Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 28. A címzett: Moszkva, rádió feladója Tanyik Erzsébet, a „Ságvári Endre” Kollégium­ból. Levelét sok szeretettel, régi ismerősöknek írta, akik­kel nemcsak azért, —_ „mert kell” — levelez, haneín mert megértő ismerősökre talált. Leírja, hogyan készültek az iskolában és óvodában a ké­pesítő vizsgafoglalkozásokra, milyen izgalom előzte meg első önálló foglalkozását, amely végül is sikerült, s ezt leginkább a gyerekek hangu­lata és viselkedése bizonyí­totta, később már én is fel­szabadultabban „játszottam” velük — írja és megküldte az általa megtanított vers szö­vegét. Bujdosó Katalin egész be­számolót írt Üjfehértóról. El­meséli a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek he­lyi gazdag programját és azt, hogy „1976.1 március 21-től KISZ-tag (vagyok, ugyanis ezen a napon tettem le az ün­nepélyes fogadalomtételt Baktalórántházán”. „Kedves Dina néni!” — kezdi levelét Kiss Zoltánná nyírbátori rádióhallgató és régi ismerősként számol be levelében gondjairól és örö­meiről, arról, hogyan tanul kisfia és hogy minden rejt­vénypályázaton részt vesz, amióta 500 forintos ajándék- csomagot nyert a Füles pá­lyázatán. Nagyon sok levélííó kérés­sel fordul a rádióhoz, szeret­ne többet hallani híres szov­jet emberektől, sorsuk alaku­lásáról, Tyereskováról, Ga- garinról és a többi űrhajós­ról, művészekről és tudósok­ról, sportolókról és politiku­sokról. Sokan érdeklődnek a szovjet városok fejlődésé­ről, a tanulási és szórakozási lehetőségekről, a szovjet em­berek egyszerű hétköznap­jairól. Az utóbbi időben so­kan — főleg fiatalok — sze­retnének hallani az évszázad építkezéséről, a Bajkál— Amúr vasútvonalról (a BAM- ról) a fiatalok helytállásá­ról, az ottani rendkívül nehéz körülmények köze­pette. Természetesen sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a rádió útján szerezzenek új ismerősöket, mint Balogh Éva és Vajner Mária Kis- várdáról, akik — mint írják — „...minél hamarabb sze­retnénk tökéletesen tudni és beszélni oroszul és ezért el­határoztuk, hogy írunk önök­nek. Rendszersen hallgatjuk műsoraikat” — hangzik a gon­dosan és nagy-nagy izga­lommal megírt levél. Mások kedvenc zeneszá­mokat, vagy versüket kérik, mint Elek Zoltán Záhonyból, megint mások az úttörőélet­ről kérnek gyakoribb adá­sokat, mint például Fekete Éva nyírteleki, Boros Lajos tiszavasvári, Ding Mária nyíregyházi rádióhallgatók. Fontos láncszem A szerkesztői kollektíva há­lás ezekért a levelekért és nagy gondot fordít a kéré­sek teljesítésére, az igények figyelembevételére. A levele­zési rovat és az egész rádió­osztály jelentősége vitatha­tatlan, fontos láncszem a szovjet nép életének, mun­kájának megismerésében, a két nép sok évtizedes barát­ságának elmélyítésében. Vámosi Zoltán SZÁMUK KÉTMILLIÓ Védjegyek és jelentésük Az alkotók ősi törekvése, hogy termékeiket megkülön­böztető jelekkel határolják el más mesterek alkotásaitól. I. e. 3500 évvel az egyiptomi művészek, de a kőfejtő rab­szolgák is használtak külön­féle geometriai formákat az általuk előállított termékek megkülönböztetésére. Az i. e. 3000-ből származó kínai por­celán tárgyakon egyszerű li­neáris jelek,, természetábrá­zoló motívumok, a római em­lékeken betűcsoportok, név­rövidítések szerepelnek. Sőt, e korban már a pékáruk is megkülönböztető jelzést vi­selnek. A középkori árumeg­jelölések között feltűnik a minőségjel és privilégiumjel annak igazolására, hogy a készítő előjogokat élvez bi­zonyos termékek előállításá­ra. A gyáripar és a szabad­verseny kialakulása a ver­senytársakat erősen ösztönöz­te termékeik megjelölésére. Az alkalmazott jelzés, a véd­jegy a gyár névjegye, erkölcsi bizonyítványa lett, amivel a vásárlónál jelentkezik. Napjainkban a nemzetkö­zileg lajstromozott védjegyek száma meghaladja a 2 mil­liót. Közöttük számos világ- hirességet találunk, pl. „Co­ca-Cola”, „Odol”, „Mercedes”, „Volga” de büszkeségünkre a „védjegysztárok” sorában szá­mos magyar védjeggyel is találkozunk pl. ..Pick”, „Uni- cum”, „Elzett”, „Tungsram”, „Ikarus”, „Medicor”,... stb. Az utóbbi években hazai piacunkon újabb minőségta­núsító védjegyek váltak is­mertté. ezek: KTV (Kermi Tanúsító Védjegy), KÁF (Ki­váló Áruk Fóruma), t-jel A KTV-címke elsőrendű célja, hogy elősegítse a fogyasztói döntéseket, lehetővé tegye, hogy a vásárlók, a rendelke­zésre álló áruválasztékból a számukra legkedvezőbbet vá­lasszák ki. A „Kiváló Áruk Fóruma” megjelölést minden fogyasz­tási cikk megkaphatja, ha mi­nősége kiemelkedik a töb­bi áruk közül. A mintadara­bokat a KERMI vizsgálja meg elsőként. A KERMI zsű­rije csak a minőségileg min­den tekintetben kiemelkedő árukat engedi tovább. A mi­nőségvizsgálat után a jól sze­repelt termékek esztétikai zsűri elé kerülnek. Ebben a zsűriben az iparművészeti ta­nács és az érdekelt miniszté­riumok képviselői foglalnak helyet és vizsgálják a termé­keket formatervezés, esztéti­kai kivitelezés szempontjá­ból. Jelen időszakban több mint 800 fogyasztási cikk jo­gosult a fekete-arany három­szög viselésére. A t-védjegyet csak a szab­vány szerinti I. osztályú áru viselheti. A TEXIMEI (Tex­tilipari Minőségellenőrző In­tézet) által javasolt minősí­tés alapján első fokon a gyár­tó vállalat ellenőrzi a minő­séget, annak állandóságát pe­dig az intézet rendszeres vizsgálata szavatolja. Napjainkban 14 vállalat közel 80 terméke viseli a csepp alakú, egyik oldalán jellegzetes narancsvörös cím­két. A védjegy egyik oldalán „t” jelzi az intézet nevének kezdőbetűjét, másik oldalán pedig a következő felirat áll: „A Textilipari Minőségellen­őrző Intézet rendszeres ellen­őrzése alatt”. Dr. Búzás Gizella ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A Szabolcsi Ifjúság áprili­si száma vezércikkében számvetést közöl a KISZ-fi- atalok elmúlt négy évi mun­kájáról. A cikk írója megál­lapítja: a megye több száz, ezernyi fiatalja becsületes munkával vette ki a részét az új társadalom építéséből, a tanulásból, a közéletből. Erősödött a fiatalok marxis­ta—leninista világnézete, fej­lődött szocialista tudata. A KISZ jól mozgósította a fia­talokat a gazdasági felada­tok végrehajtására. Foko­zódott a szervezett fiatalok politikai, közéleti szerepe, el­kötelezettsége a párt politi­kája iránt. Például 1971-ben még csak 435, jelenleg már több mint 1800 fiatal párt­tag tevékenykedik a KISZ alapszervezeteiben. A KISZ- fiatalok példamutatóan helytálltak a védnökségek különböző területein, így például a Szabadság II. kő- olajvezeték, illetve a Tisza II. vízlépcső építésében. Az őszi mezőgazdasági munkák­ban évről évre több mint 35 ezer fiatal vesz részt. Színe­sebbé, tartalmasabbá vált a szervezeti élet az utóbbi években. Tovább erősödtek az ifjúkommunista közössé­gek, erősödött a KISZ tömeg­befolyása. Az akcióprogra­mok jobban igazodtak az alapszervezetek sajátosságai­hoz, konkrétabb lett az egyé­ni feladatmeghatározás. A szabolcs-szatmári szö­vetkezetek lapja bemutatja egy manapság nem túl nép­szerű szakma képviselőjét, Maczucza József hentest. A Nyírbélteki ÁFÉSZ hentes- és mészárosmestere arról vall, hogy ő mi érdekeset ta­lál ebben a szakmában. Egy másik írás arról számol be, hogy bevezették a halárusí­tást, . a Nyírbélteki ÁFÉSZ körzetéhez tartozó hét köz­ségben 30 új taggal bővült a sertéstenyésztési szakcsoport. Nemrég két 500 literes mély­hűtőpultot vásárolt a szövet­kezet. Az egyiket Piricsén, a másikat Encsencsen helyez­ték el. A szakcsoport elmúlt évi nyereségéből maradt 45 Fotópályázatunkra HULLADÉKGYŰJTŐ ÚTTÖRŐK Beküldte: Papik István Gemzse, általános iskola. ezer forintból törzskönyve­zett anyaállatokat vásárol­nak. munkakapcsolat lehetővé te­szi az áruszállítás gyorsítá­sát, és kocsikihasználás ja­vítását. 1ÉFÍTŐK ÁLUxVÍZMt) A KEMÉV áprilisi számá­ban arról olvashatunk, hogy üzemi KISZ-bizottságot ala­kítottak. A KlSZ-kongresz- szust megelőző küldöttérte­kezleten a beszámolóban el­hangzott, hogy az építő és vízügyi szakközépiskola és a vállalat Szamuely Tibor KISZ-szervezete javítja az üzem és az iskola kapcsola­tát. Majd a termelésben dol­gozó fiatalok, szocialista bri­gádok és a pályakezdő ifjú­munkások tevékenységét ele­mezték, szóltak a beilleszke­désről, a fiatalok patronálá- sáról, melyet fejleszteni, erő­síteni kell. A KEMÉV KISZ- esei az Együtt Nyíregyházá­ért mozgalomban kommu­nista műszakkal járultak hozzá a gyermekintézmények bővítéséhez. A MEZŐGÉP lapja első oldalon számol be a vállalat Élüzem címmel kitüntetett gyáregységeiről. A tavalyi munkája alapján a mátészal­kai, a nyírbátori és a fehér- gyarmati gyáregység kapta a megtisztelő kitüntetést. A „Vállalat kiváló brigádja” címmel a nyírteleki gyáregy­ség József Attila garanciá­lis szerelő szocialista brigád­ját tüntették ki. Egy másik írás arról tudósít, hogy a nyírteleki üzemegység ifjú­sági klubja elnyerte a me­gyei művelődési központ „Kiváló ifjúsági klub” ki­tüntetését. További terveik: még jobban kiépítik kapcso­lataikat a tömegszervezetek­kel, képkiállításokat, klub­moziműsorokat rendeznek. Fényképen mutatják be a vállalat új sóstói üdülőjét, ahol május 5-től pihen­hetnek a MEZŐGÉP dolgo­zói családtagjaikkal. Egy másik írás Nagy Lajos tmk-lakatost mutatja be, aki 30 évig dolgozott az üzem­ben, s nemrég ment innen nyugdíjba. A Záhonyi Körzeti Átrakó lapja első oldalon közöl há­rom nyilatkozatot testvér­lapja, a „Lvovi Vasutas” cikkeiből. Szabó Béla, a MÁV vezérigazgató-helyettese el­mondta: a záhonyi határ- állomásra több vonatot in­dítottak „ az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére” fel­irattal a szovjet vasutasok, így ők is részt vállaltak a záhonyiak kongresszusi vál­lalásainak teljesítésében. Az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére a záhonyiak is nagy segítséget nyújtottak a szovjet vasutasoknak külön- vállalásaik teljesítésében. A fő vállalások a vagon- és mozdonykihasználás javítá­sára, az exportrimport szállí­tások gyorsítására irányul­tak. Varga Imre, a MÁV debreceni igazgatóságának vezetője elmondta: döntő mértékben a lvovi vasutasok és a debreceni vasútigazga- tóság dolgozói között bonyo­lódik le az évről évre növek­vő szovjet—magyar árucsere­forgalom. 12 éve Záhony és Csap határállomások dolgo­zói közt a szocialista mun­kaverseny, az internacionalis­ta barátság és a munkata­pasztalatok cseréje lehető­vé teszi a hófúvások, a rend­kívül erős fagyok, a váratlan felmelegedések és más ne­hézségek együttes leküzdését. Czidor András körzeti fő­nök utalt arra, hogy az ung­vári aligazgatóság kollektí­vájával kialakult sokéves » s>AK»a-satMarHaryín var-fc cmto»wámb A Szabolcsi Vízmű lapja új sorozatot indított, mely­ben bemutatja az osztályok tevékenységét. Az áprilisi számban az üzemelési osztály feladatairól számol be a lap. Általában nyáron, de a csa­padékszegény időszakban is jelentkezik az egy-két órás vízkimaradás. A vízellátási csoport egyik legfőbb fel­adata a vízműtelepek techno­lógiai problémáinak felszá­molása. Még a szezon beállta előtt szűrőanyagcserét bo­nyolítanak le Rakamazon és Gávavencsellőn. A vas és mangán csökkentését vizs­gálják meg Mátészalkán, Vásárosnaményban, és Nagy- kállóban. Mátészalkán meg­oldották a víztorony szigete­lését, rövid időn belül meg­oldják a szennyvíztisztítást is. A tiszavasvári üzemveze­tőség egyik legfontosabb problémája az alacsony tá­rolóban fellépő betonkor­rózió. PSlAMI GAZDASÁG A Balkányi Állami Gazda­ság lapjában főként a tava­szi munkákról olvashatunk. Vezércikkében számol be a lap a háztáji termelést előse­gítő intézkedési terv végre­hajtásáról. Minden önálló munkavállaló részére 600 négyszögöl földet, a feleség és a gyermekek részére egyen­ként 200 négyszögölet ad a gazdaság. A megműveléshez adott segítség az is, hogy a gazdaság a gépeivel részt vesz a talaj megmunkálásá­ban, s az igényeknek megfe­lelően kedvezményes térítés­sel vetőmagot is ad. A bur­gonyaültetéshez 200 mázsa vetőburgonyát igényeltek a gazdaság dolgozói. A sertés- tenyésztést segítik azzal is, hogy a hizlalt állatok 50 szá­zalékát a gazdaság átveszi. ^xfjamásj^épe Az Esze Tamás Népe ápri­lisi száma a tavaszi munkák­ról tudósít. A kalászosok vegyszeres gyomirtását, ame­lyet növényvédő repülőgép végezte a gazdaságban. Első alkalommal száz hektáron szójababot ültet a tarpa—gu- lács—tivadari termelőszövet­kezet. Most hektáronként 14 mázsás átlagtermést várnak, de ez 20 mázsára emelhető. Május közepéig tart a napra­forgó vetése. Dohányt 30 hek­táron termesztenek. A gyü­mölcsösben 40 hektáron diót telepítenek. A lap első olda­lon a kitüntetett dolgozókról A SZÁÉV lapja az 1976-os tervekről, célkitűzésekről ve­zércikkben számol be. 910 millió termelési értéket irá­nyoztak elő, ugyanolyat, mint tavaly. Idén befejezik a Test­vériség szovjet—magyar föld- gázvezeték II. ütemének munkáit. A Budapesti Finom­kötöttáru Gyár mátészalkai gyáregységénél megteremtik a lehetőséget a technológia szereléséhez. 963 lakást épí­tenek az idén. Több iskola, óvoda, bölcsőde és kereske­delmi létesítmény építését fejezik be. Folytatják Nyír­egyházán az SZTK-rendelő. intézet bővítését és a fémipa­ri szakközépiskola építését, Záhonyban a vasutforgalmi szakközépiskola és Űjfehér- tón az Újpesti Gyapjúszövő gyáregység kivitelezését. Nemrégiben lehetőségem nyílt megismerkedni a moszkvai rádió magyar osz­tályának munkájával, lelkes kollektívájával. A levelezési rovat címére nap, mint nap érkező levél­áradat a legnagyobb és leg­kedvesebb elismerések közé tartozik, amely fokmérője műsoraik népszerűségének a távoli hallgatók körében. — A levélírók többsége — mondja Dina Mudrova, a levelezési rovat vezetője — elismeréssel ír műsorainkról, de természetesen megírják véleményüket is egy-egy adással kapcsolatban. Mind­kettőnek örülünk, mert job­ban megismerjük hallga­tóink igényét, javaslatait, miről szeretnének hallani adásainkban. Nagykállóból küldték A jó hangulatú, sok-sok te­lefoncsengéstől és írógépko­pogástól hangos helyiségben Magyarország térképe függ, rajta számtalan piros zász­lócska, amelyek az állandó levelezők lakóhelyeit jelölik Vannak országrészek, ahol sűrűbbek a zászló jelölések, máshol ritkábbak. Szabolcs- Szatmár megye területén jó néhány zászlócska látható, de korántsem a legtöbb... A térkép alatt leveles szek­rény, amely már régen ki­nőtte önmagát. S ezt legin­kább a levelek rendezetlen halmaza bizonyítja. Találom­ra kiveszek egyet a többé- kevésbé hibátlanul, de gon­dosan megcímzett levelek kö­zül. Nagykállóban adták fel, ama

Next

/
Oldalképek
Tartalom