Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

4 KELET-MAG Y ARORSZ AG 1976. május 19. Megkezdte munkáját a NSZEPIX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ta, hogy az NDK hozzájárult a szocialista és a kapitalista országok kapcsolatainak nor- n. alizálásához, konstruktív politikája révén elősegítette a nyugat-berlini négyoldalú megállapodás létrejöttét, va­lamint az NSZK-hoz. íűződő kapcsolatok alapjairól szóló szerződést. Az NDK amellett foglal állást, hogy az NDK és az NSZK között a békés együttélés elveinek alapján és a nemzetközi joggal össz­hangban fejlődjenek a kap­csolatok. Ez azonban elen­gedhetetlenné teszi az eddig kötött szerződések és megál­lapodások szigorú betartását és alkalmazását. Az NSZK- val való jószomszédi kapcso­latok lehetőségei természete­sen csak akkor juthatnak ki­fejezésre, ha az NSZK a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot független, szuverén né­met államként tartja tiszte­letben. Sajnálatos, hogy az NSZK-beli revansista erők megerősödése miatt nem si­került teljes egészében ki­használni ezeket a lehetősé­geket. Az NSZK revansista erői a legutóbbi időben fo­kozták erőfeszítéseiket* hogy az ideológiai felforgatás esz­közével élve beavatkozzanak az NDK belügyeibe. Ez zava­rólag hat az enyhülésre, és ellentétes a helsinki érte­kezlet záróokmányával. Az NDK a jövőben is vissza­utasítja az NSZK-beli reak­ciós és revansista erők min­den olyan próbálkozását, hogy melegen tartsák a „né­met kérdést”. Erich Honecker ezután rész­letesen kifejtette, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban kialakulóban van a szocialista német nemzet. En­nek fő jellemvonásai abból fakadnak, hogy a munkás- osztály alkotja a szocialista társadalom vezetőerejét. — Az NDK többször kife­jezésre juttatta készségét, hogy Nyugat-Berlinnel is fejlessze kapcsolatait — mu­tatott rá az első titkár. En­nek alapjául a Nyugat-Ber- linről kötött négyoldalú meg­állapodás szolgál. Azok, akik ilyen vagy olyan módon Nyu- gat-Berlin vonatkozásában a feszültség szítására törek­szenek, valójában Nyugat- Berlin lakosságának kárára cselekednek. A világbéke szavatolása szempontjából különleges jelentőségű a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­latainak rendezése — folytat­ta — kétségtelen, hogy a leg­utóbbi években létrejött megállapodások és egyezmé­nyek komolyan hozzájárul­tak a nemzetközi légkör ja­vulásához. Erich Honecker a követke­zőképpen határozta meg az NSZEP-re váró legfontosabb külpolitikai feladatokat: A Szovjetunióhoz és a szo­cialista közösség többi or­szágához fűződő testvéri szö­vetség állandó szilárdítása, a szocialista országok egymás­hoz közeledésének előmoz­dítása. — Antiimperialista szolida­ritás a nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdő va­lamennyi néppel — a haladó és forradalmi erők támoga­tása, a proletár nemzetközi­ség szellemében. — Állhatatos harc Euró­pa és a világ békéjének és biztonságának szilárdításáért. A békés együttélés politiká­ja eredményeinek kamatoz­tatása és megszilárdítása. A politikai enyhülés kiegészí­tése a katonai feszültség csökkentése irányában ható lépésekkel. Erich Honecker ezután az NDK gazdaságfejlesztési eredményeit ismertette. Alá­húzta, hogy az NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott programot sikeresen teljesí­tették, sőt több területen túl­teljesítették. A nemzeti jövedelem 1971 1975. között 30,1 százalékkal nőtt. Az NDK történelmében első ízben fordult elő, hogy öt év alatt a nemzeti jövede­lem túlhaladta a félbillió márkát, és összegszerűen 634,6 milliárd márka volt. Az ipari árutermelés valumene 1975-ben 235,4 milliárd'már­ka volt. A növekedés 86 szá­zalékban a munka termelé­kenységének fokozásából származott. 1971 óta 22 000 új, illetve továbbfejlesztett terméket és eljárást vezettek be a termelésben. A mező- gazdasági tervmutatók 1975- re hektáronként 44 tonnás gabonatermést irányoztak elő. Ezt a célt már 1974-ben sikerült elérni. A beszámolási időszakban a KGST komplex programja keretében, a szocialista gaz­dasági integráció elmélyítése céljából foganatosított in­tézkedések nagymértékben hozzájárultak az NDK és az egész szocialista közösség gazdasági erejének növelésé­hez. Számottevően túlteljesítet­tük a VIII. pártkongresszus­nak azt a célkitűzését, hogy öt év alatt 500 000 új, illetve új­jáépített és korszerűsített la­kást kell átadni rendelteté­sének. Az ország a legutóbbi öt évben 609 000 lakással gaz­dagodott, s ezzel 1,8 millió dolgozó lakásviszonyain sike­rült javítani. Az új lakások kétharmadát munkáscsalá­dok kapták. A lakosság pénz­jövedelme az elmúlt öt esz­tendőben évi átlagban a ter­vezett 4 százalék helyett 4,8 százalékkal gyarapodott. A szónok az 1980-ig terje­dő időszak legfontosabb nép- gazdasági feladatai között megemlítette a nemzeti jöve­delemnek 830 milliárd, az ipari árutermelés értékének 1400 milliárd márkára törté­nő növelését. A mezőgazda­ságban a növénytermelést 20 százalékkal kell emelni. Bő­vül az NDK exportja. 1976— 1980. között 750 000 új, illetve újjáépített és korszerűsített lakást adnak át, s ezzel 2,2 millió dolgozó lakásviszo­nyain javítanak. Növelik az alacsony bér­kategóriájú dolgozók kere­setét és a nyugdíjakat. Az NSZEP célul tűzte ki a dol­gozók évi rendes fizetett sza­badsága időtartamának dif­ferenciált meghosszabbítá­sát és a negyvenórás munka­hétre való fokozatos áttérést. Az ehhez szükséges feltétele­ket a munkatermelékenység lényeges emelésével, a meg­levő kapacitások ésszerűbb kihasználásával kell megte­remteni. Az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára ezt követően a kulturális és mű­vészeti élet soron levő fel­adatait elemezte, majd a szo­cialista állam további fej­lesztésének, erősítésének kér­déseivel foglalkozott. A pártépítés kérdéseire át­térve E. Honecker elmondot­ta, hogy az NSZEP-nek je­lenleg 74 306 alapszervezete van. Ezek 2 043 697 párttagot és tagjelöltet tömörítenék. A párttagok és tagjelöltek 56,1 százaléka munkás, 5,2 száza­léka szövetkezeti paraszt, 20 százalékuk értelmiségi. Ä párttagok 12,2 százaléka 25 évesnél fiatalabb. — Az NSZEP a nagy kom­munista világmozgalom osz- tagja, és tevékenységének mozgatója á nemzetközi fe­lelősség — mutatott rá. Az NSZEP története arra .-tanít, hogy az SZKP-hoz fűződő szoros, testvéri kapcsolat egyben pártunk saját sikeré­nek záloga. Az egység meg­szilárdítása szükségessé te­szi a nacionalizmus, a jobb- és baloldali revízionizmus és az opportunizmus elleni har­cot. Ez a megállapítás foko­zottan vonatkozik a maoiz- musra, amely antileninista irányvonalának új szakaszá­ba lépett. A maoizmus nem­zetközi tevékenységében a nyílt szovjetellenesség állás­pontjára helyezkedik, és szo­rosan együttműködik a nem­zetközi monopoltőke legreak- ciósabb szárnyával. Peking nagyhatalmi sovi­nizmusa és szovjetellenes irányvonala súlyos károkat okoz a béke és a szocializ­mus ügyének. Ezért az impe­rializmus ellen, a békés együttélésért és a társadalmi haladásért vívott harc elen­gedhetetlenné teszi a maoiz­mus elméletével és gyakorla­tával való következetes le­számolást. Az előadó ugyanakkor megállapította, hogy az NDK kész az egyenjogúság, a szu­verenitás és a területi sért­hetetlenség elvei tiszteletben tartásának, a be nem avatko­zás elveinek alapján norma- lizálni a Kínához fűződő kap­csolatait. „Ha Kína vissza­térne a marxista-leninista politikához, feladná az ellen­ségeskedést a szocialista or­szágokkal, és a szocialista vi­lággal való szolidaritás és együttműködés útjára lépne, akkor a Német Szocialista Egységpárt erre megfelelően reagálna” — mondotta. A Német Szocialista Egy­ségpárt KB első titkára be­számolója végén aláhúzta, az NSZEP egyetért számos test­vérpártnak azzal a vélemé­nyével, hogy a világpolitikai helyzetben történt fontos vál­tozásokra és a kommunistákra váró feladatokra való tekin­tettel megérlelődött a kom­munista és munkáspártok új, nemzetközi tanácskozása elő­készítésének szükségessége. Erich Honecker nagy tet­széssel fogadott előadói be­széde után Kurt Seibt, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Revíziós Bizottsá­gának elnöke tartott beszá­molót. Ezzel az NSZEP IX. kong­resszusa befejezte első napi tanácskozását. Befejeződött az írószövetség közgyűlése A Fővárosi Tanács díszter­mében kedden a főtitkári re­ferátum feletti vitával foly­tatódott, s fejeződött be a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. Az irodalmárok felelős tanácskozásán — ame­lyen felszólalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, s részt vett Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára, Korái- nesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, ár. Orbán László kulturális miniszter, valamint politikai, állami és kulturális közéletünk számos ismert személyisége is — az irodalom műhelymunkájával összefüggő kérdéseket a tár­sadalom építésének nagy fo­lyamatába ágyazva vizsgál­ták a felszólalók. Az irodalom, eredményei­nek méltatása mellett, az al­kotóművészek társadalmi fe­lelősségének hangsúlyozásá­val elemeztek az irodalmárok teendőit a szocialista nemzeti összefogás és egység kibon­takoztatásához szükséges fel­adatait. A nagyszámú hozzá­szólásból kicsendült, hogy az alkotók legjava műveiben lépést tart a társadalmi hely­zet változásaival. A Magyar Írók Szövetségé­nek elnökévé Dobozy Imrét, főtitkárává Garai Gábort vá­lasztották meg. Az írószövet­ség ügyvezető titkára Garam- völgyi Károlyné, titkárai: Csák Gyula és Fábián Zoltán. Kissinger megy vagy marad? A tv-ben leggyakrabban látott vezető, a legtöbbet uta­zó jenki politikus Kissinger. Kétségtelen: nem volt még az Egyesült Államoknak eny- nyire agilis, dinamikus, mo­tornál is sűrűbben és gyor­sabban forgó, mozgó, cselek­vő, beszélő külügyminisztere. Rövid távon ért el sikereket, tudott népszerűségre szert tenni. Az utóbbi időben azonban mindinkább hibáit róják fel, támadások kereszt­tüzében áll. Odáig vezetett a dolog, hogy a hét elején már Kis­singer maga jelentette be tv- nyilatkozatában: akár Fordot választják meg elnöknek no­vemberben, akár mást, ő tá­vozik a kormányból. Ford nagyra értékeli Kissinger szolgálatait és szeretné, ha hivatalban maradna. Politikai megfigyelők sze­rint különösen Kissinger leg­utóbbi, afrikai útja vált vö­rös posztóvá Reagan és kon­zervatív társai szemében. Holott, mint korábban is sok­szor, az történt csupán, hogy az USA jókora késéssel lé­pett. Csakugyan távozik-e nyolc év után Washingtonból Kis­singer, vagy csak kacérkodik, visszahívására, megerősíté­sére várva: még nem tudni, Annyi bizonyos csupán, hogy bárhogy szidják is most po­litikájának éppen a realista vonásait a Reagan pajzsa mögött felsorakozó ultrakon­zervatívok, s bárki kerüljön is a Fehér Házba, meg a washingtoni külügyminisz­tériumba a novemberi vá­lasztások után a békés egy­más mellett élés politikájá­val, a helsinki eredmények visszafordíthatatlanságával azután is számolnia kell. KGST-tanácskozás Siófokon Kedden Siófokon meg­kezdődött a KGST atom­energia békés célú felhasz­nálásával foglalkozó állan­dó bizottságának sugárbiz­tonsági koordinációs taná­csának hetedik ülése. A négynapos tanácskozáson nyolc ország, — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, NDK Magyaror­szág, Románia és Szovjet­unió — küldöttsége vesz részt. A megnyitón dr. Osztrov- szki György, az Országos Atomenergia Bizottság el­nöke üdvözölte a hazánk­ban első ízben ülésező koordinációs tanács rész­vevőit, majd az atomener­giának a népgazdaság kü- különféle ágazataiban tör­ténő felhasználásáról szólt. Az atomenergetika fej­lődését a KGST-országok- ban jól szemlélteti, hogy míg 1960-ban csak a Szov­jetunió rendelkezett atom­erőművel, napjainkban már Bulgáriában, a Német De­mokratikus Köztársaság­ban és Csehszlovákiában is üzembe helyezték, Magyar- országon pedig Paks mel­lett épül atomerőmű. Fo­lyamatos az építkezés előkészítése Lengyelor­az atomenergia békés felhasz­nálásáról szágban és Romániában is. A Kubai Köztársaságban szintén elhatározták már atomerőmű létesítését. Az atomenergia békés felhasználásénak gyors fej­lődésével számos fontos fel­adat jelentkezik a sugárvé­delem és sugárbiztonság te­rületén. Ez indokolta azt is, hogy a KGST atomenergia békés felhasználásával fog­lalkozó állandó bizottsága keretében sugárbiztonsá­gi tudományos-műszaki koordinációs tanács alakul­jon. A 4 éve megszervezett tanács eddigi tevékenysége során foglalkozott többek között az ionizáló sugárzá­sokkal kapcsolatos dozimet­riai problémákkal. A jelenlegi ülésen is fon­tos kérdéseket tárgyalnak meg — hangoztatta végül dr. Qsztrovszki György. Ér­tékeljük az 1972—1975. kö­zött végzett munkáról ké­szült elemző beszámolót, megvitatjuk a nemzetközi atomenergia-ügynökséggel folytatott együttműködés továbbfejlesztésének kérdé­seit. Együttműködési ter­vet dolgozunk ki a Duna és a Balti-tenger radioakti­vitásának értékelésére, meghatározzuk az atomerő­művek ' környezetvédelmé­vel szemben támasztott kö­vetelményeket és az esetle­ges üzemzavar alkalmával teendő intézkedéseket. Rákóczi hadnagya BARAB.VS TIBOR regénye nyo­mán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta ZÓRAD ERN’ö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom