Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-24 / 97. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1076. április 24. Meglialaladitl 892 szövetkezeti költ Megyei küldöttközgyűlést tartottak a fogyasztási szövetkezetek Megyei küldöttközgyűlést tartottak április 23- áji a Szabolcs-Szatmár megyei fogyasztási szövetkezetek képviselői. Az úttörőház nagytermében sorra került küldöttközgyűlésen Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke számolt be a megyei pártbizottság határozatában megjelölt szövetkezeti feladatok végrehajtásáról. A MÉSZÖV elnöke elmondta, hogy az ÁFÉSZ-ek a megye kiskereskedelmi forgalmából több mint 60 százalékban részesednek, a kisegítő és háztáji gazdaságokból évenként 8—9 ezer vagont kitevő mezőgazdasági terméket vásárolnak fel, 180 millió forintot tesz ki az ipari termelési érték és kereskedelmi szolgáltatás. Mind- ezek jelzik az ÁFÉSZ-ek gazdasági jelentőségét megyénkben. A fogyasztási szövetkezetek egyik fő feladata az áruellátás biztosítása. A megyei szövetség rendszeresen figyelemmel kísérte és segítette az árubeszerzést, áruellátást. Tizenegy nagykereskedelmi vállalattal kötöttek érdekképviseleti megállapodást. A Kelet Szövetkezetkereskedelmi Vállalat 1 év alatt 20,8 százalékkal növelte az ÁFÉSZ-ek részére nyújtott árubeszerzést. A hiányok pótlására nagy segítséget jelentett a kishatármenti forgalomban beszerzett mintegy 1,4 millió rubel értékű áru. Növekedett az ÁFÉSZ-ek megyén kívüli árubeszerzése is, ami ugyan költséges, de indokolt az áruhiányok enyhítése véglett. Az ÁFÉSZ-ek a korábbi évekhez képest nagyobb erőfeszítéseket tettek a meglévő kereskedelmi egységek állag- megóvása érdekében. A MÉSZÖV elnökségének felhívása nyomán felülvizsgálták a boltok állapotát: egy év alatt 892 boltegységet, az összes bolthálózat 48 százalékát tatarozták. Erre a célra 19,3 millió forintot költöttek. A szövetkezeti tagok 1,8 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a boltok felújításához. A megyei küldöttközgyűlésen elmondták, hogy rendszeresen foglalkoznak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésével, a felvásárlás javításával. Az elmúlt időszakban újabb mezőgazdasági szakcsoportok alakultak a megyében, számuk ma már 125. A háztáji és kisegítő gazdaságok termeléséből és saját hizlalásból egy év alatt az ÁFÉSZ- ek 27 ezer sertést vágtak. Több szövetkezetnél első ízben szervezték meg a fóliás palántanevelést, amelyet a tagok előnyös feltételek mellett vásároltak meg. Gondok vannak azonban a kistételű áruk felvásárlásával, ezt a tevékenységet tovább kell javítani. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a szövetkezeti beruházások időbeni megvalósítására, a gazdasági hatékonyságra, az együttműködés javítására az ipari szövetkezetekkel, hsz-ekkel, különösen a lakossági szolgáltatások fejlesztésében. Helytörténeti vetélkedő a megye- székhelyről Ki tud többet Nyíregyházáról címmel vetélkedőt rendezett április 23- án, pénteken a Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközép- iskola Hámán Kató KISZ- alapszervezete. A versenyen az iskola valamennyi alapszervezete részt vett, 6—6 tagú csapatokkal. A versenyzők egy része a megyeszékhely történetével, gazdasági életével kapcsolatos elméleti kérdésekre válaszoltak. A többiek a város nevezetes helyeit fölkeresve adtak számot helytörténeti tudásukról — írja ' tudósítónk, Fignár Sybill. mm Ülést tartott a népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége április 23-án délelőtt ülést tartott. Napirenden a megyei küldöttértekezlet szóban előadott beszámolója szerepelt, amely az elnökség véleményével kiegészítve felöleli a népEgészségügy az Kétnapos továbbképzésen vettek részt a megye középiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek vöröskeresztes tanárelnökei április 22-én és 23-án Nyíregyházán. A továbbképzést a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete, a Pedagógus Továbbképző Kabinet és a megyei egészségnevelési csoport szervezte. Az első napon Az egészséges életmódra nevelés fontossága a középiskolákban címmel frontmozgalom utóbbi négyéves tevékenységét megyénkben. A számvetést az elnökség után a népfront megyei bizottsága is megvitatja, s ezután kerül majd a megyei küldöttértekezlet elé. iskolákban hallottak előadást a résztvevők. Ezt kővetően a MENCS három modelliskoléjának képviselői tartottak beszámolót eddigi tapasztalataikról. A vita után egészségügyi filmek vetítése zárta a programot. A második napon Vöröskeresztes feladatok a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben címmel hangzott el előadás. Délután a családi életre neveléssel kapcsolatos filmeket vetítettek. Kiváló vállalatok kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) munkaerő és a termelésben lekötött eszközök folyamatos kihasználását. — A Nyíregyházi Konzervgyárban elért politikai, gazdasági eredmények a párt- szervezet, a gazdasági és társadalmi szervek vezetése, a kommunisták, a szocialista brigádok tagjainak lelkes és odaadó munkája eredményeként jöhetett létre. Tapasztalataink szerint a vállalatnál a gazdasági célok középpontjába mindig a népgazdasági és a dolgozó emberek érdekelt állították. A megyei pártbizottság titkára beszéde befejezéseként szólt a megnövekedett feladatokról; — Népgazdaságunk jelenlegi helyzetéből adódóan a körülmények nehezebbek, ezt tükrözi a népgazdaság 1976. évi terve is. Ismerve a lehetőségeinket, dolgozó népünknek a párt politikájába vetett hitét, szorgalmát, cselekvőkészségét, a feszítettebb feladatok is valóra válthatók. Ez vonatkozik e vállalat kollektívájára is. Bízunk abban, hogy ez a kollektíva továbbra is becsülettel veszi ki részét megyénk, egész népgazdaságunk. fejlett szocialista társadalmunk építésében. Az ünnepi termelési tanácskozáson kitüntetéseket adtak át. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Dániel Andrásnét. Ambrózi László- né, Dakó Ferencné, Duleba Kálmánná, Raska Béla, Szakáig Andrásné, Dorogi Jánosáé, Koleszár Andrásné, Gábor Gyula, Hájer Lajos és Tóth Pál az Élelmiszeripar kiváló dolgozója lett. 45 dolgozót a Vállalat kiváló dolgozója címmel tüntettek ki. Az Útépítő Tröszt által meghirdetett szocialista munkaversenyben elért eredményei alapján Élüzem címmel tüntették ki a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatot. A kitüntetés átadása alkalmából rendezett ünnepi tanácskozáson részt vett Hek- mann László, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja és Husi Márton, a tröszt vezérigazgató-helyettese. Ezen az ünnepségen vette át a „Tröszt kiváló brigádja" kitüntetést Fekete István brigádja. Kovács István és Mikó Antal brigádja a „Vállalat kiváló brigádja" címet nyerte el, negyvennégy brigád különböző fokozatú kitüntetést, negyvenhetén pedig Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. A Kohó- és gépipar kiváló szövetkezete címet nyerte el a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet. A kitüntetést Járai Antal, az OKISZ elnökségének tagja adta át. Ezen az ünnepi termelési tanácskozáson emlékeztek meg a szövetkezet megalakulásának 25. éves évfordulójáról. A szövetkezet 108 százalékra teljesítette múlt évi tervét és a bázisévtől 26 millióval nagyobb termelési értéket teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. Áz ünnepségen 21 szocialista brigád kapott különböző fokozatú kitüntetést, huszonegyen a Szövetkezet kiváló dolgozói lettek. Kiváló szövetkezet címmel tüntették ki a Tiszalöki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetei. A kitüntetést Nemes András, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője adta át. a szövetkezet tiszalöki áruházának Tyereskova szocialista brigádja a Szakma kiváló brigádja, két brigád a Szövetkezet kiváló brigádja kitüntetést kapta, tizenöt szocialista brigád kapott különböző fokozatokat. Az Országos Szövetkezeti Tanács kitüntetését Katona Lászlóné, a Tyereskova brigád vezetője vehette át, huszonötén pedig Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. A jogi kultúráért MEGÉLÉNKÜLT AZ ÉRDEKLŐDÉS A JOGI KÉRDÉSEK IRÄNT. A JOGI KULTÚRA MEGTEREMTÉSE A SZÉLES TÖMEGEK SZÜKSÉGLETÉVÉ VÁLT. Tapasztaljuk, hogy a jogi alapműveltség megszerzése egyre inkább az állampolgárok belső igényéből fakad. Ugyanakkor a dolgozó tömegeknek a bekapcsolása a közélet, az állami élet folyamatába, további fejlődésünknek is fontos feltétele. Minthogy a lakosság jogtudatának a fejlesztése a szocialista törvényesség tovább- szilárdításához is szükséges. A szocialista jogi kultúráért folytatandó jogpropaganda az ideológiai munka szerves része, amelyet a pártunk XI. kongresszusa politikai feladattá tett. A jogi tudatlanság még sok konfliktus és jogsértés forrása. A jogi tájékozatlanság még egyes szakembereknél, egyes hivatali személyeknél a hatáskörükbe tartozó kérdésekben is jelentkezik. Márpedig a munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket mindenki köteles jól megismerni. A jogszabályok tényleges ismeretén túl fontos, hogy helyes szemlélettel sajátítsuk el a jogszabályokat. A jogszemléletünk elvi alapjait az alkotmányunk rögzíti: a jogok és kötelességek egységére kell megtanítani a lakosság tömegeit, és arra is, hogy jogaikat a társadalom érdekével összhangban gyakorolják. Ez két irányú követelményt jelent. Egyrészt: a szocialista demokrácia a jogok és kötelességek egységét jelenti. A kettőt nem lehet egymástól szétválasztani, sőt ezt az egységet úgy kell értelmeznünk, hogy a jogok forrása és bővítése mindig csak a kötelezettségek maradéktalan és mind jobb teljesítéséből fakadhatnak. Sajnos, itt még akadnak gondjaink. Vannak, akik a demokráciától elválasztják az állampolgári fegyelmet, az önmaga által végzett jobb munkától az életszínvonal emelkedésére, a nagyobb munkabérre vonatkozó igényt. Éppen ezért, aki a szocialista demokráciát csak a jogok oldaláról közelíti meg, kötelezettségek teljesítése nélkül, szembekerül önmaga és a társadalom érdekeivel, a közvéleménnyel. Jó lenne kialakítani olyan közéleti szokást is, hogy a bírálattal1 egyidőben — amennyiben ez lehetséges — megoldásra vonatkozó javaslataikat is megtennék. A vitának csak a felelős döntés előtt van helye, a döntések után már csak arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy miként tudnánk azt mind jobban és következetesebben végrehajtani. A jogok és kötelezettségek szétválasztása a gyakorlatban annál is inkább káros állampolgári magatartást vált ki, mert ezek egységes irányban fejlődnek. Nehéz eldönteni, hogy ha valaki pl. részt vesz a népfronttanácskozásokon, az állampolgári jogait gyakorolja-e, vagy pedig az állampolgári kötelezettségének tesz-e eleget. A helyes jogszemléletünk másik irányú követelménye éppen abból a feltételből fogalmazódott meg, hogy a mi társadalmunkban az egyéni és a társadalmi érdek új tartalmat kapott, az egyéni érdek az össztársadalmi érdekben feloldható. Ez úgy is kifejezésre jut, hogy a szocialista állampolgári magatartás is több annál, minthogy az állampolgár csak megismerje jogait és kötelességeit. Ez a magatartás mindig felelősségérzetet is jelent a közösségért. A társadalmi érdek érvényesítése mindig embereken múlik. Éppen ezért fontos, hogy egyéni érdeknek a társadalmi érdekkel való egybeesését jobban tudatosítsuk. Szükséges ugyanis, hogy az emberek ezt át is éljék, így is érezzék. Ennek a pozitív hatása abban mutatkozna meg, hogy az állampolgárok mind nagyobb része a jogszabályokat meggyőződésből, saját érdekük felismeréséből tartják meg, és nem attól való félelemből, hogy megsértésük esetén majd felelősségre vonják őket. Jobban kell hangsúlyoznunk azt is, hogy a csoportérdekből sem lehet a társadalmi érdek rovására tevékenykedni. Az elmúlt időkben egyes gazdasági vezetők csoport- érdekekre hivatkozással különböző gazdasági bűncselekményeket követtek el. A csoportérdekből sem lehet szembekerülni a társadalmi érdekkel, mert ez nem menti a bűnösséget, sőt még enyhítőként sem értékelhető ez a javukra. Az össztársadalmi céljaink — amelyek a társadalmi érdekeinknek megfelelnek — nem valósulhatnának meg, ha minden kollektíva, csoport így gondolkozna. A jogpropaganda munkában is ezekre az elvi követelményekre jobban kell figyelnünk, bármilyen jogi kérdés bemutatására is kerüljön sor. A jogi ismeretterjesztő munkánk tartalmát ezen a területen kell fejlesztenünk. Az elkövetkező időben a jogi felvilágosítás mennyiségi növelése mellett elsősorban a színvonal, a hatékonyság emelésére szeretnénk koncentrálni. E minőségi követelmények elérése kétségtelenül nehezebb feladatot jelent, azonban számunkra követelmény. Sok szerv végez jogpropaganda tevékenységet. Koordinálásra nemcsak az ösz- szehangoltság végett van szükség, hanem azért is, hogy a minőségi követelmények teljesíthetése végett az ilyen irányú tevékenységre fordítható erót okosan osszuk el: elsősorban a feladatok pontosabb, elhatárolásával. Egyes közös feladatokra is jobban kell összpontosítani. (Pl. alkoholizmus ellen, családvédelemre, stb.) A jogpropagandában súlypontokat kell kialakítanunk. Egyes időszakban ugyanis előtérbe kerülnek bizonyos jogi kérdések. A jogi ismereteket a lakosság egyes rétegei között differenciálni kell, azok érdekköréhez, tudatához kell igazítanunk a mondanivalót és szintjét. Dr Kovács Pál Fotópályázatunkra érkezeit BIZTONSÁGOS „JÄRMÜ” Beküldte: Galamb Tibor, Olcsva.
