Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

1976. május 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Birka kabátban* Angol kutatók kiterjedt vizsgálatsorozatot végeztek annak feltérképezésére, hogy az emlősállatok szervezeté­ben milyen folyamatok mennek végbe a környezeti hőmérséklet szélsőséges vál­tozásai hatására. Ennek so­rán az állatokat huzamosabb ideig nagy hidegben Vagy igen melegben — a képen látható módon felöltöztetve — tartották, miközben sok­féle mérési adatot gyűjtöt­tek be az állatok szervezeté­nek reagálásáról. A haszonállatokat vizsgál­va rájöttek arra, hogy egyes juhfajták — például a skót felföldi juh — rendkívül jól állják a hideget, maximáli­san hasznosítják a táplálé­kot és szervezetükben sok energiát képesek elraktároz­ni, illetve szükség esetén mozgósítani. Különféle korú és nemű skót felföldi és ausztrál merinojuhok hideg­tűrését úgy figyelték meg, hogy először természetes bundájukban, majd lenyírva helyezték őket hideg kör­nyezetbe. Érdekes megfigye­lés volt, hogy ha lassan, foko­zatosan csökkentették a hő­mérsékletet — tehát ha mó­dot adtak az akklimatizáló­dásra —, a juhok fokozták (némelyek akár meg is két­szerezték) hőtermelésüket. A kísérletekben mínusz 20 C- fokig lehűtött környezetben több óra kellett ahhoz, hogy a kísérleti állatok testének hőmérséklete 2 C-fokkal lej­jebb szálljon. A kísérletek végső célja az, hogy a szerzett tapasztalatok segítségével olyan hidegtűrő haszonállatfajtákat sikerül­jön kitenyészteni, amelyek olyan északi területeken is meghonosíthatok, ahol arra korábban gondolni sem le­hetett. Mini röntgen A svédországi atomenergia fejlesztési társaság töltőtoll méretű röntgenkészüléket készített. A készülék 10 cm hosszú és 0,7 cm vastag cső, amelyben a sugárforrás ra­dioaktív jód 125. A sugárfor­rás 0,5 mm átmérőjű fém­tokban van, az árnyékolásra tantalumot vagy ólmot hasz­nálnak. Exponáláskor az ár­nyékoláson kis rés nyílik, a sugárzás igen vékony alu­mínium ablakon át jut a sza badba. A készüléket nemcsak a kéz, a száj, az orr és a ga rat vizsgálatára lehet hasz­nálni, hanem epehólyag- és vesefelvételek is készíthetők vele. Egyelőre a fogászatban próbálták ki polaroid film mel kombinálva, így tökéle­tes ambuláns röntgenkészü­lék szerepét tölti be. Cukorfogyasztás és cukorbetegség A South African Medical Journal című folyóirat arról számol be, hogy a Natalban végzett vizsgálatok során kiderült: a világon minden bizonnyal a legmagasabb arányban a Natalban dolgozó hindukat sújtja a cukorbe­tegség. A becslésszerű — kli­nikai tapasztalatokra alapo­zott -r vélemények szerint a hinduk közül a 40%-ot is el­éri a cukorbetegek száma. A bennszülött zuluk között is sok a diabeteses. Natal cu­kornád termelő ország, a munkások jó része bevándo­rolt hindu. A dolgozók bérük egy részét természetben, cu­kor formájában kapják. Ezért Natalban igen nagy az egy főre eső cukorfogyasztás: a városi lakosság évente és fejenként csaknem 50 kg, a falusi pedig 20 kg cukrot fogyaszt. A cukornádültetvé­nyeken dolgozó munkások cukorfogyasztását napi 25—50 dekára becsülik, ugyanis munka közben cukornádat rágnak — ez egyben fő táp­lálékuk. A hinduk között sokkal több a halálos diabeteses ér­betegség szövődmény, mint a zuluk között. A zuluk vi­szonylag sokkal jobban bír­ják a cukorterhelést, aminek talán genetikus oka is lehet. Natalban igen régóta ter­mesztik a cukornádat és így a zuluk cukorfogyasztása nagy volt, Indiában viszont a cukorfogyasztás mintegy ti- zedrésze (egy főre számítva) a natalinak. A zuluk tehát bi­zonyos mértékig genetiku­sán alkalmazkodtak a nagy cukorterheléshez. A vizsgálat szerint a cukor- fogyasztás évi küszöbértéke, amely nem jelentene nagy megterhelést és így diabetest okozó tényezőt: 30 kg. Idegek — tantálból Sérüléseknek, megbetege­déseknek gyakori következ­ménye lehet az egyes testré­szeket ellátó idegek pusztulá­sa. A lepra, a trópusi orszá­gok félelmetes betegsége is az idegek pusztulását okoz­za. Fagyasztott és szárított em­beri eredetű ideg átültetésé-, vei igyekeztek segíteni a ba­jon. Üjabban, a moszkvai li­es számú sebészeti klinikán mesterséges idegszál beülte­tésével próbálkoznak. A tantál ritka elem: a föld­kéregben 0,00001 százaléknyi van belőle. Kemény fém, Az Member biológiai jövője Miközben elégedet ,ek lehe­tünk azzal, hogy eg / gazda­ságilag jól, vág} í özepesen fejlett országban elő szak­munkás kényelme jóval meghaladja azt, ami egy feu­dális király rendelkezésére állt, megjelent a környezet szennyeződése, felszaporod­tak az idegbetegségek és a bűnözés, fellazult a családi élet és gépiessé vált a mun­ka. Miközben az emberiség létszáma — főként az orvos- tudomány fejlődésének ered­ményeként — megnöveke­dett, kiderült, hogy ennyi embernek kevés a kenyér, és főleg a fehérje, s miközben az emberi tudás megpróbál­ja ezt a problémát is meg­oldani, pl. a peszticidek al­kalmazásával, kiderült, hogy e kemizációval együtt nő a rákkeltők száma, s miköz­ben a gépi eljárásokkal nö­veljük a baromfi- és sertés­hús mennyiségét, a vizek szennyeződése miatt kipusz­tulnak a halak. Mindezekből az következik, hogy már nemcsak környezetünk bio­lógiáját változtattuk meg, hanem a saját biológiánkat is. A kérdés csak az. hogy mire fog ez vezetni? A vál­tozásokra minden esetre az a jellemző, hogy a felgyorsult tendenciák figyelembevéte­lével is rendkívül lassúak, ezért az emberiség biológiai változásai csak a nagyon tá­voli jövőben realizálódnak. Az, hogy az -ember ki tu­dott emelkedni az állatvilág­ból, és hogy a mai emberré formálódott, a természetes kiválogatódásnak köszönhe­tő. Ez azt a biológiai képes­séget jelenti, hogy adott kör­nyezetben kiválogatódik a legalkalmazkodóbb, legélet­képesebb változat, amely te­hát szelekciós előnnyel ren­delkezik és ezek utódai sza­porodnak tovább. Az utódok között tehát egyre több az ilyen tulajdonságokkal ren­delkező egyed, és ezek sza­porodása zavartalan mind­addig, amíg a környezet nem változik meg annyira, hogy tulajdonságaik miatt szelek­ciós hátrányba kerülnek. Ezek a tényezők állandóan hatnak, mert környezet nél­kül emberi élet nem képzel­hető el. Az orvostudomány fejlődé­se beleavatkozott a termé­szetes kiválogatódásba. Az esetek többségében ugyanis a beteg ember eleve kevésbé életképes, ezért „kiselejte- ződne”. Számos olyan be­tegség van, amely korábban halálos volt, ma pedig száz­százalékosan gyógyítható, s közülük több öröklődő be­tegség. Az orvostudomány fejlődésével egyre több gén­hibával (tehát az ember örökletes anyagának hibá­jával) született egyén élet­ben maradása és továbbsza- porodása várható, a kóros gének száma tehát az egész emberi génkészletben roha­mosan nőni fog. Egyes tudósok számítása szerint az átlagnépességben minden 65 ezer szülésből je­lenik meg egy mutáció, tehát számottevő örökletes válto­zás. Továbbfolytatva a szá­mítást, úgy tűnik, hogy 2 500 000 évenként változik meg egy gén, úgy hogy jel­legbeli változást okoz. Ha arra gondolunk, hogy az em­bernek mintegy 20 ezer gén­je van — de lehet, hogy még több —, akkor egy génre 100—125 évenként kerül a mutáció sora. Ez megnyug­tatónak tűnik. Ha azonban ezt az értéket úgy fejezzük ki. hogy egy 30 éves ember­nek 1:3 az esélye arra, hogy ivarsejtje egy génre nézve mutált legyen, a szám nem is olyan kicsi. A jövőt pontosan nem le­het meghatározni, a jelenle­gi tendenciák alapján mégis felvázolható, hogy milyen utat járhat az elhárítás a biológiai jövő egészségessé tétele érdekében. A lehető­ségek közül első helyen — holtversenyben — szerepel a génsebészet, ha egyáltalán megvalósítható lesz, és az ártalmas környezeti ténye­zők kikapcsolása, ha ez vég­rehajtható. A génsebészet le­hetővé tenné, hogy a kóros örökletes tulajdonságok úgy javuljanak meg. hogy az utódokba már a jó gének öröklődjenek. H. J. Hajszálvékony tantál ideg- szálprotézis. Beültetés után a beteg arca újra életre kel. mégis jól alakítható. Savak­ban nem oldódik, erre utal neve is. E tulajdonsága mi­att vegyipari berendezések, csövek bevonására használ­ják. A kísérletek szerint be­válik mesterséges idegszál készítésére is, kitűnő vezető- képessége miatt, és mivel az emberi szövetekkel éritkezve nem fejt ki mérgező hatást. Május első felének meleg és csapadékos időjárása igen ked­vezően hatott a növények kéro- sítóinak fejlődésére. A megnöve­kedett fertőzési veszély miatt mind sürgetőbbé válik a növény­védő szerekkel való hatékony beavatkozás. Almagyümölcsöseinkben a szi­romhullás utáni növényvédelmi teendők között a legfontosabb helyet a varasodás (fuzikládium) és a lisztharmat elleni védeke­zés foglalja el. Az elmúlt két hét időjárási viszonyai serken­tették a varasodás fejlődését, amelynek első tünetei az alma­fák levelein — előrejelzésünk­nek megfelelően — május 14— 16-án jelentek meg szinte egy­szerre a megye egész területén. Elsőrendű feladat most a fer­tőzés továbbterjedésének meg­akadályozása. A varasodás ellen eredményesen alkalmazható ké­szítmények a Fundazol 50 WP 0,1%-os, a Dithane M—45 0,2%-os, az Orthocid 0.2%-os és a Zineb 0,2%-os töménységben. A melég hatására fokozódik az almafák lisztharmat-fertozöttsé- ge. A gomba veszélyezteti a fia­tal gyümölcsösöket is, amelye­ken a fertőzés következtében ké­sőbb hálózatos, perzselésre em­lékeztető parásodás jelentkezik, A kórokozó hatékonyan gyérít- hető 0,1%-os Fundazol 50 WP- vel. ami egyúttal véd az alma- varasodástól is, valamint 0,1%-os Karathane FN—57-tel, 0,05%-os Karathane LC-vel, 0,3%-os Thio- vittal vagy 0.3%-os Kumulusszal. Gyümölcsösök időszerű növényvédelme A kórokozók mellett számol­nunk kell két fontos kártevő­vel is: az almamollyal és a le- véltetűvel. Az almamoly rajzása folytatódik és a hét elején megkezdődött a tojásrakás is. Tartós1 meleg esetén a lárvák tömeges kelése a hónap utolsó napjaiban várható. A védekezést ekkorra célszerű időzíteni. A kártevő lárvái ellen jó ered­ményt nyújtanak a Bi—58 EC 0,1%-os, Ditrlfon 50 WP 0,2%-os, Safidon 40 WP 0,25%-os, Metation 50 EC 0,2%-os töménységben. A párás meleg idő következ­tében az almafákon helyenként erős levéltetű-fertőzés alakult ki. A levéltetvek szaporodása igen intenzív, így kártételük egyre fokozódik. A fiatal hajtások szí- vogalásával gátolják az egészsé­ges, dús lombfelület kifejlődését. Ellenük a 0,1%-os Bi—58 EC. 0,1%-os Rogor L—40, vagy a 0,3%-os Foszfotion javasolható. A szőlő védelmében a fő figyel­met a szőlőmolyokra kell fordí­tani. Lárváik kelése május má­sodik felében (május 20—25 kö­zött) megkezdődik. Mivel az idő­járás fejlődésükre kedvező, je­lentős kárt okozhatnak a fiatal fürtvirágzat megrágásával. Véde­kezni ellenük a tömeges lárva­kelés időszakában szükséges a kővetkező szerek valamelyikével: Ditrifon 50 WP 0,2%, Metation 50 EC 0,2%, Unifosz 50 EC 0,1%. A védekezéseket nagy meleg esetén a perzselési veszély miatt a reggeli és a késő délutáni órákban célszerű végrehajtani. Fokozott figyelmet fordítsunk a munkavédelmi előírások mára- déktalan betartására. Czető János növényvédő állomás II termő gyümölcsösök hatékonyabb hasznosítása A szakemberek előtt ismert az V. ötéves terv gyümölcstermelé­si előirányzata, amiből a me­gyénkre évi 480 ezer tonna alma jut. Az 1975. évi megyei almater­mésünk 387 ezer tonna volt, így több mint 100 ezer tonnával kell többet termelni évente a terv­időszak végére. Ha figyelembe vesszük az állandóan emelkedő minőségi követelményeket Is. ki­bontakozik az előttünk álló nagy feladat, amit meg kell oldanunk. A termésnövekedést elsősorban a már meglévő ültetvények pro­dukálhatják. mivel a rekonst­rukcióban létesített új telepíté­sek termése csak kis részben fog jelentkezni a tervidőszak utolsó éveiben, a meglévő ka­pacitásaink jobb kihasználását is szem előtt kell tartani. A meglévő kapacitásokat úgy lehet növelni, hogy megfontolt besűrítéssel és szakszerűen elő­készített tápanyagfeltöltéssel gazdaságosabb termelésre állít­juk gyümölcsöseinket, ami az üzemi és népgazdasági érdekeket hatékonyan szolgálja. A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezési osztályával. fel­mérést végeztünk az 1976—80-as időszak gyümölcstelepítési üze­mi elképzelésekről — tervezé­sekről. Ebből megállapítottuk, hogy csak 2 százalékra (150—200 ha) tehető a meglévő gyümöl­csösök korszerűsítésére az igény, A megyében 5000 hektárra tehe­tő a gazdaságosan feljavítható ültetvények területe, amit elő­kalkulációnk alapján — táp­anyagfeltöltéssel és besűrítéssel — 18—22 000 Ft/hektár összegű befektetéssel legalább 10 éves időtartamra lényegesen jövedel­mezőbbé lehet tenni. A megyei rekonstrukciós bi­zottság felmérése és a KSH-ada- tok alapján a meglévő gyümöl­csösök átlagtermése, az 1969— 73-as évek átlagában: az állami gazdaságokban és a jobban gaz­dálkodó mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben 160 q/ha, a termelőszövetkezetek és szakszö­vetkezetek átlagában 110 q/ha. Az 5000 hektár gazdaságosan feljavítható ültetvény a tsz-ek. illetve a szakszövetkezetek alma­területének 25 százalékát érinti, ahol a korszerűsítéssel 200 q ha gyümölcstermés érhető el, ez 90 q/ha növekedés mellett 45 000 tonna./év gyümölcsöt jelent. En­nek pénzbeni értéke 202,5 millió forint. A felújítási költség átlagosan 20 000 Ft/ha, ez 100 millió forintot tesz ki. A 90 q/ha hozamemelke­dés a korszerűsítést követő 10 év átlagára értendő. A beruházási költség az üzemek részére egy átlagos év termésnövekedéséből megtérül, ami üzemi jövedelem- emelkedésen túl a megyei ered­mények alakulását is előnyösen befolyásolja. A korszerűsítés során a he­lyes tápanyag-gazdálkodáshoz, besűrítéshez feltétlenül alkalmaz­ni kell az egyéb szakszerű agro­technikai eljárásokat is. Megíté­lésünk szerint a korszerűsítés el­maradásával az üzemeknek 10— 15 évig jelentős terhet jelent a meglévő gyenge eredményeket produkáló télialma-területek fenntartása, s így érdemes még saját erőből is a korszerűsítés eszközeihez nyúlni. Vélemé­nyünk. hogy az új és korszerű telepítéseket kell előtérbe he­lyezni. de az érvényben lévő rendelet a meglévő gyümölcsös korszerűsítésére is ad beruházá­si támogatást. Erdősi Bálint Ültetvénytervező Vállalat Nyíregyháza Újfajta hullámtörő Eszak-Amerikában, a Mississippi medencéje és Kanada között, a préri szélén húzódik a nagy ta­vak vidéke. Érdekes földrajzi képződmények az itt kialakult tavak, születésüket részben geo­lógiai okok határozták meg, részben a jégkorszak maradvá­nyai. Óriási édesvizü beltengerek ezek, csupán a Bajkál-tó és a kelet-afrikai nagy tavak hason­lítanak hozzájuk. Legnagyobb a Superior-tó, a Balatonnál 135- ször nagyobb, legkisebb az On­tario, amely a Balaton 28-szoro- sa. A nagy víztömegben nem ala­kult ki árapály, de vizük még­sem nyugodt. Miután északról nem határolja hegylánc, szaba­don zúdulnak le az észáki sze­lek, amelyek a vizet kimozdít­ják nyugalmi helyzetéből és sza­bályos ingadozást indítanak meg. Az erős hullámzás megfékezé­sére érdekes kísérletet végeztek az Eire-tavon (a Balaton 43-szo- rosa). Az amerikai kutatók el­dobott gumiabroncsokból lebegő hullámtörőt készítettek, és azt remélik, hogy ez hatékonyan csillapítja az erős hullámzást. Azt is remélik, hogy a vízi nö­vények megakadnak az abron­csokon, és ezek táplálékul szol­gálnak a kis halak számára. Ahol pedig sok kis hal van, ott megjelennek a nagy halak is. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK a ^""4 pp

Next

/
Oldalképek
Tartalom