Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 14. Kádár János beszéde 1976—80-as gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól (Folytatás az 1. oldalról) cionalizmus eszméi kapcsol­ják össze. Magyarország és Csehszlovákia alapvető érde­kei és céljai közösek. Azonos nézeteket vallunk a szocialis­ta építés, a nemzetközi politi­ka valamennyi fontos kérdé­sében. Egyre jobban kihasz­náljuk lehetőségeinket a gaz­dasági' kapcsolatok elmélyíté­sére, kiszélesítésére; műsza­ki, tudományos és kulturális együttműködésünk is termé­keny. Népeink igazi jószom­szédként élnek egymás mel­lett, és a bennünket összefűző szálakat erősítik az országa­inkban élő nemzetiségiek is, amelyek hidat alkotnak álla­maink között. Pártjaink, országaink, né­peink barátok és szövetsége­sek; az utunk közös. A Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot és kormányunkat az a tö­rekvés vezeti, hogy tovább erősítse testvéri együttműkö­désünket, a magyar^-cseh- szlovák barátságot népeink és az egész szocialista közösség, minden nép javára. Elvtársak! Minden haladó törekvés számára kedvező, hogy a vi­lág sorsára egyre inkább a szocialista országok, a tőkés- országok munkásmozgalma és a népek nemzeti felszabadító mozgalma hat döntően. En- ne^t következtében a nemzet­közi helyzet fő irányzata ked­vező, tért -nyert az enyhülés, a különböző társadalmi rend­szerű országok kapcsolatai­ban a békés egymás mellett élés elve és reális cél a tar­tós béke megteremtése. Eb­ben a folyamatban a Szovjet­unió szerepe meghatározó. Pártunk, a magyar nép for­rón üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongreszusának következetes békepolitikáját és teljes ere­jével támogatja azt. Az enyhülés megszilárdítá­sa és világméretű kiterjesz­tése további éberséget és ki­tartó harcot követel a hideg­háború és a háború makacs szélsőséges erőivel szemben, amelyek a helsinki értekezlet után. különböző vonalakon ellentámadással kísérletez­nek. Most már időnként lep­lezetlenül is az imperializ­mus szélsőséges köreivel ját­szanak össze a maoista veze­tők. A haladó és a békesze­rető erők azonban hatalma­sabbak. mint a reakciós, há­borús erők; a népek béke­akarata. a józan ész és a fe­lelősség utat tör, az emberi­ség nem hátra, hanem előre halad. Az összes progresszív erő összefogásával a béke megőrizhető. a társadalmi fejlődés, a népek szabadságá­nak ügye feltartóztathatatlan folyamatként halad előre. A Magyar Népköztársaság a béke védelme szempontjá­ból döntő tényezőnek tekinti a szocializmust építő népek egyeztetett nemzetközi fellé­pését. ugyanúgy, mint az ösz- szes békeszerető erő össze­fogását. és mindent megtesz előmozdításukért. Kormá­nyunk a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósításá­ért és a helsinki szellem más földrészeken való érvényesü­léséért dolgozik. A más társadalmi rendsze­rű országokkal fennálló két­oldalú kapcsolatainkban ér­tékeljük a másik oldalról megnyilvánuló reális szemlé­letet, a becsületes együttmű­ködési szándékot, és a köl­csönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére, a békés egymás mellett élés megvalósítására törekszünk. Világnézetünkből követke­zően mindig vallottuk, s most is kinyilvánítjuk szoli­daritásunkat a tőkés monopó­liumok ellen küzdő osztály­testvéreinkkel, az imperialista elnyomás ellen a nemzeti szabadságukért küzdő népek­kel. Szolidárisak vagyunk a portugál haladó erőkkel, An­gola törvényes kormányával, azokkal az arab erőkkel, amelyek a haladás nemzet­közi erőivel együtt küzdenek az izraeli agresszió felszámo­lásáért, a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséért. El­ítéljük a chilei katonai junta véres terrorját, követeljük Luis Corvalán elvtárs, vala­mennyi bebörtönzött latin- amerikai hazafi szabadon bo­csátását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt síkraszáll a nemzet­közi kommunista mozgalom marxista—leninista egységé­ért, a proletár internaciona­lizmus eszméjének érvénye­süléséért. A proletár interna­cionalizmus mindig éltetője volt mozgalmunknak, s ma nagyobb szükség' van hatal­mas erejére, mint bármikor volt. Támogattuk és támo­gatjuk a testvérpártok kétol­dalú és sokoldalú nemzetkö­zi tanácskozásait, így a kom­munista és munkáspártok európai találkozójának össze­hívását is. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszu­sán a Központi Bizottság magas eszmei és politikai színvonalon összegezte a megtett út tapasztalatait, és világosan megjelölte a to­vábbi fejlődésnek, a fejlett szocialista társadalom építé­sének, a köztársaság további felvirágoztatásának nagysze­rű céljait. Küldöttségünk a magyar kommunisták, a magyar dol­gozó nép nevében a kong­resszusnak eredményes ta­nácskozást kíván. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság testvéri népeinek pedig azt kívánjuk, hogy teljes si­kerrel váltsák valóra a XV. kongresszus határozatait. Éljen Csehszlovákia kom­munista pártja és dolgozó népe! Éljen, virágozzék a cseh­szlovák—magyar barátság! Éljen a szocializmus és a béke! ★ Erich Honecker, a kong­resszuson részt vevő NSZEP- delegáció vezetője felszólalá­sának bevezetőjében üdvö­zölte a kongresszus résztve­vőit, majd örömét fejezte ki, hogy a CSKP KB főtitkára kongresszusi beszámolójában imponáló képet festett Cseh­szlovákia gazdasági és kultu­rális előrehaladásáról az el­múlt öt esztendő alatt. A szónok hangoztatta, hogy a két testvérpárt legutóbbi kongresszusa óta magasabb szintet ért el a két ország testvéri szövetsége. Hozzá­fűzte: ez érzékelhető, meg­nyilvánult a gazdasági, a tu­dományos-műszaki és a kul_ turális kapcsolatok minden területén. Honecker végezetül kije­lentette: a békéért, a demok­ráciáért vívott harcban egyre nagyobb jelentőségű a kom­munista és munkáspártok együttműködése, egysége és internacionalista összeforrott- sága. ★ Todor Zsivkov, a bolgár pártküldöttség vezetője kije. lentette: A bolgár kommunisták és a bolgár nép örömmel fogad­ják azokat a sikereket, ame­lyek Csehszlovákiát már ko­rábban is Európa és a világ legfejlettebb országai közé sorolták. „Az önök sikerei egyben a mi sikereink, az egész szocialista közösség, a haladó világ, a béke és a szo­cializmus erőinek sikerei is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a XV. kongresszuson felvázolt hatalmas feladatok is megvalósulnak. Biztosíték erre a csehszlovák nép er­kölcsi és politikai egysége, a CSKP marxista—leninista po­litikája, valamint az, hogy a párt alkotóan oldja meg a társadalmi fejlődés legbonyo­lultabb kérdéseit is” — mon­dotta Zsivkov. Lubomír Strougal beszámolója Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XV. kong­resszusának második nap­ján Lubomir Strougal mi­niszterelnök tartott be­számolót Csehszlovákia 1976—1980-as gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól. Referátumá­nak első részében ismer­tette az elmúlt öt esztendő gazdasági, társadalmi, tu­dományos és kulturális fejlődésének eredményeit, majd a VI. ötéves terv fel­adatainak elemzésére át­térve megállapította: — A CSKP politikájá­nak alapvető célja, hogy a lakosság anyagi és kulturá­lis színvonalának emelése érdekében 1975-höz viszo­nyítva 1980-ra biztosítsa a nemzeti jövedelem 27—29 százalékos gyarapodását. Ezt több mint 90 százalékban a munka termelékenységének fokozásával kell elérni. A következő öt esztendőben to­vább kell erősíteni az ország ipari jellegét. Az ipari ter­melés volumenét 32—34 szá­zalékkal kell emelni. Gyors ütemben kell fejleszteni - a gépgyártást, mert ettől függ az egész gazdaságpolitika si­kere. A mezőgazdaság bel­terjessé tételével biztosítani kell a belső piac ellátását alapvető élelmiszercikkekkel. — Arra törekszünk, hogy gondoskodjunk .országunk lakosságának jólétéről — hangoztatta a kormányfő. 1980-ig a reáljövedelmeknek 23—25 százalékkal kell nö­vekedniük. A családok 60 százalékában az egy főre eső évi átlagjövedelem 1980­ban meghaladja majd a 15 600 koronát. — Az életszínvonal emelé­sét célzó intézkedéseket érintve Lobumir Strougal kijelentette: a CSKP Köz­ponti Bizottsága állandó fi­gyelemmel kíséri a kiskeres­kedelmi árak alakulását. Az alapvető élelmiszerek és iparcikkek ára 1976. és 1980. között is változatlan marad. Az árképzés azonban igen bo­nyolult folyamat, egész sor tényező hatásától függ. Ezért célkitűzéseink megvalósítá­sa érdekében társadalmunk minden tagjának jó minősé­gű, hatékony munkát kell végeznie. A vegyipar, az energetikai gépgyártás és a szénbányá­szat fejlesztésének kérdései­vel foglalkozva Lubomir Strougal megemlítette, hogy Csehszlovákia a Szovjetunió­val együttműködve nagy eti­lén- és karbomidgyárat léte­sít. Igen jelentősnek értékel­te a csehszlovák—szovjet atomenergetikai együttműkö­dést is. Strougal miniszterelnök ezután a mezőgazdaság ered­ményeiről és feladatairól szó­lott, majd részletesen ismer­tette az élelmiszeripari beru­házásokat, — A következő ötéves terv­ben jelentősen fokozni akar­juk részvételünket a nemzet­közi munkamegosztásban és együttműködésünket a KGST- országokkal. Részt veszünk az orenburgi gázvezeték, to­vábbá a Csehszlovákián át­haladó tranzit földgázvezeték építésében, együttműködünk a kőolaj-kitermelésben és -szál­lításban, a szovjetunióbeli vasérc kitermelésében. A kö­vetkező öt év alatt 48 száza­lékkal növeljük árucsere-for­galmunkat a Szovjetunióval. Ezen belül gyors ütemben bővül a kooperációs és sza­kosítási megállapodásokban rögzített termékek cseréje. Jelentősen megnövekszik, minőségileg új szintre emel­kedik együttműködésünk a testvéri szocialista országok­kal. így a Magyarországgal megvalósított együttműködés keretében a VI. ötéves terv végére felépítjük a dunai erő­művet. A miniszterelnök a továb­biakban kifejtette, hogy Csehszlovákia az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait a tőkésállamok­kal, valamint a fejlődő orszá­gokkal is. A tudományos és műszaki fejlesztés feladatainak rész­letes elemzése ^tán Lubomir Strougal kiemelte, hogy a beruházások volumene az ötödik ötéves tervhez képest 1976—1980 között 36—38 szá­zalékkal növekszik és összeg­szerűen eléri a 800 milliárd koronát. Ezt az összeget felső határnak kell tekinteni és a lehető leghatékonyabban kell felhasználni. Lubomir Strougal végezetül megállapította: — Jó feltételekkel rendel­kezünk ahhoz, hogy céljain­kat elérjük. Tervünk igényes, de reális, anyagi ég műszaki bázisunk fejlett. Nagy lehető­ségeket biztosít, hogy részt veszünk a szocialista integrá­cióban és együttműködünk a Szovjetunióval. Terveink si­keres végrehajtásának zálo­ga dolgozóink odaadó munká­ja és gazdag tapasztalata. Rákóczi hadnagy* BARAB.AS TIBOR regénye nyo­mán irta CS. HORVATH TIBOK. rajzolta ZÖHAD ERNŐ. Mi is csak amúgy búj-1 dokolva járunk erre. Szabad portyán. Nyol­cán az Inczédi ezerből, Nyitráról. Utón a szülő­falunk felé. Két éve már, hogy elszakadtunk ha-; "Vazulról, s most Kommentár Temetés a pálmák alatt KUBÁBAN, FESTŐI TÁJON, bólogató pál­mák alatt eltemettek egy embert. Életében csak családtagjai, barátai is­merték, de most Bienve- nio Mauriz nevét nem­csak hazája tanulta meg, hanem Latin-Ame- rika, sőt a világ is. A halász egy tizenhat méteres bárkán nemzet­közi vizeken hajózott, Kuba és Florida között. A halászat nehéz mes­terség, szüntelen küzde­lem a kiszámíthatatlan elemekkel. Ennek a küz­delemnek — éppen egy kubai halász személyé­ben — Ernest Heming­way állított örök emlé­ket Nobel-díjas könyvé­ben. Mauriz és társai most is azt tették, mint He­mingway Öreg Halásza: keményen birkóztak a tengerrel, tették a dol­gukat. A többi közis­mert: bejárta a világ­sajtót a rémtörténet. Egy gyorsan közelítő motorcsónakról, amely­ben nyolc fegyveres ült, géppuskatüzet zúdítottak a bárkára. Mauriz meg­halt, egy társa súlyosan megsebesült. Amikor a halászok, hála egy arra vetődő hajónak, két na­pi hányódás után az amerikai Miamiba ke­rültek, a hatóságok első dolga az volt, hogy meg­próbálják rávenni őket: kérjenek „menedékjo­got”. A HALÁSZOK FEL­HÁBORODOTTAN TIL­TAKOZTAK és végül hazatérhettek onnan, ahonnét a gyilkos me­rényletet szervezték el­lenük. Egy kubai emig­ránsszervezet azonnal büszkén vállalta a gyil­kosságot. Florida hem­zseg a kubai ellenforra­dalmároktól. Valaha Washington innen szer­vezte a hírhedt Disznók öble-féle inváziót. Csak­hogy azóta más idők járnak. A bojkott fel­bomlott, Kubában egy­mást érik a latin-ameri­kai és más országokból érkezett hivatalos sze­mélyiségek. Megalakult a SELA, a szubkonti­nens gazdasági szerveze­te, amely éppen az ame­rikai monopóliumok ki­zsákmányolásától akarja megszabadítani a térsé­get. Kissinger legutóbbi latin-amerikai kőrútján ismét meggyőződhetett arról, hogy ezt a hatal­mas földdarabot immár nem lehet északról irá­nyítani. Sajnos, az egyetlen dolog, ami Latin-Ameri- kával kapcsolatban nem változott meg, éppen Washington politikája. Ez sokszorosan igaz a jelenlegi választási esz­tendőben. Már a floridai kampány alatt többszöi kiderült, hogy nemcsak Reagan számít az itteni reakciós szavazatokra... A KALÓZOK BÜN­TETÉSE évszázadokon keresztül az azonnali megsemmisítés volt. Va­jon 1976-ban büntetle­nül lehet kalózkodni, bé­kés halászokat gyilkolni a nyílt tengeren? A vi­lág Bienvenio Mauriz temetése után megren­dültén és felháborodva várja a választ erre a kérdésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom