Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. május 29. Á könyvhét mai eseményei S1VT-konferencia A kereskedelempolitikáról Kereskedelempolitikánk helye Szabolcs-Szatmár megye gazdaságpolitikájában címmel aktuális kérdést vitatnak meg a kereskedelmi vállalatok és ÁFÉSZ-ek meghívott vezetői május 31-én, délután 15 órakor a Szervezési-Vezetési Tudo­mányos Társaság rendezésében a MTESZ Víz utcai székhá­zában Nyíregyházán, dr. Hagymási József közgazdász, a me­gyei ,tapá.es.• .kpreskedeJrpi psztályának vezetője előadása alapján., ,, ,- ­..........- : : ~ ~ ­A konferencia témakörében az ipar és kereskedelem kapcsolatának kérdése, a vásárlóerő és piaci helyzet problé­mái, továbbá az V. ötéves terv várható kereskedelemfejlesz­tése kerül megvitatásra. Villamos biztonságtechnika Az ünnepi könyvhét eseményei a mai naptól mind sűrűbbekké válnak. . Egymást, .követik,,« jró-^ olvasó találkozók, beszél, . getésék. Kékesén ma, május 29-én az óvodai munkaközösség Kiss Dé­nes költőt látja vendé­gül. Ugyanő látogat Nyírbátorba, ahol a Cse­pel üzemegységben, és Ófehértóra, ahol Liget­tanyán beszél irodalmi munkásságáról. S hogy a kedves vendég napja egyetlen perce se ma­radjon szabad, este a Nyírpazonyi Művelődési Házba látogat. Kiss Dé­nes költészete jól ismert megyénkben is, sok köl­teményét - publikálják rendszeresen irodalmi folyóiratok, s kötetei egy igazi lírikust állítanak elénk. Az iparban, a mezőgazda­ságban és az általában min­denütt fokozódó villamosí­tás megköveteli a villamos biztonságtechnikai szakem­berképzés fokozását is. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület nyíregyházi cso­portja megyei szinten, igen nagy aktivitással szervezi az ilyen jellegű tanfolyamokat. E hét elején újabb 26 ember fejezte be az érintésvédelem ellenőrzése témájú tanfolya­mot. Ebben az oktatási év­ben — hasonló jellegű to­vábbképzésen — már 120-an vettek részt a tudományos egyesület szervezésében. Ah­hoz, hogy a kellő létszámú szakember továbbra is bizto­sítva legyen, a nyíregyházi csoport újabb továbbképzé­seket, tanfolyamokat szer­vez. Már készül az a prog­ramtervezet, amely az 1977. évi oktatást készíti elő, s amelyről az érdekelt üzeme­ket, intézményeket jóelőre tájékoztatják. Fotópályázatunkra érkezett Felvételizők figyelmébe! Bár még javában tart az érettségi vizsgasorozat, s a fő­iskolai hallgatók is az év vé­gi számadás lázas napjait élik, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola tanulmá­nyi osztályán minden készen áll a leendő elősévesek — a felvételire jelentkezők — fo­gadására. Elkészültek az ösz- szesítők, végérvényesek a ke­retszámok, nem marad más hátra, minthogy a sikeres érettségik után a fiatalok a felvételi vizsgabizottságok elé álljanak ... A korábbi évekhez hason­lóan ismét a humán szakpá­rosítások a legnépszerűbbek. Hétszeres a túljelentkezés a „klasszikus” magyar—törté­nelem szakra, de jóval meg­haladja a jelentkezők száma a felvehetőkét az orosz—pe­dagógia és a magyar—gyors­írás szakon is. Ez utóbbinak valóban nem várt nagy sikere van a fiatalok között. S bár csak tavaly indúlt az első év­folyam, a tapasztalatok igen kedvezőek. Nem csoda, ha ez­úttal ismét sokan — hetven­egyen — jelentkeztek a szak­ra. Ügy tűnik, hogy életreva­lónak bizonyul a könyvtáros­képzés is, hiszen a biológiá­val párosított szakra 39-en adták be jelentke'zésüket. Ez évben is a pálmát a bi­ológia-földrajz szak viszi el. Nem kevesebb, mint huszon­ötszörös a túljelentkezés ará­nya e szakra. Évek óta ta­pasztalható stagnálás mutat­kozik a matematikával együttjáró szakokon. Sok esetben a jelentkezők aránya alig haladja meg a felvételi keretszámot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi jelentkezőt automatikusan fel is veszik. A követelmények itt sem maradhatnak el más tantárgyakétól! A tanító szak 105 helyére 263 fiatal adta be jelentkezé­sét. Végezetül néhány érdekes más számadat: Az 1379 jelentkező közül a korábbiaknál nagyobb mérvű a fiúk jelentkezése. 303 érett­ségiző, illetve érettségizett fiú szándékozik tanulmányait a tanárképzőben folytatni. Ér­dekes, hogy az „erősebb nem” képviselőinek figyelme első­sorban a földrajzzal párosí­tott szakok felé irányul. A népművelés—földrajzra 66. a földrajz—testnevelésre pedig 47 fiú felvételezik majd. A megyék sorrendjét Szabolcs- Szatmár vezeti. 536 fiatal ké­szül a megye középiskoláiból a pedagóguspályára. Bor­sodból 396, Hajdúból pedig 170 végzős középiskolás cél­ja a tanítás. Más megyékből 277-én érkeznek Nyíregyhá­zára, hogy a június 24-én in­duló írásbeli, majd az azt követő — júliys 3-án kezdő­dő — szóbeli vizsgán számot adjanak a középiskolákban szerzett ismereteikből. (kalenda) KÓRUSTALÁLKOZÓ VÁSÁROSNAMÉNYBAN Beküldte: Hajdú István, Vásárosnamény, Kölcsey u. 11. szám. VEZET A BIOLÓGIA-FÖLDRAJZ, SIKERE VAN A GYORS-GÉPÍRÁSNAK Napirenden a munkaerő-gazdálkodás Ülést tartott az SZMT elnöksége Nyíregyházán május 28-án tartotta soron következő ülé­sét az SZMT elnöksége, ame­lyen az építők szakszerve­zete megyei bizottsága terü­letén jelentkező munkaerő­gazdálkodás szakszervezeti teendőit tárgyalták meg. A megye négy nagy építő­ipari vállalatának — SZÁÉV, KEMÉV, ÉPSZER, KÉV — vizsgálatából indultak ki, ahol a múlt évben 7600-an dolgoztak. A munkaidő-ki­használás 85 százalékos volt. Betegség miatt 903 ezer mun­kaóra esett ki. Az igazolatla­nul mulasztott órák száma 17 ezerre rúgott. A négy vál­lalatnál ugyanebben az idő­ben 278 ezer túlórát számol­tak el. Megállapították: a vállala­tok egy részénél a munkavi­szony megszüntetését az ese­tek többségében a dolgozók kezdeményezik. A miértre kevés helyen keresik a fele­letet. Az említett vállalatok­nál annak a megvizsgálásáig sem minden esetben jutot­tak el, hogy a munkakörül­mények, a munkahelyi légkör, a szociális, kulturális ellátás, a bér- és jövedelempolitika, a képzési, továbbképzési le­hetőségek javításával, törzs- gárdatagság megbecsülésé­vel, normakarbantartással, a munkák minőségi bérezé­sével, a munka szerinti bé­rezés ösztönző erejével mit tehetnek az ésszerűbb mun­kaerő-gazdálkodásért. Kívánatos, hogy az építő­ipari vállalatok az üzem- és munkaszervezés területén jobban használják ki a kö­zöttük lévő szocialista szer­ződés biztosította lehetősé­geket. A szakszervezeti szer­vek ehhez a jövőben nyújt­sanak még nagyobb segít­séget. Hatszázharmincmilliós export megyénk ipari szövetkezeteiből A szövetkezetek exportte­vékenységét értékelte töb­bek között a KISZÖV elnök­ségének május 28-án megtar­tott ülése. A tájékoztató je­lentésben megfogalmazot­tak szerint az exportra ter­melő szövetkezeti egységek az ötödik ötéves tervben ki­emelkedő feladatokat kap­tak azáltal, hogy az export- hányad lényegesen megha­ladja az iparágakban elő­irányzott növelést. A megye szövetkezeteinek exportja 1975-ben 538,5 mil­lió forint volt, a termelési értéknek 33,7 százaléka. Azok a szövetkezetek (ruházati ipar), amelyek az exportter­melésben nagyobb arányban érdekeltek, termelésük 65,5 százalékát exportálták. A ki­vitel a szövetkezeti iparból 1976-ban a bázishoz viszo­nyítva közel 100 millió fo­rinttal növekszik, ezen bélül is a tőkés export növekedé­sének aránya 30 százalék. Az 1976. évi exportértéke­sítés nagy részét a cipőipar adja. Iparáganként az export­érték: gépipar 26,5 millió, ci­pőipar 486 millió, textilipar 92,3 millió, egyéb 27 millió forint. Értékelték a szövet­kezetek első negyedévi ex­porttevékenységét. Az év el­ső negyedében az export időarányos teljesítésében a tervezett mértékhez elma- fadás mutatkozott. Főleg a cipőiparban jelentős ez, bár a kivitel darabszámban nö­vekedett, az árbevétel az ol­csóbb női cipők miatt elma­radt a tervezettől. Az idei évvel az exportra termelő ipari szövetkezetek száma is növekedett. A vas­iparban a Nyíregyházi Vas- és Fémipari; Szövetkezet gyárt és szállít az NDK-ba - hűtőradiátorskat;-A Nagykál- lói Vasipari Szövetkezet transzformátoredények gyá- tásával kezdte meg az ex­porttermelést. Az Űjfehértói Vegyesipari Szövetkezet ex­portja főleg a faipari re­konstrukció eredményekép­pen növekszik, a ládagyár­tás mellett zárléceket is ké­szít NDK-kivitelre. A kül­kereskedelmi vállalatok in­formációja szerint a megye ipari szövetkezeteiben ex­portált áruk minősége ál­talában megfelelő, a vásár­lók elégedettek. Az Ipari Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége meg­tárgyalta az 1976. június 25-i küldöttközgyűlés elé terjesz­tendő- beszámolót. A beszá­moló a negyedik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekkel és az 1976—1980 évek gazdaságÍ7mozgalmi - feladat taival foglalkozik. Tárgyal­ták továbbá az ipari szövet­kezetek közös fejlesztési alapjának létesítését, fél­használását és kezelését. SOK HZ ITALT FOGYASZTÓ JÁRMŰVEZETŐ Ellenőrzés a közutakon A Traffipax fotója Mátészal­kán a Fürst Sándor utcában készült, a megengedett leg­nagyobb sebesség 60 kilo- méter/óra lett volna. Itt 84... nagyobb sebességet, Máté­szalka belterületén. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nemcsak a számokban kifejezett gyorshajtás, hanem a relatív gyorshajtás miatt is (tehát nem a jogszabály szerinti, hanem az adott időben, kö­rülmények között gyors köz­lekedés miatt is) nagyon sok baleset következik be, ért­hető, hogy a rendőri szervek erélyesen járnak el az illető járművezetőkkel szemben. Az ellenőrzéssorozat arra is felhívta a figyelmet: a ke­rékpárosok és a fogatolt jár­művet hajtők sok helyen szinte mértéktelenül fogyasz­tanak szeszes italt, holott ez vezetés közben számukra is tilos. A gyalogosok jelentős része pedig vagy nem ismeri a szabályokat, vagy vélt elő­nyöket biztosít magának, ezzel balesetveszélyt okoz­va. Az ellenőrzött 104 gya­logos közül százat kellett figyelmeztetni kisebb-na- gyobb közlekedési szabályta­lanság miatt, (m.) Változatlanul az ittas ve­zetés és a gyorshajtás okozza a legnagyobb gondot a közle­kedésben. Ez a tanulsága a megyében a napokban lezaj­lott fokozott közlekedési el­lenőrzésnek, amelyet előzete­sen lapunkban is közöltünk. Most elkészültek az össze­gezések, amelyek azt jelzik: sok a szabálytalan közleke­dő. Több, mint kétezer intéz­kedés történt a két napot érintő ellenőrzéssorozaton. Jellemző, hogy a rendőri szervek több mint hétszáz személyt a helyszínen figyel­meztetésben részesítettek — különböző kisebb szabályta­lanságok miatt. Sok volt a helyszíni bírság is, 853 esetben kellett kiszabni. A legsúlyosabb esetekben azonban már feljelentést tet­tek : csaknem száznyolcvan esetben. Ez egyben azt is je­lenti, hogy arányában majd­nem minden tizedik ellenőr­zött járművezető súlyosan szegte meg a szabályokat. Hatvanhárom járművezető­nél jelentős italfogyasztást állapítottak meg a szondák­kal, illetve az azt követő or­vosi vizsgálatoknál. Vala- ‘ menyiük ellen eljárás indul, a pénzbüntetések mellett min­den estben mérlegelik a ve­zetői engedélyek hosszabb- rövidebb időre történő bevo­nását. A gyorshajtás is rendkívül sok gondot okoz. Mint a Traffipaxszal készített fény­kép is jelzi: az illető Zsiguli vezetője 24 kilométerrel lépte túl a megengedett leg­ELLENŐRZÉS A FŐÜTON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom