Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. május 26. Kétmillió kötet, irodalom, esszé, filozófia Gazdag a könyvhét kínálata Százhuszonhat könyv két­millió kötet, a műfajok gaz­dag kínálata, a könyvszakma és a társadalmi, politikai szervek összefogása — alig­ha lehetne tömörebb jellem­zést adni a május 28-án kez­dődő ünnepi könyvhétről, amelyről kedden a Vörös­marty téri zeneművészek klubjában Fábián Zoltán, az írószövetség titkára tájékoz­tatta az újságírókat. 28-ári délután 3 órakor a kőbányai Pataki István téren lesz a fővárosi, másnap dél­előtt Szombathelyen a Bar­tók Béla-teremben a vidéki megnyitó. Javában folyik a szorgos készülődés: ország­szerte több száz könyvsátor, pavilon, s néhány ezer üzemi, — legtöbbször kiállítással egybekötött — könyvvásár tárja a könyvbarátok elé az ünnepi könyvhét valóban minden eddiginél gazdagabb termését. Hagyomány, hogy a könyv­héten féláron kaphatók az elmúlt év legszebb novelláit, verseit, drámáit és irodalmi igényű riportjait, szociográ­fiai jellegű szépirodalmi al­kotásait tartalmazó kötetek. A Körkép ’76. a Szép versek ’75, a Rivalda ’74—’75 és az Irószemmel ’75 kötetéhez a Kakukk-kút, a Szovjetunió népei irodalmának kispróza- gyűjteménye csatlakozik. A magyar regények és elbe­szélések sorában jelenik meg Tersánszky Józsi Jenő a Havasi selyemfiú — a szerző kisregényeinek legjavát sum­mázó kötet. Az Alvók futása — Zeusz küszöbén című könyv Szabó Magda össze­gyűjtött elbeszéléseit adja közre. Bertha Bulcsu a Tei- mel villa című novellaköte­tével, a nemrég felfedezett Balázs József „Fábián Bálint találkozása istennel” című kötetével, Vészi Endre Inkog­nitóban Budapesten című munkájával jelentkezik. Folytatódik Illyés Gyula életműsorozata. Bizonyára ér­dekelni fogják az irodalom kedvelőit Simon István rá­dióriportjai, amelyek most könyv formában, az írószo­bák című kötetben jelen­nek meg. A művészeti köny­vek sorában két munka képviseli a Corvina Kiadó újjáalakult és kibővült mű­vészet és elmélet sorozatát. Az eszmék harca az esztéti­kában, a szocialista országok művészeti kiadóinak közös kiadásában lát napvilágot, s nyolc ország legkiválóbb mű­vészetelméleti íróinak tanul­mányait tartalmazza. Lezárult a közlekedésbiztonsági hét Többet tenni a megelőzésért Nagy érdeklődés kísérte megyénkben a ’ közlekedés- biztonsági- hétrendezvé­nyeit. Május 17—24 között a megyei és járási-városi közlekedésbiztonsági taná­csok rendezésében több, mint ötven — a közlekedési szabá­lyokat ismertető, magyará­zó — előadást tartottak. Az üzemekben, termelőszövet­kezetekben, iskolákban több, mint négyezren vettek részt az előadásokon. A KBT-tagok, önkéntes rendőrök városainkban és já­rásainkban garázsellenőrzé­seket tartottak, 18 — sok jár­művel rendelkező — telep­helyen ellenőrizték a jár­művek felszereltségét, ele­get tesznek-e az üzemben tartók a KRESZ és a hozzá kapcsolódó jogszabályok elő­írásainak. Mint lapunkban előzetesen is megírtuk, pénteken és szombaton fokozott közúti ellenőrzést tartottak a rend­őri szervek, ennek segítésé­ben több, mint 80 KBT-tag, és több száz önkéntes rendőr is részt vett. Háromszáz közlekedési út­törő is részt vett a közleke­désbiztonsági hét esemé­nyein : rendőrökkel közösen szolgálatot is adtak, s a ke­rékpárokra fényvisszaverő matricát ragasztottak. Az OKBT propagandaanyagai­ból több, mint negyvenezer példányt terjesztettek me­gyénkben a közlekedésbizton­sági hét során. A megyei KBT értékelte a gépjárművezetők „Vezess baleset nélkül” mozgalmát is. Sok rendezvény színhe­lye volt a fehérgyarmati já­rás, ahol megrendezték a közlekedési úttörők szem­léjét, KRESZ-vetélkedőt és filmvetítést tartottak több he­lyen, a KBT-tagok is részt vettek a közlekedési park építésében. Nyíregyházán a sóstói kul- túrpark területén felavatták a megyei KBT jelentős anyagi segítségével épített közlekedési parkot. A program elkészült Az egészségnevelésről — a Rétközben Évente már hagyományo­san nagy esemény Szabolcs- Szatmár megyében az egész­ségnevelési napok programja. Más és más tájegység ad ott­hont őszönként a rendezvé­nyeknek, amelyek olyan té­mákat tárgyalnak, amikre odafigyel a közvélemény. Eb­ben az esztendőben szeptem. bér hónapban rendezik meg a rétközi egészségnevelési napokat, Kisvárda központ­tal. Szeptember 13-án, az első napon Kisvárdán a szeszipari vállalatnál lesz előadás — a gyógyvizekről. A többi na­pokon Dombrád, Mándok lát­ja vendégül az orvosokat, egészségügyieket, a társadal­mi és tömegszervezetek, üze­mek és tsz-ek képviselőit. Szerepel a programban előa­dás az alkoholizmusról, a da­ganatos megbetegedésekről, az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről és a balesetekről. A szeptember 16-ig tartó program kereté­ben ismert szakemberek lép­nek a hallgatóság elé referá­tumokkal, amelyeket felkért hozzászólók korreferátumai egészítenek ki. A kisváradai járás kereske­delmi egységei, vállalatai ez idő alatt kiállításokat, bemutató­kat, kóstolókat rendeznek a közönség részére. A posta — és ez is hagyomány immár — alkalmi bélyegzővel látja el az ez időben feladott levele­ket. A program színesítése érdekében lovasbemutatót, hajókirándulást és fürdést is a műsorba iktattak. Sokan keresik a vállaji tsz húsüzemének termékeit, amelyet saját üzletben árusítanak. Szolgáltatás falun A mátészalkai járás 38 községében a szolgáltatási tevé­kenységet két fő területen, a kereskedelmi és ipari szolgálta­tások vonatkozásában számos hiányosság található. Változik a lakosság igénye. Kevesen keresik már a kölcsönzőboltokban a mosógépet, a centrifugát és az edényeket. Annál inkább szükség lenne mezőgazdasági kisgépek kölcsönzésére. A javí­tó-szolgáltató tevékenységre főleg a gépkocsijavító üzemek létrehozására lenne nagy igény. Ezen a területen várható elő­relépés a közieljövőben, Csenger, Tyúkod és Hodász községek­ben. A járás 14 községében megoldatlan a gázszolgáltatás. Leg­hamarabb Jármi és Nyírparasznya községekben hoznak létre 90 palackos gázcseretelepet. A kisebb-nagyobb javítási mun­kák elvégzését a helyi termelőszövetkezetek vezetői, a műkö­dési engedélyhez szükség hozzájárulás megadásával segít­hetnék, de ettől több tsz-vezető elzárkózik, mint a mérkválla- ji Kossuth Termelőszövetkezetben. Itt az építőrészleget is bí­rálat érte, hogy a lakosságnak kevés munkát végez. Ugyan­akkor a Rákóczi Termelőszövetkezet a húsüzem révén segíti a lakosság jobb ellátását, igaz itt is bezártak egy lakatosüze­met. Nyírmeggyesen a helyi termelőszövetkezet RAMO- VILL szervize 20 kilométeres körzetben lát el garanciális rendszeres javítást. Ugyanitt tüzelőolajat és üzemanyagot biz­tosítanak a lakosságnak. Szóba került egy gépkocsijavító üzem létesítése is, amelyben a tsz segíthetne. Nyírcsaholyban korszerűsítésre szorulnak az ÁFÉSZ-boltok. A termelőszövet­kezet zöldségboltja áruhiány miatt zárva van. Holott nagy igény lenne a lakosság részéről a zöldségáruk iránt. Elek Emii A nyírmeggyesi tsz RAMOVILL szervizében Tisza Ist­ván műszerész végzi a javításokat. A vállaji takarékszövetketaet pénzügyi szolgáltatása hét község tízezer lakosára terjed ki. A nyírcsaholyi tsz zöldségpavilonja hetek óta zárva van. A közelmúltban lezajlott miskolci rövidfilmfesztivál — és sajtónyilvánossága — is jó alkalom volt arra, hogy jobban ráirányuljon a meg­érdemelt figyelem a televí­zió kisfilmjeire. Ennek a fi. figyelemfelkeltésnek a lég­körében bizonyára még gyorsabban válik népsze­rűvé újabban a „Kisfilmek a nagyvilágból” kereteim, mel összefogott keddi is­meretterjesztő műsor. A mostani adásban egy igen szakszerűen és érdekesen kommentált angol rövidfil­met („Az élő hegyvidék”), egy szintén tudományos igényű, kiváló magyar is­meretterjesztő kisfilmet („Az ókori Egyiptom művé­szete”) és az olasz televízió ázsiai dokumentumfilm-so. rozatának 8. részét („Mani­la nem ad választ”) láttuk. Ez utóbbi — akárcsak az egész sorozat — egy-egy or­szág vagy terület komplex bemutatására törekedve in­kább egzotikumok felé to­lódott el. Valóban „hasznos mu­latságnak” bizonyult szom­baton kora este egy új kul­túrtörténeti sorozat első része, a „Csatarendet tarta­ni”. Az egykor királyok já­tékából a tömegek játéká­vá vált sakkozás hazai tör­ténetének legérdekesebb fe­jezetei elevenedtek meg a műsorban. A sakkjáték (sport, vagy tudomány?) el. terjedése és művelése tár­sadalmi összefüggéseinek kifejtésére is futotta a szer­kesztő Kernács Gabriella jó invenciójából, s a feldolgo­zás változatosságát a koron­ként változó, egyedi remek­mívű sakkfigurák, készletek bemutatása és a huszas évek versenyeiről készített korabeli híradók bejátszása is növelte. Heti rövidfilmszemlénk- hez kívánkozik még a Hori. zont Szerkesztőség „Ki mit tanul. ..” c. műsora, a pon­tatlan bevezető szerint „.... három iskoláról, egy kisgyermek fantáziáján ke­resztül”. (Több mint 3 isko­lába vitt el a kamera, s bi­zony nem gyermekszemmel nézte a munkájukat, legfel­jebb a feltétlenül szükséges kommentárok között hang­zott el egy-egy közbevetés a leginkább érdekeltek ré. széről.) A kirgiziai iskola történelmi, a novosszibirsz- ki fizikai, az üzbegisztáni biológiai és más iskolai órák bemutatása, csakúgy mint az NDK juhászképző és rendőrnőképző iskolájáé azonos tanulsággal szolgált: csak a gyakorlattal a leg­szorosabban történő oktatás ma igazán a korszerű, s eredményre vezető a tudás alkalmazásához. A „Családi kör” a tévé szülők, nevelők magazinja eddigi egyik legjobb adását láttuk pénteken, nagyrészt a hibás szülői előítéletekről. Pszichológiai telitalálat volt pl. a gyermekek neméről va­ló értesülés sorrendje jelen tőségének ábrázolása az apai hangulatváltozásba;, egy ikerszülés esetén, mikor különnemű gyermekek szü­lettek. Nagy érdeklődésre tarthattak számot az olyan kérdések is, mint lehet-e könyvből nevelni a gyer­meki engedelmességre ne­velés csak azért is túlzásai, vagy a pályaválasztás. A „gyes” különböző emberi vetületeinek eljátszása, ta­nácsok a nyaralásról és a divatról (igen ötletesen, pe_ dagógiai műsorhoz illő szemléltető megoldással), ünnepi könyvheti, a műsor témájába vágó művek aján­lásával is gazdagították, tét. ték igen élvezetessé adásu­kat készítői és a közremű­ködők. Éppert ézért túl ké­sőinek véljük a sugárzását (22,50-kor volt vége), tekin­tettel arra is, hogy a „Csa­ládi kör” a lehető legszéle­sebb körű rétegműsor, — ha egyáltalán erre szűkíthe­tő. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT Tiszteletre méltó az a kö­vetkezetesség, amellyel a 168 óra szerkesztői és mun­katársai életünk neuralgi­kus pontjainak, jelenségei­nek nyomába szegődnek, nem egyszer íerázhatatla- nul: vissza-visszatérnek a bírálatot kiváltó tényre, je­lenségre. Pontosabban arra: volt-e hatása, eredménye javító szándékú riportjuk­nak, írásuknak? Nincs még két hete, a műsorban három év múltán újra ismét szóvá tették: meg kellene tiltani a gyá­rak, üzemek közelében lévő kocsmáknak, italkimérések, nek, hogy a gyári munka­kezdés előtt, hajnalban, ko­ra reggel kinyissanak. Mér. hetetlen kárt okoznak az országnak a munka előtt, a legtöbbször éhgyomorra „bekapott” féldecik. Nem­csak üzemi balesetek oko­zója az ital, hanem a mun­kateljesítményt is csökken­ti, mert szétszórja a figyel­met, kapkodóvá, diszhar­monikussá teszi a mozgást, és még több más bajt is okozhat. Mindezek közis­mert, unos untálan emlege­tett tények. mi Minisztérium illetékesei most is — épp úgy, mint három éve — agyonhallgat­ják, de még különösebb, hogy semmit nem tettek a három évvel ezelőtti első nyilvános javaslat óta sem. Valóban: több lenne a szeszen nyert haszon, mint a táppénzre kifizetett ösz- szeg és a kiesett munkaidő, a meg nem termelt termé­kek értéke? És ha több len­ne! Az emberi személyiség­ben, a szocialista erkölcs­ben okozott kár forinttal nem mérhető, de biztosan sokkal nagyobb, sokkal tar- tósabb, mint bárki gondol­ná! Olyan jól állunk, hogy rosszul értelmezett pénzügyi érdekekre hivatkozva nyu­godtan rombolhatjuk, amit a tudatban sok-sok küzde­lemmel eddig épített a szó. cializmus eszméje és való­sága? „Nem elég jóra vágy­ni; a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!” — vallotta köl­tőnk. Hát tegyük, s tegyék végre ebben az ügyben mindazok, akiknek ez a fel. adatuk, kötelességük! Nem is ezekről akarok most erős hangsúllyal szól. ni, hanem arról, hogy az el­hangzott javaslattal a vá­laszadásra közvetve és köz­vetlenül késztetett főható­ság hallgat. Erről értesül­tünk a 168 óra legutóbbi műsorából. Eléggé furcsa dolog enyhén szólva hogy ezt a nagyon indokolt, okos Addig is, amíg a főható­ság, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium késlekedik: a ta­nácsok vajon rendelkeznek, e azzal a hatáskörrel, hogy megtilthatják a gyárak üzemek közelében lévő kocsmák hajnali, kora reg­geli kinyitását? Ha igen, akkor nekik kellene mielőbb kimondani a közösség va­lódi érdekeit szolgáló tiltó szót. javaslatot a Belkereskedel. Seregi István S KÉPERNYŐ [Mii

Next

/
Oldalképek
Tartalom