Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

1976. április 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKEKNEK Influenzavírus Évenként rémítgeti az em­beriséget a föld különböző tájain a járványos influenza, és ha valahol felütötte a fe­jét, nem ritka, hogy egész kontinenseken végigsöpör. Az öregek még emlékeznek az 1918—19. évek nagy vi­lágjárványára, de a betegség kórokozóját akkor nem sike­rült felismerni, tévesen egy baktériumot gyanúsítottak vele, amely az influenzás megbetegedettekben valóban gyakori. Az igazi kórokozó, az in­fluenzavírus felfedezését 1933-ban egy véletlen kö­rülmény segítette elő. Egy kis ragadozót, a vadászgö­rényt igyekeztek megfer­tőzni az állatfertőzési kísér­letek során. Az orrüregbe cseppentett vírusanyag ha­tására az állat lázas lett és légutainak a nyálkahártyá­ján hurut fejlődött ki. A vírust további görényátol- tással tartották fenn, majd egérre vitték át, de kiderült, hogy más emlősök is fogé­konyak a betegségre. Az idők folyamán azonban rájöttek, hogy ezek a vírusok — miután antigén szerkeze­tűk. nem egységes — meg­változnak, ennek megfelelően ma már megkülönböztetik az A—O, A—1, valamint A—2 (ázsiai) altípusokat, sőt a B, illetve C jelű törzsekét is. A—0 törzseket találtak a ví­rus felfedezésétől 1946-ig, majd az A—1 törzsek jelen­tek meg, ezek okoztak egy évtizedig járványokat. Az 1957. évi járványt az A—2 törzsek hozták. Világjárványok 2—3 évti­zedenként, kisebb járványok 2—3 éves időszakonként je­lentkeznek. Az Aitalantai Ví­rus Központban február 20- án tették közzé az idei A/ New Yersey „sertéstípusú” influenzavírusról az elektronmikroszkópos felvé­telt, amelyet katonáknál mu­tattak ki. Feltételezik, hogy hasonló lehet az 1918—19. évi halálos áldozatokat kö­vetelő influenzajárvány kór­okozójához. Bőrcsónakkal az óceánon Nemrgg északi sarki kö­rülmények között bocsátot­tak vízre az írországi Cross- havenben egy banán alakú, fából és bőrből készült csó­nakot, amelyen öt ember sze­retné a nyáron keresztülha­józni az Atlanti-óceánt. A vízrebocsátással vette kezdetét a 36 lábnyi hosszú­ságú csónak tengeri kipró­bálását. Timothy Severin brit felfedező-utazó, az expe­díció vezetője abban remény­kedik, hogy be tudja bizonyí­tani: az ír szent Brendan egy ilyen csónakkal valóban el­érhette az észak-amerikai partokat — kilenc évszázad­dal Kolumbusz Kristóf előtt. A négyezer mérföldes, négy hónapra tervezett utat má­jus 16-án akarják megkez­deni. A csónakot Crossha- venben építették, a hozzá va­ló bőrt pedig egy brit cég ad­ta, amelynek reklámcélokra is szolgál az expedíció. Egy, az időszámításunk sze­rint VI. századból való. „A navigáció” című kézirat írja le az írországi szent utazását. Severin ezt a kéziratot hasz­nálta fel az útvonal megter­vezésére. Az expedíció útja során érinteni fogja a Feröer- szigeteket, Izlandot és Grön- landot is, végső úticélja pe­dig az új-fundlandi Labrador lesz. Zene és közérzet A zene olykor érzéstelení- nőgyógyászati beavatkozások tőként alkalmazható. Svéd- során. Azt tapasztalták, hogy országban kísérleteztek azzal, 131 páciens közül 111, vagyis hogy zenével foglalják le a 85 százalék nem panaszko- páciensek figyelmét kisebb dott semmiféle fájdalomra. Bélyeg­gyűjtés FIZETETT A BÉLYEG A filatelisták Tokajt nem­csak bora, hanem az 1850. évi osztrák bélyeg különleges változata alapján is emlege­tik. Az ottani postamester a bélyegek közét valamilyen háziszerkezettel átnyomta, át­ütötte és ezután az egyes pél­dányokat már szakítással vá­lasztotta el. Most bocsátanak árverésre egy levelet, ame­lyet átütéses 1 krajcáros bé­lyeggel bérmentesítettek. Ez olyan ritka példány, hogy a történetét is igyekeztek fel­deríteni. A levél 1855-ben Író­dott: „Nehéz szívvel írok, tíz éve hagytad el Tokajt és az­óta a Tőled kapott kölcsön segítségével tartom fenn ma­gamat. Végre a felét törleszt- hetem és küldök 300 forintot." Az Írás fiókba került, most a címzett ükunokája vette kéz­be. Már nem állapíthatta meg, hogy az adósságot ki­fizették-e valaha. Az árve­rés azonban bőségesen kár­pótolta, az adós helyett fize­tett a bélyeg. OLCSÓBB A korszerű automaták elő­ször bélyegek segítségével osztályozzák a leveleket. Ezért változik a bélyegek előállítá­sa. A különböző címletekre a gépek által érzékelhető, megkülönböztető jeleket fes­tenek. Az angol posta elein­te vastag fekete csíkokkal még a képoldalt is elcsúfí­totta, majd a hátoldalra ke­rültek a jelzések. A kész bé­lyegeket mostanában szabad szemmel láthatatlan festékkel jelölik meg, aminek észlelésé­re a gyűjtők egyre gyakrab­ban használnak. A legújabb kísérlet során a papírt gyár­tása alatt vonják be foszfo- ros csíkokkal. A papír felüle­tének kezelése olcsóbb, ezért a nyomást követő jelzések helyett mindenütt folyamato­san az új rendszerre térnek át. A Magyar Posta is foglal­kozik a levéltovábbítás gépe­sítésevei, de bélyegeinkből eddig foszforos csíkokkal el­látott példányok még nem kerültek forgalomba. INNEN — ONNAN A Concorde óriásrepülőgép Párizs—Rio de Janeiro közöt­ti első útja nagy érdeklődést váltott ki a filatelisták kö­zött. Az emlékbélyegző meg­szerzése érdekében 152 ezer levelet, mintegy S0« kg össz­súlyban adtak fel. — A dán posta komoly gondot fordít bélyegeire. Az egyik legutób­bi jubileumi sorozat végleges rajzat 262, az UPU centená­riumi kiadás ábráját 157 terv­rajzból választották ki. — Oj világritkaság született a tv- nézők részére. Londonban a „Pireusi éjszakák” c. film­hez tíz példányban olyan bé- lyegkülönlegességet készítet­tek, amelynél két korábbi né­met kiadványt kombináltak össze. A tízből nyolcat már forgatás előtt megsemmisítet­tek, így összesen két darab maradt a műteremben készült ritkaságból. Hová lettek a Bastille kövei? A francia polgári forrada­lom egyik legnagyobb ese­ménye volt, amikor 1789. jú­lius 14-én a párizsi nép ro­hammal elfoglalta a Bastil­le-! Bár a hírhedt börtön­ben akkor mindössze hét embert tartottak fogva, a forradalmi nép a zsarnokság szimbólumának tekintette a Bastille-t. Vajon hová lett az a tö­mérdek kő, amely a Bastille lebontásából származott? A Bastille kőmaradványai egész Franciaország terüle­tén megtalálható. Párizsban a metró, a földalatti vasút Bastille-állomásának egyik falába, a Concorde-hídba en­nek a történelmi jelentőségű épületnek a kőmaradványai vannak beépítve. A Bastille megostromlói között az egyik fő hangadó Palloy 34 éves kőműves mester volt, aki július 15-én memorandumot intézett a nemzetgyűléshez, amelyben biztosította azt, hogy addig nem nyugszik, amíg a gyű­löletes épületből egyetlen követ is a helyén lát. Palloy mester a következő napok­ban megkapta az írásos en­gedélyt a bontásra. A bontási munka több mint egy éven át tartott. Palloy mester műhelyében a Bastille köveiből emlékszobrocskákat, valamint emlékplaketteket faragott, és ezeket szétküldte az ország minden részében a departament-ok vezetőinek, sőt a gyarmatok tisztviselői­nek is jutott belőlük. Palloy a szobrászkodást forradalmi lelkesedésből vé­gezte: az emléktárgyaknak csak a postai költségére tar­tott igényt. így kerültek el a Bastille kövei Párizstól sok száz, sőt ezer kilométerre is, a szélró­zsa minden irányába. L. Zs. Elektromos kávéscsésze A háztartás maximális gé­pesítésére való törekvés né­ha egészen váratlan eredmé­nyekre vezet. így nemrég Olaszországban olyan kávés­csészét bocsátottak áruba, amelybe elem van építve. Amint a csészébe öntött fo­lyadék eléri a kívánt mele­get, dallamos csengőszó hangzik fel. A kereslet iránta minimális volt és már készül­tek kivonni a forgalomból a villamosított csészét, amikor hirtelen érdeklődni kezdett iránta az olaszországi vakok szövetsége. Nem csupán óri­ási menyiséget vásárolt be­lőle, hanem ugyanezen az el­ven működő másfajta háztar­tási edények gyártását is megrendelte. Küzdelem Pagan megmentéséért Nemrég Burma középső réné- ben földrengés pusztított. Követ­kezményei Pagan, az ősi burmai főváros számára tragikusnak bi­zonyultak: néhány perc alatt a város történelmi műemlékeinek több mint a fele elpusztult. Ezek a VI.—XI. században épültek. A kárt százmillió dollárra becsülik. Számos ország kinyilvánította, hogy kész az ősi müemlékváros segítségére sietni. A tulajdon­képpeni építési munkálatokat azonban azok a burmai mesterek végzik majd, akik meg vannak győződve róla, hogy a súlyosan sérült, de el nem pusztult Pa­gan! életre keltik. Nagy fejű Kelemen A fehérre festett aszta- ** Ion szanaszét hever­tek a kék papirosba kötött könyvek és füzetek. Az asz­talnál Pitykepotyka ült. Mikor édesanyja benyitott a szobába, s a fia arcára pillantott, az első kérdése mindjárt ez volt. — Téged meg milyen bá­nat nyuvaszt? — Áh, semmi, semmi kü­lönös — motyogta Pityke. — Na, csak ki vele, hall­jam, halljam? Ha nehezen is, azért csak nekikezdett: — A Kelemen miatt töp­rengek. A nagyfejű Kele­men, mert hogy így csúfol­ja az egész osztály. — Mindenki rajta gúnyo­lódik, pedig nem tehet róla, hogy nagy feje van. A kis Tatár találta ki, hogy: A Kelemen feje Vízzel van tele. — Erre haragjában hoz­závágta a tolltartóját, s képzeld mama, pont akkor lépett be a tanár bácsi. In­tőt is kapott, pedig akkor sem ő kezdte. A mama végighallgatta Pitykét, majd keskeny, so­vány kezét vállára tette és úgy adott néki tanácsot. — Most nem sopánkodni, hanem cselekedni kell. így is történt! Másnap Pityke korábban ment az iskolába. A nagy-r szünetben az udvaron kis csoportokra oszlottak a gye­rekek, ő és három barátja meg Kelemen együtt fo­gócskáztak. A szemüveges Török Béni odasomfordált hozzájuk. — Befogadtok? — kér­dezte gyámoltalanul. — Gyere Béni — bátorí­totta Pityke. Azután jöttek a többiek sorba. Napok, he­tek múltán egyre többen voltak. A játék során nem­csak a nagyfejű Kelemen­hez, de egymáshoz is köze­lebb kerültek a gyerekek. Tornaórán az ügyesebbek segítettek a ma még ügyet­lenebbeknek. Egy-egy hibás, sikertelen mozdulat vagy mutatvány után jókat ne­vettek, de nem gúnyolták a másikat. Az igazsághoz tartozik, hogy egyes pajtások nehe­zen szoktak le a csúfolódás­ról, de lassanként egy nagy baráti közösséggé formáló­dott az osztály. A téli szünet után pedig már senkinek sem tűnt fel, hogy a nagy­fejű Kelemen egy kicsit su­tább, egy kicsit lassúbb mint a többiek. Egyik nap tanítás végez­tével Pityke lassú járással hazafelé tartott. Társai mé­terekkel jártak előtte és egy tégladarabkát rugdostak a járdán, egymást lökdösve. Kelemen is közöttük volt. Pityke egy pillanatra megtorpant, nézte, nézte hosszan a fiúkat,aztán vala­mi nagy, boldog melegség­gel a szívében úgy megira­modott, hogy hazáig meg sem állt. Orosz László TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Szállítóeszközzel ide­hoz. 6. Bakos Kálmán. 7. Bíz betűi keverve. 8. Római 2. 9. Svájci őskanton. 11. Női énekhangszín. 12. Han­gulat. 14. Névelővel, ragado­zó áriás madár. 16. Megfej­tendő. 18. Tetejére. 20. Pozi­tív film. 21. Állóvíz. 22. Energia. 24. Régi hosszmér­ték. 25. Pityergő. 27. Egyik évszakba való. 28. Kézben fog. 29. Névelővel, frissítő főzet. Megfejtendő. 17. Verssorvé­gi összecsengés. 19. Opera dalbetét. 21. Személyétől. 23. ... áll a vártán. 24. Legelő. 26. Vissza: állóvíz. 27. Ket­tőzve dunántúli város. Megfejtendő: Három baráti állam fővá­rosa (vízszintes 16., függőle­ges 6., 15.). Legutóbbi megfejtés: CHILE — BRAZÍLIA — PERU. Függőleges: 1. Csaknem ikrek! 2. Há­ziállat. 3. Takács igéje. 4. Kettőzve gyermekek ked­venc édessége. 5. Kék és vö­rös közötti színárnyalat. 6. Megfejtendő. ■ 10. Római 499, 5. 11. Az ételízesítő. 15. Könyvjutalom: Varga Anikó Tiszavasvári, Kondor András Penyige, Kiss Enikő Győrtelek, Baráti Ibolya Nagyhalász és Kuburczik Henriette Nyíregyháza. Csak levelezőlapon bekül­dött megfejtéseket veszünk figyelembe. Úttörő­posta E ddig a pajtások szá­moltak be arról, ho­gyan keresik és ku­tatják azokat a felnőtteket, akik régen tagjai voltak egy-egy úttörőcsapatnak. Nemrégiben egy olyan le­velet kaptunk, amelyben egy hajdani úttörő tájékoz­tatott benünket egy benső­séges találkozóról. A levél írója Kádár Mihályné volt. „Meghatóan kedves ün­nepségnek voltunk vendégei március 27-én. A Nyírbáto­ri 2. számú Általános Iskola tantestülete és úttörői hív­tak meg bennüket szülőket, akik 30 évvel ezelőtt alapí­tó tagjai voltunk az iskola úttörőszervezetének. Kedves délelőtt volt ez. Számot ad­tunk az akkor születendő mozgalomról, élményeink­ről és beszéltünk a felsza­badulás előtti éveinkről is. Ugyanekkor megismertük a gyermekek beszámolóiból a jelenlegi úttörőélet szépsé­geit. Mi szívesen emlékez­tünk és szeretettel válaszol­tunk a feltett kérdésekre. A találkozó megrendezéséért köszönetét mondok az isko­la tantestületének és úttö­rőinek. Külön köszönet ille­ti dr. Szalontay Barnabás- né igazgatót, Ibinénit, aki a mozgalom vezető „veterán­ja”, s bár már nyugdíj előtt álló pedagógus, még mindig nem vesztett akkori akarat­erejéből, társadalmi és hi- vatásszeretetéből.” Bai Zsuzsa, a Nyíregyházi 5. számú Általános Iskola tanulójának leveléből: „Március elején hulla­dékgyűjtési akciót rendez­tünk. Az úttörőtanács felhí­vására vállaltuk, hogy egy napi gyűjtésünk értékét fel­ajánljuk csapatmúzeum lé­tesítésére. Egy füzetbe min­den őrs teljesítményét fel­írtuk és az összesítés után minden kötegért jutalom­pontot kaptak a szorgalmas őrsök. A pontokat beszámí­tottuk az „Úttörők vagyunk mi” verseny eredményébe. Március 22-én a forradal­mi ifjúsági napok alkalmá­ból akadályversenyt ren­deztek a Krúdy Gimnázium KISZ-esei. Az úttörőknek 12 állomáson kellett végigha­ladniuk, a feladatokat az úttörők 12 pontja alapján állították össze a KISZ- esek. Az első helyezett a 7/c. osztály Vidámság őrse lett, ők képviselik csapatun­kat a városi versenyen. Ér­demes volt a vetélkedőbe benevezni, mert így jobban teljesítettük az „Őrizzük a lángot” mozgalomban vál­lalt feladatokat, örsi kirán­duláson vettünk részt és a játék közben szinte észre sem vettük, hogy teljesítet­tük az őrsi naptárakat és elkészítettük a születésnapi ajándékainkat az úttörőszö­vetségnek. Ehhez nagyon sok segítséget adtak a pat­ronáló üzemek és a szülők. Helytálltunk a zászló- és egyenruhaszemlén, a rajve­zetőség folyamatosan érté­kelte az őrsök és a raj mun­káját. Köszönjük a testvéri KISZ-szervezet segítségét. A mi munkánk azonban még nem ért véget, mert az összegyűjtött történeti és kutatómunka anyaga rende­zésre vár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom