Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
1976. március 14. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Jobb ellátás a munkástelepüléseken Beszélgetés dr. Sághy Vilmos államtitkárral Jelentős eredményekről adhattak számot Szabolcs-Szatmár megye vezetői a héten a Belkereskedelmi M inisztérium vezetőivel folytatott tervegyeztető tárgyaláson. A megye kereskedelmének tíz évét érintő megbeszélés után munkatársunk megkérte dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt, hogy válaszoljon néhány, az eredményeket és terveket érintő kérdésre. — Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy Szabolcs-Szatmár megye kereskedelmének nagyon sikeres időszakát jelentették az 1971—75 közötti évek — összegezte elsőként az eredményeket dr. Sághy Vilmos. — Az országban ebben az időben körülbelül húsz százalékkal növekedett a boltok alapterülete; a megyében 40, Nyíregyházán pedig 60 százalékkal. Ez akkor is jelentős, ha kimondjuk: korábbi elmaradásokat kellett pótolni. Elérték, hogy a járási központok, de különösen Nyíregyháza jó áruházi hálózattal rendelkezik. — Hogyan illeszkedik Szabolcs- Szatmár kereskedelmi forgalma és fejlesztése az országos képbe? — A megyében 1075-ben meghaladta a kilencmilliárd forintot a kiskereskedelmi forgalom. Az utóbbi két esztendőben a növekedés dinamikus volt, a megye felzárkózott az országos fejlődési ütemhez. Az áruforgalom szerkezetében is az országos tendenciáknak megfelelő részarányok alakultak ki. Az iparcikkek forgalma a teljes forgalom 54 százalékát teszi ki. Sajátos viszont, hogy a megyében a szövetkezetek több, mint hatvan százalékkal részesedtek az áruforgalomból, ezért a szövetkezetek munkája a kereskedelem szempontjából igen fontos tényező. — A megyében 1971—75 között jól gazdálkodtak a fejlesztési lehetőséggel. A minisztérium, a fogyasztási szövetkezetek szövetsége és a tanácsok fejlesztési támogatásával közel 600 millió forintos vállalatiszövetkezeti fejlesztést valósítottak meg. Ezeket az erőfeszítéseket elismerésre méltónak tartjuk. — A mostani tárgyalásokon nemcsak a fejlesztések pénzügyi oldaláról volt szó, hanem fontos kereskedelempolitikai kérdésekről is. Hogyan ítéli meg az államtitkár elvárs a megyei törekvéseket? — Az eredeti megyei elképzelések nagy összegeket igényelnek. Többet, mint az előző középtávú tervben, amikor kiemekedő fejlesztést hajthatott végre a megye. A következő öt évben azonban nem tudunk hasonló mértékű támogatást adni. Ezért a tárgyalások alapja is az volt, hogy fontos politikai érdekből elsősorban a városok, munkáslakta települések indokolt fejlesztéseit segítsük. Lényeges az alapellátás, illetve a kereskedelmi szempontból még ellátatlan területek bolthálózatának fejlesztése. Ezenkívül néhány régen húzódó kereskedelmi fejlesztés, rekonstrukció minisztériumi támogatásáról is szó volt, olyanokról, amelyeket a megye saját erőből nem tud megoldani. Úgy vélem, a megyei törekvések jól tükrözik a Szabolcs- Szatmárban végbemenő társadalmi változásokat, az iparosítást, mindezeknek a kereskedelemre gyakorolt hatását. — Az előző öt év értékes kereskedelmi fejlesztéseiben jelentős szerepe volt a különböző pályázatoknak, központi alapokból történt támogatásnak. Milyen lehetőségekre számíthat a megye az ötödik ötéves tervben? — A támogatások rendszere nem változott jelentősen. A mostani tervegyeztető tárgyalásokon is szóba került, hogy a megye vállalatai, szövetkezetei milyen pályázatokra benyújtott ajánlatokkal kapcsolódhatnak legjobban a megyei kereskedelemfejlesztési törekvésekhez. Az elhatározott — 55 ezer négyzetmétert kitevő — hálózatbővítést reálisnak tartjuk. A minisztérium több millió forinttal támogatja az alapellátás feltételeinek javítását. A SZÖVOSZ fejlesztési alapjaiból is több millió forint jut a megyébe. Ezzel a négy városban, valamint Záhonyban és Tiszavasváriban — tehát a munkáslakta településeken — újabb élelmiszer-áruházak épülhetnek. Szintén jelentős összegekkel támogatjuk a kereskedelmi szempontból még ellátatlan területek napicikkellátó-hálózatának építését. Nagy összeg áll rendelkezésre a központi alapból a gépesítésre, a kiszolgálási formák korszerűsítésére, az önkiszolgálásra, önkiválasztásra. — A megyében rendkívül nagy gond a vendéghálózat elavultsága. Ez gátolja a Szabolcs-Szatmár idegenforgalmának fejlesztését is. Történhet-e ebben jeletősebb változás? — Ismerem a helyzetet, tudom, hogy a megyében kevés a mai igényeknek megfelelő vendéglátóhely. Mi különböző formában segíteni tudjuk a kezdeményezéseket, de a támogatás összege sokkal kisebb a helyi összegeknél, így a beruházás szempontjából ezek a meghatározók. Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban és Záhonyban terveztek a megyei szervek étteremépítéseket. Támogatásukhoz az eredetileg tervezett összegeket nem tudjuk biztosítani, így ezekre még egyszer visszatérünk, amikor az anyagi lehetőségek számbavétele után véglegesen döntünk, mind megépülhet-e az ötödik ötéves tervben. Ami az idegenforgalmat illeti: a legnagyobb beruházás a 350 személyt befogadó sóstói kemping. Építésének kedvező lehetőségei vannak, a támogatás elnyerése érdekében benyújtott pályázat jó. Minden jel arra mutat, még az idén megkezdődhetnek az építkezések. A tervidőszak későbbi éveire ütemezett idegenforgalmi fejlesztésekről most még nem tudtunk nyilatkozni. — Néhány régi nyíregyházi téma is szóba került a megbeszélésen. Úgy tudjuk, legtöbbjének megoldásával a minisztérium is egyetért és anyagilag is támogatják az építkezéseket. — Több tervegyeztető tárgyaláson felvetődött már a piaccsarnok építése, és a régi Szabolcs-szálló rekonstrukciója. A piaccsarnok épitését — a jelentős megyei, városi összefogást — a minisztérium támogatja. A Szabolcs Szálloda rekonstrukciója a vendéglátás, a szállodai gondok és városkép szempontjából is indokolt. A közösen számbavett pénzügyi lehetőségek arra teremtettek alapot, hogy a rekonstrukciót három ütemre bontva az idén megkezdhessék ás folyamatosan végezzék. Marik Sándor ÉRDEKLŐDŐK A VILÁGPIACRÓL Rajtuk a gyár szeme Új gyártmányok az UHIVERSIL-ben Világslágert alkottak a „kandósok” a nyíregyházi UNIVERSIL-ben. Sikerükért izgul most az egész gyár. Nemzetközi vásárokon vizsgáznak a termékek és alkotóik. A termékek: elektronikus áramlásmérő berendezések. Az alkotók: Földi Károly, Németh Balázs és Rohály Miklós. A másik sláger? Megvásárolt a gyár a NOVEX Rt-től egy szabadalmat, a szuperérzékeny széndioxid analizátor kikísérletezését. Ebben is egy trió jeleskedett; Jánvári László, aki szintén a Kandóban végzett, s két munkás, Szabadi Jóska, a fiatal alapszervezeti párttitkár, az „aranykezű” estergályos Hauser István. Minden perc drága Hosszú hónapokon át rajtuk volt a gyár „szeme”. Most meg különösen, mert az első tízes szériának az utolsó simításai készülnek és minden perc drága. Mondja is az igazgató, Buji Ferenc, hogy szédületes a tempó. A folyosókon tatarozást végeznek, kőművesek, festők „lábatlankodnak”, kerülgetni kell őket! — Korábban minden esztendőben két ünnep között „leálltunk”. Ez a kiesés akkor 1,2 millió forinttal járt — mondja az igazgató. — Ezt a luxust már nem engedjük meg magunknak. Sok a munka, sürget a piaci igény. A hazánkban forgalomba kerülő összes erősítő berendezéseket az UNIVERSIL-ben gyártják. Tavaly csak ezekből az elektroakusztikai berendezésekből 88 millió értékben termeltek, s az idén már 120 milliós a tervük. 1976-ban a komplett laboratóriumi berendezésekkel együtt 200 milliós termelési értéket kell előállítaniok. — Ezért növelni fogjuk mintegy 40 fővel a létszámunkat, s a gyár összlétszáma eléri a 860-at. De az emelkedést — ami plusz 40 milliót hoz! — csak részben a munkáslétszám növekedéséből érjük el. Többségét a termelékenység és a hatékonyság növeléséből. Beléptek a világhírnév kapuján az UNIVERSIL-esek. Hosszú, türelmes, s néha göröngyös út vezetett idáig. Betömi a világpiacra úgy, hogy megismerjék és elismerjék őket. Hogyan csinálták? „Láttattuk magunkat" — Éveken át mindent elvállaltunk, amit a piacon kerestek, amire ott szükség volt — magyarázza az igazgató. „Láttattuk” magunkat, termékeinket. így fokozatosan magasabb műszaki kultúrát igénylő termékekkel álltunk elő. Ehhez felnőtt egy képzett, műszakilag is helytálló munkásgárda. így kerülhetett sor nagyerősítők és komplett laboratóriumi berendezések készítésére. Elektroakusztikai termékeiket a KGST-országok megrendelésére készítik. A laboratóriumi berendezések kétharmada szocialista országokba, egyhamada tőkés exportra kerül. A tavaszi algíri, kairói és szófiai nemzetközi vásárokon komplett oktatólaboratóriumi berendezéseket és elektronikus mérőberendezéseket mutatnak be. — El is küldtük már a termékeket. Ezek teljesen újak; most láthatják először — újságolja az igazgató. Nagy jövője van az elekt-i ronikus áramlásmérő berendezéseiknek, amelyeket „házilag” fejlesztettek ki. Ezeket olyan helyeken használják, aliol különböző csővezetékekben folyadék vagy gáz áramlik. Az átfolyó folyadék mennyiségét ezzel mérik. Hasonlót az NSZK-ban gyártanak, de sokkal drágábban. — Szeretnénk őket lekörözni a világpiacon. El szeretnénk érni, hogy a KGST-n belül e termék gyártásának mi lennénk a profilgazdái. Kísérlet 6 hónapig — Hogy mi az új ezekben? Éppen az, hogy elektronikusak. Ezt fejlesztette ki Földi Károly, Németh Balázs és Rohály Miklós üzemmérnökök. — Éppen most van szabadalmi eljárás alatt — magyarázza a 28 esztendős Földi Károly. — Ez az első önálló közös „szüleményünk”. Kikísérletezésével 6 hónapig foglalkoztunk, s plusz 4 hónap kellett .mire elkészült a prototípus. Elismerést, nevet és pénzt hoz nekik is. — Hárman eddig kaptunk a gyártól 15 ezret — mondja Németh Balázs. — Két társamnak különösen van hová fordítani a pénzt, mert nősök, én anyámmal vagyok, egyedül taníttatott, most valamit visszapótolhatok abból a sok segítségből. Elviszem szabad időben kirándulni, országot látni. Levél Kanadából A másik világsláger a szuperérzékeny széndioxid analizátor okos, precíz műszer, 1 perc alatt képes kimutatni kevés, alig 1 tízmilliomodgramm széndioxidot is. Kanadából érkezett levelet mutat az igazgató. — Már érdeklődnek iránta. Május elején szeretnének találkozni és tárgyalni velünk gyártáskooperációről. ök ajánlották fel. Persze még meggondoljuk, hogyan hasznosabb a népgazdaságnak, az üzemnek — mondja. — Jó üzlet, kemény valutával. — Gyártottak hasonló műszert eddig is, de ilyen kis mennyiségű széndioxidot azzal csak nehezen, s legalább 2 óra alatt mutathattak ki. S ezért van nagy érdeklődés világszerte. Kimutatható vele a gyümölcsök érési folyamata, a talajok széndioxid telítettsége, a takarmányoknál a romlás. És most kísérleteznek vele az onkológiai vizsgálatoknál is. Az első tízes széria még ebben a hónapban elkészül. Érthető, hogy minden perc drága most, s igazán boldogok az „alkotók”. Hiába faggatom Jánvári Lacit, a szintén Kandóban végzett 27 éves mérnököt, elzárkózik. Érthető is. Nincs megállás. Már dolgoznak egy még fejlettebb változatán. — Szeretnénk, ha az orvostudományban is felhasználnák. Hogy mikorra várható? Legalább két év múlva. De ebbe orvosi szakembereket is bevonunk. Farkas Kálmán Szabolcsi fiatalok országos versenyen A József Attila nevét viselő budapesti, kunszentmártoásfél évvel ezelőtt az az öröm ért, hogy lakásom kö-zelében, a Kötőtű utcában új önkiszolgáló étterem nyílt meg. Mindjárt utána ebédelni-vacsorázni oda kezdtem járni. Nem volt semmi kifogásom a koszt ellen. Sőt: pár hónap eltelte után az étvágyam oly mértékben kezdett növekedni, hogy állandóan dupla adagokat kellett a tálcára tennem, ami anyagilag eléggé érzékenyen érintett. Étvágyam szokatlan megnövekedését eleinte annak tudtam be, hogy a vendéglő szakácsai hivatásuk magaslatán állnak. Ettem a dupla adagokat; jó ideig ment ez így, végül is azonban orvoshoz fordultam. A belgyógyász először erős gyomorsavtúltengésre gyanakodott, amikor azonban a kivizsgálás negatív eredménynyel járt, elrendelte a cukorpróbát is. Szerencsére cukorbetegségem sincs, ez a vizsgálat sem mutatott ki semmi kórosat. Időközben azután az történt, hogy a lakásomhoz szintén nem messze, a Pöfeteg téren is nyílt egy új önkiszolgáló étterem, s próbaképpen most már oda kezdtem járni. Váratlanul, örömteljes meglepetésemre mindjárt azután az étvágyam normalizálódott, vagyis viszszatért a régi kerékvágásba. Tehát újból jóllaktam egy-egy ételadaggal. De ez nem tartott sokáig. Néhány hónap eltelte után újból fellépett nálam a farkasétvágy, s a dupla porciók fogyasztása ismét próbára tette pénztárcámat. Megint csak orvoshoz fordultam. A megismételt laboratóriumi vizsgálatok ezúttal sem mutattak ki semmi szervezeti rendellenességet. Most már teljesen tanácstalanul álltam a szinte rejtelmesnek tűnő dolog előtt. Váratlan fordulat derített fényt a különös jelenségre. Szomszédasszonyom, özvegy Rehák Barnabásáé, aki edényleszedő egy harmadik önkiszolgáló étteremben, felvilágosított, hogy az újonnan nyitó ilyen vendéglátóipari üzemegységek az első hetekben-hónapokban, hogy odaszoktassák a vendégeket, igen bőséges ételadagokat adnak. Később azután, amikor már megvan a törzsközönségük, általában a felére csökkentik a porciókat. i hát a teendő? — tettem fel a kérdést magamnak. Már rájöttem erre is. Majd csak megnyílik valahol egy újabb önkiszolgáló étterem: pár hétig oda fogok járni, és azután megvárom a soron következő, hasonló vendég látóhely megnyitását. Szerencsére megfelelő ütemben szaporodnak ezek, így a kielégítő kosztolásom belátható ideig biztosítottnak látszik. Heves Ferenc ni, makói, monori, nagyecsedi, ózdi, polgári, soproni, székesfehérvári gimnáziumok és szakközépiskolák legjobb szavalói szombaton Makón találkoztak. A fiatalok kora reggel felkeresték a helyi gimnáziumot, ahol a költő a huszas évek elején iskolába járt. Itt ünnepélyesen megkoszorúzták József Attila domborművű emléktábláját, majd felkeresték és megtekintették azt a tantermet, ahol a fiatal Attila tanult és amelyet a költőre emlékeztető tárgyakkal rendeztek be. A József Attila nevét viselő magyarországi középiskolák tanulóinak országos szavalóversenyét délelőtt a makói József Attila Művelődési Központban tartották meg.
