Üj csillagközi molekula Szép öregkor Védekezés a mogyoróormányos ellen ÉRDEKES ADATOK OLVAS­HATÓK a Magyar Statisztikai Zsebkönyv legutóbbi kötetében. A számok is bizonyítják azt az egyébként mindenki számára ör­vendetes tényt, hogy egyre több idős ember él közöttünk. Amíg például 1900-ban hazánk lakossá­gának csak 7,5 százaléka volt 60 év feletti, 1970-ben 17 százaléka és a statisztikai előrejelzések szerint 1980-ra ez a szám már 20 százalék lesz. Más ^ oldalról ugyanezt támasztják alá azok az adatok, amelyek a születéskor várható átlagos élettartamra vo­natkoznak; amíg az 1920-as évek­ben született férfiak várható élet­tartama 41,0 év, a nőké 43,1 év volt, addig 1972-ben 66,9 év, illet­ve 72,6 év! A születéskor várható élettar­tam mellett érdekes az az adat is, amely az egyes életkorokban még várható életéveket jelzi: egy 1972-ben élt 70 éves férfire 9,5 év, nőre 11,3 év várt még! Es végül még egy adatpár, amely a meghaltak átlagos élet­korára vonatkozik: az 1949-ben elhunyt férfiak átlagos életkora 47,56 év, a nőké 52,02 év volt; 1973-ban a férfiaké 63,59 év, a nőké 68,9 év. Ezek a számok egy­értelműen bizonyítják, hogy az emberek élete egyre inkább meg­hosszabbodik, mind több ember élvezheti a békés öregkor örö­meit! Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az orvostudománynak új hajtása sarjadt ki, amely az öregek gyógyításával foglalkozik, a geriatria, az öregkor biológiai problémáinak a tanulmányozásá­ra pedig a gerontológia. Ezek az Ú1 tudományágak megállapítot­ták, hogy az öregség nem beteg­ség, hanem az élet egyik szaka­sza. Ebből következik, hogy az idős emberek betegségeit éppen úgy lehet, sőt kell kezelni, mjnt a fiatalokét. A zavartalan, szép öregséget elősegíti az idős em­berek egészségének a védelme, az időszakos orvosi ellenőrzés, a károsító tényezők kiküszöbölése, a megfelelő testi és szellemi erőnlétet fenntartó és fokozó te­vékenységek rendszeres végzése, az esetleg fellépő betegségek ko­rai felismerése és kellő időben megkezdett kezelése. AMIKOR ÖREGEKRŐL, ÖREG­SÉGRŐL BESZÉLÜNK, felmerül a kérdés, mikor kezdődik az „öregkor”? Az ókorban az átlag­életkor 20 év volt és a 30 évesek már a vének tanácsába is beke­rültek, napjainkban pedig nem egy 80—90 éves zsenit ismerünk. Jókai Mór még 79 éves koráffan, Bernard Shaw 93 éves korában is alkotott, Filatov 80 éves korában szemműtéteket végzett, s hosz- szan lehetne még sorolni a pél­dákat. Az Egészségügyi Világszervezet ma úgy csoportosítja az embere­ket, hogy a 45—59 évesek a kö­zépkorúak, a 60—74 évesek a ko­rosodók, a 75—89 évesek az idő­sek és a 90 év felettiek az öre­gek. Persze, erre nem lehet ab­szolút értéket meghatározni, mert igen nagy az egyéni különbség. Mindennapos tapasztalat, hogy vannak koravén fiatalok és örök­ifjú öregek. Az orvostudomány számára az öregekkel kapcsolatban már az is sikerként könyvelhető el, ha a betegek nem magatehetetlenek, ha nem ágybanfekvők, ha ottho­ni ellátásukat képesek maguk el­végezni és ezzei bizonyos mérté­kig társadalmilag „rehabilitálód­nak”. Ez sokkal összetettebb fel­adat, mint a fiatalabbak eseté­ben, annak ellenére, hogy idős embereknél nem a munkaképes állapot visszaállítása a cél. Nehe­zíti a helyzetet, hogy az idős em­bereknél egyidejűleg rendszerint több betegség fordulhat elő. A 20—30 évesek korcsoportjában az esetek 65 százalékában csak egy betegség, 15 százalékában két be­tegség és csak a fennmaradó ki­sebb százalékban fordul elő há­rom, vagy négy betegség. Közis­mert viszont, hogy a 70 év felet­ti embernek egyidejűleg három, négy, vagy még több különböző betegsége lehet. KÖNNYŰ ELKÉPZELNI, hogy például egy combnyaktörött be­teg egészségének a visszaállítá­sát nagymértékben akadályozza, ha a szíve dekompenzált, vagy egy előrehaladt agyi esemény (vérzés, trombózis stb.) következ­tében féloldali bénulása van, vagy agyérelmeszesedés következté­ben nem sikerül vele kooperálni. Ugyanígy az amputáltaknak hiá­ba csinálnak művégtagot, ha az előbbi okok valamelyike miatt nehézségekbe ütközik viselésé­nek a megtanulása. Döntő szempont az idős embe­rek érzékszerveinek a lehetőség szerinti karbantartása. Ha egy idős betegnél például szürke há­lyog miatt látásromlás követke­zik be és azt hosszú ideig nem operálják meg, a beteg jóformán nem lát semmit, nem tud olvas­ni. a külvilággal való kapcsolata tehát romlik. További következ­mény, hogy pszichés állapota je­lentősen rosszabbodik, magába fordul, elidegenedik a világtól, amit szellemi funkcióinak a ko­moly romlása követ. Az agyi mű­ködés „tornáztatásának” hiánya következtében gyorsan fellép a szellemi leépülés. Hasonló a hely­zet a hallásromlás esetében is. FONTOS SZEMPONT TOVÁB­BÁ a meglévő, vagy megmaradt képességek megőrzése, majd le­hetőség szerinti fejlesztése. Na­gyon fontos a mozgatás. Még ma is sokap a gyógyulás égjük felté­telének a fekvést tekintik. Pedig a szükségeset meghaladó fekvés szervi elváltozások kialakulását segíti elő. Ilyen a csontrit­kulás, az izomsorvadás, az izületi és izomzsugorodás, a felfekvés okozta sebek, a kerin­gési, hólyag- és bélműködési, a légzési zavarok stb. A helyes ál­láspont tehát: az idős beteget egyetlen perccel sem szabad to­vább az ágyban tartani, mint ahogy az feltétlenül szükséges. De felkelésig is gondoskodni kel! a légzésgyakorlatokról és az ágy­torna végeztetéséről, amely ja­vítja a keringést, mozgatja az izmokat, ízületeket, illetve fokoz­za a légcserét. Ugyancsak fontos a szellemi torna bevezetése, te­hát valamilyen szellemi tevé­kenység végeztetése (könyv, rá­dió, televízió). Az idős emberek Jó egészségi állapotban tartása nemcsak a be­teg állapotának a javulását, ha­nem az egész társadalom érdekét szolgálja. H. J. A mogyoró terméscsökkenté­sében a mogyoróormányos (Curculio nucum) szerepe a legjelentősebb. Lárvája azaz a kukac a mogyoró fejlődő be­lét rágja ki. A károsított ter­més héján kb. 2 mm átmérőjű lyuk jelzi a kukac kifurakodá- si nyüását. A talajban telel át bogár alakban; a világosbarna, szárnyfedőin fehéres foltokkal díszített, hosszú ormányú bo­gár májustól rajzik. Érési táp­lálkozása során a csonthéjas gyümölcsüek — pl. cseresznye —, majd a fejlődő mogyoró termését károsítja. A nőstény ormánya végén levő szájával lyukat készít a mogyorón, és ebbe helyezi tojásait. A tojás­ból kikelő kukac a mogyoró belsejét fogyasztja, és a mo­gyoró érésének kezdetére fej­lődik ki. A 6—8 mm hosszú, csontfehér, barna fejtokú ku­kac elhagyja kárositási helyét, B angladesben felfedeztek egy fogamzás elleni oltó­anyagot. Ez nem hormo­nokból készül, hanem az un. bi­ológiai hatóanyagok csoportjába tartozik, s nem jár semmiféle negatív következményekkel. Dr. Abdul Khaleque, aki az oltóanyagot londoni tanulmány- útján fedezte fel, kijelentette, a talajba fúrja magát, ahol bábbá, majd bogárrá alakul. A mogyoróormányos kártételét csak a bogár elpusztításával tudjuk megelőzni. Hosszan el­nyúló rajzása miatt ez is ne­hézségbe ütközik. Eredményes a dermedt boga­rak hajnali lerázása, elpusztí­tása, és a vegyszeres védeke­zés is, de mindkettő csak ak­kor hatásos ha június folya­mán többször megismételjük. Ezekben a hetekben legalább 2—3 alkalommal, 10 napos idő­közökben Ditrifon 50 WP-vel 0,2%-ban vagy Metation 50 EC- vel 0,2%-ban permetezhetünk. A növényvédelmi munkák végzése során a munka- és bal­esetvédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba mg. főiskola, Nyíregyháza hogy ennek a passzív anyagnak a befecskendezése legalább hat hónapra megakadályozza a fo­gamzást. Dr. Khaleque, aki szakmáját tekintve biokémikus, elmondta, hogy az oltóanyagot többféle laboratóriumi kísérleti állaton próbálták ki, majd 11, 18 és 32 év közötti nőt is beoltot­tak, az eredmények kedvezőek. CSALÁDTERVEZÉS ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom