Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

1976. április 17. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Lépcsőfokok □ épi ellenőrök vizsgálata mutatott rá: az útépítő és útjavító gépláncok telje­sítményét lényegesen befo­lyásolja az előkészítő és ki­egészítő berendezések hiá­nya, elavultsága. Miniszté­riumi elemzés bizonyította: a nagy termelékenységű épí­tőipari gépek kihasználtsága a naptári időalapnak mind­össze húsz, huszonöt százalé­kát teszi ki. A textilipar egy­re növekvő gondja: a gyá­rakba tömegesen beáramló új technikához, technológiá­hoz nincsen elegendő képzett ember. Folytathatjuk: a szá­mítástechnikai eszközök te­temes része képességeinek csupán töredékét nyújtja, mert a felhasználók nem te­remtették meg az ügyvitel­ben, a termelésirányításban az elektronika alkalmazásá­nak feltételeit. Az érintettek ilyenkor ma­gyarázatot keresnek, s ha kö­vetkezetesek, ha valóban szembenéznek a tényekkel, meghökkenve látják: lépcsőt építettek a föld felszínéről az első emeletre, onnét a máso­dikra, csak éppen itt-ott hiá­nyoznak a lépcsőfokok. Mert valamiként elfelejtődött vagy a tervezés lázában mellékes­nek tűnt, hogy az új beren­dezéshez nem felel meg a korábban használt nyers­anyag; a kezelőszemélyzet technikai ismeretei elavul­tak, a legkisebb üzemzavar elhárításához sem elegen­dőek; a továbbfeldolgozó gé­pek, szalagok nem győzik azt a tempót, amelyet a megelő­ző gyártási fázisok diktálnak. Tavaly 141 milliárd forin­tot költöttek el a szocialista szektorban beruházásokra, s ennek az összegnek nagyobb részét, 77 milliárdot a válla­latok, a szövetkezetek saját hatáskörükben adták ki. Bi­zonyára rengeteg olyasmire, ami nagy haszonnal és együttesen szolgáljá az össz­társadalmi és a helyi érdeke- két. Olyasmikre, amik beszé­desen tanúsítják a tudo­mány, a technika friss ered­ményeit. A közúti jármű- gyártás néhány területén, a vegyiparban, a műszeripar­ban, a villamosenergetikai gépgyártásban kézzelfogható bizonyítékait találhatjuk meg annak, mit ér a hiány­talanul megépített lépcső, az­az a befogadási képességgel összehangolt új technika. Ezeken a termelőhelyeken ugyanolyan vezetők és be­osztottak dolgoznak, mint másutt, vagy mégsem ugyan­olyanok? Nem lehetőségeik, hanem eredményeik külön­böztetik meg őket. ök ugyanis nem pusztán tenni akartak, hanem úgy tenni, hogy annak haszna mielőbb mérhető legyen. Ha kellett — az egészséges határig — koc­káztattak, ha úgy hozta a feladatok sora, akkor félre­tolták előzetes elképzelései­ket s újakat alakítottak ki, azaz nem célnak, hanem eszköznek tekintették a fej­lesztést. □ z ötödik ötéves terv nem tesz lehetővé nagy iramú haladást az álló­eszköz-fejlesztésben. S ezért hallatlanul megnő a lépcső­fokok, a hiánytalan lépcső­fokok jelentősége. Azaz az összehangoltságé, az előké­szítő szervezésé, ami felöleli a dolgozók továbbképzését éppúgy, mint a technológia felülvizsgálatát, a termelési folyamat csomópontjainak kritikus elemzését, mindazt, amit egyeztetett fejlesztés­nek és termelésirányításnak nevezünk. Először fejleszte­ni, s azután igazgatni az aka­dozó, súrlódó részeket — nos, ebben már elegendő tapasz­talatot szereztünk. A tapasz­talatokért a tandíjat is meg­fizettük. Indokolt tehát, hogy a szervezettség magasabb osztályába lépjünk. Termé­szetesen, hiánytalan lépcső­fokokon. M. O. Szervezettség — minőség a földeken Versenyfutás az idővel A mezőgazdaság olyan üzem, amelynek nincs fedele — szokták mondani. Más szavak­kal a földraíves mesterségben jelentős tényező az időjárás. A jó, vagy kedvezetőtlen idő sokféle módon befolyásolhatja a munka végzését, minő­ségét. A növényeknek a biológiai képességük teljes érvényesüléséhez meghatározott fényre, hőre, vízre és vegetációs időre van szükségük. (A tápanyagot már teljes biztonsággal tudjuk, adagolni.) A mezőgazdasági termelés egyik fő teendője, hogy az említett tényezők hasznosítá­sa, illetve agrotechnikával és egyéb lehetősé­gekkel a legkisebbre szorítsa negatív hatásukat. Ezen a tavaszon az idővel' kell versenyt futnunk, a ké­sői tavaszodás hátrányait le­győzni, hogy meglegyen a szükséges tenyészidő. A múlt év tavaszán március végére a korai vetésű növényeknek — borsó, árpa, mák, de még a cukorrépa is — jelentős része a földben volt. A hosszú tél miatt az idén ekkor kezdő­dött a tavaszi munka. A ko­raiak vetésének kezdete két- három hetet késett. Elhúzó­dott a gyümölcsfák metszése, kitolódott az első permetezés ideje. Hegvannak a feltételek Az időjárás okozta gondok az elmúlt két hét alatt sokat csökkentek. A mezőgazdasági üzemekben a korábbiaknál jobban felkészültek — volt rá idő — a tavaszi teendőkre. Az őszi kenyérgabona-vetések az első becslések szerint jól teleltek. Kisebb belvízfolto­kon és a túl későn vetett táb­lák kiritkulásán túl jelentő­sebb károsodás nincs. A téj végi fej trágyázáshoz vólt ele-t gendö műtrágya. Ezzel a munkával idejében végeztek. Csupán lucernavetőmagból van hiány, és néhány terme­lőszövetkezet nem gondosko­dott időben vetőburgonyáról. Más növények vetéséhez ele­gendő készletek állnak ren­delkezésre. A termelőszövet­kezetek gép- és eszközállo­mánya mintegy 430 millió fo­rintos értékkel gazdagodott. Igaz, ez valamivel kevesebb a tervezettnél. Néhány pótal­katrész hiánya is gondot okoz. Mindezek ellenére is azt mondhatjuk, az anyagi feltételek megvannak az idő­járás okozta hátrányok teljes, vagy nagy részének megszün­tetésére. A minőség rovására mehet A legfontosabb szabolcsi növényeket, mint a burgonya, kukorica, dohány, naprafor­gó még időben elvethetik. Ahhoz, hogy időben földben legyen a kukorica, kipalán- tálják a dohányt, a gyümöl­csösökben a szükséges per­metezések megtörténjenek, nyilván a szokott munkatem­póval nem boldogulunk. A gyorsaság, a mennyiség haj­szolása nagyon könnyen a minőség rovására mehet. Az ilyen sietség a legkárosabb. A késedelem ellensúlyozásának legbiztosabb módja a minő­ség fokozása. Most olyan magágyat kell készíteni, amelyből a legtökéletesebben, a leggyorsabban kelnek ki a növények. A rosszul végzett vetés mindig megbosszulja magát,, de mennyivel. inkább így van ez. amikor késésben vagyunk. A gyors, egyenletes keléssel mintegy megnyújt­hatjuk a tenvészidőt. Mind­ehhez természetesen szükség van a megfelelő tápanyagel­látásra, és ahol mód van rá, éljenek az öntözés lehetősé­gével. Az előbbiekből egyértel­műen következek: a siker kulcsa a jobb minőség. Ha valamikor szükség volt a szakemberek tudásának ka­matoztatására, az irányító és ellenőrző munkára, most szükség van. A szántástól a vetés utáni hengerezésig min­den mozzanatnál ott kell len­ni az agronómusnak. Szeren­csére igen sok jó szakember ül már gépeken, akik lelkiis­meretesen végzik munkáju­kat. De azt tartja a mondás: nincs olyan jó, amit még job­ban nem lehetne csinálni. A szakszerűséget meghatározó agronómusnak, a jó gépet biztosító gépészmérnöknek, a tervező, számolgató üzemgaz­dásznak most úgy kell együtt dolgoznia, mint az órában a fogaskerekeknek. A nyírségi tájon nagyon sok még a szántatlan föld. Sajnos, ennek ellenére alkonyatra elcsende­sül a határ, éjjel nem pász­tázzák a traktorlámpák a ba­rázdákat. Még azokban a téeszekben sincs két műszak, ahol panaszkodnak, hogy nincs elegendő traktoruk. Gondoskodni az emberekről Az eddigi munka irányítá­sa, szervezése, ellenőrzése, a szakapparátus dolga, de mi­vel a munkát emberek hajt­ják végre a legjobban gépe­sített gazdaságban is. a jó munka elsődleges feltétele az emberekről való gondosko­dás, felkészítésük a nagy fel­adatokra. Nem egy termelő- szövetkezetben dolgoznak idegen gépek. A gépekkel ér­kező traktorosok szállásáról, meleg étellel való ellátásáról a fogadó tsz-eknek kell gon­doskodni. A szövetkezetek vezetősé- -gének. a pártvezetőségnek el­sőrendű feladata tudatosítani a mostani munka politikai je­lentőségét, fontosságát. Az át­lagosnál nehezebb körülmé­nyek között, de az éves terv­ben előírt feladatokat lehet és kell teljesíteni. Semmi okunk a borúlátásra. Nehezebb kö­rülmények között is értünk már ol jó eredményeket. Egy kicsivel iobban. szervezetteb­ben kell dolgoznunk és a si­ker nem marad el. Csikós Balázs II Hol Múltam gyerek ? nózsa utca tizennyolc bé, K első emelet tizenegy", ff — Ez volt az első cím. amit megtanultam. hogy a felnőttek kérdéseire felelve elhadarhassam büszkén. No meg, ha elvesznék — suly­kolta belém anyám, akár egy varázsmondatot, melynek iga­zi varázsát nem akkor, most érzem. Másnak egy kis falu neve. Nekem egy utcanév, házszám a szülőföld vidéke. Lépcső­házas és udvaros bérház, melyben még ma is kint van a W. C. Gangok piros kövei körben. Fekete rácsok. A lépcsőket abban a házban kettesével szabad csak lép­ni. És minden fordulóban szabad csak lélegzetet venni. Próbálja ki akárki. Az ud- vttr tele van füttyel. Mindig hallható a „kék-lila-kék”, csupán csak figyelni kell és jól koncentrálni. Ott áll a vendéglős öcsi, a Fischof La­ci, a Béla, a Manyi. A Takács már megint részegen veri a feleségét. Az elsőn a két vén­lány veszekszik. Pontosan egyformák. Azóta se tudni, hogy lrénke szidja-e Malvin­kát, avagy Malvinka pőröl Irénkével. De ez nem is fon­tos, mert egy idő után úgy­is fölkiabál a házmester: mi ez a lárma kérem! És az iga­zi ricsaj csak ekkor kezdő­dik, mert kicsődülnek a spar- heldok mellől csak úgy kö­tényben, bekötött fejjel a konyhaszagu nők. hogy ök is hozzáfűzzenek egy-két meg­jegyzést. Ezután jön a hege­dűs koldus, aki az üres hege­dűtokot tárja a ház népe elé, hogy dobálják ■ bele a papi­rosba csomagolt pénzeket. A kutyás koldusnak azért jut kevés, mert mindig elkésik. Pedig karikán ugrál a pincsi, meg is tud halni a végén, a hátára fordul és úgy marad, ha az esernyővel lelövi öt a keménykalapos, magas, so­vány ember. Singerné azon­ban nem vesz részt semmi­ben. Egész nap a nyitott aj­tóban gépel a Singer varró­gépen. Nem tudni, mért olyan szegény, ha a híres varrógé­pet is pontosan úgy hívják, ahogy őt? Ez a ház azóta is még rengeteg sok titkokat rejt, a pincéről és a padlás­ról nem is beszélve. Igen, még nem késő. Föl kellene fedezni egyszer. Valami varázsszer kellene, visszafiatalodni egyetlen napra a Rózsa utcához. Ki­csinek lenni nem csupán lé­lekben, de szemmagasságra is, hogy úgy láthassam a ré­gi házat, a régi utcát. Hunyt szemmel. Háttal a kapunak, akkor is tudnám: jobbra a Jósika utcai „Zöldház”. Az egykori Odeon mozi a Rot- tenbiller utcában. Jobb kéz felől a Wesselényi, az Almás- sy tér. De még útközben, ott van a Vajda-papírkereske- dés. Kapható: egy fillérért angyal. Matrica. Kölcsön- könyv: Big Bill, Kockás Pierre. A colt királya is. A kis Welvárt gyerek, a nagy Welvárt kerékpáros fia is ar­ra darlizik. S ha jókedvében van, rátesz egy ötkilogram­mos vassúlyt a mészárosbárd- ra és kinyújtott karral meg­tartja Zádor, a hentes. De mi nem gyalog, csin-arasszal jutottunk a térig a járdaszél mentén. Gurulnak, össze­koccannak az agyaggolyók, de kint a téren a „snur” jön. Csimpaszkodás. Herflizés. Néha bunyó is, emlékszel Homonnai? A homokozó ringje. A ricsaj. Es persze a bruszt oka: Spiró Marika át­kozottul jó loknijai. Külön­ben is divatban volt a neve, a „Márikám”. Ez a rohadt dal volt az el­ső. Azután jöttek a németek. Vonult a Hitlerjugend. Sok­mindent nem értettünk az Almássy téren, az Izáson a Magyar Színháznál. Ma már a Nemzeti. Nincs Izás. Bont­ják a gangos házakat. Szülő­földemet látom omolni. Tég­lánként tűnik el. A bontás helyén, a puszta grundon a fa. melyről leemelték a házat udvarostul és most ott áll egyedül, a gangra nyíló la­kások százados emlékeivel. Az én Pestemnek, sráckorom­nak a rekvizitumai. Emlé­kül őriz engem, őrizem őket és is verseimben. Mezei András LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974. decemberé­ben határozatot hozott a gazdasági munka színvo­nalának javítására. Min­den ember a maga munka- területén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és . beosztottat, ipari és mező- gazdasági munkást: mi­lyen területen lát eddig ki­használatlan tartalékokat. Aki válaszol: Sándor Ta­más, a festő- és lakáskar­bantartó ipari szövetke­zet elnöke. nyereség nincs ezen a szö­— Kezdjük számokkal, vetkezetnek. öt éve 40 lakás, tavaly 190- — Itt tartunk most, ám et festettünk ki, ebben az ezekkel az engedményekkel évben pedig 240-et terve- sem lehetünk elégedettek, zünk az igények alapján. Még mindig nagyobb az Ebben a növekedésben azt átfutási idő, mint szeret- hiszem szerepe van annak, nénk, s olyan bürokrácia kí- hogy megnőtt a lakosság sér minden munkánkat, amit érdeklődése munkánk iránt, valamilyen módon csökken- Hogy ez így történt, sokat teni kellene. Nem egyszerű tettünk érte. Egyik nagyon azonban a helyzet, mert saj- fontos dolog: sikerült szer- nos volt rá példa, hogy ződést kötnünk az OTP-vel, amikor "lerövidítettük. a hogy nyújtson szolgáltatási sok papír helyett szóban hitelt a családoknak lakás- egyeztünk meg. a számla karbantartáshoz, így meg- kiállításakor vitatkozni kel­rendelőink részletre fizet- lett a megrendelővel, hetik a festés, csiszolás, lak- — Másik terület, ahol ljozás árát, a másik úgy hi- javítani szeretnénk: a mun- s^em a munka minőségének kafegyeleTn. Azt már diffe- javítása. Ez az. amivel leg- renciált bérezéssel elértük, több megrendelőt szerezhe- hogy a dolgozók szívesen tünk magunknak, mert ha dolgoznak a lakosságnak is, jól dolgozunk, ennek a hí- mert korábban mindenki a re is elterjed szomszédok, jobban fizető közületi mun- ismérősök körében. kát akarta, de késésék, ki­— Tavaly óta egy új sebb-nagyobb fegyelemsér- módszert is alkalmazunk, tések ma is előfordulnak. Régen tudjuk, hogy a csa- Brigádjaink már eljutottak ládok szívesebben festenek odáig, hogy kiközösítik, aki nyáron, mint tavasszal. így kilóg a sorból. nagyon egyenetlen volt a — Nem panaszkodni aka- megrendelések száma. Ja- rok. de azt el kell monda- nuár. február hónapokban nőm. hogy nem könnyű a fagyszünetet kellett - adni helyzetünk. Minden másfél dolgozóinknak, nyáron pe- napra jut egy új munká­dig több volt a megrende- hely. így ennyiszer kell lés, mint amennyit el tud- szervezni: gondoskodni tunk végezni. Kedvezmény- anyagról, emberről, gépről, adással próbálkoztunk és s úgy összehangolni a mun- sikerült: az első negyedév- kafolyamatokat. hogy lehe- ben annyi munkánk volt. tőleg rövid ideig tartson a mint azelőtt egy fél év alatt, munka. Mert ki szereti, ha ebben az évben pedig még felfordulás van a lakásá- kedvezőbb volt a helyzet. ban? Ez már önmagában — Ez természetesen ne- idegesíti az embert, s ilyen­künk jó dolog, hiszen egész kor. ha véletlenül beteg lesz évben kihasználhatjuk ka- a csiszolónk. és nem tu- pacitásunkat. folyamatos dunk helyette mást küldeni, munkát tudunk biztosítani akkor bennünket szid a dolgozóinknak, de jó a la- megrendelőnk. Még any- kosságnak is. mert a húsz nyit: az építésszervezésról százalék kedvezménv jelen, sok könyv jelent meg. a tös megtakarítást jelent. Ha karbantartásnak nincs iro- már az áraknál tartunk ide dalma. Magunknak kell ki- kivánkozik. hogv a lakos- alakítanunk, hogy gazda­ság részére kedvezmény ságos legyen, de a megren- n4lkül sem dolgozunk drá- delóink is elégedettek _ le- gán: gyakorlatilag semmi gyenek vele. A KISVÁRD Ál RÁKÓCZIBAN: Földben a vetöburgonya Az időjárással szemben csatát nyertek a kisvárdai Rákó­czi Termelőszövetkezetben. A jól gépesített nagyüzemben a húsvéti ünnepek előtt végeztek a burgonya vetésével. Amint Juhász István, a termelőszövetkezet elnöke mondta: hat vető­gép nyújtott műszakban tette földbe 250 hektáron a csírázta­tott vetőburgonyát. A modern erő. és munkagépek tették le­hetővé, hogy 18 nap alatt végeztek ezzel a munkával. A gépek kezelői és a kiszolgálók minden órát kihasználtak, hogy be­hozzák a tél okozta kiesést. Nagymértékben megkönnyítette a munkát, hogy az idő­járás kedvezett és a nagy súlyú Dutrákkal is tudtak dol­gozni. A csehszlovák ültetőgépek ugyanakkor sé­rülések nélkül tették a földbe a krumplit. Nagyon jól bevált a holland bakhátkészítő gép is. A vetés pontos elvégzése rend­kívül fontos feladat, mert ez biztosítja majd ősszel, hogy a burgonyakombájn zavartalanul dolgozhasson a területen. A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet ebben az évben holland burgonyafajtákat ültetett el. A terület egy részén kísérleteznek azzal a magyar krumplival is amelyet Keszthe­lyen alakítottak ki. A múlt évi eredmények azt mutatják, hogy amennyiben ez beválik, jó minőségű árut adhatnak a piacra. Bármilyen furcsa, a kisvárdai rózsa és gülbaba nem szerepel a vetett burgonyafajták között. Minőségük leromlott, termésük csökkent, eltarthatóságuk nem üti meg a kívánt mértéket. Ezt mind a termelők, mind a fogyasztók sajnálják, s joggal illeti bírálat a fajta megőrzésére hivatott szakembe­reket. A Rákócziban a tavaszi munkák idején különösen a szo­cialista brigádok tűntek ki, s magukkal ragadták a nagyüzem minden dolgozóját. Ez a biztosíték a jövőben is arra, hogy az időjárással is dacolni tudjanak és jó munkájukkal hozzájárul­janak a lakosság jobb ellátásához. Sándor Tamás VÁLASZOL:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom