Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

Rákóczinál — Rodostóban Munkásvédelem Milliók - összefogással (2. oldal) Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa Befejeződtek a járási és városi KlSZ-kiildöttgyíílések A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezeti Hétfőn délelőtt a szófiai Universiade csar­nok kongresszusi termében — amelyet Lenin­nek, a bolgár pártot megalapító Dimiter Bla­­goevnek és Georgi Dimitrovnak az arcképeivel díszítettek fel — megkezdte munkáját a Bol­gár Kommunista Párt XI. kongresszusa. A ta­nácskozáson 1575 küldött vesz részt, minde­gyikük félezer kommunista képviseletében. Todor Zsivkov megnyitó szavai után Sztanko Todorov, a Politikai Bizottság tagja, minisz­terelnök a kongresszus külföldi vendégeit üd­vözölte; a tanácskozás ünnepélyes megnyitá­sának pillanatában már 94 ország 103 kom­munista és munkáspártjának, forradalmi és demokratikus szervezetének delegációi voltak jelen. A küldöttségek vezetői — a bolgár párt vezetőivel, a bolgár munkásosztály képviselői­vel együtt — az elnökségben foglalnak he­lyet, közöttük Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fjodor Kulakov, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja és mások. A kongresszus vezető szerveinek — tit­kárságának, mandátumvizsgáló bizottságának, szerkesztő bizottságának stb. — megválasztása után a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a péntekig tartó tanácskozás napirendjét. A XI. kongresszus napirendjének megerő­sítése után Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. Todor Zsivkov beszéde A nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője a be­számolási időszakban az eny­hülési folyamat és a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésére vonatkozó lenini elvek megszilárdulása volt — állapította meg a kongresz­­szus elé terjesztett beszámo­ló első, a világhelyzetről és a BKP nemzetközi tevékeny­ségéről szóló részében Todor Zsivkov. a BKP Központi Bi­zottságának első titkára. Az erőviszonyok a két kongresz­­szus közötti időszakban két­ségtelenül a béke, a demok­rácia, és a szocializmus javá­ra változtak meg. Erről szólva kiemelte a szocialista és a tőkésorszá­gok, különösen pedig a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti szerződések, va­lamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét. „Az új nemzet­közi légkör kialakításában és megszilárdításában döntő je­lentőségű a Szovjetunió, az SZKP hozzájárulása” — ál­lapította meg Todor Zsivkov, majd rámutatott: „a békeof­­fenziva elválaszthatatlanul kötődik Leonyid Brezsnyev­­nek, az SZKP KB főtitkárá­nak nevéhez és tevékenysé­géhez.” A BKP Központi Bizottsá­gának első titkára ezután Bulgária és a többi szocialis­ta ország dinamikusan fejlő­dő kétoldalú kapcsolatairól, a Varsói Szerződés szerveze­tének és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának fontosságáról szólott. „A Bol­gár Kommunista Párt teljes mértékben támogatja a szo­cialista integráció elmélyíté­sének politikáját, a hosszú távú célprogramok megvaló­sítását, a jövőben is hozzá­járul a szocialista közösség gazdasági hatalmának továb­bi erősítéséhez” — jelentette ki. Zsivkov hangsúlyozta, a Szovjetunióhoz fűződő kétol­dalú kapcsolatok jelentőségét a szocialista országok egy­máshoz való viszonyának, egységének megszilárdításá­ban. „Ami Bulgáriát illeti, — mondotta — a fejlett szocia­lista társadalom, majd a kommunizmus építését nem tudja elképzelni másként, mint az SZKP-val és a Szov­jetunióval való szoros és sok­oldalú együttműködés révén.” Az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai népek harcát méltatva a szónok kifejezte szolidaritását a chilei kom­munistákkal. minden chilei hazafival és szabadságot kö­vetelt Luiss Corvalán és a többi bebörtönzött hazafi szá­mára. A BKP balkáni politikájá­ról szólva hangsúlyozta, hogy a bolgár párt továbbra is megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonit a szomszédos szocialista országokhoz fűző­dő kapcsolatainak, mivel ez utóbiakat fontos tényezőnek tekinti a Balkán félsziget bé­kéjének és biztonságának megszilárdítása, az együtt­működés előmozdítása szem­pontjából. A nemzetközi kommunista mozgalomnak a világméretű társadalmi haladásban és an­nak meggyorsításában betöl­tött szerepéről szólva Todor Zsivkov emlékeztetett az 1969. évi moszkvai tanácsko­zásra, s arra, hogy az ott el­fogadott antiimperial'ista platform megvalósítása azóta jelentős eredményeket hozott. „A testvérpártok között — mondotta — természetesen keletkezhetnek és keletkez­nek is eltérések, amelyek a helyzet bonyolultságából, a problémák és azok megoldá­sának sokféleségéből erednek. A lényeg azonban az. hogy elvtársi módon, a marxizmus­­leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus szellemében kell megvitatni ezeket a prob­lémákat, s barátian kell ki­jelölni a közös kommunista célok és eszmények elérésé­nek útját. Ez lehetővé teszi z testvérpártok sorainak és po­zícióinak megszilárdítását, internacionalista egységünk erősítését. — Minden testvérpárt ma­ga dolgozza ki a forradalom nemzeti méretekben érvényes céljai elérésének stratégiai és taktikai irányvonalát, a konk­rét körülmények figyelembe­vételével. Ezért a jelenlegi helyzetben növekszik minden pártnak a közös kommunista ügyért; vállalt internaciona­lista felelőssége.” „A maoizmus degradálódá­sa új szakaszba jutott — ál­lapította meg ezután — az imperializmus, fasizmus és revansizmus legagresszivebb erőivel, a békés egymás mel­let élés és a társadalmi ha­ladás ellenségeivel lépett szö­vetségre. Működése egyre in­kább veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. A je­lenlegi kínai vezetés politi­kája és ideológiája mélysége­sen ellenséges a marxizmus­­leninizmussal. a kommunista eszmeiséggel szemben. Pár­tunk kötelességének tekinti, hogy feltétel nélkül részt ve­gyen a maoizmus politikai és eszmei szétzúzásáért folytatott harcban.” A nemzetközi helyzetben az utóbbi évek folyamán végbe ment nagy változásokra utal­va Todor Zsivkov leszögezte a BKP-näk azt az álláspont­ját, hogy „megértek a kom­munista és munkáspártok újabb nemzetközi tanácsko­zása előkészítésének és meg­tartásának feltételei-” A BKP Központi Bizottsá­gának első titkára ezután a gazdasági és műszaki-tudo­mányos fejlődés kérdéseivel foglalkozott. Todor Zsivkov bejelentette, hogy a BKP Központi Bi­zottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjeszti „a Bolgár Népköztársaság társa­dalmi-gazdasági fejlődésének fő irányvonalait a hetedig ötéves tervben”. A terv fő feladatát abban jelölte meg, hogy folytatni kell a nép anyagi és szellemi szükségle­teinek kielégítését a gazdaság dinamikus és arányos fej­lesztésének, a munkaterme­lékenység gyors emelésének a hatékonyság és a minőség javításának útján. Ezt a fel­adatot az elmélyülő szocia­lista integráció viszonyai kö­zött kell megvalósítani. A könnyűipar feladataival foglalkozva a szónok hangsú­lyozta a többi között, hogy határozottan véget kell vet­ni annak az időnként jelent­kező gyakorlatnak, amely az úgynevezett elavult cikkek kicserélése ürügyén jelentő­sen korlátozza, vagy teljesen megszünteti szükséges olcsó, és népszerű árucikkek gyár­tását is. Ami az élelmiszer­­ipart illeti, ennek termelése 1980-ra 40 százalékkal emel­kedik. Megengedhetetlennek ne­vezte Zsivkov a háztáji gaz­daságokban — folyó állatte­nyésztés fejlesztésének lebe­csülését. „Intézkedéseket kell hozni a háztáji gazdaságok továbbfejlesztésére — mon­dotta —, mivel azok az ál­lattenyésztés növelésének fontos tartalékát képezik.” Külön fejezetben foglalko­zott a BKP KB első titkára a szocialista életforma fejlesz­tésének egyes kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a párt politikája ezen a területen az emberről való gondoskodást, az életszínvonal emelését szolgálja. A pártról szóló fejezetéből kitűnt, hogy a X. kongresz­­szus óta 90 320 taggal gyara­podott a BKP, amelynek tag-Nyíregyházán csaknem 15 ezer KISZ-tag él és dolgozik. A fiatalok vasárnap tartották küldöttgyűlésüket, ahol be­számoltak a VIII. KlSZ-kong­­resszus és az elmúlt választás óta végzett munkájukról, majd a választásokra került sor. A beszámolóban elhangzott hogy a fiatalok körében szi­lárdult a szervezeti fegyelem, az alapszervezetek politizá­­lóbbak, mint régen. A kezdő munkásfiatalok beilleszkedé­sét, a munkássá válást egyre jobban segítik az üzemekben, az üzemi négyszögben nőtt a KISZ-esek szerepe. Az ifjú­sági brigádok patronáló mun­kájának nemcsak az üzemek veszik hasznát, hanem az egész város. Az „Együtt Nyíregyházáért” című tár­sadalmi munkaakcióból a fia­talok példásan kivették ré­szüket. A küldöttgyűlés 15 tagú KISZ-bizottságot választott, amelynek titkára Krusóczki Ferencné lett. Nagy Lászlót. a bizottság előbbi titkárát más, fontos beosztásba he­lyezték. Mátészalka város fiataljai is vasárnap tartották KISZ- küldöttgyűlésüket. A város dolgozóinak fele 30 éven alu­li, többségük bejáró. Nem könnyű ezeket a fiatalokat bevonni a KISZ-munkába — állapította meg a beszámoló. A rohamos iparosodás követ­keztében Mátészalkán a munkássá válás megkönnyí­létszáma jelenleg 789 796. Ezek 28 850 alapszervezetben fejtik ki munkájukat. A párttagság 41,4 százaléka munkás és körülbelül a kom­munisták 70 százaléka dol­gozik az anyagi termelés kü­lönböző ágazataiban. Közölte Todor Zsivkov, hogy a Központi Bizottság döntést hozott a párttagsági könyvek cseréjéről, amit a kongresszus után bonyolíta­nak le. Todor Zsivkov állást fog­lalt az alapszervezetek és a helyi pártszervek szerepének növelése, a vezetés kollekti­vitása elvének erősítése mel­lett. Hangsúlyozta a harcos és hatékony ideológiai munka fontosságát is. Mint mondot­ta, a tömegpolitikai munka középpontjában a hetedik öt­éves tervbe foglalt társadal­mi és gazdasági programok teljesítéséért folytatott harc­nak kell lennie. A beszámoló utolsó fejeze­tének címe: „A Bolgár Kom­munista Párt közvetlen tör­ténelmi feladata — a fejlett szocialista társadalom felépí­tése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet elő­készítése”. Ebben a BKP KB első titkára rámutat, hogy a Bolgár Népköztársaságban megközelítően húsz év lesz az az időszak, amelyben nagy vonalakban felépül a fejlett szocialista társadalom, ezt követően pedig megkezdődik a komunizmusba való foko­zatos átmenet megvalósítása. Az ezzel kapcsolatos első feladatnak a beszámoló a tése került a KISZ-munka középpontjába. Fontossá vált a szakmunkástanulók segítése — a KISZ-szervezetek révén szoros kapcsolatba kerülhet­nek leendő munkahelyükkel. Ezért határozott úgy a kül­döttgyűlés, hogy a városi bi­zottság vállaljon védnökséget a szakmunkásképzés fölött. A küldöttek megválasztot­ták a 13 tagú városi KISZ-bi. zottságot, amelynek titkára újra Erdei Zoltán lett. Kisvárdán vasárnap a vá­rosi KISZ-bizottság küldött­­gyűlésén 81 alapszervezet tag­ságának a képviseletében 110 küldött jelent meg. Elhang­zott a beszámolóban, hogy a város ifjúságának munkássá válásában és életmódjában jelentős változások álltak be az utóbbi négy évben. A vállalatok szocialista bri­gádjaiban 329 KISZ-tag te­vékenykedik. örvendetes, hogy a fiatalok kezdeménye­zésére a szocialista brigádok vállalásai minőségi javulást mutatnak. Növekedett a ter­melés hatékonysága, előre léptek az üzemek az anyag- és energiatakarékosságban. A szocialista brigádok ifjú tag­jainak 65 százaléka vesz részt politikai és szakmai képzés­ben. továbbképzésben. Az el­múlt évben a KISZ-esek 75 újítást nyújtottak be. A be­számoló elfogadása után a küldöttek a 13 tagú városi KISZ-bizottság titkárává új­ból Lakatos Sándort válasz­tották. szocializmus anyagi-műszaki bázisának végleges kiépítését tekinti — ennek minőségileg új alapokon, a tudományos­technikai forradalom leg­újabb és perspektivikus vív­mányainak alapján kell tör­ténnie. A második probléma­kör az embernek, a fő ter­­termelőerőnek a fejlődését érinti. Harmadik problémakör­ként Todor Zsivkov a kritika és az önkritika széles körű kibontakoztatását említette, az egész társadalomra vonat­kozóan. A negyedik probléma, amelynek a BKP nagy fi­gyelmet kíván szentelni, az az ország integrációs kapcso­latainak bővítése és elmélyí­tése a testvéri szocialista or­szágokkal, s a Szovjetunióval való mindenoldalú közeledés irányvonalának következetes megvalósítása. Az ötödik problémakörbe tartozik a nép és az ifjúság osztályszellemű, pártos szem­léletű, hazafias, internaciona­lista nevelése. A Központi Bizottság be­számolójának ismertetését Todor Zsivkoy a Bolgár Kom­munista Párt és a bolgár nép, az SZKP és a szocialista kö­zösség, a marxizmus—leni­­nizmus és a kommunizmus éltetésével fejezte be. Todor Zsivkov beszéde után megkezdődött, a vita a Központi Bizottság beszá­molója felett. A BKP kong­resszusa ma folytatja mun­káját. Tanácskozik a nyíregyházi városi küldöttgyű­­lés. (Gaál Béla felvétele) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom