Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

1976. március 4. KELET-MAGYARORSZÄG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Csillagvizsgáló a fel hók felett Miközben világszerte egyre nagyobb, több méter átmérő­jű csillagászati teleszkópokat építenek, a szerényebb méretű obszervatóriumi műszerek sem veszítik el jelentőségüket. Mint például az — a képen látható — mindössze 48 centimé­ter tükörátmérőjű teleszkóp, amelyet az Alma-Ata közelében, a tengerszínt felett 3000 méter magasságban épült asztronó­miai intézetben használnak. Élve a kedvező légköri viszonyok adta lehetőségekkel, az intézet munkatársai szinte egész év­ben megfigyeléseket végezhetnek. Tanulmányozzák a Napot, a Holdat, ultraibolya-spektrumban a távoli csillagokat. A világon először ez a csillagvizsgáló mérte be fototeleví­­ziós optikai berendezésekkel a Luna automatikus űrállomá­sok helyzetváltoztatási paramétereit. E viszonylag kis telesz­kóppal sikerült vizuálisan követniük a szovjet Szonda űrál­lomás útját, amikor a Földtől 328 ezer kilométerre megkerül­te a Holdat. A „jégernyő védelme alatt Az első magyar jégelhárí­tó rendszert Baranya megyé­ben építették ki, ahol a leg­súlyosabb károkat szokta okozni a jégverés. A „felhő­­robbantásokra” a Szovjet­unióban jól bevált jégelhá­rítási technológiát vettük át, a szükséges berendezésekkel és rakétákkal együtt. A védett terület központ­jában meteorológiai radar­­állomás ellenőrzi a zivatar­­felhőket. A radarsugarak „ki­tapogatják”, hogy a felhőgó­cok tartalmaznak-e jégcsírá­kat és amennyiben fennáll a jégveszély lehetősége, rakétá­kat lőnek fel, bennük meg­felelő reagens anyagokkal, ezüst- vagy ólomjodiddal. Ezek hatására azután a jég­eső helyett csendes eső hull. A jégeső mindig zivatar­­felhőben keletkezik. A felhő alja párában dús, amely fel­felé áramolva apró vízcsep­­pekké áll össze. A magasban az áramlás gyorsul, sebessé­ge eléri a másodpercenkénti 25 métert is. A földfelszín­től 5—6 kilométerre — kö­rülbelül mínusz 20 C-fokos hőmérsékleten — apró jég­kristályok keletkeznek. A gyors áramlási sebességű zónában a jégkristályok Ö6Z- szetapadnak, égy-két, sőt több centis jégszemekké ala­kulnak. A jégszemek, saját súlyuktól, nagy sebességgel lezuhannak. A reagenseknek a felhőkbe juttatása azt a célt szolgálja, hogy lekössék a kis cseppe­ket, azokat azonnali kristá­lyosodásra és lehullásra kényszerítsék, megakadá­lyozván a nagy jégszemek kialakulását. A baranyai „jégemyő” 150 ezer hektár­nyi területet hivatott meg­védeni a súlyos természeti csapástól. A jégveszélyes idő­szakokban tizenkét rakéta­kilövő állomáson állnak ké­szenlétben az ott szolgálatot teljesítők, várva a lokátoro­­saktól érkező parancsra. Az intravénás táplálkozás rekordja A melbourne-i Austin kór­házban hat hónapig intravé­násán tápláltak egy 46 éves elektrotechnikust. A beteg hasi trombózissal került a kórházba, háromszor műtöt­ték. mindannyiszor egy-egy elhalt vékonybélrészletet tá­volítottak el. A beteg napon, ta 3,5—4 liter folyékony táp. anyagot kapott az egyik vé­nájába. Az intravénás táplá­lás során a beteg testsúlya nemhogy csökkent volna, ha­nem még gyarapodott is. Ez az eset — legalábbis elméleti, leg azt bizonyítja, hogy az ember intravénás táplálással korlátlan ideig életben tart­ható. A szamóca, málna, ribiz­­ke és köszméte tél végi, kora tavaszi növényvédelmi munkái során — amennyi­ben ősszel nem végezték el igen fontos a kártevőkkel, betegségekkel fertőzött vesszőrészek metszéskor történő eltávolítása, a le­hullott levelekkel együtt való megsemmisítése, elége. tése. A szamóca elszáradt le­veleiben telel a mikoszfe­­rellás és a fabreás levélfol­tosság kórokozója, ezért a lombozatot összegyűjtés után még kell semmisíteni. A kórokozók már kora ta­vasszal fertőznek, ezért a mechanikai védekezést az első tőlevelek megjelenése­kor kémiai védekezéssel, permetezéssel szükséges ki­egészíteni. A levélfoltossá­gok ellen Rézoxiklorid 50 WP, Cobox Coprantol (va­lamennyi 0,25—0,3%-ban), Orthocid 50 (0,3%), vala­mint Fundazol 50 WP ké­szítményeket lehet használ, ni. A málna esetében a me­chanikai védekezés során elpusztíthatok a vesszőben telelő, vesszőfoltosságot okozó betegségek kórokozói, ezenkívül a málnavessző gubacsszúnyog és a karcsú díszbogár áttelelő lárvái. Rügypattamáskor a didiméi­­lás vesszőfoltosság aszko­­spóráinak és az elzionés vesszőfoltosság kondiumai.. nak kialakulását, s ezzel a későbbi fertőzést Rézoxi­klorid, Cobox, Coprantol (valamennyit 0,4—0,5% -ban), Orthocid fungicidek­­kel történő permetezéssel lehet meggátolni. A készít­ményekhez nedvesítőszer (Nonit, Sandovit stb.) hoz záadása szükséges. A per­metezést rügyfakadás kez­detén ajánlatos megismé­telni, de ekkor a gombaölő szerhez rovarölő szer (Bi 58 Ec, Unifosz 50 Ec, Metation 50 Ec 0,1 %-ban) hozzá-A bogyós­gyiimölcsüek növényvédelme adása javasolt. Ez azért szükséges, mert a sodrómo­lyok kis és nagy vörös rügy. sodrómoly, málnasodró moly — rügyek mellett, vagy a vessző repedéseiben telelő hernyói a fakadó rü­gyek rágásával korán meg­kezdik kártételüket. A ribizke és a köszméte károsító köre általában megegyezik. A metszés so­rán el kell távolítani a pajzstetűvel, az üvegszár­nyú ribizkelepke áttelelő hernyóival fertőzött galy­­lyakat, valamint a liszthar­matos vesszőket. Ezeket a lehullott lombozattal együtt ajánlatos elégetni, vagy a talajba 15—20 cm mélyen aláforgatni. A lehullott leveleken kép­zett szövedékben telelnek ugyanis a köszméte araszoló hernyói, ezenkívül a pszeu­­dopezizás és a mikoszferel­­lás levélfoltosság kóroko­zóinak szaporító képletei is. A mechanikai védekezés kémiai védekezéssel egé­szíthető ki. A kaliforniai pajzstetű áttelelő egyedei, valamint a levéltetvek téli tojásai ellen rügyfakadás előtt Novenda, Krezonit E <2%) készítmények egyiké­vel vagy háromévenként gyümölcsfaolajjal (4%) le­het permetezni. Köszméte araszoló, valamint kis és nagy téli araszolok kártétele esetén rügyfakadáskor egy permetezést ajánlatos elvé­gezni Metation, UnifoSz, Foszfoticm, Sumithion ké­szítmények egyikévei. E kártevők hernyói a fakadó rügyek rágásával jelentős kárt okozhatnak. A növény­védő szerek használatánál ügyelni kell az óvó rend­szabályok betartására! A fentiekben felsorolt védekezések szakszerű el­végzésével a károsítók fer­tőzési forrásai pusztíthatok el, így aj év folyamán ezek a betegségek és kártevők jóval kisebb gondot okoz. nak a kert gazdájának. Endreffy Zsolt növényvédő állomás Hasznos megyei kiadvány Kevés a kísérleti majom Csakis a főemlősök (mint­egy 600 féle féimajom, ma­jom és emberszabású majom) tudományos vizsgálata ré­vén lehetséges egy sereg olyan orvosi, lélektani és közegészségügyi problémára - megoldást találni, amelyek ma mindenütt sürgetőbbé válnak, s amelyeknek az em­beren való tanulmányozása — érthető okokból — nem .’jöhet tekintetbe. A leggyak­rabban kísérleti célokra hasz­nált állatok (egerek, patká­nyok, nyulak) szervezete és főleg idegrendszere olyany­­nyira eltér az emberétől, hogy a rajtuk nyert tapasz­talatok nem vonatkoztatha­tók a legfejlettebb élőlény­re. Ezzel az igénnyel szemben áll az a tény, hogy egyre ke­vesebb majom áll rendelke­zésre a kísérletekhez. Nem as a legfőbb nehézség, hogy viszonylag sok állatot kell Krtálni, hanem az, hogy íyire olyan maj­mokra van szükség, amelyek születésüktől kezd­ve szigorúan higiénikus feltételek között nevelked­nek. Mert például, valamely adott kórokozó hatását csak­is akkor lehet pontosan meg­határozná, ha a kísérleti ál­lat semmi egyéb mikroorga­nizmussal nem jött még kap­csolatba. Csupán az hozhatna meg­nyugtató megoldást, 'ha ma­­jomfarmokat létesítenének azokban az országokban; ahol nagyarányú biológiai, orvos­tudományi kísérletek foly­nak. Ha elég állat állna ren­delkezésre, hamarabb ki le­hetne deríteni, hogy milyen immunizációs folyamatok zaj­lanak le a szervezetben* ha új, eddig még ismeretlen fertőző betegségek kóroko­zóival oltják be. Meg lehet­ne állapítani, miként reagál a szervezet az implantált ráksejtekre. Kísérleti úton tisztázni lehetne, mi. történik, ha bizonyos agycentrumo­kat mesterségesen kikap­csolnak. A fogyasztási szövetkeze­tek megyei szövetsége az idén is segítséget nyújt a háztáji gazdaságok és más kistermelők gyümölcs-zöld­ségtermesztéséhez. ötezer példányban elkészült a kis­termelő gazdaságok nö­vényvédelmi útmutatója. Megyénkben évente mint­egy 12 ezer vagon alma te­rem a háztáji és egyéb kis­gazdaságokban. E nagy mennyiségű gyümölcs vé­delme népgazdasági érdek. A fogyasztási szövetkezetek fontos feladatuknak tekin­tik tagjaik mezőgazdasági segítségét. Ez a kiadvány is azt a célt szolgálja, hogy a termelők jobb minőségű gyümölcsöt, zöldséget állít­sanak elő, jobb legyen ala­kosság ellátása. A kertészeti termesztés egyik legfontosabb és legbo­nyolultabb munkája a nö­vényvédelem. Törvény is előírja a különböző fertő-ORCHIDEA- ÉS HAGY­­MÁSVIRÁG-KIÁLLITÁS. Több mint 500 fajta orchidea ás hagymásvirág felvonulta­tásával virágkiállítás nyílt pénteken a kertészeti egye­tem dísztermében. A tulipá­nok, színes krókuszok, jácin­zöttségek elleni védekezést. A MÉSZÖV kiadványa ab­ban is segítséget nyújt, hogy a kistermelők felismerjék az egyes betegségeket, azok ellen a ma kapható szerek­kel védekezzenek. A kiadvány külön foglal, kozik az egyes gyümölcsfaj­csoportokkal, valamennyi betegség ellen többféle vé­dekezési variációt ismer­tet. A kistermelők eligazí­tást kapnak egy jólszerkesz­tett táblázatból a növény­védő szerek keverhetőségé­­ről is. E táblázat segítségé­vel munkát takaríthatnak meg, hiszen egyszerre há­rom-négyféle szert is kiper­metezhetnek, ugyanakkor tájékoztatást kapnák arról, hogy melyek azok a szerek, amelyek egymással nem keverhetők. Az útmutatót valamennyi fogyasztási szövetkezetben ingyen kap­hatják meg a kistermelők. tok, nárciszok között a ta­vasz közeledtét jelző hóvirág is látható, és emellett sok más, a közönség számára ke­vésbé ismert virág is bemu­tatásra karüL A kiállítást dr. Dimény Imre, az egyetem rektora nyitotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom