Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

1976. május 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Borítékon kívül Hegedűs Kálmánná máté­szalkai olvasónk írja, hogy sokszor foglalkozik e játé­kos gondolattal: mi lenne, ha a fizetési borítékjában egyszer négy-ötszáz forint­tal többet találna? Ha nem tévedésből kerülne bele (mert akkor visszaadná) hanem munkája elismerése, jutalom gyanánt kapná, nem kellene sokat gondol­kodnia, hogy mire költse el. Olvasónk levelében el­mondja azt is, mióta lapunk május elsejei számából tu­domására jutott, hogy a társadalombiztosítási ellá­tás nyomán minden száz forint munkajövedelmet mintegy negyven forint társadalmi juttatás egészíti ki, rádöbbent: nincs szük­ség képzelődésre, játékos gondolatokra, hiszen az övé és mások fizetése is a való­ságban jóval több, mint amennyi a borítékban van. „És ez csak egy a sok kö­zül, ha jól végig gondoljuk” — ezekkel a találó szavak­kal fejezi be levelét olva­sónk. Mi pedig — a teljes­ség igénye nélkül — foly­tatjuk a példák sorolását, hiszen tárházuk rendkívül gazdag. Valóban számos olyan juttatásban van ré­szünk, melyeket nem pénz formájában kapunk meg (ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk, néha talán még le is becsüljük) pedig, ha számbavesszük ezeket, értékük nem tíze­sekre, de még csak nem is százasokra rqg. Sokkal többre! Vegyük például az üzem­étkeztetést. A dolgozók mindenütt, csak egy részét fizetik annak, amibe az ebéd kerül, a többit a mun­kahely pótolja. Hasonló a helyzet a böl­csődei és óvodai térítési díj tekintetében is. A gyerekek kosztjáért, a felügyeletért csak egy töredéket fizetnek a szülők. Az általuk fizetett összeg sokszorosát az állam vállalja magára. Vajon gondoltunk-e üdü­lés közben arra, hogy a vállalati hozzájárulás, vagy a szakszervezet jóvoltából milyen keveset kell fizet­nünk az egész napi ellátá­sért, a szállásért, a szórako­zásért, a sportfelszerelések használatáért? Napjainkban gomba mód­ra szaporodnak a családi házak. Ezek nagy része is vállalati támogatással épül. A munkahelyek általában fuvarkedvezményt, köl­csönt adnak. Manapság nagyon sokan tanulnak. Igaz, ez nem min­dig öncélú vállalkozás, hi­szen az üzemeknek, gyárak­nak is egyre inkább kép­zett, művelt munkásokra van szükségük. A tanulást vállalók munkaidő-kedvez­ményt, szabadságot kapnak. Ez is sok pénzébe kerül a munkahelyeknek. Folytathatnánk a felsoro­lást a munkásszállások ad­ta lehetőségekkel, az üzemi könyvtárakkal stb., hiszen ezek is, ha nem pénz for­májában, de benne vannak a fizetési borítékokban. Soltész Ágnes Műtrágyázott legelő Befejeződtek a tavaszi me­zőgazdasági munkák, — írja a milotai Új Élet Termelőszö­vetkezet vezetősége. Milotán minden talpalatnyi földet be. vetettek. A növényvédelmi munkákat és a rizstelep el­árasztását is befejezték, s május 1-én a szamóca kapá­lásában 260 fő vett részt. Pá- tyodon is május 8-án ért vé­gett a tavaszi munkák nagy része. Elvégezték a cukorré­pa sarabolását, és jelenleg a szálas takarmány gyors, idő­beni betakarítására készül­nek. Fontos feladatnak tart­ják az állattenyésztés terüle­tén a tejtermelés növelését, ezért a legelőket időben mű­trágyázták, s a korai kihaj­tással mintegy 15 százalékos növekedést szeretnének elér. ni a tejtermelésben. Árok, árok... Nagykálló községben, az Árpád utcán végig, beton vízelvezető árkot készítettek, melynek feladata volna, hogy az utcán lévő kútnak és az esőzés vízét levezesse. Hiba azonban, hogy ezzel a széles betonárokkal a lakók bejá­rását is elzárták. Sem sze­kér, sem autó, nem tud ke­resztülhaladni a lefolyón, s ez problémát jelent a nagy- kállói lakosoknak, — írja F. P. Lovasiskola Mátészalkán Lovasiskola létesítésére ho­zott határozatot a Mátészal­kai Városi Tanács koordiná­ciós bizottsága. Az állami tangazdaság, az Egyesült Erő Mezőgazdasági Tsz és a városi tanács közös összefo­gásával a bordáncsi legelőn alakítják ki a lovaspályát. A pálya építését a vállalatok gépekkel, az oktatási intéz­mények a szülői munkakö­zösség bevonásával igyekez­nek segíteni. A koordinációs bizottság a munkában számít a környező termelőszövetke­zetekre is, mivel a fiatal, sportolásra alkalmas lovak értéke sokkal nagyobb, mint a közönséges igavonóké, — írja levelében Zsoldos Bar­nabás. Gyermekszandái Visszatérő probléma a gyermekszandál vásárlás. Gondoltam, az idén már meg­oldódik a helyzet, s könnyen hozzájutok egy szandálhoz. De tévedtem. Most talán még rosszabb helyzet várható, mi. vei az üzletekben egyáltalán nem lehet kapni gyermek­szandált. Kérdésünkre, hogy mikor lesz, — nem is tudnak válaszolni. Keveset gyártanak vagy a kereskedelem rendel keveset? Ideje lenne már tisztázni a kérdést, s végre egyszer az igényeket megfe­lelően kielégíteni, — teszi szóvá Horváth Tiborné nyí- egyházi lakos. Nyugdíjasok találkozója Nyugdíjas-találkozót tar­tottak Mátészalkán a KIOSZ körzeti csoportjánál. A már nyugdíjas kisiparosokat a körzeti csoport titkára tájé­koztatta az új társadalombiz­tosítási törvényről. A nyug­díjasok munkájára szükség van, mindenkit Szívesen vár­nak vissza, mint nyugdíjas kisiparost, mert szakmai tu­dásukat hasznosítani tudják. Aki a törvényes ipar gyakor. lása mellett még legalább há­rom évig fizeti a társadalom- biztosítási járulékot, akkor lehetőség nyílik nyugdíjának újbóli megállapítására. A ba­ráti beszélgetés után megven­dégelték a nyugdíjasokat, akik közül sokan ott elhatá­rozták, hogy iparjogositványt váltanak. — írja Nemes Ti­borné. Senki földje Sóstógyógyfürdőn a Serenát, Szivárvány és Fürdő utca kö­zötti szakaszon, hosszú évek óta csak szemét és gaz terül el. Jelenleg is úgy fest, mint a senki földje. Ezek az utcák az évek során beépültek, s mindenki igyekszik a saját területét tisztán tartani, gon­dozni. Ez azonban sokszor hiábavaló fáradozás, mivel a Szivárvány utca elejéről a szemetet a szél végighordja mindenütt. Az utca elején balra egy szép orvosi lakás, jobbra egy hatalmas szemét­domb, és beláthatatlan gazos terület fogadja az arra járó­kat.* Mindez egy forgalmas út mentén. Emberek ezrei sokat adnának egy kevéske terüle­tért, hogy azáltal lakáshoz jussanak? S ez a terület 7 éve parlagon hever. Így jog­gal kérdezhetjük, mikor ke­rül rendezés alá, s mikorra várható az utca megnyitása, melyre szinte évek óta vár­nak a környék lakói? — kér. dezi Csepregi Tiborné Nyír­egyháza. Körte u. 7. sz. alatti lakos. Víztelen Az erdei tornapálya építé­se néhány éve, ragyogó öt­let volt. Pótolhatatlan lehető, séget kínál a ifjúság tested­zésének, s az idősebb kor­osztálynak iß kellemes szóra­kozási lehetőséget biztosít. Szükség van esőházakra, a szeméttárolókra. Megkésve, bár. de megépült a mellékhe­lyiség is tavaly, mely jelen­leg nagyon elhanyagolt. Az állomások magyarázó táb­lái hiányosak, megrongá­lódtak, a feliratok ol­vashatatlanokká váltak. Mindezeknél aggasztóbb a helyzet víz dolgában. Sokan egész napos kirándulást tesz­nek a tornapályára, s így ét­kezés előtt kezet szeretnének mosni, étkezés után, játék közben szomjúságukat olta­ni, de nincs mivel. S ezeknek a panaszos megjegyzéseknek csak az erdei fák legyenek' a’ fültanúi? Pedig nem is olyan lehetetlen kérés, mivel a kör. nyék lakott terület, s így a vizet el tudnák vezetni, az erdőnek erre a részére is, — írja Suba Ernő. Elvetették a kukoricát A szamostatárfulvi Ady Termelőszövetkezetben is be­fejeződtek a tavaszi mező- gazdasági munkák, — írja Király Béla. Mintegy 300 hol­don kukoricát vetettek; és itt a műtrágyázást is elvégez, ték. Mindezt jő szervezéssel érték el. Cukorrépát is vetet­tek 12 holdon, s már harmad­szor permeteznek a gyümöl­csösben, majd ugyanott a gyomtalanítás fog következ­ni, és készülnek a tagok a nyári munkákra. Szerkesztői üzenetek Kovács Gáborné géber- jéni, Juhász Gabriella nyír­teleki, Kalavé János kislé- tai, Kerti Lajos nábrádi, Papp Györgyné biri, Szege­di Sándor nyíregyházi, Ma­gyar András nyíregyházi, Szikszai Béla kántorjáno- si, Gubik András nagyha­lászi, Balogh Józsefné ib- rányi, Hajdú Lajos nábrá­di, Popovics István széke- lyi, Toncsik Józsefné nyír­egyházi, Murguly Gusz- távné nagyecsedi, Kábái Lajos tiszavasvári, Tamás Zoltán nyíregyházi, Antal Béláné nyírlugosi, Csiz­madia Pálné kisvárdai la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Sinka Mihály újdomb- rádi, Puhola Józsefné új­fehértói olvasóink kedves, köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Farkas Endre méhteleid lakos a szükséges igazolást minél előbb juttassa el a községi tanácshoz. Wagner Györgyné gáva- vencsellői lakost a közsé­gi tanács tájékoztatta, hogy az érvényben lévő rendel­kezések értelmében a me­zőgazdasági lakosság jöve­delemadójának 50 %-át le­het elengedni kedvez­mény címén, ha a kérel­mező a hatvanadik élet­évét betöltötte. Sági Lajos botpaládi ol­vasónkat a Szabolcs megyei húsipari vállalat levélben tájékoztatta, hogy az álla­tok átvételénél súlylevo­nást kell alkalmazniuk, így olvasónk esetében is, a mér­legelt súlyból 7 %-os súly­levonás történt. A súlylevo­nás egyaránt vonatkozik a szerződéses és a szabad for­galom keretében leadott állatokra. Szauna „Szauna” című cikkükre az alábbi választ adjuk: a Ma­lom utcai fürdőben az ela­vult olajtüzelésű szauna kályha helyett, vállalatunk elektromos fűtésű „finn” sza­una kályhát kívánt beszerez­ni. Sajnos erre még a mai napig nem kerülhetett sor. így a régi kályha javításai miatt több esetben valóban zavarok keletkeztek. A ned­ves és száraz gőz ajtajának meghibásodása sajnos gyako­ri. A gőz hatására az ajtók elvetemednek, ezért azoknak cseréjét, négy-öt hónapon­ként kell elvégeztetnünk.'Tn- tézkedtünk, hogy vendégeink állandóan megfelelő hőfokú vizet kapjanak a helyiségek­ben, és minden hiányosságot megszüntettünk. Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat . Porfelhő Április 21-én jelent meg „Fűrészporfelhő” című cik­kük, melyre az alábbi tájé­koztatást adjuk: a vállalat tiszavasvári telepén nagy tel­jesítményű zárt rendszerű porelszívó berendezés műkö­dik. Az elszívó berendezés zárt rendszeréből adódóan pormentes. Vállalatunk ala­csony növésű növényzettel, védősávval is igyekszik mér­sékelni a levegő szennyezé­sét Faipari vállalat Tiszalök ,Behajtani tilos’ Vásárosnamény—Záhony közötti útszakaszról jelent meg fényképpel illusztrált cikk április 28-án. Az emlí­tett útszakasz még jelenleg is építés alatt áll, s a hiá­nyosságok pótlását még most is végzik. Ezért „Mindkét irányból behajtani tilos” jel­zőtáblákkal a forgalom elől le van zárva az út. Az építé­si munkákat a kivitelező vál­lalat hamarosan befejezi, s így sor kerülhet az új útsza­kasz átadására. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza Megjegyzés: a cikk meg je-; lenését követően is — má­jus 4-én — meggyőződtünk arról, hogy Nyíregyháza fe­lől nincs „Behajtani tilos”, tábla, csak az útpadkára va­ló ráhajtást tiltották meg. Általában ismert a közvéleményben, hogy létezik tör­vényeink szerint a javító-nevelő munka intézménye, azon­ban, hogy ez mit jelent, milyen ennek az intézménynek a büntetőjogi és munkajogi kihatása, azt már kevésbé tud­ják. Sok emberrel szemben a bíróság javító-nevelő munkát szabott ki, hogy azt a következtetést vonták le, hogy a bí­róság felmentette azzal, hogy ítélet javító-nevelő munkáról szólt. Ez tűnik ki egyik olvasónk leveléből is, akit jelen­leg javító-nevelő munkára ítéltek jogerősen és olyan kér­déseket tesz föl, hogy jár-e neki nyereségrészesedés, jo­gosult-e prémiumra, mennyi szabadság illeti meg a javító­nevelő munka után stb., tehát munkajogi problémákat vet fel, a kérdések olyan módon vannak feltéve, hogy az az érzésünk, olvasónk úgy tekinti, hogy ő nem áll büntetés alatt. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a javító-nevelő munka a törvényben meghatározott büntetési nemek egyi­ke, feladata az elítélt nevelése és a társadalom többi tag­jainak bűnözéstől való visszatartása. A javító-nevelő mun­kára történő elítélés azt jelenti, hogy az elítélt köteles a bíróság által meghatároztt természetű munkát végezni, meghatározott helyen és munkabérének egy részét az állam javára le kell vonni. Általában a bíróságok azt a munka­helyet jelölik ki, ahol az elítélt addig is dolgozott és rend­szerint ugyanabban a munkakörben írják elő a foglalkoz­tatottságot, természetesen ettől el lehet térni és vannak esetek, amikor el kell térni. Ez a büntetés nem kedvezőbb sok szempontból a többi büntetési nemnél, hiszen az el­ítélt szabadságát más módon korlátozni nem lehet, mint­hogy a meghatározott helyen kell neki dolgozni és az ítélet jogerejének napján törvényi mentesítésben részesül, ami azt jelenti, hogy büntetlen előéletűnek kell tekinteni. A javító-nevelő munkára ítélés munkajogi kihatásai azonban mások. A hatályos rendelkezés értelmében ha az elítélt az elítéléskor munkaviszonyban áll, e munkaviszo­nya a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szünetel. Ha az elítélt nem állt munkaviszonyban, vagy más helyen je­lölik a munkavégzés helyét, a javító-nevelő munka mun­kaviszonyt nem létesít. Ebből következik az, hogy a javító­nevelő munka idejére nem jár szabadság, nyereségrésze­sedésben sem részesülhet az illető és egyéb, folyamatos munkáihoz kapcsolódó jogok sem illetik meg. Amennyiben a javító-nevelő munkára ítélt a munka­végzéssel kapcsolatos szabályokat súlyosan megsérti, úgy a bíróság átváltoztatja a javító-nevelő munkát szabadság- vesztésre, akként, hogy kettő nap javító-nevelő munka fe­lel meg egy nap szabadságvesztésnek. Ez esetben ugyanaz a bíróság jár el, amelyik az ítéletet hozta, vagyis a büntető- bíróság dönt a kérdésben. A javító-nevelő munkára ítélt és a vállalat között felmerülhetnek azonban olyan vitás kérdések, amelyek nem tartoznak a büntetőbíróságra, nem azt jelenti, hogy az elítélt az előírás szabályait megsértette és sok esetben vitás, hogy milyen hatóság jogosult ilyen esetekben eljárni. A kialakult gyakorlat a törvénynek meg­felelően az, hogy amennyiben az elítélt és a vállalat között a munkavégzéssel összefüggő jogokkal és kötelezettségek­kel kapcsolatos vita van, a munkaügyi vitákat eldöntő szer­vek jogosultak eljárni és az elítéltet megilletik mind azok a jogok, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókat. Dr. Juhász Barnabás Augusztus 20-ra Aruház Tarpán Vásárasnaményban új szálloda- és vendéglátóipari egységet építenek, idén ad­ják át. Augusztus 20-ára lesz kész Tarpán az új ABC-áru- ház. Nyírmadán április vé­gén adták át a 400 négyzet- méter alapterületű ÁFÉSZ ABC-áruházat. Nyírmadán az alapellátás javítását szolgál­ja az új üzlet. Tiszaszalkán 300 négyzet- méteren fóliasátor alatt ter­mesztenek primőrárukat. Nyugdíjasok vállalták, hogy palántneveléssel segítenék a növénytermesztést. Termé­szetesen a járás vezetői nagy örömmel fogadták a hasznos kezdeményezést. A termelő- szövetkezetek és az ÁFÉSZ szerződést kötött az ellátás javítására. Naponta szállít­ják a friss zöldséget, gyü­mölcsöt a községekbe. Ügy szervezik a zöldségátvételt, hogy folyamatos legyen az ellátás mindenütt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom