Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
XXXIII. évfolyam, 119. szám Ára: 80 fillér 1976. május 21., péntek Kádár János hazaérkezett Berlinből Folytatja munkáját az NSZEP IX. kongresszusa Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hazaérkezett Berlinből, ahol a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására pártküldöttségünk élén részt vett az NSZEP IX. kongresszusán. A küldöttség vezetését Berlinben Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vette át. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Gyenes András, Győri Imre, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Benke Valéria vezetésével tegnap Halle megyébe látogatott. A delegációt útjára elkísérte Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának helyettes elnöke. A küldöttséget a megye határánál Erich Rau, a Halle megyei pártbizottság titkára fogadta. Halle megye dolgozói délután a Bitterfeldí Barnaszén Kombinát üzemcsarnokában ünnepi nagygyűlésen köszöntötték a magyar pártküldöttséget. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti himnuszának elhangzása után Manfred Mielkz párttitkár üdvözölte a magyar vendégeket, majd Benke Valéria lépett a szónoki emelvényre. Tolmácsolta az üzem dolgozóinak a magyar kommunisták üdvözletét. A nagygyűlés után a küldöttség ellátogatott a kongresszus tiszteletére a múlt héten átadott Goitsche külszíni fejtésű bányába. A delegáció az esti órákban visz- szaérkezett Berlinbe. A mai napon felszólalt a kongresszuson Margót Ho- necker, az NDK oktatásügyi minisztere. Kongresszusi felszólalásában hangsúlyozta a pedagógusok érdemeit az új generáció szocialista szellemű nevelésében, Harry Tisch, az NSZEP tagja, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének (FDGB) elnöke, Wolfgang Junker, az NDK építésügyi minisztere, Egon Krenz, a Szabad Német Ifjúság (FDJ) első titkára, Erich Mueckenberger, az NSZEP tagja a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságának elnöke. A delegátusok nagy tapssal fogadták Volodia Teitelboimnak a Chilei Kommunista Párt tagjának üdvözlő beszédét majd a kongresszus határozatot fogadott el Chiléről. Ebben a többi között követelte hogy azonnal engedjék szabadon Luis Corvalánt és az összes bebörtönzött chilei hazafiakat. Herbert Miesnek a DKP elnökének (NSZK) üdvözlete után a nemzeti néphadsereg egy egysége köszöntötte az NDK kommunistáinak tanácskozását. • • Ülést tartott a Minisztertanács NAPIRENDJÉN: jelentések a népgazdaság első negyedévi fejlődéséről és a munkaügyi helyzetről — A háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését szolgáló tézkedések A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt, dr. Bruno Kreis- kynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására május 16 —19. között Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatásáról, a felkeresett országok és hazánk gazdasági együttműködését érintő tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a KGST Végrehajtó Bizottságának május 12-én Moszkvában tartott 76. üléséről szóló jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtásának első negyedévi tapasztalatairól. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a végrehajtás javuló szervezettséggel és a fő céloknak megfelelő irányban halad. Felhíva az illetékes minisztereket, hogy továbbra is következetesen szerezzenek érvényt a tervben foglalt követelményeknek és folyamatosan tegyék meg a menetközben! szükségessé váló intézkedéseket. Az első negyedévi munkaügyi helyzetről a munkaügyi miniszter tett jelentést. A kormány a munkaerő-gazdálkodás javítására tett eddigi és a tervezett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügy-, valamint az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1975. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke jelentést tett a bányászat biztonsági helyzetéről és a bányahatóság elmúlt évi tevékenységéről. A kormány megállapította, hogy a bányászat biztonsági helyzete a végrehajtott műszaki fejlesztés és a gépesítés eredményeképpen jelentősen javult. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozott a további feladatokról. A nehézipari miniszter és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke jelentést tett az 1976. első három hónapjában történt bányainszerencsétlenségekről és üzemzavarokról. A Minisztertanács a jelentést, valamint a felelősségrevonásra tett intézkedéseket tudomásul vette. Utasította az illetékeseket, hogy szigorítsák meg az előírások betartásának ellenőrzését és következetesen éljenek hatósági jogaikkal. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a Minisztertanács rendeletben szabályozta a ter(Folytatás a 4. oldalon) A gazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács Hapirenden az egészségügyi hálózat szervezeti továbbfejlesztése — Beszámoló a megyei HEB munkájáról A megyei tanács dr. Pénzes János elnökletével csütörtökön ülést tartott Nyíregyházán. Elsőként a végrehajtó bizottság nevében dr. Czimbal- mos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese az 1975. évi tanácsi, költségvetési és fejlesztési gazdálkodásról szóló jelentést terjesztette a tanács elé. Az írásos beszámolóhoz fűzött kiegészítésben elmondta: — A népgazdasági terv ágazati és területfejlesztési céljait a központilag elhatározott társadalompolitikai feladatokat a tanácsok éves és középtávú tervei különösen visszatükrözik. Ezek 1975-ben arra irányultak, hogy sikeresen fejezzük be a negyedik ötéves tervet és ezzel egyidőbén készítsük elő az 1976—80 közötti új középtávú tervet és biztosítsuk a két tervidőszak közötti átmenet zavartalanságát. E programhoz a népgazdasági terv számunkra is megfelelő feltételeket teremtett, amelyeknek keretei között növekvő mértékben lehetett eleget tenni olyan fontos központi bizottsági és kormányhatározatoknak, mint amelyek a munkásosztály, a nők helyzetének javítására, az állami oktatás fejlesztésére irányultak. — A megye tanácsai 1975- ben működési és fejlesztési feladataikra 3,4 milliárd forintot költöttek, 11,5 százalékkal többet, mint Amennyit 1974-ben. A középtávú terv legnagyobb előirányzatával tanácsaink 1975-ben gazdálkodtak. Az értékelés azt tanúsítja, hogy a tanácsok legtöbbjének gazdálkodása javult. Ez az ötéves terv átlagánál nagyobb feladatok végrehajtását eredményezte, sokat pótolt a korábbi évek lemaradásából. Tanácsaink jól hasznosították lehetőségeiket a negyedik ötéves terv emelt előirányzatának teljesítéséhez. Céljaink tehát reálisak voltak, végrehajtásuk során folytatódtak a minőségi változások az ellátási színvonalban, a fejlesztések zömében. A tervet a bevételek és kiadások egyensúlya jellemezte. A továbbiakban az egyes ágazatokkal foglalkozott, s kiemelte: — A rendelkezésre álló pénzalapokat 1975-ben használtuk fel a legnagyobb tervszerűséggel, s különösen vonatkozik ez a megállapítás az egészségügyi és szociális ágazatra, ahol ez az arány 97,3 százalék és a kulturális ágazatra (95,8 százalék). ■5— Tanácsaink a korábbi években nagyobb tervszerűséggel végezték az út-, hídfenntartási, valamint az intézményeik felújítási tennivalóit is, bár itt a gazdálkodás még nem éri el a tanács egészére jellemző színvonalat. A tanácsok beruházási munkája is fejlődött, bár az a költségvetési gazdálkodásban mutatkozó tervszerűség és színvonal mögött marad. — A gondok és feszültségek ellenére is elmondható, hogy a tanácsok által is elhatározott intézkedések a beruházó, a tervező és a kivitelező szervek együttműködése 1975-ben jelentős eredményeket hozott. Többek között sikerült meggyorsítani az építkezést és üzembe helyezték a kisvárdai kórházat, a nyíregyházi 200 ágyas kórházi pavilont, elkészült a kereskedelmi oktatási központ. 1240 tanácsi lakást — a negyedik ötéves tervben megépült tanácsi lakások 24,7 százalékát — vehette igénybe a lakosság. — A tanácsok munkáját — különösen fejlesztési feladataik megvalósítása, de a működés feltételeinek javítása tekintetében is — igen nagy figyelemmel kísérték a megye lakói, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, amelyek nagyon jelentős anyagi támogatást is nyújtottak. Az 1975. évi társadalmi munka értéke 187 millió forint volt, az átlagosan egy főre jutó teljesítés pedig 329 forintra nőtt. Településeink a tanácsok és a népfrontszervek együttműködése révén tovább szépültek, gazdagodtak, és ez az összefogás a társadalmi munka nagyságát tekintve 1975-ben a negyedik ötéves terv legszebb eredményeit hozta. — A tanácsok és szervezetei 1975-ben — bár formális megajánlások is történtek — (Folytatás a 4. oldalon) Megkezdődött a kiváló tsz-ek kitüntetéseinek átadása A termelőszövetkezetek országos termelési versenyében eredményeik alapján 12 Sza- bolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezet nyerte el a Kiváló termelőszövetkezet címet. A megyei versenyben elért eredmények alapján 11 termelőszövetkezet kapja meg a Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének oklevelét. A kitüntetések, illetve oklevelek átadása megkezdődött. Kiváló termelőszövetkezet címet kapott a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet. A kitüntetést 20-án Kiss Mária, a párt megyei végrehajtó bizottsága tagja adta át. A máriapócsi Rákóczi. Termelőszövetkezet az elmúlt évben 5267 hektár földön gazdálkodott. Tervezett 79 millió 216 ezer forintos árbevételét 90 millió 330 ezer forintra teljesítette. Tervezett eredménye 11 millió 405 ezer forint helyett 17 millió 638 ezer forint volt. A bruttó jövedelem több, mint 10 millió forinttal haladta meg a tervezettet. Kiváló eredményeket értek el mind a növénytermesztésben, kertészetben és állattenyésztésben. A kukorica átlagtermése a tervezett hektáronkénti 38 mázsával szemben 47 mázsa volt, dohányt 13,5 mázsát törtek hektáronként. A kertészeti ágazat árbevétele 7 millióval, az állattenyésztés árbevétele 11 millió forinttal haladta meg a tervezettet. A gazdálkodás kiváló eredményeihez hozzájárult a rendszerben történő termelés honosítása, az eszközfelhasználás hatékonysága és nem utolsósorban a termelőszövetkezeti tagok fegyelmezett, példamutató, jó munkája. Kiváló munkájáért Belicza Gyula állattenyésztő, Ignácz Jámosné növénytermesztő, Ispán Sándor kertészeti dolgozó és Miterli János főkönyvelő a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Ketten miniszteri, öten megyei tanácsi dicséretben részesültek. 800 milliós fejlesztéssel Folytatódik a Szamos töltéserősítése Gátkarbantartás címen egy hír jelent meg a Kelet-Ma- gyarország május 15-i számában a Szamos folyó töltésén végzett munkáról. Ez a munka azonban nem egyszerű gátkarbantartás, hanem a folyó töltéserősítése, amely a IV., V. és VI. ötéves tervidőDOHÁNYPALÁNTA-ÜLTETÉS. A tiszanagyfalui Üj Élet Termelőszövetkezetben 40 holdon termelnek dohányt az idén. Ültetik a szépen fejlődött palántákat. (Elek Emil fclv.) szakokat átfogó fejlesztés. Beruházója a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság. A beruházást az tette szükségessé, hogy az 1970. évi rendkívüli árvíz a Szamos folyó töltésének magyarországi 93,2 kilométer hosszú szakaszából 23 kilométer hosszban meghágta a töltéskoronát. A gát a bal parton Tunyogma- tolcsnál, a jobb parton Náb- rádnál, valamint román területen több helyen át is szakadt és a kiömlött víz jelentős károkat okozott az ármentesített területeken. A több, mint 800 millió forint értékű fejlesztés magában foglalja a Szamos mindkét oldali töltésének erősítését 93 kilométer hosszban. Egy mederátvágást Olcsva- apáti térségében, a szükséges folyószabályozási művek elkészítését, az elavult gátőrtelepek rekonstrukcióját, továbbá korszerű hírközlést, valamint a töltésben elhelyezett műtárgyak átépítését. A kivitelezés 1973-ban kezdődött és várhatóan az 1980-as évek közepén fejeződik be, ahol a környék egész vízgazdálkodását érintő je- • lentős fejlesztésről van szó — írja Fazekas László osztályVP7P.tr>
