Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. május 21. Biszku Béla látogatása az V. kerületben Az SZKP számokban A z SZKP tagjainak és tagjelöitjeinek száma a párt XXV. kongresszusa idején 15 millió 694 187 fő volt, míg a XXIV. kongresszus idején (1971. márciusában) 14 millió 455 321 fő — írja legújabb számában a Partyjnaja Zsizny, az SZKP Központi Bizottságának folyóirata. — A párt jelenleg több, mint száz nép és nemzetiség képviselőit tömöríti soraiban. A tagjelöltek számának évi átlagos növekedése a XXII. és a XXIII. kongresszus közötti időszakban (1962—1965) 760 ezer, a XXIII. és XXIV. kongresszus között (1966—1970) 600 ezer, a XXIV. és XX\L kongresszus között (1971— 1975) 520 ezer fő volt. A csökkenés oka, hogy fokozatosan nőnek az SZKP soraiba lépőkkel szemben támasztott követelmények. ' 1976. januárjában a szovjet kommunisták 24,3 százaléka volt nő, szemben az 1966. január 1-ei 20,6 százalékkal. A legutóbbi öt év alatt a munkás párttagok száma mintegy 750 ezerrel, részarányuk pedig 1,5 százalékkal növekedett, s jelenleg eléri a 41,6 százalékot. A kolhozparasztok részaránya — a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése és számos kolhoz szovhoz- zá történt átalakítása következtében — 15,1 százalékról 13,9 százalékra csökkent. Az értelmiségiek, alkalmazottak, műszakiak aránya 44,5 százalék. A szovjet kommunisták csaknem háromnegyede (73 százalék) az anyagi termelés különböző területein dolgozik. Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön az V. kerületben tett látogatást. Részt vett a látogatáson Vida Kálmán, a budapesti pártbizottság osztály- vezetője. A vendéget a kerületi párt- bizottság székházában dr. Kurucz Imre első titkár, vaAz Olasz Kommunista Párt választási programját vázolta a párt székházában tartott csütörtöki sajtóértekezleten Giorgio Napolitano és Giancarlo Pajetta, a KB titkára, továbbá Ferdinando di Giulio és Eugenio Peggio, a vezetőség tagja. A vasárnap közzétett program a KB múlt heti ülésén Berlinguer főtit(Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezeti #vezetők érdekeltségét a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének és árui értékesítésének megszervezésében. Bővítette a kormány a termelőszövetkezeti tagoknak a háztáji gazdaságokban folytatott — a közös gazdaságok vagy felvásárló szervek útján értékesített — állattenyésztéssel, burgonya-, zöldség- és gyümölcstermeléssel kapcsolatos társadalombiztosítási kedvezményeit. Ennek megfelelően — a Szakszervezetek Országos Tanácsa, s a mezőgazda- sági és élelmezésügyi, valamint a munkaügyi miniszter javaslatára — a kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtási rendeletét. A kormány megtárgyalta lamint a pártbizottság titkárai fogadták, tájékoztatták a városrész helyzetéről, az időszerű gazdasági és politikai feladatok megvalósításáról. Biszku Béla ezután részt vett és felszólalt a kerületi párt- bizottság kibővített ülésén, amelyen a kerületi tanács V. ötéves terve szerepelt napirenden. kár beszámolójában elhangzott javaslatra épül: a kommunisták a választások utánra széles demokratikus koalíciós kormányt javasolnak saját részvételükkel, mert véleményük szerint egyedül ilyen kormány nézhet szembe sikerrel a súlyos és összetett olasz válsággal. és jóváhagyólag tudomásul vette a belkereskedelmi miniszter jelentését az üzletek nyitvatartási rendjéről. Az alkoholtartalmú italok árusításának helyzetéről szóló jelentést, amelyet ugyancsak a belkereskedelmi miniszter terjesztett elő, a kormány tudomásul vette. A munkaügyi és az igazságügy-miniszter, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a munkajogi szabályoknak az új szakszervezeti alapszabály nyomán történő kiegészítéséről. A kormány meghatározta a szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogkörét, illetve, hogy a választott szak- szervezeti tisztségviselőket milyen és mennyi időre szóló munkajogi védelem illeti meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. £ Az 0KP választási programja Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) összességében eredményes erőfeszítéseket tettek a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtására. Ez nemcsak az előirányzatok egy részének észszerű megtakarításával, az áremelkedésből származó többletköltségek részleges kigazdálkodásával járt együtt, hanem azt is hozta, hogy a tanácsok nagyobb tervszerűséggel végezték a munkájukat, alaposabb számítások után döntöttek az előirányzások felhasználásáról. Beszéde végén dr. Czim- balmos Béla hangsúlyozta: — Változatlanul vannak tartalékaink, s ezek nemcsak a tanácsi gazdálkodásban jelentősek, hanem a terület- és településfejlesztésben érdekelt más állami, társadalmi szervekkel való együttműködésben is. Feltárásuk, további hasznosításuk az egyik legnagyobb biztosítéka annak, hogy Szabolcs-Szat- már megye gazdasági élete, társadalompolitikai céljainak megvalósítása továbbra is dinamikus legyen, s tanácsaink mindezeket jól segítsék és szolgálhassák. Az 1975. évi tanácsi gazdálkodást összegező beszámolóhoz hozzászóló Jakab Gyula nagyecsedi tanácstag, a terv- gazdasági bizottság és a megyei tanácstagok mátészalkai csoportjának ülésén elhangzottakat összegezve elmondta: kiegyensúlyozott, jó gazdálkodás volt jellemző az 1975. évi tanácsi munkára. Felhívta a figyelmet a felújítások céljait szolgáló ösz- szegek még gondosabb fel- használására. Nagy István, a megyei tanácstagok vásáros- naményi járási csoportjának ülésén elmondott véleményeket foglalta össze. Szólt a bevételek és kiadások gondos tervezéséről, évközi ellenőrzéséről, majd hangsúlyozta: a fejlesztésekhez a lakosság 8 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a vásárosnaményi járásban. Bogdányi Ferenc a műszaki kommunális bizottság vitájában elhangzottak közül kiemelte: a tanács 1975. évi gazdálkodása jó volt, nemcsak összegszerűségében növekedtek a rendelkezésre álló pénzalapok, hanem minőségében is javult a gazdálkodás. Részletesebben foglalkozott az V. ötéves terv előkészítésével, melynek jelentős részét 1975-ben végezték megyénk tanácsai. Csó- csics Pálné, a megyei tanács számvizsgáló bizottsága nevében szólt a beszámolóhoz, kiemelve a takarékosabb, következetesebb gazdálkodás fontosságát. A vitában elhangzottakat dr. Czimbalmos Béla foglalta össze; a megyei tanács az 1975. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési gazdálkodásról szóló jelentést elfogadta. A tanács a továbbiakban Gyúró Imre tanácselnökhelyettes előterjesztésében az egészségügyi gyógyító megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről tárgyalt. Az elmúlt években az egészségügy területén nagyon jelentős változások történtek megyénkben is. Az egészség- ügyi törvény alapján az egészségügyi ellátás minden állampolgár törvényben biztosított joga. Lényege, hogy az egészségügyi ellátás a településhálózatnak megfelelően elsősorban Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda egészségügyi intézményeiben összpontosul. A három centrum kialakításával lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleginél ésszerűbb területmegosztással arányosabb megterhelést teremtenek a kórházakban. Ennek következtében a • legzsúfoltabb nyíregyházi kórház felvevőterülete 320 ezerről mintegy 260 ezer főre csökken, a mátészalkai, kisvárdai kórházaké 160—17u ezerre növekedik. A három város kórháza a helyi feladatokon kívül meghatározott terület egészségügyi ellátásáért felelős. A vitában felszólalt dr. Sándor Erzsébet és dr. Pálfy Roland egyaránt hangsúlyozta, az egészségügyi alapellátás jó, a szervezési intézkedésekkel várhatóan a szakorvosi ellátások jelentős javítására is sor kerülhet. Dr. Mosolygó Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője a szabolcsi egészségügy fontos döntéseként értékelte azokat az elképzeléseket, amelyeket a ta<- nács elé terjesztettek. A felszólalásokra Gyúró Imre válaszolt; a tanács a javasolt változtatásokat, új szervezeti kereteket elfogadta. A megyei tanács ezt követően a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974—75. évi tevékenységéről tárgyalt. A tanács a megyei " NEB munkáját eredményesnek ítélte meg, s megállapította: a megyei NEB tevékenységével hozzájárul a társadalmi tulajdon védelmének fokozásához, a gazdálkodási fegyelem szilárdításához, az ellátási színvonal emeléséhez. Az elért eredményekért a népi ellenőrzési bizottságoknak valamint a vizsgálatokban közreműködő népi ellenőröknek a tanács elismerését fejezte ki. Végül bejelentések, interpellációk hangzottak el. M. S. TELEX.... TASKENT Szovjet-Uzbegisztán fővárosában, Taskentben emlékművet állított fel a 10 évvel ezelőtt történt súlyos földrengés epicentrumában. A szoborcsoport a népek barátságának állít emléket, amely lehetővé tette, hogy valamennyi szovjet köztársaság összefogásával Taskent újjáépüljön. MADRID Csütörtökön a rendőrség behatolt a madridi központi egyetem területére, hogy eltávolítsa a kitűzött kommir- nista zászlókat és megakadályozzon egy diáknagygyűlést. Baszkföldön San Sebastian- ban a rendőrség letartóztatott kilenc fiatalembert. Az a vád ellenük, hogy kapcsolatot tartottak fenn a szeparatista ETA szervezettel. Csütörtökön kora reggel szabadon bocsátották Horaclo Fernandez Inguanzat, az illegalitásban dolgozó Spanyol KP egyik vezetőjét, akit 8 évvel azelőtt ítéltek 20 évi börtönre. Inguanzat az amnesztiarendelet alapján helyezték szabadlábra. BONN Csütörtökön befejezte kétnapos hivatalos nyugat-németországi látogatását Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt vezetője. Bonni sajtóértekezletén elmondotta, hogy tájékoztatta az NSZK politikusait hazája belső helyzetéről. Megerősítette azt a szándékát, hogy egypárti kormányt akar alakítani a kommunisták kizárásával. Látogatása céljai között megemlítette, hogy kérte az NSZK támogatását. Az új elnök „béketerve” A polgárháború dúlta Libanon politikai állapotainak kuszált- ságát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy az országnak két köztársasági elnöke is van, de a hatalmat egyikük sem gyakorolja. A korábbi elnök, Szu- lejman Frangié azért nem, mert a nemrég elfogadott alkotmánymódosítás azonnali hatállyal megrövidítette az egyébként szeptemberben lejáró államfői mandátumát. A parlament által két hete megválasztott új elnök, Elasz Szarkisz pedig azért nem tud élni államfői jogkörével, mert ehhez előbb Frangié formális lemondására van szükség. Frangié viszont arra való hivatkozással húzza- halassza lemondását, hogy a jelenlegi feszült helyzetet csak „tovább súlyosbítaná távozása”. Valójában azonban a helyzetet — ha ez egyálta- lá lehetséges Libanonban — éppenséggel az elnöki őrségváltás körüli huzavona súlyosbítja. A megválasztott elnök, Szarkisz ezért megpróbálkozott a csomó átvágásával: azon a megbeszélésen, amelyet szerdán folytatott Kamel Dzsumblattal, a baloldali erők vezetőjével és Jasszer Arafat tál, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnökével, az új államfő hárompontos „globális béketervet” terjesztett elő. Annak érdekében, hogy közömbösítse Frangiét, és olyan légkört teremtsen, amely őt távozásra készteti, Szarkisz azt javasolta: a szemben álló felek azonnali tűzszünetet hirdessenek és azt 48 óránként újítsák meg. Továbbá a baloldalnak és a jobboldalnak határozottan ki kell nyilvánítania, hogy a polgárháborúnak vége, a jövőre nézve pedig lemondanak arról, hogy erőszakos eszközökkel oldjanak meg politikai kérdéseket. Nem ismeretes még, miféle fogadtatásra talált Szarkisz béketerve Dzsumb- lattnál és Arafatnál, de nem valószínű, hogy a javaslat életképesnek bizonyul. Tanácskozik a NATO miniszteri tanácsa Csütörtökön délelőtt Oslóban megnyílt a NATO miniszteri tanácsának tavaszi ülésszaka. Az Atlanti Szövetség tagállamainak külügyminiszterei két napon át a NATO helyzetéről, a nemzet-, közi problémákról, a keletnyugati kapcsolatok alakulásáról tárgyalnak. Luns NATO-főtitkár megnyitó beszédében megállapította: az Atlanti Szövetség jelenleg mind északi, mind délkeleti szárnyán nehézségekkel küszködik, tagállamai közül többen szemben állnak egymással. A NATO- országok még nem jutottak túl a gazdasági válság mélypontján sem. A főtitkár elégedetten jegyezte meg viszont, hogy „Portugália jövője, amely gondot okozott a szövetségeseknek most világosabb lett.” Luns megismételte az általában hangoztatott NATO- szólamokat arról, hogy az Atlanti Szövetség fegyverkezését — úgy mond — a szocialista országok katonai ereje teszi szükségessé. Rákóczi hadnagya BARABAS TIBOR regénye nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta ZÖRAD ERNŐ.
