Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

\ 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 19. Műemlékjellegű tubustorony. A volt Andrássy-kastély ma gyermekváros. Széchenyi István emlékműve. MEGYEI KÉPES ÚTIKALAUZ Tiszadob A 4300 lélekszámú Tisza menti község­ben számos érdekességet, látnivalót talál a turista. A régi Tisza bő vízével, csöndes környezetével a horgászok paradicsoma. Sokan keresik (el partjait a szomszédos megyékből is. A hangulatos kis utcákon sétálva, ha­mar szembetűnik az Andrássy-kastély. A patinás épület falai között az alsó osztály­tól a különböző szakmák elsajátításáig foglalkoznak az állami gondozott gyerme- w kekkel. A községet elhagyva a pontonhíd e r felé a megye legnyugatibb részén három óriási emlékmű magasodik. Ezeket a ra­koncátlan folyó megfékezésére a nagy munkák kezdeményezőinek emlékére állí­tották. (Elek Emil képriportja) S | .. /•* kornyéké BÁRÁTOKNÁL MAGDEBURGBAN (3.), Á lakatos húsz piros rózsája Ernst Faatz lakatossal Mag- deburgban, a Volksstimme egy sajtóankétján ismerkedtem össze. Bírált, javasolt az elis­merések mellett; mint mond­ta, szereti a megyei lapot, ezért is ír rendszeresen le­veleket az újságnak, beszá­mol munkahelye — a cement és mészművek förderstedti gyára — dolgozóinak életé­ről. A közérdekért szót eme­lő munkást elsősorban mun­kahelyéről kérdeztem. — 1940-ben gyerekfejjel, tanoncként léptem át a gyár, mai munkahelyem küszöbét — mondja —, s azóta egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy máshová menjek. Ke­mény munka a lakatosoké, de szép is, hiszen nekem még ennyi év után is varázsa van: a kemény vasból én készítek új alkatrészeket. So­kat tanultam a szakmai for­télyokból, elméletből is, mű­vezető, majd műszakvezető lettem, de ma is szívesen állok a munkapad mellé. Igazolásul a kezét mutat­ja: nem ceruzától, hanem szerszámoktól bütykös, s hivatkozik közvetlen mun­katársaira, a kollektívára, akiktől nem akar elszakad­ni az íróasztalért. Felesége bólogat, s mondja: férje sze­reti a munkát, a barátságot és városát is — azért van­nak most itt. Pedig az éj­szakai műszakból csak ép­pen átöltözni ment haza, máris indultak Magdeburg- ba, hogy személyes üzenetet is vigyenek a förderstedti munkásoktól. — Mindig abból indultam ki — fűzi tovább a beszél­getést Ernst Faatz —, hogy az emberekkel jó személyes kapcsolatot kell kialakítani, mit sem ér a csak utasítá­sokkal dirigáló főnök, a gépként dolgozó szakmun­kás. Én mindig szerettem volna minél messzebb utaz­ni, világot látni — mondja, s tréfálkozva hozzáteszi —, talán azért is mentem fele­ségért messzebb, Branden­burg megyébe... Családi témákra terelő­dött így a szó. Három lánya, egy fia van a förderstedti lakatosnak. Fia a Barátság kőolajvezeték fogadóállomá­sán dolgozik, petrolkémiával foglalkozik. Eg^ik lánya sza­natóriumban egészségügyi dolgozó, a másik termelő­szövetkezeti tag, a legki­sebb pedig iskolás, hatodik osztályos. Ilyen nagy család mellett a ház asszpnya leg­többször nem is gondolha­tott munkára, pedig szíve­sen ment volna dolgozni. Most inkább van lehetőség erre, ám mégis feladta a régi munkát: időnként négy műszakban targoncát vezr tett a cementgyárban. A csa­lád teljes számban . ritkán jön össze; bár a lányok ott­hon. illetve közel vannak, a fiú messzebb dolgozik. A jelesebb évfordulókon azonban együtt vagyunk — mondja a családfő —, s meg­kockáztatok egy magyar hasonlítást is: 1972-ben amikor az ezüstlakodalmun­kat ültük, egy magyar pa­rasztlakodalomhoz hasonló vígságot rendeztünk. Igaz, csak hallomásból ismerem az ilyet — sajnos —, de úgy gondolom, hogy magyar ba­rátaink, akik szintén szere­tik a jó ételeket, hozzá a ze­nét és kiadós, jó beszélgeté­seket, hasonlóan ünnepel­nek egy ilyen évfordulót. — Mivel foglalkozik sza­bad idejében, ha van ilyen? — kérdeztem. — A gyári munkás előnye, hogy a nyolc óra munka után elvileg haza is mehet­ne, kapálhatna a virágos­kertben, olvashatna. De hát nem mindenki van ezzel így — tárja szét, szinte bocsá­natkérően a kezeit. — Én sem, mert a gyárban sok mindent műszak után in­tézek, huszonkét éve vagyok az NSZEP tagja és a társa­dalmi munkát is a műsza­kon kívül végzi az ember. Persze, nem akarom magam sajnáltatni. Van szabad időm is, amit a ház körül töltőkéi, szívesen olvasok újságot, s arról véleményt is mondok. Így kerültem kapcsolatba a Volksstimmével is, amely 1969-ben 20 szál piros ró­zsával tüntetett ki, és Ber­linbe küldött egy kirándu­lásra, mint aktív munkásle­velezőt. — Szeretek könyveket ol­vasni. Nincs kiválasztott íróm, inkább úgy váloga­A megyehatáron túl is jól ismert beregi fürdőhely, Ger- gelyiugornya alaposan felké­szült az idén a vendégfoga­dásra. Amellett, hogy sok in­tézkedés történt a fürdőzésre alkalmas hely megóvására, a gondtalan és zavartalan nya­ralás megszervezésére, most sem feledkeztek meg arról, hogy a szabad idő után ma­radó szabad idő is hasznosan teljék. A vásárosnaményi művelődési ház és a járási könyvtár együttesen tett lé­péseket, hogy a művelődési és szórakozási lehetőségek gyarapodjanak. Az üdülőterület fái között megkezdte munkáját a strandkönyvtár. Elsősorban könnyed, a pihenést tarkító olvasmányokkal látják el a nyaralókat. Gondoltak a gyermekek olvastatására is. A hétvégekre igyekeztek olyan műsorokat szervezni, amelyek kikapcsolódást je­lentenek, és alkalmat nyúj­tanak a tánchoz,is. A leg­tom össze az olvasnivalót, hogy minél több nemzet klasszikusai kerüljön közé. Aztán van egy hobbyfélém is: egyszer régen egy ókori római történetet olvastam, már nem is nagyon emlék­szem, mi volt az a könyv, de az érdeklődésemet a régi korokhoz, Babilonhoz von­zotta. Kikapcsolódásként ma is olvasok ilyesmit, ha e té­mában új könyvhöz hozzá­jutok, meg is veszem. És — természetesen — a szabad­időre jutnak a jóízű ételek, amit gyakran én is készítek, Hát — többek között — ezért nincs nekem autóm... A megyék, Szabolcs-Szat- már és Magdeburg megye alakuló kapcsolatai ke­rültek ezután szóba, s Ernst Faatz ekkor sem tagadta meg önmagát: — Nem ha­talmazott fel ugyan senki, de elmondom, hogy a mi gyárunkban sok olyan mun­kás van, mint én, aki szíve­sen ismerkedne meg más szocialista országok mun­kásainak életével. Ezért is öröm számomra, ha megyék közötti alakuló baráti, elv­társi kapcsolatról hallok. Ha lehetőség van, szívesen tá­mogatom az ilyen kapcso­latot, s azt hiszem, a 450 éves Förderstedtnek fénye­sebb lenne a jubileuma, ha testvérkapcsolatot építhet­nek ki majdan egy hozzá ha­sonló szabolcs-szatmári kis­várossal. Az első küldöttsé­get magam is szívesen lát­nám a saját házamban... főbb törekvésük azonban ezek rendezésekor is az, hogy tiszteletben tartsák azok ér­dekét, akik pihenésre vágy­nak. így a beatestek, a zenés programok időpontját vi­szonylag rövidre tervezik, és inkább azokhoz a kiscsoportos megmozdulásokhoz adnak ta­nácsot és segítséget, ame­lyek a tájat, a csendet nem zavarva jelentenek szórako­zást. Tervezik azt is, hogy a strand melletti úttörőtábor kis lakóinak egy-egy tábor­tüzét nyilvánossá teszik, hogy ezzel a felnőttek is kapjanak ízelítőt a tábori élet fiatalos jókedvéből. A gergelyiugornyai strand területén felállítottak egy szabadtéri színpadot is, ahol lehetőség nyílik arra, hogy amatőr együttesek is bemu­tassák jó, Színvonalas nyári műsoraikat. A felkészülés immár teljes, s már csupán a jó idő kell ahhoz, hogy az ismert beregi kiránduló- és nyaralóhely hétvégi látoga­tókkal népesüljön be. Marik Sándor A VÍZ ÉS NAPFÉNY MELLÉ Üdülőkre várva Horgászás a Holt-Tiszán. Vizisport a Holt-Tiszán. Tivadarban nyílik Nemzetközi madártani tábor N emzetközi esemény színhelye lesz június 22-től Tivadar, pon­tosabban a Tisza ottani partja mentén kiépült tá­bor. A Magyar Madártani Egyesület tiszavasvári és szatmár-beregi helyi cso­portja kapta ugyanis azt a megtisztelő feladatot, hogy vendégül lássa azokat a külföldi és hazai szakem­bereket és érdeklődőket, akik a madártannal foglal­koznak. A téma legjobb magyar szakemberei, köz­tük számos megyei ornito­lógus előadásai jelentik a munka gerincét, amit ter­mészetszerűen egészít ki a környező táj megismerése, az itteni élővilág tanulmá­nyozása. Az egyhetes program tág lehetőséget nyújt arra, hogy a táj- és környezetvé­delem kérdéseit megbeszél­jék, mégpedig azon jelszó jegyében: miként lehet a legeredményesebben bizto­sítani a természet egyensú­lyát, a zavartalan élet alap­ját. A munka szekciókban folyik majd. ökológiai és faunisztikai, gyűrűző és vonuláskutató valamint fo­tószekció dolgozik majd, ismert tudósok vezetése mellett. így itt lesz dr. Le­gény András, Vértes Imré- né és Péchy Tamás. Az előadások megtartói között nem kisebb szaktekintélye­ket találunk mint dr. Já- nossy Dénesi, Nagy Imrét, Csák Lászlót, Fintha Ist­vánt. A nemzetközi tábor rész­vevői, akik között szinte minden korosztály és fog­lalkozási ág képviselőit ott találjuk részt vesznek egy szatmári kiránduláson, gya­logtúrát tesznek a birhói erdőbe és a halastóhoz, fel­keresik a Holt-Számost, tar- pai és beregsurányi túrára mennek, felkeresik a bere­gi műemlékeket és tájakat, megtekintik a Tisza—Sza­mos—Túr torkolatvidékét. A részvevők elsődleges célja a szakmai ismeretek bővítése, de emellett a me­gye e szép tájának megis­merése, madárvilágának ta­nulmányozása. Az előkészü­letek megtörténtek arra, hogy a majd kialakuló szatmár-beregi tájvédelmi körzet felmérő munkáját, a terület állat- és növényvi­lágát a jelenlévők megis­merhessék. A tábor vezető­je Kónya József lesz, aki a madártani egyesület szat­már-beregi helyi csoport­jának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom