Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. május 27. KISVÁRDA: Újjászületik a főutca Gyors ütemben fejlődik a megye fiatal városa, Kisvárda. A városi tanács osztályaira egyre nagyobb feladatok hárulnak, növekszik az ügyfél- és ügyiratforgalom, a városiasodás ezernyi gondja kerül nap mint nap a tanácsi dolgozók asztalára. A tanács műszaki osztálya például tavaly két és fél ezer különféle ügyet Intézett — és munkájukat dicséri, hogy ezek közül csak nyolcnál lépték túl az előírt harmincnapos határidőt. A belvizes lakások újjáépítéséhez szükséges engedélyeket például nyolc napon belül kézhez kapták az érintettek! A várossá válás egyik alapvető követelménye valósult meg 1971 és 1975 között Kisvárdán: elkészült a városi vízmühálózat és az ehhez kapcsolódó szennyvízelvezető csatornahálózat. A vízvezeték hossza 45 kilométer a városban, a szennyvízcsatornák gerinchálózata pedig 9 és fél kilométeres. Nyárra elkészül a város új szennyvíztisztító telepe, amely a legkorszerűbb (bioló- giai-mechanikai-kémiai) módszerekkel tisztítja a vizet. A csapadékvíz elvezetése is fontos feladat — idén a Bocskai, Rákóczi, Lenin utca csatornázását tervezik. Utána elkészül az új aszfaltburkolat is, így 1977-ben a város főutcája újjászületik. Gyarapszik a kisváros lakossága — sokan építenek családi házat is, amellett, hogy új lakótelep született. A családi házat építeni szándékozók eddig minden évben kaphattak építési telket a városban. Jelenleg 63 telek vár gazdára, sőt, ez év végéig még ötvenkettőt alakítanak ki. így már az 1977. évre igénylők egy részének is tudnak telket adni. Az építkezések azonban nem mindig szabályosan folynak — ezt jelzi, hogy 1974-ben 169 olyan épületet találtak a városban, amelyek engedély nélkül épültek. Ezek között 19 lakás volt! Egy lakást és 23 melléképületet lebontatott a tanács, a többi gazdáját pedig megbüntette. Tavaly lényegesen kevesebb szabálytalanságra bukkantak — az a tapasztalat, hogy lakást engedély nélkül már nem nagyon mernek építem, inkább csak kisebb melléképületeket, garázsokat találnak az ellenőrök. MÁTÉSZALKA: Hagy építkezési kedv öt év alatt több, mint tizenhat ezer ügyet intézett a Mátészalkai Városi Tanács műszaki osztálya, s ezekhez kapcsolódva 14 és fél ezer ellenőrzést, helyszíni szemlét, közigazgatási bejárást tartottak az osztály dolgozói. A várossá nyilvánítás nem kevés feladatot adott: szabályozták a teleknagyságokat, minősítették a város területén lévő összes ingatlant, kijelölték a város belterületét. Javaslatokat tett az osztály a levegő tisztaságának védelmére, a város zöldterületeinek fejlesztésére. A növekvő gépkocsiállomány a garázsok szaporodását vonja magával — a városközpont kivételével minden több szintes lakóházhoz megfelelő területet biztosítanak garázsépítésre, és kiépítették a parkírozókat is. sok munkát adtak a szabálytalan és engedély nélküli építkezések — az utóbbi három évben hároméi er-hat.száz ellenőrzést tartottak, és több, mint ezer hatósági intézkedést tettek ilyen ügyekben. Előttük áll még a városi állattartás szabályozása — erre előreláthatólag jövőre kerül sor. 1975-ben forgalomszámlálást tartottak Mátészalkán — ez az egyik alapja a város készülő új közlekedési rendjének. ugyancsak elkészült a városi fürdő távlati fejlesztési terve, melyet jóváhagyásra hamarosan a végrehajtó bizottság elé terjeszt a műszaki osztály. A múlt év decemberében 93 építési engedély volt kiadva a városban — ezek közül 84 lakás építését meg is kezdték 1975-ben. Van közöttük húsz-húsz tanácsi és szövetkezeti, negyven családi ház, és egyéni építésű társasházak. 1976-ban a tervek szerint 76 célcsoportos tanácsi lakás, 54 szövetkezeti és 88 OTP-lakás építése kezdődik meg Mátészalkán. Egyre növekszik a családi házat építeni szándékozók tábora ' is — nem tudnak azonban mindenkinek telket adni a város területén 1980-ig. A város út- víz- és csatorna- hálózata parkfelülete nagy ütemben fejlődött az elmúlt öt évben. Jellemző számadat: az öt év alatt hatvanegymillió forintot fordítottak kommunális célokra — utakra, hidakra, belvíz- rendezésre, parkokra. 1971-ben például 23 ezer négyzetméter zöldfelület volt a városban, mig ma már 117 ezer négyzetméternyi van! A belterületi kiépített utak hossza duplájára nőtt, ma már 21 kilométer, a burkolt járdák hossza tíz és fél kilométerrel növekedett 1971 és 75 között. (tgy) NYÍRBÁTOR: Fejlődik a legfiatalabb város Nyírbátor több szép új létesítménnyel gazdagodott a közelmúltban. Befejezték az SZTK-rendelőintézet építését, amely néhány hete már fogadja a betegeket, a 150 személyes kollégium befejezés előtt áll és várhatóan már az új tanévre birtokba vehetik a diákok. Gondos előkészítést végeznek az V. ötéves te^v lakásberuházásainál. A középtávú tervben 830 lakást építenek a városban, ebből 284-et állami erőből. Ez utóbbiak közül- hetven építését kezdik az idén. A tervek lényegében készek, hamarosan átveheti azokat a tanács. Mindössze egy lakás szanálása szükséges ezekhez az építkezésekhez, s ennek kisajátítása már megtörtént. Az építkezés július 1-én kezdődhet. A tanács már az idén foglalkozik az 1977-ben és 78-ban épülő lakások terület-előkészítésével is. A város szempontjából fontosak a strandfürdőnél végzett építkezések. Most a medence építését, az öltözők kialakítását és más, kapcsolódó munkákat végeznek. A terv szerinti idei augusztus 1-i átadások érdekében a tanács a munkákat gyor- síttatni kívánja. Társulati formában végzik a víz- és szennyvízvezeték-építési beruházásokat. A vízműtelep- építés a következő másfél év munkája. Felkészültek tíz kilométer vízhálózat építésére, amelyhez egyelőre 4,4 kilométer szennyvízhálózat-építkezés kapcsolódik. Tervezik az újabb kút- csoport építését, amelyek Lehetővé teszik a későbbi fejlesztéseket is. Jelentős összegeket költenek az útépítésre. így már az idén befejezik a Vár utca burkolatának építését, felújítják az Édesanyák útja egy részét, több útcsatlakozást építenek át — mindezt az idén. Hasonló mennyiségű munkát végeznek el a következő négy évben is. Számos beruházás várható a nem tanácsi szerveknél, elsősorban a városban működő szövetkezeteknél. (m. s.) 100 éve megyeszékhely Nyíregyháza A száz évvel ezelőtti Nyíregyházát a maihoz hasonlítani mégsem volna reális. Igaz, a megyeszékhellyé válás fejlődést eredményezett, de korántsem akkorát, hogy az alapvetően változtatta volna meg a város fejlődését. A várostörténetnek azonban jelentős dátuma 1876, s a kerek évforduló megünneplése indokolt. Alkalom egyben arra is, hogy egy pillantást vessünk a ma Nyíregyházájára. A száz évből az utóbbi harminc, ezen belül is a legutóbbi öt esztendő hozta a legnagyobb változást. Nyíregyháza a mai településhálózatban is előkelő helyet foglal el: felsőfokú központ, a Tiszántúl számottevő részének fejlődő igazgatási, kulturális, kereskedelmi, közlekedési központja. Iskolaváros; két főiskoláján kétezer általános, közép- és szakmunkásképző iskoláiban csaknem húszezer diák tanul. Az utóbbi évek jelentős fejlődéseként munkásváros is: iparában már harmincezren dolgoznak. Az itteni nagyüzemek (gumigyár, konzervgyár, papírgyár, HAFE, UNIVERSIL és mások) termékei a világ öt földrészére viszik a város, a megye iparának hírét. Ennek ellenére korántsem mondhatjuk azt, hogy minden kész már, Nyíregyháza a jövő követelményeinek is megfelel. De a jövőnek épül. Igaz, újabb lakásokra, üzemekre, intézményekre változatlanul szükség van. Már körvonalazódnak az újabb lakónegyedek, a város két körútja, szépülő központja, terebélyesedő gyártelepei. Felépült a könyvtár, mellette épül az ifjúsági és művelődési ház,' "új helyre" költözött" a múzeum, a levéltár, s hamarosan a régi időknek állít emléket a szabadtéri múzeum, fejlődik a város éke, a Sóstó. Nyíregyháza ma szebb, mint valaha. □ három jubileum, amelyet két éve, tavaly és az idén ünnepelünk: az örökváltság 150., a felszabadulás 30. és a megyeszékhellyé válás 100. évfordulója jó alkalmat adott arra, hogy az elmúlt századok, évtizedek eredményeit, gondjait a ma, a jelen terveivel vesse össze a történelem során a városért mindig sokat tevő lakossága. Marik Sándor Fotók: Elek Emil S záz éve megyeszékhely Nyíregyháza — ünnepi ülésen emlékezik meg erről pénteken a város tanácsa. Az 1876. XXXIII. te. 21. íj-a — amely kimondta, hogy Szabolcs vármegye székhelye Nyíregyháza — akkor vihart kavart. Az események sok szálon futottak, mert nem csupán adminisztratív kérdés volt száz éve sem, hogy a megyeszékhely az egyik településről a másikra kerüljön. A fellendülő Nyíregyháza, vasúti, közúti csomópont, az akkori mérték szerint jelentős ipar, kereskedelem, postai összeköttetések — lényegében magához vonzotta a megyei hivatalokat.
