Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 12. LAKÁSOK ifjúsági takarékbetétből AZ IFJÚSÁGI TAKA­RÉKBETÉT bevezetése óta számos fiatal választotta ezt a takarékossági formát me­gyénkben. Előnyös számukra ez a betétfajta, ugyanis az 5 százalékos kamat és 1 szá­zalékos prémium mellett a takarékpénztár különböző szolgáltatásainak igénybevé­telénél előnyben részesül­nek. Egyre több azoknak a szá­ma, akik az 5 évig tartó rendszeres takarékoskodás időszaka lejárt, s igénybe vették a takarékpénztár va­lamelyik kedvezményes szol­gáltatását, mások az össze­gyűjtött pénzt egyéb cé­lok megvalósítására fordí­tották. A takarékpénztár 87 fiatal lakás vásárlásához, il­letve lakás építéséhez nyúj­tott hitelt. A lakásvásárlás­hoz — a havi rendszeres be­tételhelyezéstől függően — különkölcsönben is része­sültek. E takarékossági for­ma iránt megnövekedett igény következtében került sor a korhatár megváltozta­tására is. E szerint mind­azon fiatalok takarékoskod­hatnak ifjúsági takarékbe­tétben, akik a 14 éves élet­kort elérték és még nem töl­tötték be a 30 évet. Szabolcs- Szatmár megyében 16100 fiatal takarékoskodik ifjúsá­gi takarékbetétben. 912 azok­nak a száma, akik ebben az évben kötöttek megállapo­dást rendszeres takarékosko­dásra. AKI LAKÁSÉPÍTÉSRE, illetve ^lakásvásárlásra nem kívánja a~. különkölcsöpt igénybe venni, azt — 1976. január 1-től — kedvezmé­nyes áruvásárlási kölcsön­ben részesítheti az OTP. A kedvezmény lényege: a vá­sárlásnál készpénz-előtör­lesztés nem szükséges. A kölcsön 6,5 százalékos ka­mat mellett 5 évi törlesztés­re is adható. Az árukölcsön összege a havi befizetés mér­tékétől függ, legfeljebb azon­ban 40 ezer forint lehet. Ez év január 1-től bútor, televízió, mosógép, centri­fuga és háztartási hűtőszek­rény vásárlásához nyújtha­tó áruvásárlási kölcsön az ifjúsági takarékbetéttel ren­delkezők részére. Ez a ren­delkezés vonatkozik azokra is, akiknek már lejárt az 5 éves takarékoskodási idő­szak. Az ifjúsági takarék- betét után járó kedvezmé­nyes kölcsönt a betét felvé­telétől számított egy évig le­het igénybe venni, azért cél­szerű az összegyűjtött pénzt felhasználásié takarékbetét­ben hagyni. JÖ TUDNI AZT IS, hogy a takarékoskodó a megálla­podás időtartama alatt 800 forintra emelheti fel a vál­lalt havi betétösszeget. 800 forint betétvállalás esetén 5 év múlva kamattal és pré­miummal növelt megtaka­rítás 56 000 forint lesz, s en­nek megfelelően lakásépí­téshez, vagy lakásvásárlás­hoz igénybe vehető kölcsön összege is 56 000 forint le­het. (nemes) IZíRÖTSZÁZBÓt VÁLOGATTAK A nagydíjas diákok Az Oktatási Minisztérium nagydíját és a KISZ KB kü- löndiját nyerte el a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközép- iskola az Alkotó ifjúság-pályázaton. Érthető nagy az öröm a fiatalok és a tanárok között is. Több mint ezeröt­száz pályamunka közül választottá ki a zsűri a győztese« két. Az iskola díszítőművész szakköre is küldött föl fém« domborítást, ezenkívül különleges lengőhimbás hajtómű« vei, a villanyorgona alapját képező multivibrátorral, Ajax« kalapáccsal, marógépmodellel pályáztak a tanulók. A legjobbaknak ítélt alkotásuk a forgó mágneses tér bemu­tatására képes. Ökrös István, a szakkö­zépiskola igazgatója elégedet­ten beszél diákjairól: — Sok éves munka érik be ebben az időszakban. Most ezzel az eredménnyel már az országban is felhívtuk ma­gunkra a figyelmet. A diák­jaink lelkesek, érdeklődnek a technikai, szakmai újdonsá­gok iránt, és szívesen részt vesznek az elmélyedtebb ku­tatási munkában is. Közel 50 tanuló és 10 tanár összehan­golt eredményes tevékenysé­ge áll a két nagydíj mögött. Körülbelül-két éve kezdték a kísérletezést, a méréseket, amíg idáig eljutottak. A GYAKORLATBAN IS HASZNOSÍTHATÓ Lehoczky Pál, az iskolai Az itt kiállított pályamun­kák a gyakorlatban is hasz­nosíthatók. Az iskola vállal­ná az általuk bemutatott gép­elemek, szerszámok gyártását más ipari szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek részére is, ahol ezt igénylik. A korszerű oktatástechnikai eszközök iránt a Kohó- és Gépipari Minisztérium is ér­deklődött. OKTATNI AKARJA A kossuthosok pályamun­kái azért is figyelemre mél­tóak, mert nemcsak szakmai eszközöket, hanem művésze­ti tárgyakat is bemutattak. Tanáraikon kívül nagy segít­séget nyújtottak a diákoknak a MEZŐGÉP nyíregyházi KKZ-bizottság 'titkára is ott volt Pesten a díjkiosztáson. — Nagyon jó érzés volt 800 diáktársam nevében átvenni a rangos díjakat. A szakközépiskolába mind­össze négy lány jár. Asztalos Erzsébet negyedikes, finom­A Homérosz Kórus hangversenye A Vakok és Csökkentlátók Szövetsége újabb zenei rendez­vénnyel gazdagította városunk zenei életét. Május 8-án délután a megyei művelődési központ hangversenytermében . a Homé­rosz énekkart hdztá lé és léptet­te föl, nemcsak a saját tagjai, de a városi közönségnek Is őszinte örömére. A vakok központi énekkara, a Homérosz Kórus nem ismeretlen a zenekedvelő közön­ség előtt. A két év múlva 50 éves fennállását ünneplő kitűnő kórus a rádión keresztül is rég­óta ismerősünk már. Ha van a zenének értelem-, ér­zelem-, hangulat- és gondolatfor­máló jelentősége, itt a vakok énekkarában tényleg van. Nem lehetett meghatódottság nélkül nézni a vak énekesek kéz a kézben tartott színpadra vonu­lását, látni az éneklés közben át­szellemült arcokat, hallgatni a valóban szép és művészi pro­dukciót. A szünet előtti részben régmúlt Idők művészi alkotásai voltak műsoron, mint Gervaise, Praeto- rius, Dowland, Frlderici, Caccl- ni, Händel és Bach müvei. A szóló énekszámot Bálizs Mária énekelte igen kultúrált, érett hangon Hajtun Zsuzsa zongora és egy erre az alkalomra össze­állított kis kamarazenei együt­tes kíséretével. A 65 tagú ve­gyes karból ugyan sokan hiá­nyoztak, de még így is telten, szépen szólt ez a szívtől szívhez szóló éneklés. A szünet utáni második rész­ben hangzott el a már nálunk sem ismeretlen Németh Tamás zongoraművész három Chopin- száma. Németh Tamás játéka el­sősorban a művészet magasztos hivatását példázza: a művészt, aki a zengő formákban megne- mesiti az életet, az érzelmeket, szenvedélyeket. A második rész szólóénekese Barna Mária volt a maga kris­tálytisztán csengő fiatalosan és üdén szárnyaló hangjával. Men­delssohn-, Volkmann-dalokat, Kodály feldolgozta népdalokat énekelt a már fenntebb említett kiséret mellett. Megérdemelten kapott sok tapsot. Az énekkar Mendelssohn-, Bartók- Bárod- kórusokat és magyar népdalokat énekelt, bemutatva azt, hogy nemcsak a preklasszikus, de a romantikus és mai szerzők mű­veinek tolmácsolásában is ott­hon vannak. Néhány szót az együttes kivá­ló karmesteréről és vezetőjéről: Késmárky Györgyről. A vakok énekkarát tanítani különös ké­pesség és nagy elhivatottság kell. Mégcsak másfél éve dolgozik a vakok szövetségénél s munká­jának eredményét már is őszin­te elismeréssel vehetjük tudomá­sul. Jó felkészültségét és széles körű zenei érdeklődését bizo­nyítja az általa szervezett és vezetett „Musica Antiqua Hun- garica” együttes, mely rene­szánsz és középkori hangszere­ken mutatja be korabeli érdekes és értékes műsorát, melyre itt Nyíregyházán is sor kerül a nyári hónapokban. A Homérosz énekkar élménydús szereplése után kíváncsian várjuk további bemutatkozását. Vikár Sándor mechanikai szakos. A multi­vibrátor készítésén a legtöb­bet ő fáradozott. A műszaki tárgyakhoz általában a fiúk­nak van érzéke — még ma is sokan így gondolják. Er­zsiké nemcsak szereti a mechanikát, hanem a tanár­képző főiskola matematika­műszaki ismeretek szakára jelentkezik: oktatni akarja az iskolában a megismert mű­szaki tudományokat. Régen volt, hogy az első erősítőt összeszerelte. — Azt az örömet nem lehet elfelejteni, amit az első mű­ködő gép összeállítása adott. Az elektronikát szeretem, a most készített multivibrátor a villanyorgonához szükséges. Később, a tanításnál is alkal­mazhatom majd ezeket az eszközöket. A„KÖVÁLYGÓ” FÉMTOJÁS Gergely Sándor gépész-, Orosz László gépjárműtechni­kai szakra jár. ök a forgó mágneses tér bemutatásán fáradoztak. — Jó néhány gyakorlati nehézséget kellett megoldani — mondja Gergely Sándor. — így például a Bragg-féle tojáskísérletnél a három te­kercs közt a fémtojás „kó­válygott” a forgás helyett. Üjabb számítások és kísérle­tek után sikerült beállítani rendesen. — A mágnesség és a vil­lanymotor elvén alapuló for­gó mágneses tér bemutatása volt a legnehezebb, de egy­ben a legizgalmasabb feladat, és a kiállításon is ez aratta a legnagyobb tetszést. A ta­nárképző főiskolán télen. a pályaválasztási kiállításon mutattuk be először. Ott nagy közönségsikert aratott, nem is gondoltuk, hogy az országos pályázaton is ilyen szépen helytáll — fejezte be Orosz László. A KISZ-titkár tréfásan megjegyezte: már tapétázni lehetne a KISZ-szobát az oklevelekkel, amit a tanulók nyertek. Ez a két díj azonban mindenképpen a fő helyre kerül. T. K, Házkutatás - verekedéssel A rendőrök házkutatást tartot­tak a nyírbátori Farkas Tamás lakásán, mert alaposan gyanú­sítható volt egy lopás ügyében. A házkutatás kezdetekor Far­kas az ágyon aludt — közepes fokú ittas állapotban. Apja ébreszgette, mivel a rendőrök öt is ki akarták hallgatni. Apja kérésére nem kelt fel, ezért a rendőrök is felszólították, hogy szálljon le az ágyról. Erre durva szitkozódásba kezdett, majd vázát, hamutartót és egyéb tár­gyakat dobott a kötelességü­ket teljesítő rendőrök felé. Az egyik rendőr az ütéstől nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Mindez egy-két perc alatt zaj­lott le, aztán bilincs kattant garázda természetű fiatalem­ber kezén. Hivatalos személy elleni erőszak és visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés vád­jával állították a Nyírbátori Já­rásbíróság elé. A bíróság hal­mazati büntetésül három év szi­gorított börtönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől. Az Ítéletnél a bíróság súlyosbí­tó körülményként vette figyelem­be a vádlott büntetett előéletét és azt, hogy az utóbbi időben a nyírbátori járásban szaporo­dik a hivatalos személyek elleni bűncselekmények száma. Enyhítő körülmény volt, hogy Farkas­nak két kiskorú gyermeke van. Az Ítélet nem jogerős. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT KISDOBOS Beküldte: Bori Kálmán, Vásárosnamény, Rá­kóczi u. 22. □képernyő RÍTT Frissebb, mára hangsze­resebb lett a túlzottan múltba révedés miatt ko­rábban többször bírált „Szombat este”, legalábbis a mostani, főleg zenekedve­lőknek ajánlott összeállítás ezt látszott bizonyítani. A „hagyományos” blokkokon (minioperett, kis tévéjáték) kívül két egyenesből kap­csolt részlet a bécsi és a berlini televízió műsorából, valamint a fő műsoridőbe huszárosán előrerukkolt „öt tusa” eredményhirde­tése tette elevenné, ma — közvetlenségüvé ezt a szom­bat estét. A berlini kapcso­lás különösen emlékezetes maradt: egy nagy művész Szergej Obrazcov ezúttal nemcsak a tőle megszokott hasonlíthatatlan élményt nyújtva bábozott, hanem énekes előadóművészetéből is élvezetes kóstolót adott. A torokszorító izgalom gombócaival oevallottan küszködő Baranyi Ferenc műsorvezető, költő lévén, az irodalmat, a verset sem hagyhatta ki a változatos adásból: összekötő szövege jó értelműén „irodalmias” volt, s a költő-barát. Simon Lajos bemutatása is jól il­leszkedett a szerencsésen rugalmas műsorkeretbe. (Szép versét Oszter Sándor hatásosan adta elő.) Az est legszórakoztatóbb produkciója a Cafe Hungá­ria eddigi legsikerültebbnek mutatkozott darabja a Hu- nyady Sándor elbeszélésé­ből készült „Alvilági kérő” c. koprodukciós tévéjáték volt, Csurka István adaptá­lásával, Korbinian Köberle hangulatos, jó atmoszférát és ritmust teremtő rendezé­sében. Egy cseppnyi rokon- szenvet nemigen tagadhat­tunk meg a „tisztes” há­zasságszédelgőtől (és az üzelmeiből élő családjától), mert hiszen a maga mód­ján végeredményben annak az elsüllyedt világnak a farkastörvényeihez alkal­mazkodott. Az a gyanúnk támadhatott, hogy ez a kérő nem is volt olyan alvilági, sokkal inkább a társadalmi körülmények sodortág ezekbe a játékokba. A brilliáns té­véjáték bőséggel kiaknázta a Hunyady-novella ironikus humorát, s jól szórakozva el is gondolkodhattunk a tisz­tes és tisztességtelen rela­tivitásán ... A második világháborús időre emlékeztetett — a ná­cik egyik legborzalmasabb gaztette, a koncentrációs táborok női foglyain vég­zett sterilizációs kísérletek kapcsán — a „Félpenny” c. tévéjáték. Az Angliában megtörtént bírósági eseten alapuló magyar íeldoigozá- sú dokumentum játékban valódi dráma feszült. Az egykori fogoly, a nácikkal kényszerből kollaboráló se­bészorvos érvei is nyomó­sak voltak vélt rágalmazók állításaival szemoen, s ér­deklődésünk — nem utolsó­sorban a hatásos rendezés és a kiváló színészi alakítá­sok következtében — egyre fokozódott az ítélet felől. A dr. Deningnek megítélt le­hető legkisebb mértékű kár­térítés a „rágalmazásáért” inkább az ellene felhozott vádak bizony íthatatlansá- gát jelképezte, mintsem morális elégtételt adott ne­ki. S ez így felelt meg igazságérzetünknek is, mert az ő közreműködése a ste­rilizálásokban valójában er­kölcsileg menthetetlen. Merkovszky Pál ÍJRÁDIÓ MELLETT Ügy látszik, nemcsak a természet újul meg évről évre, hanem az „örökzöld” kabarétémák mellett van. nak több éves periódusok­ban időnként megújuló, kivirágzó témák is a szóra­koztatás deszkáin, vagy hogy stílszerű legyek: mag­nószalagain. A számos jó ötlet, szellemes csattanót felmutató májusi rádióka­baré műsort hallgatva ju­tott eszembe az előbbi meg­állapítás. A Sas József éne­kelte, májusról szóló bekö­szöntő után mindkettőből hallhattunk egyet. A gyári „vándormadarak” témája két évtizedes, sőt régebbi „Csipkerózsika-álom” után életre kelt. s egy ideje új­ból virágzik. Íme a példa, hogy a kabaré a folyton változó élet körforgását görbetükrözi, mert ugyebár, ha a valódi életben a prob­léma újra megjelenik, a ka­barészerző tüstént reagál. Még jó. hogy dalban adják elő, legalább van-némi vál­tozatosság benne. Mi legyen azonban az olyan „lerágott csonttal”, mint az építkezések körüli húzavonák, vagy az autó státusszimbólum mivolta? Az építőipar rovásara min­dig akad nevetni való, de mert örökzöld téma, kell hozzá valami többlet is, jelen esetben Major Tamás újabb reinkarnációja, ki tudja hányadik már az álta­la végrehajtott „lélekván­dorlások” sorában. Igaz, va­lahogyan ő visszafelé halad az időben: a Jenő és Lujza Jenője óta (Majoros Tamás bácsin át, most Ali Ben Mo- hemmed török építésznél tart, a szerzők jóvoltából. Ebben is van érdekesség, de még több poén lehetőség amit a szerző, Xomlós János ki is aknázott. A tömegkommunikációs felmérésről szóló, jó ötlet­tel indított, de aztán ellapo­sodott, színtelenné vált tré­fa után életre kapott a mű­sor, felfelé ívelt a nevettető kedv. A szavakkal takaré­koskodó két férfi és két nő kitünően ülő találatait a Skála Áruház agyonreklá. mozását (és általában a reklám túlzásait is) kifigu­rázó szám múlta fölül. Aa utána következő viliámtré. fák hatásosan ingerelték a nevetőközpontot. A rádió Kabarészínháza nemcsak témát, hanem „ci­vilt” is „beújít” a műsorba, méghozzá gazdaságigazga­tót. Életre való ötlet. Peter- di Pál megtalálta a maga emberét: van humorérzéke a Pilisi Parkerdő Gazdaság vezetőjének. Ha így fejlődik a kabaré, a minisztereket nemcsak emlegetni fogják műsoraikban, netán fel is kérik majd őket társszerző­nek. A derű másfajta változa­tát, más minőségét tárolja és engedi átderengeni anya­gán Kopányi György hang­játéka, a Varázslat. Nem a témából játszik elő a derű hanem a magányba bezár­kózott asszony lényéből, ab­ból, ahogyan kiszűri, kire­keszti életéből a nyers va­lóságot, s csak azt ereszti át, ami nem bolydítja fel nyugalmát. őrzi a magá­nyát. védekezik; a derűjé­vel, a jóságával. Érdekes egyéniség, megírva hatásos, de egyben időszerűtlen, avitt. Kohut Magda nagy­szerűen élte ezt a levendu­laillatú lelket. A csehszlovák kultúra he­tének vasárnapi darabja a rádiószínház bemutatója volt, Jan Vdovják hangjá­téka, a Gin tonikkal. (Dra­maturgja Kopányi György.) Ezt azért említem, mert a hangjátékot csaknem csu­pán a szilárd és ötletes szerkezete élteti, nincsenek magávalragadó, mély gon­dolatai. Színt, fényt is a színészek — Almási Éva, Kállai Ferenc — kölcsönöz­nek neki. Seregi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom