Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

‘alma: NYOMT me, IAGAZINoMAGIUi.t' V IagazinomAgazinonu^ XXXlit. évfolyam, 61. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. március 12. péntek 0TTSÄGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A „varázsló" j láHák gz edzők asszony (2. oldal) (8. oldal) Szilárdítani A rádió és a televízió a vagyonvédelmet jövő heti műsora (3. oldal) (7. oldal) Kádár János fogadta a Chilei Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szociálisa Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fo­gadta a Chilei Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldötségét, amelyet Volodia Teitelboim, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára vezet. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a munkás­­mozgalom időszerű kérdé­seiről, a két testvérpárt együttműködéséről. Megerő­sítették az MSZMP és a ma­gyar nép szolidaritását á Chilei Kommunista Párttal, az egységbe tömörülő balol­dali erőknek a fasiszta junta elleni töretlen küzdelmével. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Volodia Teitelboimot, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagját, a KB titkárát és az általa vezetett küldöttsé­get. (Keiet-Magyarország telefotó) Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden: Külügyminiszteri jelentések — Újabb cementgyár épül — Változások a táppénzrendszerben ÖTMILLIÓ DOLLÁR ÉVEN TE 650 milliós beruházás Vásárosnaményban Tízmilliárd forint az ár­bevétele évente az ÉRDÉRT Vállalatnak, s ennek mintegy negyven százalékát a' Sza­­bolcs-Szatmár megyében mű­ködő gyáregységek adják. Ha a népgazdaság faigényeit, különösen fenyőfaigényeit fi­gyelembe vesszük, kiderül, hogy még ez is kevés, hiszen az élet minden területén nagy szükség van rá. Termé­szeti adottságaink miatt ha­zai földön kevés a fenyőfa, a jelenleg feldolgozott mennyi­ségnek csupán 6 százalékát adja. Ebből következik, hogy 94 százalékot importálunk, túlnyomó többségét — az im­port 96 százalékát — a Szov­jetuniótól szerezzük be. Elsősorban ez a magyará­zata, hogy az ÉRDÉRT Vál­lalatnak a mi megyénkben vannak a legnagyobb üze­mei: itt kell fogadni a be­érkező faanyagot, itt leggaz­daságosabb a feldolgozása. Kézenfekvő a következtetés: Szabolcs-Szatmárban a leg­célszerűbb a fejlesztés. A fejlesztés módjairól tar­tottak tervtárgyaló igazgatói tanácsülést a napokban az ÉRDÉRT mátészalkai és tu­­zséri, csütörtökön pedig a vá­sárosnaményi gyáregységé­ben, amelyeken részt vett dr. Speer Norbert vezérigazgató és Halász László vezérigaz­gató-helyettes. A Szovjetunióból érkező hatalmas mennyiségű fát Tu­­zsérnak kell fogadni, feldol­gozni, hogy a továbbfeldol­­gozás színhelyein — Máté­szalkán és a vállalat többi gyáregységében — már mé­retre szabott anyagból dol­gozhassanak, hogy a hulla­dék legnagyobb része itt ma­radjon, mert ennek feldolgo­zására épült, most pedig bő­vül a vásárosnaményi for­gácslapgyár. Szükségessé vált Tuzséron egy új fűrészüzem építése, amely az év közepétől lénye­gesen megnöveli a fogadóál­lomás termelését. Fontos az is, fiogy itt maradjon a hul­ladék, amelyet a fűrészporig bezárólag teljes egészében feldolgoz a vásárosnaményi gyár. A jelenleg ott folyó be­ruházás mintegy 650 millió forintba kerül, de ha meg­kezdődik a termelés, a bútor­ipar teljes igényét képes lesz kielégíteni, s pótolni azt a mennyiséget, amelyet eddig tőkésországokból importá­lunk. A beruházás befejezése után ötszörösére emelkedik s termelés és nemcsak meg­szűnik az import, bármelyik országban eladható lesz a ter­mék, s ez évente 5 millió dollárt jelent a népgazdaság mérlegének javításában. Vásárosnaményban jelen­leg napi egymillió forint ér­tékű munkát végeznek az építők és szerelők, mert csak így tudják határidőre befe­jezni a beruházást, s az év második felében megkezdeni a termelést. A szerelési mun­kákat — finn szakemberek irányítása mellett — a gyár dolgozói végzik. A gyár úgy rendezkedik be, hogy a bú­torgyárak igényei szerint pontos méretre szabva szál­lítja termékeit. így lényege­sen javul az anyagkihaszná­lás, hulladékmentes lesz a továbbfeldolgozás. Az ÉRDÉRT Vállalat az új beruházásokon túl intenzí­vebb termeléssel, a tartalékok feltárásával — a hazai igé­nyek kielégítésén túl — 25 százalékkal többet exportál­hat majd ebben az ötéves tervben, mint a legutóbbi­ban. (balogh) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügyminiszter előterjesztését az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak végrehajtására ed­dig tett és a jövőben terve­zett intézkedésekről. A kormány jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését az 1976—1980. évekre szóló magyar—kubai tervegyeztető tárgyalásokról. A külügyminiszter jelentést tett dr. Erich Bielkával. az Osztrák Köztársaság külügy­miniszterével március 2—3- án Grazban, illetve Szombat­helyen folytatott tárgyalásai­ról. A határ menti találkozó során a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két­oldalú együttműködés hely­zetéről és további fejleszté­séről folytattak megbeszélé­seket. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a kormány állami nagyberuházásként hagyta jóvá a Bélapátfalvi^ Cement­gyár beruházási javaslatát. A kormány jóváhagyta az egészségügyi és a munkaügyi miniszter, valamint a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa előterjesztését a táp­pénzfegyelem erősítése érde­kében teendő intézkedések­ről, valamint határozott a táppénzrendszer 1977. január 1-én életbe lépő módosítá­sáról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott a mező­­gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gépgyártás fejlesz­tésével, irányítási, szervezeti rendszerének korszerűsítésé­vel kapcsolatos feladatokról. A Fővárosi Tanács élnöke jelentést tett a budapesti ipari üzemek kitelepítésére vonatkozó határozat végre­hajtásáról. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta, és határozatot hozott a további intézkedésekre. Az Országos Találmányi Hivatal elnökének előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletben szabályozta a sza­badalmi ügyvivői tevékeny­séget. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot hozott a Magyar Nép­­köztársaság Kiváló művésze és a Magyar Népköztár­saság Érdemes Művésze ki­tüntető címek 1976. évi ado­mányozására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Március 30-ra összehívták a megyei tanácsot Csütörtökön ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, ahol határoztak a megyei tanács 1976. március 30-ra történő összehívására. A végrehajtó bizottság a ta­nácsülés napirendjére a következőket javasolja: előterjesztés a megyei tanács ötödik ötéves, kö­zéptávú fejlesztési, pénzügyi tervének, valamint a helyi tanácsok bevételi szabály­zóinak egyes kötelező elő­irányzatai és részükre a ta­nácsi hozzájárulások össze­gének meghatározására. To­vábbi napirendek: tájékoz­tató a végrehajtó bizottság tevékenységéről, valamint ja­vaslat a „Szabolcs-Szatmár megyéért” kitüntetés adomá­nyozására. A végrehajtó bizottság csü­törtöki ülésén megvitatta és jóváhagyta a „Beszámoló a Minisztertanácshoz Szabolcs- Szatmár megye Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának tevé­kenységéről” című előter­jesztést. Jóváhagyta a végre­hajtó bizottság a Szabolcs- Szatmár megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának és a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa elnökségének együttműkö­dési megállapodását. Elfo­gadták az ülésen a bölcsődék és csecsemőotthonok dolgo­zóinak béremelésére tett elő­terjesztést. A Miniszterta­nács 1975. decemberében ho­zott határozat értelmében a bölcsődék és csecsemőott­honok dolgozóinak átlago­san havi 300 forinttal, kise­gítő alkalmazottainak bérét átlagosan havi 150 forinttal kellett felemelni. Ez az in­tézkedés megyénkben 1168 személyt érintett. A béreme­lésre fordított összeg kettő­millió 898 ezer forint. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság személyi és egyéb kérdéseket tárgyalt. Véget ért a szakmunkástanulók országos versenye Negyvenhat leendő szak­munkás versenyzett Nyíregy­házán március 10-én és 11- én a 110. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben. Az új tanműhelyben rendezték meg „A szakma kiváló tanu­lója” verseny országos döntő­jét. 22 szerkezetlakatos- és 24 esztergályostanuló mérte ösz­­sze tudását. Szakismeretek, anyagismeret, szakrajz stb. — sokrétű volt az elméleti verseny; nem volt könnyű a gyakorlat sem: a munkada­rab többféle munkafolyamat, fogás ismeretét követelte meg a fiataloktól. Az esztergályosok verse­nyében hazai siker született: Hangácsi András, a 110-es intézet tanulója nyert. A má­sodik és a harmadik helyet Menyhárt János jászberényi és Sohodóczki Sándor duna­keszi versenyzők szerezték meg. A lakatosok győztese Gergő István tatabányai szakmunkástanuló, mögötte végzett Kozma István, a 110- es szakmunkásképző tanuló­ja, a harmadik pedig Pill Já­nos győri versenyző lett. Az országos döntő nagy le­hetőséget nyújtott a részvevő fiataloknak: hamarabb sze­rezhettek szakmunkás-bizo­nyítványt, ha jól szerepelnek. Akiknek ugyanis az elméleti feladatot legalább négyesre, a gyakorlatit pedig százszá­zalékosra sikerült megoldani­uk, azok egy szóbeli vizsgát tesznek ma, pénteken. Ápri­lis végéig iskolájukban ki­egészítő vizsgát tehetnek a közismereti tárgyakból (ma­gyar, történelem), és május­tól már mint szakmunkások dolgozhatnak munkahelyü­kön. A nyíregyházi mezőny­ből összesen tizenhét fiatal válhat előbb szakmunkássá. (t. gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom