Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

1976. május 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Az összefogás tartalékai A HÁROM SZÖVETKEZE­TI ÁGAZAT — ipari, mező- gazdasági és fogyasztási — szervezettebb, szorosabb együttműködése eredménye­sebbé, hatékonyabbá teheti a népgazdasági célok teljesíté­sét, a lakossági szolgáltatást. A megyei szövetségek vezetői a közelmúltban együttes ta­nácskozáson értékelték az ed­digi együttműködés tapaszta­latait és megvizsgálták a to­vábbi lehetőségeket. A szövetkezetpolitikai, mozgalmi munkában kezdeti lépésként értékelték, hogy az utóbbi években közösen ren­dezik a nemzetközi szövetke­zeti napi megemlékezéseket. A szocialista brigádmozgalom mind a három ágazatban ör­vendetesen kibontakozott. Eddig is rendeztek már ta­pasztalatcseréket, de még tartalmasabb, eredménye­sebb lehetne a szocialista bri­gádok tevékenysége, ha kap­csolatuk sokoldalúbb, rend­szeresebb lenne. A három szövetség vezetői javasolják, hogy az azonos közigazgatási területen mű­ködő szövetkezetek anyagiak­kal is együttesen támogassák a helyi művelődési célok megvalósítását, a lakosság kulturális életének fellendí­tését. Megyénkben már eddig is több kedvező példát lehet találni, ahol a szövetkezetek összefogásával neves kultúr- csoportok működnek. Példa erre az ökörítófülpösi Ferge­teges, vagy a nagykállói össz- szövetkezeti kulturális együttműködés. Egyes helye­ken olyan módon is segítik az ÁFÉSZ-ek az ipari, és mező- gazdasági szövetkezeteket, hogy azok rendezvényein, zárszámadásain . szerepelte­tik külturcsoportjaikat, ze­nekaraikat. . Az ifjúság egészségesebb életmódra való nevelésében nagy jelentősége van a tö­megsportnak. A szövetkeze­tek összefogása, anyagi tá­mogatása ezen a téren is sok segítséget nyújtanak. Ha­sonló együttműködést való­síthatnak meg a szövetkeze­tek az ifjúsági, agrár- és nyugdíjasklubok működteté­sében. A MOZGALMI EGYÜTT­MŰKÖDÉS MELLETT igen sok lehetőség rejlik az egyes gazdasági feladatok közös megvalósításában. Több ter­melőszövetkezet rendelkezik vágóhíddal, húsfeldolgozó üzemmel. Ezek nyersanyag­gal való folyamatos ellátása a termékek tervszerű értékesí­tése, együttműködéssel szin­tén eredményesebb lehetne. A lakosság arányosabb helyi ellátását hasonlóan segítheti, ha az új vágóhidakat, azok területi elhelyezését közösen valósítják meg. Néhány ter­melőszövetkezet konzervké- szítéssel is foglalkozik. A vásárlók körében áruik igen kedveltek. A fogyasztási szö­vetkezetek az áruválaszték bővítésére, a lakosság jobb ellátása céljából ezekkel a termelőszövetkezetekkel szer­ződést köthetnének. Talán legnagyobb a szük­séglet és a lehetőség az épí­tőipari együttműködésekben. A betonelemgyártásból a kislakásépítési és karbantar­tási munkákig igen széles skálája lehetséges az összefo­gásnak. Sokkal eredménye­sebbé tehetik a hagyományos szolgáltatást mennyiségben és színvonalban is, ha a há­rom szövetkezeti ágazat ösz- szefog. Első a lakossági szol­gáltatás, de az sem mellékes, ha egymás gépkocsiparkját, eszközeit, villamossági gépeit víz- és csatomamflveit közös javítóbázis kialakításával végzik. A fölös munkaerővel rendelkező kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági termelő- szövetkezeteken úgy is segít­hetnek a más szövetkezeti ágazatok, hogy velük ipari, csomagolási és egyéb felada­tok végzésére együttműkö­dési megállapodásokat köt­nek. Az ipari szövetkezetek több olyan terméket gyártanak, mint például kerítésdrótfo­nat, vagy gyümölcsláda, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezetek jól tudnának hasznosítani. A megyei szö­vetségek vezetői az együttes ülésen javasolták, hogy az ilyen árukat — a kereskede­lem kikapcsolásával — köz­vetlenül szállítsák. Ezzel le­rövidülhet az áru útja, ala­csonyabb lehet a költsége. a háztáji gazdasá­gok TERMELÉSÉNEK, áruértékesítésének segítése szintén sokféle összefogási lehetőséget rejt magában. Megyénkben az országos át­lagnál nagyobb jelentősége van a háztáji gazdaságokban a kertészeti, különösen a téli alma termesztésének. Ezért indokolt a telepítés, gondo­zás, a nagy szakértelmet igénylő növényvédelem segí­tésére a termelőszövetkeze ­tekben és fogyasztási szövet­kezetekben közös háztáji ag- ronómus kinevezése. A kisté­telű zöldségfélék napi felvá­sárlása még igen kevés he­lyen megoldott. Bőven akad, teendő a közös zöldség-gyü­mölcs üzlethálózat kiépítésé­ben is. Sorolhatnánk a közös feladatokat a tenyészállat-, a naposcsibe-ellátás, vagy ezek részére a takarmányok, tápok beszerzésére, házhoz szállítására. A kisebb falvakban is egy­re nagyobb az igény a közét­keztetésre. Ahol ezt a mező- gazdasági termelőszövetke­zet nem tudja saját erőből megszervezni, keressék a megoldást a fogyasztási szö­vetkezettel való együttműkö­désben. Járható útnak lát­szik, hogy a fogyasztási szö­vetkezet működteti a kony­hát, az éttermet, a mezőgaz­dasági szövetkezet pedig nyersanyagról gondoskodik. A szövetkezetek valameny- nyi ágazatban jelentős táro­lóhelyiséggel rendelkeznek. Gyakran előfordul, hogy ezek a raktárak, hűtőházak üre­sen állnak. Az együttműkö­dés ezen a téren is eredmé­nyesebbé teheti a gazdálko­dást: védettebb, szakszerűbb lenne az áru tárolása, más­részt csökkennének a költsé­gek, ha nem üres épületeket terhelne a jelentős amortizá­ciós költség. Nagy lehetőség kínálkozik az építőipari és lakásszövetkezetek hatéko­nyabb együttműködésében. AZ EGYES SZÖVETKE­ZETEK ÖSSZEFOGÁSA mellett szükségesnek látszik a megyei szövetség együtt­működését is hatékonyabbá tenni. Mindhárom szövetke­zeti -ágazatban, de leginkább a mezőgazdasági szövetkeze­tekben gondot okoz a nők folyamatos foglalkoztatása. Ajánlatos lenne felmérni ezt a szabad munkaerő-kapaci­tást és a foglalkoztatásról közösen gondoskodni. A kü­lönböző szövetségeknél mű­ködő revizori irodák egyen­ként sok hasznos tapasztalat­tal rendelkeznek. Sokat le­hetne javítani a ma még gondokkal küzdő ellenőrzési munkán, ha ismereteiket, ta­pasztalataikat rendszeresen kicserélnék. A feladatoknak csak egy részét említettük. A gyakorlat sok új ötletet, el­gondolást adhat, éljpnek ez­zel megyénk szövetkezetei. Csikós Balázs „Fejedelmi" brigád T |izenkilenc szerelő dolgozik a Volán 5. sz. Vállalat fehérgyarmati tele­pén. Átlag életkorúk nem több 23 évnél. Mindannyian szakmunkások. Közös tulajdonságuk még, hogy szeretnek dolgozni, szeretik a munkahelyüket. Ke­mény legények. Keményen kell itt dolgoz­ni, hiszen' körülményeik is ezt követelik tő­lük. Kevesen vannak a gépkocsiparkhoz. Nincs a telepen szerelőakna, ami ugyan­csak megnehezíti a munkát, és nyitott a szerelőcsarnok is. — De már nem sokáig! — újságolja nagy örömmel Fórizs Sándor műszaki vezető. Az év második felében költözünk az új telepre. Mintatelep lesz ott! A fiúk nemrégiben határozták el, hogy szocialista brigádot alakítanak. Egyikük már korábban is kezdeményezte, de azt a választ kapták, hogy „majd 37. új telepen, addig már nem érdemes”. Most újra hoz- . záfogtak, azt szeretnék bebizonyítani, hogy igenis érdemes. A napokban volt az ala­kuló ülés, jövőre már értékelni fogják munkájukat, elnyerhetik az oklevelet. Az éjszakások kivételével valamenyien együtt voltak. Már korábban elhatározták, hogy II. Rákóczi Ferenc nevét veszik fel, egyrészt az évfordulóhoz kapcsolódva, más­részt pedig azért, mert azon a vidéken élt a fejedelem. A brigád neve tehát már megvolt, el kellett dönteni kik legyenek a tagok. 19 szerelőből egyedül Harkai Miklós döntött úgy, hogy nem lép be a brigádba. Megkérdeztük, miért? — A téglagyárban dolgoztam, ott szoci­alista brigádtag voltam. Tapasztaltam, ott csak az számított, hogy milyen szépen van vezetve a napló. Én ezek ellenére, amit tu­dok segítek a brigádnak, eljövök társadal­mi munkára, és később, ha jónak látom én is belépek. Simon Ferenc és Kosa Sándor már túl vannak a 40 éven, de a brigád szívesen be­fogadta őket. Annál is inkább, mert mind­ketten a szakma öregjei, lehet tőlük tanul­ni. Simon Ferenc brigádtag volt Mátészal­kán a Petőfi szocialista brigádban, de ő is ugyanolyan szívesen jött a fiatalokhoz, mint ahogy őt fogadták. Fekete Szilárd volt az egyik kezdemé­nyező. Nem dolgozott még szocialista bri­gádban, a szakmunkásképzőben volt KISZ- aktivista. Megszokta a közösségi, a moz­galmi életet. Szeretné, ha egy jól működő szocialista brigáddá válnának. D brigád vezetőjének Szikszai Sán­dort választották. — Remélem se­gítséget kapunk majd a vállalattól — kezdi. Nemsokára megtartjuk az első brigádgyűlést, ahol elkészítjük a vál­lalásainkat, aztán kezdődhet a munka. Lesz tennivaló. Eddig is sokat dolgoztunk, de ezentúl az a gondolat, hogy mi is egy szo­cialista brigád vagyunk, mégjobban ösz­tönöz majd bennünket, és biztosan még jobban összekovácsolódik majd ez a kis kollektíva. Szeretnénk bizonyítani. Szilágyi Mária Új szabályzat-komplex feladat Tapasztalatok a szocialista munka versenyről a SZÁÉV-nél Hosszan lehetne so­rolni azoknak az üze­meknek, vállalatoknak, tsz-eknek, szocialista brigádoknak a névsorát, amelyek a párt XI. kong­resszusa és felszabadulá­sunk 30. évfordulója tisz­teletére kibontakozott szocialista munkaver­senyben kimagasló tel­jesítményt nyújtottak, s ezért különböző kitünte­tésben, elismerésben ré­szesültek. Van két mondat az MSZMP KB 1976. április 22-i határo­zatában. Az egyik így hang­zik: „A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fe­jezi ki... a szocialista mun­kaverseny minden részvevő­jének a kezdeményezések­ben, a felajánlásokban, a munkában élenjáró szocialis­ta brigádoknak.” A másik így szólt: „Egész népünk érdeke, hogy a szocialista munkaver­seny folytatódjék.” Több jelentős nagyüze­münk „kapcsolt” rá, ismerte fel a szocialista munkaver­senyben rejlő tartalékokat, s kezeli ma már úgy, mint a korszerű üzem- és munkaszer­vezés fontos részét. Nem ki­zárólag gazdasági, szakszer­vezeti és pártfeladat a kor­mányrendelet óta a szocia­lista munkaversennyel, a szocialista brigádmozgalom­mal való foglalkozás. Értékes példamutatás Komplex feladattá válik, s azzá kell változtatni. Nem véletlen, hogy Szabolcs-Szat- már legnagyobb, 4500 dolgo­zót foglalkoztató építőipari vállalatánál, a SZÁÉV-nél az üzemi párt-vb foglalkozott a szocialista munkaverseny- nyel, annak korszerűsítésé­vel, azzal, hogyan szolgálhatja leghatékonyabban a vállalat előtt álló célok megvalósítá­sát. így nem lehet meglepő, hogy e napirend előadója nem társadalmi, szakszerve­zeti, vagy pártvezető volt, hanem a vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Somorjai Béla. Amíg 1974-ben 190 szocia­lista brigádban 1670 ember tevékenykedett a vállalatnál, s elismerésüket 312 ezer fo­rinttal jutalmazták, addig a múlt esztendei mérleg a kö­vetkező: 199 szocialista bri­gád, 1864 tag, s a jutalom összege 350 ezer 800 forint. Az az érték viszont, amelyet ezek a kollektívák hoztak lét­re két kezük munkájával, szinte kimutathatatlan. Nem csak ilyen értéket alkottak, hanem olyan társadalmi mun­kákat is végeztek, amelyek szebbé, otthonosabbá tették környezetünket. Nyíregyhá­zát, falvakat bölcsődéket, óvó. dákat, iskolákat, szociális ott­honokat, elesett családokon segítettek, stb. Holnapi teendők Különösen azért figyelem­re méltó az a jelentés, amely a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom holna­pi teendőit taglalja, mert ezt a párt 1976. április 22-i hatá­rozatának szellemében, a megyei párt-végrehajtóbi­zottságának 1973 novemberi határozatának tükrében vizs­gálja. Egyetlen megállapítást idézünk, mely így hangzik: „A vállalati munkaverseny tapasztalatainak elemzése alapján új munkaverseny­szabályzat megvitatására és elfogadására kerül sor. Ez a korszerűsített szabályzat eme­li a követelmények szintjét mind a szervezésben, mind a végrehajtásban. Növeli a gaz­Munkáslakások építője: a SZÁÉV. (Hammel Jó zsef felvétele) dasági vezetők és a brigád- versenyben. résztvevők fele­lősségét. Szigorúbb értékelé­si elveket határoz meg, s ugyanakkor a tényleges tel­jesítményhez jobban igazodó, igazságosabb erkölcsi-anyagi elismerési lehetőségeket rög­zít.” Követelmény a vezetőkkel szemben Az új munkaverseny-sza- bályzatban rögzítettek végre­hajtása azonban csak akkor lesz sikeres, ha azt a helyi adottságokra adaptálják, fi­gyelembe veszik a munka­helyi célkitűzéseket. Ezért is rögzítik, hogy a termelőegy­ségek — főépítésvezetőségek, építésvezetőségek, osztályok stb — vezetői az eddigieknél közvetlenebb — s ez fon­tos! — módon mélyrehatób­ban és rendszeresen foglal­koznak a szocialista brigádok munkájával, versenyfelaján­lásaikkal, a brigádok tevé­kenységének előkészítésével, szervezésével és rendszeres értékelésével. Lényeges elem, hogy újab­ban a mindennapos termelő- munka megszervezésébe, a munkafeltételek és a körül­mények megteremtésébe, de különösen az anyag- és ener­giatakarékosság munkahelyi lehetőségeinek a feltárásába is bevonják a szocialista bri­gádokat. Felhasználják ja­vaslataikat, észrevételeiket, s ezzel az üzemi demokrácia valóságos érvényesülését is elősegítik. Egy másik fontos követel­ményként állították a gazda­sági, társadalmi vezetők elé, hogy -alaposan ismerjék meg a szocialista brigádok össze­tételét, szakképzettségét, tel­jesítőképességüket, a dolgo­zók szándékait, a brigádok kollektív életét és az embe­rek életét-gondjait is. Való­jában úgy van, mint elfogad­ták, hogy csak az ilyen veze­tői magatartás képes ösztö­nözni célravezető verseny­felajánlásokra, a hármas jel­szó jegyében. Brigádvezetők fóruma Szükséges szólni arról is, hogy a jövőben a vállalatnál összevontan is, de termelő- egységenként is megszerve­zik a szocialista brigádveze­tők tanácskozását. Ez helyes módja a kölcsönös tapaszta­latcserének, informálódás­nak, a feladatok ismertetésé­nek, s a végrehajtás ellenőr­zésének. Növelik a követel­ményeket. magasabb mércét állítanak a szocialista brigá­dok elé, de ugyanakkor az anyagi-erkölcsi elismerés is magasabb lesz. Emellett fon­tos feladat továbbra is a párt, társadalmi és tömegszerveze­tek és aktivisták szocialista munkaversennyel való törő­dése. Cél az, hogy ne csak in­tézményes útját-módját ke­ressék e mozgalommal való törődésnek, hanem a hivata­losan túli emberi, erkölcsi oldalát is. Érezzék etikai kö­telességüknek a kollektívák szocialista formálását, az emberek nevelését. Ügy tűnik, jó receptet dol­goztak ki, s fogadtak el a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése érdekében a SZÁÉV-nél, mely jól szol­gálja majd az idei, s az V. ötéves terv céljainak a meg­valósítását. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom