Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 22. Munkácsi vasöntők szép munkája a vásárosnaményi kiállításon. (Hammel József felv.) Szegeden Centenáriumi vásár Kiállítók az ország minden tájáról Filmet forgatnak — Alkalmi postahivatal Evköny, díszes oklevelek, értékes díjak A Szegedi Ipari Vásár ebben az esztendőben a centenárium jegyében készül a megnyitóra. Dokumentumok igazolják, hogy 100 évvel ezelőtt, 1876-ban már „Országos Ipar Termény és Állat Kiállítás” voit Szegeden. Egy díszes oklevél tanúsítja, hogy Reinhard József gyulai cukrász- mestert a kiállítás vezetősége „érdeméremmel tüntette ki jó ízlést tanúsító cukrászati termékeiért”. Csak kuriózum, hogy az oklevél egyik aláírója Bakay Nándor gyáros volt, aki ugyancsak száz esztendeje fejlesztette a szegedi kenderfeldolgozó ipart valódi gyáripari szintre. A vidéki városok szaporodó vásárainak sorában néhány évvel ezelőtt a kormány rendet teremtett, s a két jelentősebb „vásárváros” Pécs és Szeged megegyezett abban, hogy a páratlan években Pécsett, a páros esztendőkben pedig Szegeden tartanak ipari vásárt. A gesztus a pécsieké, hiszen az első szegedi vásár a páros évben, 1876-ban volt. A szegedi vásár is kinőtte lokális jellegét, s bár az ország déli területének ipara van túlsúlyban, mégis országos jellegű lett. Hazánk tizenkilenc megyéjéből és a fővárosból összesen 249 kiállító jelentkezését fogadták el, s ha nem is valami nagy nemzetközi jelleg, de 77 jugoszláv kiállító is részt vesz a szegedi vásáron. Budapestről 74, Szegedről 52, Csongrád megyéből 23, Békésből 22, Bács- ból 19, Baranyából 10, Szolnok megyéből 8 kiállító jelzi a megjelenés sorrendjét is. A Szegedi Ipari Vásár területe összesen 20 ezer négyzet- méter, melyből a fedett kiállítási rész 7400 négyzetméter. A legnagyobb pavilon, — amely a BNV-ről került Szegedre — 2400 négyzetméter alapterületű. A pavilont korábban „olasz csarnoknak” nevezték, mert a budapesti vásáron" Olaszország nemzeti pavilonja volt, de most új nevet kapott a csarnok: C-pa- Vilon, azaz centenáriumi. Nagyobb csarnoknak számit a B és az A kiállítási terület, de újabbakat is építenek a régiek mellé. Az állami gazdaságok bemutatóterme lesz az N-pavilon, az M jelű pedig az építő vállalatoknak ad helyet. A legnagyobb csarnokot a tavaszi vihar megtépázta, a borítólemez legfelső sarka leszakadt. A szerelők most reperálják a csarnok tetejét. A kiállítók között majdnem minden neves hazai vállalat megtalálható. A Videoton legújabb termékeivel jelentkezik, állítólag a most sorozatban készülő Minividit árusítják is a vásárban. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat legújabb zsák, zsineg, kötél és halászhálóit mutatja be a hagyományos és keresett termékei Ynellett. Az Ikarus, a Lehel, a VBKM, a FIM ugyancsak igér új termékeket. Az AGROKER elsősorban a kisgazdaságok, a háztáji segítőit hozza el a szegedi vásárra: kisgépek, kémiai szerek, jószágtartó építmények és berendezések sorában várható újdonság. A vásárigazgatóságon elmondták, hogy hamarosan elkészül az évkönyvük „A szegedi ipari vásár és kiállítás 100 éve” címmel, a vásár újságja két alkalommal jelenik meg. Szép formájú a belépő, — olyan mint a pécsi tévétorony belépőkártyája — levelezőlapnak is használható, a színes nyomás a száz évvel ezelőtti vásár elismerő oklevelének reprodukciója, de lesz külön levelezőlap is, s a vásár idején alkalmi postahivatal működik. Filmet is készítenek a vásár történetéről, amelynek zárókockáit a most megnyíló centenáriumi kiállításon forgatják. A Csongrád megyei és a szegedi tanács külön nagydíjat, a vásárigazgatóság pedig centenáriumi nagydíjat ad a legjobb kiállítóknak. A szegedi vásár programja változatlan: a termelők, a kereskedelem és a fogyasztók találkozója. Talán nagyobb szerepet játszanak az idei vásárban a jugoszláv kiállítók. Nem csupán a szomszédos Vajdaság ipara, hanem egész Jugoszlávia ipara és kereskedelme képviselteti magát Szegeden. Hangsúlyt kap a határ menti árucsere és gazdasági, termelési kooperáció. (Gazdag István) Virágos gondolatok A z országos virágkötészeti verseny és a kiállítás hosszú ideig emlékezetes lesz Nyíregyházán. Oka ennek egyrészt a felvonultatott sok, részben ismerős, részben ismeretlen virágcsoda. De ennél is fontosabb talán: mindenki láthatta, hogy a jó ízlés, az ötlet, a művészi adottság hogyan teremt újat a régi, hagyományos, sokszor érzelgős, konvenciók terhe alatt nyögő virágkötésben. A legtöbb kompozíció, csokor, koszorú jelezte: itt is lehet modernség, s ugyanaz a virág, amely egyszer-egyszer banális, jó elrendezéssel, művészi díszítéssel alkotássá nemesül. ★ Őszintén hiányoltuk, hogy sok szép, de nem vagy alig ismert virág nevével nem ismerkedhettünk meg. Pedig jó lett volna tudni, mi az a piros például, amelynek a közepében kis kardként meredt a sárga bibe roppant izgalmas fajta. De nem sorolom, hiszen nem érdemes rontani az ünnepet. De ha egyszer ébred az igény, akkor elégitsük is ki. ★ Művészet-e a virágkötés? Nos, biztos lesznek akik ellene mondanak, szerintem az. Bár minden mű, amely képzőművész keze alól kerül ki, keltene ilyen hatást! Csak egyet lehet sajnálni: múlandó ez a szépség. De valóban az? Ha belegondolunk, hogy a város virágkötői is ott voltak, alkottak és tanultak, akkor nem reménytelen. Biztos, hogy megszépülnek majd — bár így sem panaszkodhatunk — a kedveseinknek küldött csokrok, s egy-egy vásárlás után olyan érzésünk lesz: kiállítási darabot viszünk magunkkal. A z érdeklődés azt bizonyította: a főiskola kerengője nyári hónapokban szinte arra vár, hogy kiállítások kövessék egymást. Legalább olyan művészi környezetben, mint most, olyan jó grafikai megoldásokkal, mint amilyeneket a pécsiek csináltak. Üdítőbb hét végét aligha lehetett elképzelni, mint a mostanit, amikor az ember szín és szépség között andalog- hatott, s közben nemesedett. Az országos verseny igazi kilátást nyitott minden tájra, és azt mutatta a kerengő vendégeinek: a virágok művészei Európa élvonalában vannak. Éljünk a lehetőséggel, segítségükkel tegyük mi is szebbé hétköznapjainkat, ünnepeinket, (bürget) KÉSZÜLŐDÉS A TALÁLKOZÓJÁRA Kijelölték az ügyességi pályát Az elmúlt esztendő tapasztalatait felhasználva ebben az évban már országos jellegű lesz a Nyíregyházán megrendezésre kerülő Trabant- találkozó. A rendezők között ott találjuk a gépkocsit gyártó céget, a magyar értékesítőt, a MERKUR-t, a szabolcsi vendéglátó vállalatot, a Magyar Autóklubot, az NDK-be- li eladó céget. Az előzetes felmérések szerint a szeptember 25-én kezdődő eseményre mintegy hatszáz részvevő érkezik majd Nyíregyházára, hogy a sok érdekes esemény részese legyen. Néhány csemege az autósoknak: a gyár ez alkalommal máskor nem kapható szerelvényeket dob piacra. Európaszerte megkezdődött a „kutyaszezon”. Ebben az időszakban rendezik azokat a területi és nemzetközi kiállításokat és szemléket, amelyek hivatottak arra, hogy az ebeket bírálják, a tenyésztés szempontjából fontos következtetéseket levonják. A fontos, és a nemzetközi szintéren is jelentős magyar kutyatenyésztés és -tartás sok tízezres tábort mozgat meg a következő hónapokban. Ami a megyénk szempontjából elsődlegesen érdekes, az a Debrecenben megrenedezésre kerülő kiállítás és tenyészszemle. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének debreceni szervezete látja ezúttal vendégül azokat a kutyatartókat, akik ezen a tájon élnek. Június 27-én a Nagyerdőben lesz a bemutató és a bírálat. Mindez jó előkészület arra, hogy a legjobb egyeHétfőn megkezdődött a csillagászati nyár, meggyorsult a turistaforgalom és egyre többen vannak azok, akik csillagászati összeghez, vagy legalábbis jelentős összeghez akarnak jutni — a vám- és devizaszabályok megkerülésével. Csupán néhány példát hozunk fel annak bizonyítására, hogy a pénzügyőrök, a rendőrök és a büntető bírók is „felkészültek” a nyárra ... Az Öra- és Ékszer Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi boltjának vezetője és két beosztott dolgozója is a vádlottak padjára került. Sorozatosan követtek el devizagazdálkodást sértő bűntettet. A vezetőnő, A. F.-né kétrendebeli magánokirathamisítást is elkövetett. Csehszlovák állampolgárok több esetben ezüst tárgyakat hoztak eladásra, s a vezetőnő jól tudta, hogy színes fémeket csak magyar állampolgároktól és csak személyi igazalvány felmutatása mellett szabad átvenni, a csehekkel mégis üzletet kötött. Mert beosztottai, T. F.-né és J. T. „kölcsön adták” a személyi igazolványukat. így a csehszlovák állampolgárok pénzbeváltás nélkül forinthoz jutottak, s ezáltal az állam devizabevételtől esett el. Fellebbezés után a megyei bíróság a vezető nő pénzbüntetését 6 ezer forintra emelte, T. F.-né pénzbüntetését 5 ezer, J. T. büntetését pedig 3500 forintra emelték. Rokonlátogatásra jött Vásá- rosnaményba B. J. kanadai álKülön vevőszolgálat és tanácsadás várja a kedvelt kocsik tulajdonosait. Megrendezik az ügyességi versenyt is, mégpedig komoly díjakért. A pályát már kijelölték, a Volán területén lesz a verseny. A számos autóstalálkozó és bemutató mellett a szórakozásról sem feledkeznek meg: lesz városismerkedő körút és megtartják a Trabant-showt is. A találkozó egyik kétségtelen legérdekesebb programpontja a Trabant-fórüm lesz, ahol az érdeklődők a jelen és jövő valamennyi olyan problémájára választ kapnak, ami a kiskocsikkal kapcsolatos. dek tulajdonosai felmérjék az esélyeket az őszi nemzetközi kiállításra. A Föderation Cynologique Internationale — a nemzetközi ebtenyésztő szövetség — védnökségével ugyanis szeptember 11 és 12-én a fővárosban lesz a nagy, nemzetközileg is érdeklődéssel várt kiállítás. A HUNGEXPO területén több ezer kutyát láthatnak majd az érdeklődők, és természetesen a kutyatartók is. Megyénkben a felkészülés folyik, és több száz kutyatartó jelentette már be részvételét a két eseményre. lampolgár. Dollárt árult, majd vevői „viszont eladókká” váltak. Az ügy egyik vádlottja nyugatnémet és lengyel pénzt is „bedobott” az üzletbe. Leleplezésük után jelentős mennyiségű USA- és kanadai dollárt foglaltak le a vádlottaktól. Ok is devizagazdálkodást sértő bűntettet követtek el, ezért D. M. vásárosnaményi lakost 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a kanadai B. J. büntetése 4 ezer, F. J. fejércsei lakos büntetése 3 ezer forint. A másik két vásárosnaményi férfit, Cs. T.-t és K. F.-et 5—5 ezer forintra büntette a bíróság. A mátészalkai U. B. vonattal akart az NDK-ba utazni. A komáromi vámvizsgálatnál a pénzügyőrnek azt mondta, hogy értékesebb tárgy nincs bőröndjében. Ennek ellenére megvizsgálták csomagjait és találtak nála egy hangerősltőt és egy hangszlnezőt — a két tárgy értéke 11 ezer forint. A zenei felszereléseket elkobozták és U. B.-t tárgyalás mellőzésével 3 ezer forintra büntette a Nyíregyházi Járásbíróság. Két határon is átjutott H. J. K. lengyel álampolgár, már Záhonyban járt, amikor találtak nála egy női parókát, 1 trevi- ra kardigánt, 3 trevira pulóvert és 9 különböző pulóvert. A felsorolt árukat elkobozták tőle, ez volt a büntetése, ö is rájött, hogy csak az utazhat nyugodtan, akinek rendben van a bőröndje... (n. 1.) Buszrádió — bejáróknak M ines az a munkásművelődési fórum, tanácskozás, tapasztalatcsere, ahol ne szerepelne kiemelt témaként a bejáró dolgozók helyzete. Mások még az igazak álmát alusszák, vagy éppen műszak végeztével kedvtelésüknek hódolnak, ezt az időt a bejáró munkásoktól az utazás, a munkahely megközelítése, a haza induló járműre való, várakozás veszi el. A félórák összeadódnak egészekké, s mert a munkateljesítményben nem mutatkozhat meg a fáradtság, megmutatkozik a szabad idő felhasználásában. Szociológiai felmérésre sincs szükség annak megállapításához, hogy az úgynevezett „kétlaki” munkások vannak a leghátrányosabb helyzetben. Speciális életmódjuk következtében a szabad időre is speciális szokások alakultak ki, a legjellemzőbb a passzív pihenés. A munkahelyek és az egész társadalom érdeke ugyanakkor azt kívánja, hogy a növekvő technikai követelményekhez alkalmazkodva napról napra növekedjen a munkások szakmai műveltsége. Mikor jut idő erre? S mikor van kedv, lehetőség ezeken felül az általános ismeretek bővítésére? Példákból tudjuk, hogy nagyon sok vállalat visz- szariad a művelődési kedv ébresztgetésétől, támogatásától, kilátástalannak érezve a bejárók helyzetét az esetleges intézkedések eredményét. Újabban azonban a közművelődési intézmények támogatásával sok jó ötlettel bizonyították ennek ellenkezőjét azok a munkahelyek, ahol nem csak a mára, de a távolabbi jövőre is gondolnak. Ilyen kezdeményezés volt korábban a záhonyi MÁV-é, s ilyen a legújabb, a KE- MÉV Vállalaté. Kétféle megoldást is találtak a bejáró dolgozók művelődési lehetőségeinek támogatására. Az egyik megvalósítását már megkezdték. Buszrádióval, hangszóróval, magnótekercsekkel látták el a munkásokat szállító KEMÉV-autóbu- szokat, s az oda- és visz- szaút idején műsort sugároznak. Az első időkben hírek, rövidke előadások, tájékoztatók hangzanak el a vállalat életéről, eseményeiről, terveiről, az aktuális munkákról, a tervek teljesítéséről. A „hazai” anyagot fontosabb politikai eseményekről szóló tájékoztatókkal egészítik ki. A későbbiekben ezt az összeállítást majd bővíteni lehet rövid ismeretterjesztő programokkal. Másik tervük, hogy kapcsolatot keresnek azoknak a községeknek a közművelődési intézményeivel, ahonnan a legtöbben járnak be. Az időpontok összehangolásával tervezik kikapcsoló, szórakoztató programok közös szervezését. Két apró ötlet, várhatóan nagy haszonnal. Elsősorban az építőipari vállalatok figyelmébe ajánljuk, de követhető minden munkahelyen, ahol bejárók százait foglalkoztatják. (baraksó) Hamisítók az ékszerboltban tenyészszemle
