Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 29. Tomasovszki Andrásné: — öt éve kerültem a VOR-hoz szakmunkásként, három éve a szalagról lekerülő termékek minőségét ellenőrzőm. Ketten élünk férjemmel, őszre már megérkezik a kisbaba. Megyénk egyik legtöbb nőt foglalkoztató könnyűipari üzeme a Vörös Október Ruhagyár nyíregyházi gyára. A dolgozó nők között naponta 30 olyan fiatalasz- szony is munkába áll, akiket már kismamának neveznek, első vagy második gyermeküket várják. A nemes vállalkozás mellett a kismamák a munkában is helytállnak. összeállításunkat az anyák napja előtt róluk készítettük. Elek Emil képriportja Minu Jánosné: — Betanított dolgozó vagyok, a vállalatnál könnyítenek a kismamák munkáján. Négy órát vasalok, ez alatt átlagban száz nadrág készül el, a többi időt könnyebb munkával töltöm el. Szabó Tiborné: — a zakószalagon dolgozom, a hátvarrás a feladatom. Első gyermekünket várjuk nagy izgalommal. Férjemmel együtt Demecserből járunk be mindennap, ő az IKSZV-nél dolgozik. Máté József né: — Apagy- ról járok be dolgozni 1971- től, férjem is Nyíregyházán, az építőiparban dolgozik. Fiatal házasok vagyunk, szeretnénk, ha a közeljövőben Nyíregyházán lakást kaphatnánk. Itt a raktárban a csomagolást végzem. Juhász Jánosné: — En már régi dolgozó vagyok a VOR- nál, a szalagon a munkafeladást kell elvégeznem, hatéves házasok vagyunk, és most nyáron a második gyermeket várom. Van egy ötéves kisfiúnk, most kislányt szeretnék. Persze mindegy, csak egészséges legyen. Kató József né: — Én is vidéki vagyok, Kemecscről jöttem Nyíregyházára dolgozni. Otthon is lenne hasonló munkalehetőség, de inkább vállalom az utazással járó fáradságot, mert az itteni munkatársaimmal jól megértjük egymást, és a fizetésem is megfelelő. A szabászat egyik új ragasztógépével dolgozom. A CSIZMÁDIASZIHBEH KEZDŐDÖTT A szabolcsi Thalia Gondolná a nem szabolcsi rádióhallgató, amikor a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház műsorát hallja, hogy ennek a színháznak nincs is színtársulata? Fővárosi és más városokban lévő ismerősök szentül megvannak győződve róla, hogy Nyíregyháza is ott van a „színházas” városok között. Évente 150—160 színházi előadást tartanak a Móricz Zsigmond Színházban, a zenei és egyéb rendezvényekkel együtt 242-szer gördül fel a függöny és csaknem 120 ezer néző fordul meg a 82 éves múltra visszatekintő színházba, amelynek — az országban egyedüli — jellegzetessége, hogy nincs állandó, saját színtársulata. Száztíz éves nyomok ség téri színkör „lakója”. A színészek nem törődtek azzal a nem éppen biztató szóbeszéddel, hogy a nyíregyházi közönség előbb elmegy gyalog Tokajba, mint egy színházi előadásra. Cilinder az ölben Hogy Nyíregyházán „ősidők” óta él a színjáték iránti kedv és tisztelet, arról a régi feljegyzések is tanúskodnak. 1844-ben, százharminckét évvel ezelőtt Nagy Sámuel nyíregyházi tanító buzdítására alakult meg az első műkedvelő társulat. Az előadásokat a csizmadia céhek áruló színjeiben tartották. A műkedvelők az előadások bevételét a „közinséggel súly- tott- helybeli lakosok .javá- . ra, a szárazság által károsultak felsegélyezésére, a helybeli árvaház és a svájci vízkárosultak javára fordították.” A színészet szabolcsi úttö- ' rői .spk-§ok áldozat, -lemondás és kudarc' árán tártották fenn magukat. Kevés volt a néző, szűkös a bevétel, a legszükségesebb kiadásokat sem tudták fedezni. A csizmadia és a szűcs céhek színjei után a vendéglő termében próbálkoztak, hogy az előadások bevételéből megvehessék a színpadi kellékeket. A bukást nem tudták elkerülni, a hatóság pedig közölte: „a színpad használata megvona- tik, mivel a pontos és kiszabott' bért a társulat nem fizeti. A kifizetésig a színpadot nem bérelheti.” Mégsem bukott el a szabolcsi színjátszás, 1865. szeptember 9-én a nagyvendéglő termében hirdettek új előadást. A plakáton ez állt: „az előadáshoz a kellő díszes ruházatot a debreceni színház fényes ruhatára kölcsönzi, a szükséges új díszleteket Portényi János, a moskolci színház festője készíti..,” Ezek a több mint száztíz éves „nyomok” az elsők a szomszédos városok színtársulataival való kapcsolatokra, amelyek máig fennmaradtak... Inkább gyalog Tokajba ? S még egy kis szabolcsi színháztörténelem: 1875-ben a városi hatóságok megadták az engedélyt egy színkör létesítésére, székhelyük a Hársvendéglő volt. A Zöldség téri piacon álló fabódé, amely a színház jelenlegi épületének elkészüléséig a vándortársulatokat fogadta olyan hírességet is látott, mint Blaha Lujza. A „fabó- dés színház” azonban nem vonzotta a közönséget: a fiá- kerek derékagyig merültek a sárba, soha nem lehetett tudni, mikor pukkan szét valamelyik petróleumlámpa. A nyolcvanas években Kre- csányi Ignác kassai igazgató és társulata volt a Zöld1894-ben készült el az állandó színházépület, amely nem a városé lett, hanem egy részvénytársaságé, melynek az igazgatók bért fizettek az épület használatáért. Dobó Sándor volt a színház első igazgatója. 1894. február 6-án tartották az első előadást. Ruhatár nem volt, a közönség az ölében tartotta kabátját, ruháját, cilinderét. A fűtés rossz vplt, a megnyitón egy gerenda is meggyulladt. Ennek ellenére a hangulat ünnepi volt, az előadás a Hunyadi-nyitánnyal kezdődött, melyet Bericzi Gyula, a híres nyíri prímás játszott zenekarával. Lomniczy Béla színész jelent meg elsőként a színen Mihályffy Juliska, Krész Irén, id. : Németh János, Szigethy Lujza, Éöron- kay, Hegyessy, Szentmiklóssy, Dobó voltak az első színészek, akik játszottak az új színházban. Több mint nyolc évtized telt el azóta, a nyíregyházi színházban megfordult a korabeli színjátszás több kiválósága, Rózsahegyi Kálmán, Jászai Mari, Beregi Oszkár, Márkus Emília, Peterdi Etus, Darvas Lili. A Sári bíró című darabot az előadáson is megjelenő szerző, Móricz Zsigmond rendezte. Alig volt az országnak olyan színtársulata, amely ne fordult volna meg Nyíregyházán. Mégis, többször forgott kockán, hogy végleg becsukják a színházat, a részvénytársaság állandó deficittel zárta az évadot. Többször felvetődött a kérdés, mi legyen az épületből : gabonaraktár, iskola, zsidó templom? Házasság Debrecennel 1960-ban avatták fel a megfiatalított színházat. Tizenhat- millió forintba került a sokak által ékszerdoboznak nevezett 508 nézőt befogadó színház átépítése, amely a színpad nagyságát és egyéb felszerelését illetően a kamaraszínházak - kategóriájába sorolható. A jelenlegi színházi évadban 160 előadáson tapsolhatnak a nézők a debreceni Csokonai Színház és az Állami Déryné Színház művészeinek. Az előadások -többségét a debreceni társulat tartja, de meglehetősen nagy gond — a nézőknek, a színház vezetőinek — hogy a szerplé- sek „szóródása” erősen ingadozó. Nincs fixálható napjuk a bérletes előadásoknak. A debreceni együttes műsorát kockázatos kinyomatni a műsorfüzetben, más- fél-egy hónappal az előadást megelőzően még nem tudják melyik darabbal jönnek... Egy kis túlzással azt is mondhatnánk: Nyíregyháza szín játéka a színházért több mint nyolc évtizede tart, de a gondok ellenére merőben más a mai küzdelem, mint a régi. Egy közepes magyar város lakosságát kitevő nézősereg fordul meg egy-egy évadban a Móricz Zsigmond Színházban. Csaknem tízezer állandó felnőtt bérletes, 2500 közép-, 500 főiskolás, 1500 általános iskolás bérletes látogatja az előadásokat Nagycserkesztől Magyig, Baktaló- rántházáig. Munkások ünneplőben Amikor 1963-ban Pankotai István- igazgató az egyetlen kellékkel, egy aktatáskával elindult a nézősereget szervezni, 676 bérlet talált gazdára. Ma már sokan azt is közlik, mint ottlétünkor a Volán 21. sz. Vállalat munkáskollektívája, hogy 15 bérletet kérnek az új évadra, a harmadik sorban... Félmillió forintos költséggel szépítették meg a közelmúltban a színházat, átfestették az épület belső részét, elvégeztették a kisebb javításokat, megnagyobbították a társalgót és rendbehozatták a kazánházat. Sajnos a hiányokat érzik, nincs próbaterem, díszlettár, műhelyek. A kamaraméretű színpad miatt a nagyobb szereplő gárdát, díszletet igénylő előadásoknál szűkebbre kell fogni a „takarót”, anélkül, hogy a közönség megérezné ezt. S milyen a közönség? Igényes és hálás. Többségük munkásember és diák. Újfajta gond: hogyan lehetne az értelmiséggel is megkedvelteim a-színházat. Páll Géza Országos főiskolai kulturális napok Nyíregyházán Országos egyetemi és főiskolai kulturális napokat rendeznek május 1-én és 2-án Nyíregyházán. A főiskolák és egyetemek csapatai április 30-án délután érkeznek a megyébe. Május 1-én a főiskola nagy előadótermében nyitják meg a kulturális napokat. A vers- és prózamondók a főiskola zsebszínházában lépnek fel délelőtt 11 órától, a folk- és polbeat együttesek bemutatóira 9 órai kezdettel az ifjúsági parkban kerül sor. Az első nap programja a főiskola zsebszín házában Jancsó Adrienne előadói estjével, az ifjúsági parkban pedig a polbeat együttesek műsorával fejeződik be. Május 2-án délelőtt megbeszélésekkel, szekcióülések kel folytatódnak az országos egyetemi és főiskolai kulturális napok. Délelőtt likőr a nagy előadóteremben kerül sor az eredményhirdetésre. A kétnapos program rendezője a tanárképző fő iskola és a megyei KISZ-bi zottság. Kismamák a VOR-ban
