Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
1976. május 13. KELET-MAGYARORSZÄG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK 1 légikiszok térhódítása Egy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államokban vetődött fel először olyan repülőgéptípus kialakításának a gondolata, amely 900—1000 km/óra sebességgel, 250—400 utassal a fedélzetén (vagy ennek megfelelő súlyú teherrel), 3000—5000 km közötti távolságon belül közlekedhet és a nagy gépekhez hasonlítva kb. egyharmaddal csökkentett fel- és leszállótávolsággal is „megelégszik”. Időközben elkészült és „légibusz” néven vált közismertté, elfogadottá ez az utasgép-kategória. Az amerikai Locheed-tröszt „TriStar” néven (L—1011), a Doug- las-gyár DC—10 jelzéssel, a Szovjetunió IL—86 típusmegnevezéssel konstruált légibuszt. A nyugat-európai közös építésű légibusz, „Airbus” (A—300B—4) néven vált ismertté. A képen látható „TriStar” légibusz max. hasznos terhelése 38 tonna, a gazdaságos utazósebessége 900 km/óra (10 ezer 'méter magasságban); fedélzetén 400 utas számára van hely. A felszálláshoz 2,3, a leszálláshoz 1,8 km hosszú pályára van szüksége e géptípusnak. A „TriStar”-nak három, egyenként 19 ezer kg tolóerejű hajtóműve van. Ezeket az angol Rolls-Royce- gyár készíti (a felvétel egy tartalékhajtóműnek az elszállítás előtti speciális felfüggesztési módját mutatja). Számítógép a nyelvészetben A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói nyelvtudományi intézete a nyelvészeti kutatásokban számítógépeket használ. A nyelvi jelenségek lyukkártyákon történő regisztrálása lehetővé teszi komputerek igénybevételét, amelyek az adatokat sok- kíil gyorsabban válogatják, s eközben nem követnek el hibákat. Az a munka, amit a nyelvészek eddig hagyományosan, kézi munkával több napon át végeztek, a komputerek segítségével pár perc alatt elkészül. Az új technika lehetővé tette a krakkói intézetben folyó kutatások körének bővítését. Ide tartozik „Az ólengyel nyelv szótára” (Slownik strapolski), amely tíz kötetben felöleli a XV. század végéig használt lengyel nyelvet, s kiadását 1980-ra tervezik. Kipusztul-e az antilop ? A londoni állatkertben antilopbébi született, ami ritkaságnak számít. A fotó- riporternek száguldozás közben sikerült ilyen furcsa helyzetben megörökítenie a fiatal állatot. A világ egyik legruganyosabb és kétségtelenül leggyorsabb állata — 10—12 méteres ugrásokkal képes haladni, és óránkénti 100 kilométeres sebességgel tud futni — sajnos kivesző félben van. Dél-Afrikában például már csak mindössze 400 antilopot tartanak nyilván. Indiában is erősen megcsappant a kecses állatok száma, sokáig ugyanis nagy divat volt a félénk és gyors állat vadászata. Sólymokkal és gepárdokkal üldözték a vadászok az indiai antilopokat, így egyetlen évszázad alatt töredékükre csökkentek falkáik. Az Ázsia — főként a Szovjetunió — területén honos tatárantilop is csaknem a kipusztulás sorsára jutott, a XX. század elejére mindössze ezer példány élt a jóízű húsáért nagy előszeretettel vadászott állatfajból. Miután a Szovjetunióban 1919-től tilos a tatárantilop vadászata, az állatok száma napjainkban megközelíti az 1,3 milliót. KERTBARÄTOKNAK Az antilop igénytelen állat, tápláléka főképpen a bozótok lombja. Elsősorban éjszaka táplálkozik, amikor a levelek nedvességtartalma nagyobb. Az antilop jobban tartalékolja a testnedvessé- get, mint a „hagyományos” háziállatok. Mint említettük, az antilop a leggyorsabban futó állat, ezért rendkívül nehéz feladat a rezervátumok példányainak a megjelölése, beoltás céljából való befogása. Helikopterrel közelítik meg az állatokat és kábító injekciós puskával „ejtik el” őket. Hogyan készül a kerámia? Az ősi agyagművességből, fazekasmerterSégből hajtott ki a legrégibb iparág, a kerámiaipar, amelynek ma is hallatlanul nagy a jelentősége. Régen csak az agyagtartalmú keverékekből készülő gyártmányok előállításával foglalkozott, mint pl. a porcelán, kőedény, fajansz stb., ezért egészen századunk elejéig nem is különböztették meg az agyagipart a kerámiaipartól. Üjabban azonban ehhez az iparághoz sorolják azokat a rokon iparágakat is, amelyek a kerámiaipar munkamódszereivel (keverés, formálás, szárítás, égetés) nem agyagtartalmú anyagokat dolgoznak fel. Az ipar termékeit széles skálában állítja elő a durvakerámiai tárgyaktól (tégla, tűzálló építőanyag) a művészi kivitelű finomkerámiai tárgyakig. Ez utóbbiakat az iparművészek tervezik és anyagát saját maguk állítják elő, illetve az egyedi darabot gyári úton sokszorosítják. A finomkerámiai tárgyak legjellemzőbb része az üvegszerű, színtelen vagy fém-; oxidokkal színezett bevonat, a máz, amely a tárgy felületét tömörré, keménnyé, simává, fényessé és díszessé teszi. A máz általában üvegesen megolvadt szilikátokból áll. Leginkább nem a kész üveganyagot, hanem a máz anyagainak vagy félkész anyagainak a keverékét viszik rá a cserépre, és így az'üvegképződés égetés alatt a cserép felületén következik be; akkor „jön elő” a már végleges színe is. A fazekasmáz minium, vagy ólomfehér, a porcelánmáz földpát, kaolin, kvarc és cinkoxid felhasználásával készül. A nép hagyományaiban évszázadokra visszanyúló hit. hogy május 12, 13, és 14-én Pongrác, Szervác, Ronifác napjain a tél valamelyik elkésett kísérője a fejlődésnek induló vetést dermesztő levegőjével, megsemmisítéssel fenyegeti. A nép külön nevet is adott e szenteknek .,fagyosszenteknek” nevezték őket s e jelzővel kifejezte szomorú következményeit, amely hozzájuk fűződik. E napokat szorongó szívvel várták attól való félelmükben, hogy az egész esztendőnek reményei meghiúsulnak. Még jobban féltek Orbántól, a negyedik fagyos, szenttől (május 25), amelyet veszedelmesebbnek tartottak az előbbieknél. Csak Orbán elmúltával könnyebbültek meg, mert a fagyveszély már nem fenyegette a mezőgazdaságot. Nem lehetetlen, hogy a korábbi évszázadokban több évben egymás után ezeken a napokon volt fagy, amely a földművelőket olyan érzékenyen sújtotta, hogy ezeknek a napoknak szomorú emléke nemzedékről nemzedékre átszállóit és mélyen emlékezetükbe vésték a fagyosszentek hírnevét. A fagyosszentek hi_ edelme nemcsak Magyarországon, hanem Csehszlovákiában, Ausztriában, Német. országban. Svájcban. Jugoszláviában, Romániában is ismeretes. A fagyosszentekhez fűződő néphit hosszú év. századok megfigyeléseit, komoly tapasztalatait rejti magában, mert május második és harmadik harmadának elején (gyakran nem az említett napokon, bár egyes években éppen ezeken), csaknem minden évben erős hő- mérsékleti visszaesés jelentkezik. dosítják a beáramló hideg vagy meleg légtömegek. Az év első felében, április, május, június hónapokban gyakori a hőcsökkenés. A növénytermesztés szempontja, ból legveszélyesebb a májusi. A májusi hőcsökkenés fellépése nemcsak hazánk, hanem Közép-Európa éghajlatának is jellemző vonása. A késő tavaszi hőmérsékleti visszaesést a sarkvidéki eredetű légtömegek dél felé Fagyosszentek Az utolsó évtizedekben a legerősebb és az egész ország, ra kiterjedő pusztító májusi fagy 1952. május 22-én volt. (Például Siklóson —7 Celsius fokot mértek.) Hazánk évi hőmérsékleti grafikonján megfigyelhetjük, hogy februártól július második feléig emelkedik a hőmérséklet és az azt követő hónapokban csökken. De azt is tapasztalhatjuk, hogy sem a hőmérsékleti emelkedés, sem a csökkenés nem egyenletes, hanem vannak visszaesések és kiugrások. Ennek oka, hogy a hőmérsékletnek elsősorban a besugárzás nagyságától függő változását móvaló áramlása Pkozza akkor, amikor itt már mintegy 10 Celsius fokkal magasabb átlaghőmérséklet uralkodik. Maga a beáramló levegő ilyenkor 0 fok feletti hőmérsékletű ugyan, de éjszaka derült égbolt és szélcsend esetén, felszíni rétegek kisu. gárzása folytán fagypont alá hül le és különösen a talaj mentén erős fagy lép fel. Szerencsére — bár a közepes mértékű hőmérsékleti visszaesések minden évben bekövetkeznek — a májusi fagyok átlagosan csak háromnégy évenként sújtják mező. gazdaságunkat. Napjainkban ezek a károk kisebbek is mint régen voltak, mert az ember jobban ismeri a légkör fizikai tulajdonságait, s káros hatásai ellen hatásos módon védekezik. így a fagykárok ellen is kialakította a leghatásosabb mesterséges védekezési formákat. Például fagyos éjszakán a gyümölcsösökben, szőlőkben alkalmazható védekezés: a füstölés, takarás, fűtés, agrotechnikai módszerek (fagytűrő fajták terjesztése, fagymentes lejtőkre való telepítés stb.). A késő tavaszi hőcsökkenés bonyolult légköri folyamatok követkéz, ménye, amelyek nem automata pontossággal játszódnak le minden évben, hanem esztendőről esztendőre a legváltozatosabb körülményeket, meglepetéseket tartogatják számunkra. Azt. hogy az idei fagyosszentek vagy az azt követő napok hoznak e fagyot, azt a meteorológia nem tud ja biztonsággal megmondani. Az azonban biztató, hogy ez év májusában több napon át tartó nyári meleg miatt a talaj tartalékolhatott annyi hőmennyiséget, hogy erősebb lehűlés esetén sem sugározza ki az összes melegtartalékát, s így elkerülhet bennünket a fagyveszély. K. Gy A méhek szerepe a meg- porzásban Gyümölcstermő növényeink túlnyomó többsége Idegen meg- porzást kíván. A virágport többféle közvetítő viheti át az egyik virágról a másikra. Ezek két fő csoportba oszthatók: élettelen és élő elemek. Az élettelen tényezők közül a legjelentősebb a szél munkája. Szerepe azonban egyes növényeknél nem számottevő, A kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy az almafák esetében a megporzó rovarok tevékenysége nélkülözhetetlen, ezen belül is a háziméhek végeznek leghasznosabb munkát. Az almafának viszonylag egy. szerű virága van, amely a méhek számára könnyen hozzáférhető. Az almafa fajtájától, korától, gyümölcsfánként a virágok száma tíz- és harmincezer között változik, amelynek természetesen csak egy része termékenyül meg. A mézelő méhek a virágban lévő nektárért és a virágporért keresik fel az almafák virágait, munkájuk reggeltájban kezdődik el és este 17—18 óráig végzik. A jó megporzás érdekében célszerű méhcsaládokat telepíteni a gyümölcsösökbe. A kitelepítés Időpontja a virágzás Idején van. Kedvezőtlen időjárás esetén a méhek a kaptártól 100—150 méter távolságra repülnek el, természetesen ez a távolság jóval nagyobb kedvező időjárás esetén. Egy méhcsalád képes kb 600—800 négyszögöles kert, almaültetvény eredményes megtermékenyítését biztosítani. Az utóbbi időbén a méhészek és kertészke- dők közötti kapcsolat romlott. Évente a helytelen permetezések hatására nagy mennyiségű méhcsalád pusztul el, mert virágzáskor olyan növényvédő szerekkel permeteznek a nem hozzáértők, amely a méhek pusztulását eredményezik. A növényvédőszer-csomagoláso- kon található felirat tartalmazza, hogy az adott szer a mé- hekre veszélyes-e. Törvényerejű rendelet tiltja azoknak a szereknek a virágzásban történő használatát, amelyek mé- hekre veszélyesek. A termesztőnek és a méhészeknek ez közös érdeke is. Karádi István Zöldségfélék növényvédelme Sok kertbarát meglepetéssel és bosszankodva tapasztalhatta, hogy zöldségnövényei a melegágyakban vagy a szabadföldön szinte egyik napról a másikra kidőlnek, elszáradnak. A károsítás helyén a talaj összevissza van furkálva. Egy cm átmérőjű a talaj felszínén futó keskeny, kanyargós szövevényes járatok vezetnek egyik növénytől a másikig. A palántákat kitúrta, a ceruzavastagságú gyökereket vagy a növény föld alatti szárát átrágta a kártevő. Az elfonnyadt, megbámult növények a talajból könnyen kihúzhatók. Szinte valamennyi zöldségfélénél megtalálható (pl. a paradicsom, a paprika termesztésénél gyakori kártevő) a lótücsök (Gryl- lotalpa gryllotalpa) ilyen jellegű károsítása. A lótücsök két év alatt fejlődik ki, az első évben lárva, a második évben lárva vagy kifejlett állapotban telel a talaj fagymentes mélységében, a trágya- vagy komposzttelepe, ken. Tavasszal folytatja fejlődését, táplálkozását. A kertekben általában ilyenkor károsít. Sokszor a trágyával hurcolják Egész életét a talajban tölti, csak párosodás idején júniusban—júliusban jön a felszínre. A 3,5—5 cm hosszú, barna bársonyos testű ásólapátokkal ren. delkező állat ilyenkor repül is. A megtermékenyített nőstény június végén, július elején a talaj ásónyom mélységében tyúktojás nagyságú üregben helyezi el a tojásait, 200—300-as csomókban. A kikelő, ilyenkor hangyákhoz hasonlító lárvák egyideig együttmaradnak, majd szétszélednek. A lótücsök kártételét általában tavasszal, áprilisban a palántanevelés során, szabadföldön a növények kiültetése után áprilisban—májusban kell megakadályozni. A lótücsök ellen szórjunk ki az esti órákban a növények közé cinkfoszfid hatóanyagú készítményt Lótetű Arvalint 20—30 grammot négyzetméterenként (a baromfira 6—8 napig veszélyes!), vagy járatai mentén süllyesszünk a talajba sima falú edényeket, pl. konzervdobozokat. Ezekkel össze- gyűjthetők, sőt, ha llndán hatóanyagú szert, pl. Hungária L 2 porzószert teszünk az edényekben, a lótücskök el is puszi thatók. A növényvédő szerek kiszórásakor a munka- és baleset- védelmi előírásokat szigorúan tartsuk be! Dísznövények növényvédelme Sok dísznövénykedvelő féltett növénye a szanzavérla, vagy tigriske. Nem kis bosszúságot okoz, ha észrevesszük, hogy dísznövényünk levelén sárgászöld színű, néhány mm átmérőjű foltok keletkeznek. Később a foltok 1—2 cm nagyságúra nőnek, ovális alakúak, vörösesbarna színűek lesznek A foltok közepe besüppedő, szélük kissé kiemelkedő, szegélyüknél sárga udvar látható. A foltokban a levélszövet fokozatosan elvékonyodik, majd kilyukad. A fiatal korban fertőzött levelek a foltosodás hatására deformálódhatnak, csavarodhatnak. A védekezésnél itt is a megelőzés a legfontosabb. A foltos növényrészeket dugványozásra ne használjuk fel. A levéldugványokat homokban gyökereztessük. A talajt úgy öntözzük, hogy a levéltölcsérbe és a levelekre víz ne kerüljön. A betegség megjelenése esetén rendszeresen a benomil hatóanyagú Fundazol 50 WP-vel permetezzünk 0,08—0,1 százalékos töménységben. A növényvédelmi munkák végzésénél a munka- es balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba adjunktus mg. főiskola Rajzik az almamoly A nyáriasan meleg, száraz időjárás elsősorban a rovarkártevők fejlődéséhez biz.tosít ked. vező feltételeket. Egyaránt megfigyelhető ez az almamoly, az amerikai fehér szövőlepke, keleti gyümölcsmoly stb. rajzásdinamikai vizsgálata során. Az almamoly első lepkéinek rajzása a megszokottnál 4—5 nappal korábban május 10-én volt észlelhető. A meleg hatására az egyedek gyors, ugrásszerű megjelenésére kell számolni. Tartós meleg esetén tömeges rajzás május 18—2C körül várható, a lárvák elleni védekezést ennek megfelelően a hónap utolsó felében (május 25—30 között) célszerű beütemezni. Amennyiben hűvös, csapadékos időjárás válik uralkodóvá a lepkék rajzása szakaszossá válik, a lárvakelés pedig elhúzódik. Ebben az esetben a május végi védekezést, június elején célszerű megismételni. Hasonló lefutású az almamolyhoz, a keleti gyümölcsmoly imágóinak rajzásmenete is. A lárvakelés itt is a hónap utolsó dekádjában várható. Tekintettel arra, nogy a keleti gyümölcsmoly veszélyes kártevők közé tartozik a védekezést a fertőzött körzetekben (Nyíregyháza, Üjfehértó, Nyír. bátor, Baktalórántháza) fokozott gonddal kell elvégezni. Különösen felhívjuk a figyelmet a veszélyeztetett körzeten belül is az őszibarackosok védelmére, hiszen ez az első nemzedék legkedveltebb tápnövénye. Szintén a veszélyes kártevők közé tartozik az amerikai fehér szövőlepke is. Első imágóinak rajzását április utolsó hetében észleltük. A fokozatosan erősödő lepkenépesség a kedvező ökológiai tényezők hatására nagy mennyiségű tojást produkált. Ezért május második felében erős lárvafertőzéssel kell számolni. A védekezést kezdetben mechanikai úton, majd az erősödő és júniusra is áttevődő lárvakártételt vegyi úton célszerű megakadályozni. Jelenleg méreggel permetezni csak az elvirágzott csonthéjas kultúrákban lehet. A védekezések itt a levéltetvek, polos- kaszagú gyümölcsdarazsak, va. lamint az elhúzódó rajzású májusi cserebogár imágók ellen irányulnak. Méreg használatánál is előírt óvó rendszabályokat be kell tartani. Keresztesi István növényvédő állomás
