Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
1976. május 15. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 Érdekek összhangja Tapasztalatok a SZÁÉV-nél Aligha van Szabolcs-Szatmar. márnák olyan eldugott falva, települése, ahonnan ne dolgoznának megyénk legnagyobb ipari üzemében, a SZÁÉV-nél. Csaknem 4 és fél ezer ember verbuválódik a' Nyírségből. Szatmárból. Reggelente legalább 2000 munkás, kőműves, ács, kubikos, vasbetonszerelő, stb. várja a munkásjáratot, hogy eljusson 46 építkezési helyre, ahol ez év első harmadában 91 különböző létesítmény építését kezdték meg. Tizenöt saját és a Volántól bérelt autóbusz, s 24 „fakarusz” (összesen 39 szállítóeszköz) szállítja, hordja munkába és haza az embereket.” Átcsoportosítás Óramű pontossággal indulnak. hogy a munkát idejében megkezdhessék. A járatok ötven kilométeres körzetben ingáznak. Ez hasznos a mun. kásnak is, a családnak is, a vállalatnak is. Igaz, hogy az idei esztendő első hónapjai nem kedveztek az ég alatti üzemnek, s ha most kizárólag a számokat néznénk, el kellene marasztalni a vállalatot. mert az első negyedévre meghatározott 171 milliós tervvel szemben ..csak” 159,7 milliót teljesítettek. Ha viszont a párt ez év április 22-i határozatából az említett két intelemből indulunk ki— márpedig ez a reá. lis — akkor nincs különösebb aggodalomra ok. Ugyanis az időjárás miatt külső munkát nem végezhettek több helyen, s így az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését kihasználva, átcsoportosítottak munkásokat, s a már megkezdett és elsődlegesen nép- gazdaságilag is fontos lakás- építkezésekhez irányították őket. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévre tervezett 36 lakás helyett 116 (!) lakást adtak át. Erről tanúskodik az a gazdasági tájékoztató is, amelyet negyedévenként adnak közre az ellenőrzési, üzemgazdasági és tervosztály gondozásában. Nincs tehát ok az elkeseredésre, mert az idei terv reális, megalapozott, s az elmaradást másutt pótolták, mert a lakások belső szerelésével később már nem kell foglalkozniok. Értékelte az üzemi párt-vb is a három hónap munkáját. Tájékoztatót adott erről Kanda Pál igazgató, s az sem mellékes, hogy éppen a párthatározat szellemének megfelelően ebben az évben az új követelményeknek megfelelően láttak a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fejlesztéséhez. „Ráépítették” a helyi s egyben a legfontosabb a termelést segítő, a termelékenység emelését javító, a hatékonyságot bizto. sító intézkedési cselekvési programjukra. Erről számolt be a párt vb ülésén Somorjai Béla műszaki igazgatóhelyettes. Ezt az anyagot megbeszélték és megbeszélik a párt- alapszervezetekben Sátoraljaújhelytől Mátészalkáig, hogy 11 pártszervezet 340 kommunistája, a szocialista brigádok értsék, mi a feladatuk. Szűkült az „olló Három hónap után — ha az év elején van! — nehéz megítélni előre egy ekkora vállalat jövőbeni, eggkz esztendőre kiható tevékenységét. Any- nyi azonban bizonyos: a párt-, a szakszervezeti, az ifjúsági, a szocialista brigád vezetői, stb fórumokat hatékonyan igyekeztek felhasználni. Egyrészt abban, hogy elkészüljön — és jól — az idei terv. Ennek érdekében sok fórumon megvitatták a tervjavaslatot. Az eszmecseréken több száz észrevétel, javaslat, kezdemé. „A fő figyelmet a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatával összhangban, továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, az anyagi, szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani... A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozza: az V. ötéves terv megvalósításának fontos feltétele az 1976. évi népgazdasági terv megfelelő teljesítése.” (Az MSZMP KB 1976. április 22-i határozatából.) nyezés hangzott el. így „állt” össze a végleges terv. E javaslatok közül emeljük ki a bérfejlesztéssel kapcsolatos intézkedést. Szűkült az „olló” a műszakiak és a f'zikaiak bére között. A kollektív szerződés szintén kollektív munka. sok hasznos javaslat kerül elfogadásra, amelyet a munkások tettek. Néhány, különösen jelentős munkát szükséges megemlíteni. Elsősorban az egyedi nagyberuházásokat. amelyekben jelentős szerepe van a SZÁÉV-nek. Egyik, a Testvériség gázvezeték építésének a befejező szakasza. Program szerint az első negyedévben itt 1,1 millió forint értékű munkát végeztek el. s idén még 7,6 milliós munka vár rájuk. Elmaradás nincs, a nehézségek ellenére is „tartják” a határidőket. A másik a Budapesti Finomkötóttáru Gyár üzemének építése Mátészalkán. Idén itt 40 milliós termelési értéket kell produkálnia a vállalatnak. Ebből az első három hónapban 9,6 milliót építettek „be”. Elkészült az üzemcsarnok után a szociális létesítmény szerkezeti váza is. Szükséges szólni a lakásépítési programról. 1976- ban a terv szerint 863 lakást kell megépíteniük. Csakhogy nem mindegy, mikor költözhetnek be a családok. Garantálja a vállalat, hogy ebből az első fél évben 4'il-et adnak át. Irány a főváros Illik szólni arról az áldozatvállalásról, amelyet a SZÁÉV vállalat megbízatás, illetve az ÉVM kijelölése alapján teljesít. Gondokkal küzdenek a fővárosi építőipari vállalatok. Különösen ami a létesítmények belső, illetve végszerelését illeti. Kevés a szakemberük. Ezért fordultak a SZÁÉV-hoz segítségért. Csakhogy ezt az áldozatot vállalniok kellett munkások tucatjának. Ezért került sor a mátészalkai stáb munkahelyén márciusban párttaggyűlésre. Itt a pártvezetőség — a vállalat gazdasági és üzemi pártbizottságának a felkérése alapján — elmondta. hogy több fontos létesítmény befejezését szükséges biztosítani a fővárosban. Igaz Dezső építésvezető, a pártvezetőség 2 hét múlva jelentették, készen állnak a küldetésre. így indult 100 SZÁÉV-es munkás a fővárosba. Lehet, hogy túl nagy hátránya nem származik ebből a vállalatnak, de hogy a népgazdaságnak mindenképpen előnyére válik, az biztos. Az is vezette a vállalat gazdasági, párt-, és társadalmi vezetőit, hogy társadalmi érdeket szolgálnak. Hogy milyen munkákat végeznek a SZÁÉV-esek Budapesten? Befejeznek egy 12 tantermes iskolát. Kezük munkája nyomán valósul meg egy 150 személyes óvoda és egy 1Ö0 személyes bölcsőde. Ezeket szerkezeti készültségi állapotban vette át a fővárosba helyezett építésvezetőség. S, ha már odahelyeznek egy 100-as építőipari stábot, akkor ezt okosan, gazdaságosan illik is kihasználni. 1977-ben éppen ezt figyelembe véve önállóan épít meg a SZÁÉV egy 16 tantér, mes iskolát is. Gondoskodtak a fővárosba települt munkások megfelelő ellátásáról. Biztosítva van részükre a szálló. étkezés, szórakozási lehetőség, s dekádonként (10 nap) autóbusz hozza őket haza a családhoz, s vissza a munkahelyre. Természetes az is, hogy 17 százalékos bérpótlék is megilleti őket. Igazolni a jó hírnevet Ha a számok mögé tekintünk — s így elemezte az első három hónap munkáját az üzemi párt-vb, s értékelik majd az alapszervezetekben — az operativ intézkedések, az üzem. és munkaszervezésben, a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek kihasználásával „rávernek” a második negyedévben a SZÁÉV-esek, s a kiváló címet nyert vállalat idén is igazolni fogja jó hírét. Farkas Kálmán Kemecse: Társadalmi munka, kongresszusi beszámoló KISZ-napot rendez ma, május 15-én, szombaton Ke- mecsén a KISZ-bizottság és a Corvina ifjúsági klub. A délután 14 órakor kezdődő műszákban a fiatalok társadalmi munkát végeznek. Az iskola udvarán létesítendő úttörőparkot építik, ameiyet a 30 éve alakult uttörőszövet- ség tiszteletére, születésnapi ajándéknak szánják. A parkban — főleg a Kisdobosok részére :— játékterek is lesznek. A társadalmi munka után. az ifjúsági házban. 17 óra 30 perckor a KISZ IX. kongresz- szusáról hallhatnak élmény- beszámolót a fiatalok. A beszámolót Csonka Ottó az állami gazdaság ifjúsági szervezetének titkára, a községi KISZ-bizottság tagja, a kongresszus küldötte tartja. Mátészalka: Iskolaépítés — társadalmi összefogással Új, tizenkét tantermes iskolával gazdagodik az V. ötéves tervben Mátészalka. Az iskola a keleti lakótelepen kap helyet a sportpálya szomszédságában, amely az iskolai testnevelést is lehetővé teszi. A bölcsődék és az óvodák az V. ötéves terv végéig nem igénylenek fejlesztést. Ezért a városi tanács felhívást intézett a vállalatokhoz és szocialista brigádokhoz, hogy a társadalmi munkáért kapott pénzt ajánlják föl oktatási intézmények építésére. A megyei tanács által meghatározott összegen túl közel 5 millió forintra lesz szükség — tudósítja Zsoldos Barnabás. LEHEIDE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari, közlekedési és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Kiss Viktor, a MÁV nyíregyházi vontatási főnökségének mozdonyvezetője. — Huszonegy éve vagyok vasutas, előbb lakatosként dolgoztam, tíz éve pedig mozdonyvezetőként teljesítek szolgálatot. Gőzmozdonyt nem vezettem, egyenesen a Diesel-mozdonyra ültettek, jelenleg a legmodernebb villanymozdony- nyal járok. Ezt csak azért mondom, hogy érzékeltessem: végigkísértem a vasút rohamos fejlődését, úgy érzem részem van abban, hogy a vontatási főnökség majd minden évben eléri az élüzem címet, vagy a kiváló címet. Most május 1-én is kiválók lettünk, de lehetnénk kiválóbbak is. — Az egyik legnagyobb gond a vasútnál, hogy hiába van meg a technika, ha a személyzet még nem tudja megfelelően kezelni és kihasználni. Több millió forintos költséggel az idén építettek nekünk egy szerelőcsarnokot. Gyorsult a mozdonyok átfutási ideje, de a csarnok szakember-ellátottsága jobb is lehetne. Elszomorító, hogy a modern csarnokba nem terveztek mosóvágányt, így a mozdonyok mosását csak ideiglenes jelleggel oldották meg. Kétnaponként, de legalább havonta a műszaki vizsgálatokkal egyidőben a mozdonyokat belülről is lemossák, karbantartják Miskolcon és a nagyobb állomásokon. Nálunk még nem. Ezek a milliókat érő gépek nagyobb gondosságot érdemelnek. — Sajnálatos, sőt bosz- szantó, hogy egy-egy 10 órás szolgálatban csak öthat órát töltök mozgásban lévő mozdonyon. A többi időt ácsorgással és vonatra várással töltöm el. A VÁLASZOL: Kiss Viktor menetirányítókat és a forgalmistákét anyagilag is érdekeltebbé kellene tenni a közlekedés szervezésében, akkor az értékes mozdonyok nem állnának kihasználatlanul, s az áru is hamarabb eljutna rendeltetési helyére. Számos esetben előfordul, hogy Miskolcra viszek tehervona- tot, s onnan az üres mozdonnyal, vonat nélkül jövök haza. Ugyanakkor kis idő múlva egy vonatot irányítanak Nyíregyházára — miskolci mozdonnyal. Néha meg személyvonattal, utasként jövök haza Miskolcról. Jobban össze kellene hangolni a vasútigazga- tóságok munkáját. — Január óta egyetlen vasutas: a mozdonyvezető továbbítja az irányvonatokat Záhony és Miskolc köT zött. A felelősségünk a korszerű biztonsági berendezések mellett is igen jelentős, Az utasítás (vasúti KRESZ) gyakran változik, a rendeletek néha egymásnak ellent mondanak, s mindez a fölösleges várakoztatással idegesítő. Gyakran előfordul, hogy például a fé- nyeslitkei bejárati jelző előtt három órát ácsorgunk egyfolytában. Ez idő alatt a mozdony értékes vonatot tudna továbbítani. Az is igaz, hogy a különböző szakszolgálatok különböző utasításai nemcsak biztonságossá, de bonyolulttá is teszik a vasutasok munkáját. De jobb szervezéssel csökkenteni lehetne az idegesítő ácsorgást. Túl az idegességen: a jobb szervezéssel százezreket takaríthatnának meg, s erre azért is szükség van, mert a vasút az ország legnagyobb „vállalata”. Munkások, vezetők — sokszemközt A KLUBTEREM MEGTELT. Körülbelül ötven fiatal és idősebb munkás ül a karosszékekben. Többségük egy- egy szocialista brigád vezetője. néhányan pedig brigádtagok. Harmadik foglalkozását tartotta a fehérgyarmati művelődési központban a nemrég alakult „szocialista brigádvezetők klubja”. Vendégeik voltak ezen a napon, ott ültek közöttük: a nagyközségi pártbizottság titkára, a téglagyár, a METRIPOND gyáregység vezetői, a „Győzhetetlen Brigád” Tsz elnöke és az ÁFÉSZ-elnök. A klub- foglalkozás témája: fórum a brigádmozgalom, a -munka- verseny kérdéséről. A vezetők és a munkások találkozásának merőben új formája volt ez Fehérgyarmaton — klubban került egymás mellé az igazgató és a beosztott, az elnök és a téesz- tag. Beszélgetésre készültek, kérdezz-felelek „játékra” — olyan témában, mely igen közelről érinti mindannyiukat. A kérdések zöme jó előre megszületett, a klub vezetője (a művelődési központ fiatal munkatársa) papírra vetette az előzetes oeszélgetése- ken elhangzottakat. Olyan dolgok kerültek terítékre, mint a brigádok közösségi élete, a vezetők jelenléte „lent” az üzemekben, az anyagi és erkölcsi elismerés problémái, a munkahelyi légkör, a demokrácia kérdései. A klubban ülő vezetők nem voltak könnyű helyzetben a válaszadáskor. A tsz-elnök véleménye szerint valóban gondok vannak a dolgozók véleménynyilvánításával — ám úgy vélte, ez csak a közgyűlésen. sok ember jelenlétében probléma. Ö úgy látja — mondta —, hogy a kisebb fórumokon, az ágazati és brigádértekezleteken lényegesen többen mondják el azt, ami a szívüket nyomja ... úr Lászlóné, a tsz egyik dolgozója ehhez hozzáfűzte: a tsz-egyesülés verte hullámok még nem csillapultak el, rányomják bélyegüket a szövetkezetben a közérzetre. Alapvető kérdéssé vált a klubfoglalkozáson egy másik téma: a brigádmozgalom célja. Csaknem minden üzemben szóba került a dolgozók között: a brigádverseny célját sok vezető csak a tervteljesítés segítésében iát] a. Egy brigádvezető a METRIPOND- bói részletesen kifejtette erről a véleményét. MÚZSÁI JÁNOS SZERINT a nyolc óra ledolgozásával még nem szocialista brigád a brigád! „Azért meg is fizetnek bennünket!” — mondta nem kis hévvel a brigádvezető. Ellenben a szocialista brigád tagjainak példamutatása már igenis alapvető fontosságú. És pluszt munkaidőn túl is kell nyújtani, mégpedig nem is keveset — a tanulásban, a társadalmi munkában, a közös programok szervezésében. Az elmondottak csak részletei a klubfoglalkozáson elhangzottaknak. ám jellemző részletei. A kérdések azt tükrözték: igénylik, várják a támogatást a brigádban dolgozók. Azt követelik vezetőiktől. hogy foglalkozzanak a munkaverseny-mozgalommal annak jelentőségéhez méltóan, hogy lássák (hiszen kötelességük látni) a termelési eredményeken túl a szocialista brigádok emberformáló erejét is! S ők, a brigádokban dolgozók cöbbet szeretnének tenni az eddiginél — ehhez kérnek nagyobb támogatást. Hogy valóban többet szeretnének, arra hadd írjuk le a klubfoglalkozás egyik jelentős eseményét: egy felhívást. A már említett METRIPOND. os brigádvezető fordult társaihoz, a vele egy üzemben és másutt dolgozó brigádvezetőkhöz: vállaljanak védnökséget a nagyközség szocialista brigádjai a fehérgyarmati strandfürdő fölött, segítsék annak építését, szépítsék minden lehetséges módon ... A FELHÍVÁST MOSTANÁBAN beszélik meg a fehérgyarmati szocialista brigádokban, — az eredményt még nem ismerjük. De abban biztosak lehetünk: ne.n marad visszhang nélkül. S ebben nagy szerepe van a művelődési központ új klubjának... Talán a kezdeményezés nyomán gyarapodni fog a klubtagok száma is, és elérhetik azt, amit egy brigádvezető úgy fogalmazott tréfásan: „De jó lenne, ha már nem férnénk be ebbe a klubterembe, hanem nagyobbá kellene átköltözni ...” Tarnavölgyi György