Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
11976. március 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 VISSZHANG „Nekünk is perspektívát mutat a kongresszus“ fü Lapunk munkatársa* ismét véleményeket kértek .azabolcsiaktól az SZKP XXAff^ong. resszusa munkájáról. A válaszokból : Tóth Géza, az SZMT titkára: Számunkra mindig tanulságosak az SZKP kongresszusai. A mostani, a XXV. kongresszus azért is, mert a Szovjetunióban is új ötéves terv kezdődik, akárcsak nálunk. Sok tanulságot vonhatunk le egyebek között a szakszervezeti munkával, az irányítással kapcsolatban. Olyan az SZKP-kongresszus hazai visszhangja, mintha hazánkban zajlanék. Figyelemmel kísérik vezetők, munkások, az egész ország közvéleménye. > Én különösen azokat a megnyilatkozásokat, megállapításokat kísérem nagy figyelemmel, amelyek az állami, társadalmi és tömegszervezetek pártirányításával kapcsolatban hangzottak el. Erről szólt Brezsnyev elvtárs is a KB beszámolójában amikor a szervezett dolgozók jogainak a védelmét említette, s azt hangsúlyozta, váljék mindennapi feladattá az emberrel való törődés. Csakhogy nagyon figyelemre érdemes, amilyen összefüggésben említette. Azt mondta, nem lehetne tenni e területen sokat, ha nem fejlődne a termelés, ha nem szilárdulna a munkafegyelem, ha nem növekednék a munka termelékenysége. Ez a tevékenység viszont áz emberektőrfüg^. ,lgy" h^t, yissza, s nagyon fontos, hogy ez. álljon a szakszervezetek tevékenységének, szemléletének a középpontjában is. Jogok és kötelességek együtt. Ez nálunk is megszívlelendő, hiszen az V. ötéves terv megvalósításán dolgoznak, (f. k.) Makrai László, a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára: — Ami személy szerint engem az SZKP XXV. kongresszusa munkájából, pontosabban Alekszej Koszigin miniszterelnök beszámolójából erőteljesebben foglalkoztatott az az, hogy a Szovjetunió X. ötéves tervében jelentős szerepe van az életszínvonal nö. vekedésének. Pontosabban, nagyobb figyelmet fordítanak a lakosság ellátására, főként élelmiszeripari termékekből. A Szovjetunlé életszfrivbhál-politikájá áttételesen kapcsolódik á magyar népgazdaság termeléséhez. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági termeléséhez. — A Szovjetunió számunkra eddig is biztonságos felvevő piaci hátteret jelentett, s ez a továbbiakban még inkább így lesz. Közismert, hogy megyénkben . évente több, mint 30 ezer vagon alma terem, jelentős sfthízottsertés-, hízottmarha-termelés. A korábbi években különösen a két utóbbi terméknél voltak gondjaink az olasz piac embergója miatt. Problémáink megoldásában a Szovjetunió segített. A Szovjetunió arányaihoz képest a mi termelésünk, exporttermékeink elenyészőek, de számunkra fontos, hogy a megtermelt almát eladjuk, hogy piaca lesz a kisvárdai baromfikombinát évi 1000—1200 vagon termelésének, a sertésnek és szarvasmarhának. — Ami minket illet, fogadó partnere vagyunk a Szovjetunióban gyártott traktoroknak, kémiai szereknek, gépeknek. Biztonságos számunkra, hogy a Szovjetunió ötödik ötéves tervében az általunk is felhasznált termékek gyártásának mennyisége nagymértékben növekszik. A magyar mezőgazdaság termelése ismert okok miatt nem szorítkozhat csak a hazai gépgyártásra, műtrágyaellátásra. A Szovjetuniótól évről évre nagy mennyiségű gépet és vegyszert vásárolunk. Az ellátás eddig megfelelő volt, s a továbbiakban még inkább így lesz, hiszen a szovjet termelés számol a KGST-országok, köztük Magyarország igényeivel is. (s. e.) Scholtz Béla, a NYÍRTERV műszaki igazgatóhelyettese, a MTESZ me• gyei titkára: Elsősorban a munkámhoz valamilyen módon kapcsolódó részeket olvastam figyelmesebben a szovjet népgazdaság fejlesztéséről szóló tudósításokban. így például a tervező tapasztalatai alapján is mond. hatom, hogy a lakásépítésben elért eredmény (az, hogy öt év alatt több, mint 11 millió lakást építettek, s a következő öt esztendőben ennél többet emelnek), nemcsak abszolút szánkókban,, hanem ará" nyában is. hatalmas. A Szovjetunióban zajló lakásépítéskezéseket magam is ismerem. Néhány éve Örményországban, Grúziában, Azerbajdzsánban azt is módom volt megfigyelni: az egyébként uralkodó házgyári építkezéseknél is nagy gondot fordítanak arra, hogy a lakónegyedek szépek legyenek, a külső megjelenésben a házgyári lakások is tükrözzék az illető nép kultúráját, hagyományait. A kongresszuson is kimondták: különös figyelmet kell fordítani a. lakás- és kommunális építkezések közötti helyes arányokra és nem szabad eltűrni az elmaradást a víz. és gázvezetékek, a városi közlekedés, a kiskereskedelem beruházásaiban. Nagy figyelemmel olvastam, hogy az építkezés a Szovjetunióban mind nagyobb mértékben abból áll majd, hogy az épületeket és létesítményeket komplex gépesítéssel, nagy építési szerkezetekből, alkatrészekből és üzemi előállítású részegységekből szerelnek össze. Ez azt is jelenti, hogy például a házgyári építkezések nemcsak az eddig ismert formában növekednek, hanem a szobaméretű előregyártással is. Nagy figyelmet fordítanak az építési költségek csökkentésére, amely a Szovjetunióban, a tizedik ötéves terv időszakában 3—5 százalékos lesz. Ezeket a Szovjetunióban kidolgozott módszereket (melyek szerint nagyobb volumenű építkezéseket a technológia korszerűsítésével együtt is olcsóbban tudnak kivitelezni) még részletesebben is meg kellene ismernünk, (m. s.) Kommunista műszak öregekért Több alkalommal vett részt kommunista szombaton a nyíregyházi Nyírfa Áruház Május 1 szocialista brigádja. Az így keresett pénzt az arra rászoruló, volt vállalati dolgozók megsegítésére fordítják. A napokban tartott két kommunista műszakért kapott pénzt négy egyedülálló vállalati nyugdíjas között osztották szét. Naponta találkozunk velük Juhász Ferencné és Baja Anikó kozmetikusok: akiknek a szépítkezés munka. A gyorsmosó berendezésnél Hajdú Józsefné. Van akivel kora reggel, amint a még kissé álmos gyermekét bölcsődébe-óvodába kíséri. Másokkal az élet más-más munkaterületén. Sok helyütt a férfiakkal egyenlő társaiként dolgoznak, sokszor gyengébb fizikumukat messze meghaladó munkakörökben is. Mindehhez még pluszként járul az a tennivaló, ami a család ellátásával, a gyermek nevelésével rájuk hárul. Ilyenkor, tavasz elején, egy évben egyszer még egy külön ünnepnap is felhívja a férfiak figyelmét arra, hogy ha csak egy pár kedves szóval, szál virággal is kedveskedjünk a nőknek, akik létükkel, mosolyukkal, s munkájukkal szebbé, boldogabbá teszik életünket. (Hammel József képriportja) Az 1-es posta pénzfelvevő ablakánál Balázsi Lászlóné. A MÉK Széchenyi utcai boltjában szocialista brigádtag Papp Erzsébet eladó. A máriapócsi Rákóczi Tsz dohánytermesztő aszszonyai addig is, míg nem indul a dohányos munka, almásládákat gyártanak. Harminc éve alakult a baloldali blokk 1946 februárjára hazánkban a politikai és a gazdasági élet háború utáni válsága a mélypontra jutott. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai között az ellentétek kiéleződése azzal kezdődött, hogy a kisgazdapárt 1945 őszi választási győzelmétől megittasult reakció általános támadást indított a forradalom vívmányai ellen. A földreform felülvizsgálása, s a hatalmi pozícióknak a kisgazdapárt javára történő „arányosítása” voltak az országos meretű jobboldali roham fő célkitűzései. A Magyar Kommunista Párt a „Földet vissza nem adunk!” jelszóval a felháborodott újgazdák tüntetéseinek élére állt, és szembeszegült a kisgazdapárti jobboldal egyéb törekvéseivel is. A koalíciós kormányzat legsúlyosabb gondjai azonban a katasztrofális gazdasági helyzetből fakadtak. A mezőgazdaság háborús károsodása, a termelés és az áruforgalom nehézségei következtében fellépő nagymérvű élelmiszerhiány éhínséggel fenyegette az országot, főleg a városi lakosságot. A bajt tetézte, hogy az infláció 1945 második felében példátlan méreteket öltött. Megszaporodott a spekulánsok és a feketézők tábora, mérhetetlenül nagy károkat okozott a régi közigazgatási apparátus szabotázstevékenysége. A kommunista párt előtt világossá vált, hogy a válságos helyzetből a kibontakozást csak erélyes gazdasági rendszabályok biztosíthatják, ezek megvalósítását azonban nem lehet kizárólag az államigazgatásra bízni. „Átfogó, a gazdasági és pénzügyi élet minden területére kiterjedő kormányzati szanálási tervre van szükség, oly tervre, mely széles néptömegek cselekvő aktivitását váltja ki, és felsorakoztatja őket a gazdasági zűrzavarra spekuláló reakció ellen” — olvashatjuk ezt a felismerést az MKP gazdasági és pénzügyi javaslatait tartalmazó tervezetben. E javaslatok, melyek több ponton túlléptek a kormány programján, a kisgazdapárt kivételével a koaliciós pártok számára elfogadhatók voltak. A jobboldali kisgazdapárti vezetők, élükön Nagy Ferenc miniszterelnökkel, a függetlenségi front programjához való ragaszkodás ürügyével igyekeztek a nagytőkét korlátozó javaslatok elől kitérni. A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács közötti tárgyalások eredményeként 1946 március 5-én megegyezés született a baloldali blokk megalakításáról, mely a népfrontot testesítette meg a függetlenségi fronton belül. A blokk nyilatkozata leszögezte: a három párt és a Szakszervezeti Tanács a kisgazdapárt jobbszárnyával nem hajlandó együttműködni, de továbbra is állja a szövetséget e párt demokratikus elemeivel; a baloldali blokk együttes erővel veszi fel a harcot minden kísérlettel szemben, amely a földreform reakciós revízióját célozza, s kész teljes tömegerejét mozgósítani e nagy demokratikus vívmány védelmében; az ország talpraállítása és a nagytőke szabotálásának leküzdése érdekében követelte a közigazgatás megtisztítását a reakciós közhivatalnokoktól és a függetlenségi front teljes államosítási programjának végrehajtását, vagyis a szénbányák államosítása mellett a bauxitbányák, olajforrások és energiatelepek államosítását is. Ezenfelül szükségesnek tartotta a magyar nehézipar öt legfontosabb üzemének sürgős állami kezelésbe vételét. Két nap múlva, március 7-én 40P ezer budapesti dolgozó vonult fenyegető, hatalmas, de fegyelmezett rendben a Hősök terére, ahol politikai nagygyűlésen tett hitet a baloldali blokk követelései mellett. Ugyanezen a napon a kisgazdapárt balszárnyának képviselői nyilvánosságra hozták, hogy egyetértenek a reakció elleni fellépéssel, s maguk is követelték pártjuk megtisztítását. A lenyűgöző tüntetés, s a demokratikus pártok elszántsága meghátrálásra kényszerítette a kisgazdapárt vezetőségét. A kisgazdapárt rövidesen megjelenő nyilatkozatában nemcsak elfogadta a baloldali blokk követeléseit, hanem azt is bejelentette, hogy 20 jobboldali parlamenti képviselőjét kizárja a párt soraiból. Azáltal, hogy a „többségi” párt e követeléseket elfogadta, a baloldali blokk célkitűzései kormányprogrammá lettek. , Urbán Károly
