Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 20. Nagyfáig hosszú az út. Az ÁFÉSZ-ek a megye városaiban és falvaiban nagy törődéssel igyeksze­nek kielégíteni a lakos­ság fogyasztási igényeit, és gondot fordítanak a kiszolgálás kulturáltsá­gára, az áruk megbízha­tó tárolására is. Egyre kevesebb ma már a zsú­folt, vevők által átlátha­tatlan bolt. Üzleteiket úgy igyekszenek kialakíta­ni, hogy azok jól illesz­kedjenek a városok, a fal­vak esztétikai képébe. Ebben az évben az ÁFÉSZ- ek, az ABC-áruházak építé­sében és megnyitásában lép­nek jelentősei előbbre. A győrteleki fogyasztási szövet­kezet Ököritófülpösön 235 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat épít és ad át rendeltetésének. Az építke­zésre és a berendezésre egy­millió 400 ezer forintot köl­tenek. A Csengeri ÁFÉSZ Tyúkodon épít 303 négy­zetméter alapterületű ABC- áruházat. Az építkezési és Építkezések, korszerűsítések az ÁFÉSZ-eknél beruházási költségek jelen­tősen meghaladják a há­rommillió forintot. Hasonló méretű ABC-áruházat ad­nak át ebben az esztendőben Tiszalökön is. Kisvárdán az új lakótele­pen az ÁFÉSZ az ipari munkáskörzet vásárlási igé­nyeinek kielégítésére ellátá­si ' komplexumot alakít ki. A nyáron átadásra kerülő ke­reskedelmi egységben helyet kap egy 455 négyzetméteres ABC-áruház és egy 118 négyzetméter nagyságú presszó. A Vásárosnaményi ÁFÉSZ 20 millió forintot költ az 1754 négyzetméter alapterü­letű vendéglátókombinát létrehozására. Itt szálloda, étterem, presszó szolgálja majd a vendégek kényel­mét. Tarpán 6 millióért épül 450 négyzetméteres ABC-áruház. A fogyasztási szövetkeze tek Szabolcs-Szatmár me gyei szövetségén azt is meg­tudtuk, hogy ebben az évben is nagy összegeket költenek a szövetkezetek meglévő üz . létéi, raktárai korszerűsítő sere, bővítésére, javítására és tatarozására. Erre az el­nökség felhívással is kérte az ÁFÉSZ-eket. Az ebbén az évben átadás­ra kerülő’ kereskédelrrti' lé­tesítmények mellett megkez­dődött az építése három ABC-áruháznak, 13 élelmi­szerboltnak, három étterem­nek, 3 iparcikkboltnak, s egy presszónak. Ezek a ke­reskedelmi egységek a jövő évtől állnak a vásárlók ren­delkezésére. A fogyasztási szövetkezetek V. ötéves ter­vében megvalósuló beruhá­zásokat most egyeztetik a megyei szervekkel. Végleges elfogadásukra a közeljövő­ben kerül sor. EZER GYERMEKET VÁRNÁK Napközis tábor — iskolabusszal A legtöbb szülőnek gondot okoz, hogyan oldja meg va­kációzó gyermeke felügyele­tét. Nem minden családban van ugyanis nagyszülő, vagy nagyobb testvér, így a nyári örömök mögött rejtetten ott húzódhat az aggodalom, nem éri-e valami baj az őrizet nél­kül maradó kisgyermeket. Főleg az aggódó szülők gond­jainak megoldására született meg három évvel ezelőtt a nyári napközis tábor ötlete. Ideális helyen, a sóstói erdő szélén az egykori felvonulási épületeket hasznosították er­re a célra. A tábor közked­velt lett, bár a két év alatt sokat küszködtek élelmezési és egészségügyi problémák­kal. Mindezeket megoldották, s tábornyitás előtt még egy­szer elvégzik a hidrofortisz­títást. A kótaji víz bevezeté­sével a vízellátás gondját is megszüntetik. Június 28-tól már várja el­ső lakóit a napközis tábor. Egyszerre 300—350 gyermek étkeztetéséről és foglalkozta­tásáról tudnak gondoskodni, s úgy számolnak, hogy ezen a nyáron összesen ezer gyer­mek napközis ellátását tud­ják megoldani. A városi ta­nács művelődésügyi osztálya a nevelők beosztásával már előre gondoskodott a megfe­lelő felügyeletről, így egy- egy nevelőhöz a legzsúfol­tabb időben is mindössze harminc gyerek tartozik. Nemcsak gyermekmegőrző funkcióra vállalkoznak a pe­dagógusok. Igyekszenek a vakációt gazdag programmal, sok kirándulással, vetélke­dőkkel, strandolással pihenés­re és a gyermekek mozgási igényének kielégítésére for­dítani. Mindennapra két programot készítenek az idő­járáshoz alkalmazkodva. A gyermekek még ezen felül is választhatnak, a mozgéko­nyabbak a különböző játé­kok, a csendesebbek a városi könyvtár letéti részlegének könyvei között. Újdonság, hogy ezen a nyá­ron először bekapcsolódik a tábor munkájába a városi művelődési központ, több szabad idős programjával. Ezek között a mesejátékok­tól a biológiai ismeretek já­tékos elsajátításáig változa­tos műsorok találhatók. A gyerekeket iskolától iskoláig szállítja az iskolabusz, jegy helyett a napközis térítés csekkjével utaznak, ezt mu­tatják fel az első alkalom­mal. A tábor szervezői mind­össze annyit kérnek a sző­lőktől, hogy a gyermek ér­kezésének és távozásának időpontját két nappal előbb közöljék a táborvezetővel. (be) Biztonságosabb közlekedés A szovjetunióbeli távol-ke­leti tudományos központ ke­retein belül tevékenykedő talajbiológiai intézet szak­emberei olyan berendezést alkottak, amelynek segítségé­vel előre megjósolható az utakat borító jégkéreg ki­alakulása. A készülék vol­taképpen egy szignalizátor, amely elemzi az útfelület ál­lapotát, a légköri viszonyo­kat és egyéb tényezőket, és jó pár órával a jégkéreg ki­alakulása előtt már figyel­mezteti az útépítőket a ve­szélyre. A figyelmeztetés után el­telt órák alatt el lehet jutat­ni a veszélyeztetett utakra azokat a gépkocsikat, ame­lyek a jégképződést megaka­dályozó keveréket szórnak az útfelületre. Jogi ankét — az alkoholról Jogászok, orvosok és rendőrtisztek részvételé­vel jogi ankétot tartottak Nyíregyházán. A téma az alkoholizmus elleni küz­delem volt. Az eseményen részt vett az Igazságügyi Minisztérium osztályveze­tője, valamint az SZM1 és a HNF képviselője. A vitában sok olyan javas­lat hangzott el, amelyet hasznosíthatnak az illeté­kesek, s amelyek megva­lósításával az alkoholiz­mus elleni küzdelem nem marad csupán szélmalom­harc. Az ankéton dr. Kovács Pál, az MJSZ megyei szervezeté­nek elnöke mondott megnyi­tó beszédet. Ezt követően dr. Kurucz Lajos, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezető­je tartotta meg főreferátu­mát. Elmondta: az alkoholis­ták és általában az ittas em­berek társadalmi veszélyessé­ge nő. Az élet elleni bűncse­lekmények elkövetőinek fele ittas volt. Mindéin ötödik köz­úti balesetnél kimutatható az itasság valamelyik foka. Min­den harmadik házassági bon­tóper előidézője a szesz. A sok baj okozója ellen hozott törvényerejű rendelet nem terjed ki mindenre és a tvr-t nem is mindenütt értel­mezik helyesen. A Nagyfán lévő alkoholisták munkaterá­piás intézetébe hosszadalmas és bonyolult a beutalás. Új­donságként említette, hogy az intézetben a mezőgazdasági munka mellett már ipari munkát is végeznek a beutal­tak. A sokrétűbb munka, a hasznos. .Időtöltés . még in­kább elősegítheti gyógyulásu­kat. •'* ' A szabolcs-szatmári tapasz­talatokról dr. Ignácz Béláné, a megyei bíróság tanácselnö­ke tartott referátumot. Jo­gos bírálatként említette, hogy Nyíregyházáról, Kisvár- dáról és a kisvárdai járásból még egyetlen alkoholistát sem utaltak be Nagyfára. Pe­dig a járókelők is tudják, hogy az említett három he­lyen sok az olyan alkoholis­ta, aki garázdasága révén, vagy más módon veszélyez­teti környezetét. A többi te­lepülések helyzetéről beszél­jenek a számok. A fehér- gyarmati járásban tavaly senki sem került az említett intézetbe, idén egy személyt utaltak be. A mátészalkai já­rásból tavaly egy, idén két ember került Nagyfára. A nyírbátori járásból tavaly három, idén egy személyt utaltak be. A nyíregyházi já­rás hivatalos szervei az el­múlt évben három, idén egy alkoholistát küldtek gyógyul­ni. A vásárosnaményi járás­ból tavaly egy, idén már há­rom személy érkezett a mun­katerápiás intézetbe. A munkahelyeknek a be­utalásra vonatkozóan javas- lattételi joguk van — kár, hogy szinte egyáltalán nem élnek vele. A családtagok egy része is fél. A nyírbátori járásban egy sokat szenve­dett feleség nem mert meg­jelenni a tárgyaláson, félt férje bosszújától. A munka­társak és a családtagok félel­me részben érthető, hiszen nem látnak maguk körül kel­lő védelmet. A bíróságoknak a beutalással kapcsolatos ügyeket soron kívül kell tár­gyalni. Javasolta, hogy a ta­nácsok is intézzék soron kí­vül f témával kapcsolatos, sokszor életbevágóan fontos ügyeket. Dr. Baráz Sándor, a me­gyei tanács osztályvezető­helyettese hangsúlyozta: 1971 óta megyénkben ugrássze­rűen nő a nyilvántartott al­koholisták száma. Tavaly nem kevesebb, mint 874 sza­bolcs-szatmári alkoholistát küldtek elvonókúrára. A munkahelyi vezetők 13, a szakszervezeti aktivisták 3 embert küldtek kezelésre — ez kevés, főleg akkor, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a szóban forgó emberek bom­lasztják legtöbbet a munka­fegyelmet. Az orvos javasol­ta: keresni kell a lehetőségét annak, hogy a kisebb szervi betegségben szenvedő alko­holisták is Nagyfára, vagy más intézetbe kerüljenek. Dr. Bökönyi András ügyész a megrázó példák felsorolá­sa után elmondta: a beuta­lásra tett javaslatoknak 70 százaléka (!) az egészségügyi osztályokon elakad. Havacs József, az SZMT titkára sze­rint az üzemi balesetek je­lentős része ittasság miatt következik be. Jó példát is említett: néhány „kezdő” al­koholistát a brigád jó útra térített. Havacs Mihály rend­őr alezredes: évente mintegy ezer ittas ember kerül me­gyénk rendőreihez szabály- sértés, vagy bűncselekmény miatt. Dr. Kőrössy Kálmán, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese szomorúan állapította meg, hogy a nők és a fiatalok aránya növek­szik az alkoholisták között. A nyírlugosi falugyűlésen töb­ben panaszolták: „Nálunk egymáshoz közel négy kocs­ma is található.” Jó lenne fe­lülvizsgálni a kocsmák hely­zetét és a boltok italkészle­tét. Hasznos lenne, ha a szo­cialista brigádok vállalásai között szerepelne az alkohol- izmus elleni küzdelem. Társadalmi gond az alko­holizmus, ezért véleményünk szerint nemcsak küzdelem­re, hanem intézkedésekre is szükség van. N. L. KÖRNYEZETÜNK VEDELME Műhold őrzi az erdőt A Szovjetunióban a föld mesterséges holdjai fogják őrizni az erdőket, hogy meg­akadályozzák bennük a tűz­vészeket. A műholdak jelez­ni tudják a tűzfészkek kiala­kulását és azonnal tájékoz­tatják erről az erdőtűzvédel­mi szolgálatokat. Az erdők tűzvédelme része a jelenlegi ötéves terv (1976 —1980) természetvédelmi programjának. A kozmikus őrjáratok alkalmazása a leg­hatékonyabb eszköz ennek a problémának a komplex megoldásában Konsztantyin Kulakov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa erdőgazdál­kodási állami bizottságának elnökhelyettese szerint. El­mondta, hogy az erdők védel­mében, melyek területe a Szovjetunióban meghaladja az egymilliárd hektárt, nagy szerepet töltenek be a repü­lőgépek. Több száz repülőgép és helikopter végez őrjáratot e felett a „zöld óceán” felett az ország európai és ázsiai részében. Ott, ahol a földi tűzoltó­technika alkalmazása aka­dályba ütközik, az ejtőernyős tűzoltók segítenek. A Szovjetunió északnyuga­ti részén elterülő erdők tűz­védelmi felügyelete televízi­ót alkalmaz. A magas oszlo­pokra helyezett kamerák 15 kilométeres körzetben tudják észrevenni a tűzfészkeket. Nyíregyházi „főpróba az országos versenyre // Egy-egy népitáncegyüttes produkciójától — ha nívós a program — művészi él­ményt kaphatunk, szépnek, kifejezőnek találhatjuk. Arra azonban a legritkább esetben sem gondolunk, hányféle követelmény szükséges az esztétikai él­mény felkeltéséhez. Hite­lesnek kell lennie a folklo- risztikus feldolgozásnak, tökéletesnek a koreográfiá­nak és az előadásmódnak. Ehhez járul a megfelelő ze­nekíséret és a produkcióhoz illő színpadi öltözék. Mind­ezeket a szempontokat fi­gyelik árgus szemmel a táncosok teljesítményét osztályozó országos minősí­tő versenyeken. Ilyen versenyre készül a Szabolcs-Volán táncegyüt­tes. Július közepén az or­szág tíz legjobb szakszerve­zeti táncegyüttesével közö­sen Szegeden háromnapos versenyen táncolnak a bronz, az ezüst, vagy az arany fokozatért. A nyír­egyházi együttes korábban már két alkalommal nyert ezüst fokozatot, ezúttal az arany fokozat harmadik kategóriája a cél. Ehhez a felsoroltak mellett még a csoport belső életét, a kö­zösség összetartó erejét is mérlegelik. Kétórás műsorukat a verseny előtt egy „főpróbá­nak” is tekinthető önálló esten mutatják be a nyír­egyházi közönségnek, július 10-én, a szabadtéri színpa­don. (Rossz idő esetén 11- én.) A műsorban a verseny szabályainak megfelelően húszperces „ősbemutató” is szerepel, olyan rész, amely a táncosok nyelvén szólva csak az együttes lábán él. Műsoruk legérdekesebb része egy párostánc, a haj­likázó. Anyagát Érpatakon és Geszteréden idős pa­rasztemberektől gyűjtöt­ték. A színpadon is előbb azok mutatják be, akiktől tanulták, majd a közönség szeme láttára zajlik le az eredeti motívumok fel­dolgozása. így teszik látha­tóvá a népi hagyományok ápolását. (be) Ujfehértón alig egy éve lett gyári munkásnő Bulátkó Ferencné. Kezdetben félt is a zajosan pergő, forgó orsók között. Ma már otthonosan mozog, s a cérnázó gépsor között járkálva cserélgeti az orsókat, s 100—120 kiló fonál orsózását tudja naponta elvégezni. (Hammel József felv.) ABC-áruházak, élelmiszerboltok PÁROS HAJLIKÁZÓ c •

Next

/
Oldalképek
Tartalom