Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

1976. március 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 KOMMENTÁR Együttműködés FONTOS, AZ 1976—80-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA, vagyis az V. ötéves tervciklus segítésére együttműkö­dési megállapodást kötött az SZMT elnöksége és a me­gyei tanács vb. Ezt a legutóbbi elnökségi ülésen „szen­tesítették”. Kiválóan bevált ez a módszer a korábbi években is, s a feladatok sokrétűsége, kölcsönös segíté­se, a fejlett szociaHzmus, s az ötödik ötéves terv meg­valósítása feltétlen szükségessé teszik a megújítását, el­fogadását. Nem az elvek, hanem a megfogalmazottak segítésé­nek a módjában alakult ki hasznos vita. Abban, hogy a kitűzött célokat melyik szerv, hogyan segítse. Érdem­ben tárgyaltak erről a megyei és a Nyíregyházi Városi Tanács vb-titkárának az aktív közreműködésével. Jó volt hallani, amilyen felelősség nyilvánult meg egy-egy kérdés megoldásában. Ez jutott kifejezésre például abban, ahögyan kü­lönböző oldalról megközelítették a dolgozók ügyes-ba­jos, tehát hivatalos ügyeinek az intézését. Törekvés van arra, hogy a tanácsnál is fokozatosan bevezetik majd á. „lépcsőzetes” munkát, vagyis olyan munkarendet ala­kítanak ki, ami kedvező lesz az ügyfélnek is, ügyinté­zőnek is. Ügy, hogy a legkevesebb időre vonják el a munkából az embereket. Lényege: olyan ügyfélszolgálat kialakítása, amely a legkevesebb időt „rabolja” el, gyorsan és jól intézi el a dolgozók ügyeit. Ezt a célt szolgálja majd az átrendezésre kerülő, a vállalatoknál tartandó fogadóórák, különböző hivatalos ügyek inté­zésének rendszere. Jó példa van rá Nyíregyházán a vá­rosi tanácsnál, s hasznosítható tapasztalatai vannak a Taurus Gumigyárban is. ILYEN JELLEGŰ LESZ az ingyenes jogsegélyszol­gálat bevezetése. Kétségtelen ezeknek az új ügyintézési formáknak az alkalmazását jól elő kell készíteni, csak úgy járhatnak eredménnyel. Ez az öt évre szóló megállapodás pontosan körvo­nalazza a megállapodó felek egymás iránti jogait, kö­telezettségeit. Egy másik fontos eleme a tervezéssel és a tervek megvalósításával kapcsolatos. Közösen meg­különböztetett gondot fordítanak például a helyes tele­pülésfejlesztési politika érvényesítésére, a beruházások­ra, az ipartelepítésre, hogy ezek a munkaerő foglalkoz­tatásával összhangban történjenek. Hasonlóan gondot fordítanak a lakás, főleg a mun­­káslakás-építés segítésére, az elosztásra, a szociális, egészségügyi intézmények fejlesztésére, az ilyen terü­leten tapasztalható elmaradottság felszámolására. Egye­bek között legfontosabban a gyermekintézmények, első­sorban a bölcsődék, óvodák építésére, napközi .otthonok létesítésére, az általános iskolai és a szakmunkásképző intézetek felszereltségének javítására, kollégiumok épí­tésére. Kitér e megállapodás a környezetvédelemre, me­gyénk értékeinek, műemlékeinek, különösen a munkás­­hagyomáinyoknak a megóvására, gyarapítására, a szo­cialista versenymozgalom, a szocialista brigádmozgalom sokirányú segítésére, konkrét célok megvalósítására történő mozgósítására. FELÖLELI A TÁRSADALMI, gazdasági, állami élet legfontosabb területeit, s azt, hogyan kamatoztassák kö. zösen alkotó energiájukat a tervekben megfogalmazot­tak végrehajtására. F. K. Emelték a bölcsődei és óvodai dolgozók bérét Hegkezdődtek a kifizetések Csaknem három hónapja, tavaly decemberben jelent meg a kormány határozata á bölcsődei és az óvodai dol­gozók fizetésemeléséről. A határozat — amely az új öt­éves terv első bérpolitikai intézkedése — nemcsak az érintettek, hanem a közvéle­mény számos más rétegé­nek is a legteljesebb egyetér­tésével találkozott. A fel­emelt béreket a bölcsődei dolgozók egy részének már a februári bérkifizetések ide­jén folyósították, többségük és az óvodai dolgozók nagy része a magasabb béreket az illetményhivatalok számfej­tésében a napokban esedékes március eleji fizetéskor kap­ja meg, január il-ig vissza­menőleg. Az intézkedés a tanácsi ke­zelésben levő bölcsődékben és csecsemőotthonokban 13 000 gondozónőt és 10 000 kisegítő dolgozót érint. Fize­tésemelésüket a kiadott irányelveknek megfelelően úgy hajtották végre, hogy a bérrendezés a gondozónők esetében jövedelmük átlag 300 forintos emelését, a ki­segítő dolgozóknál pedig át­lagosan 150 forint fizetés­­emelést jelent. Az egyedi be­sorolásoknál azonban diffe­renciáltan állapították meg a megemelt béreket, de — amint a határozat előírta — ügyeltek arra is, hogy a gon­dozók legalább 200, a ki­segítők pedig legalább havi 100 forint béremelést kapja­nak. A bölcsődékben és csecse­mőotthonokban végrehajtott béremelés összege évente 66 millió forintot tesz ki, az óvodai dolgozók béremelé­sére pedig a költségvetésből mintegy 130 millió forintot biztosított az állam. Ez a ta­nácsi kezelésben levő óvo­dákban 40 000 dolgozót, ezen belül 19 000 óvónőt érint az országban. A gyermekekkel közvetlenül foglalkozó óvónők, gondozók és dajkák törzsfizetése át­lagosan havi 300, a kisegítő óvodai alkalmazottak törzs­fizetése pedig átlagosan havi 150 forintottal emelkedett. A béremelést az óvodák­ban is a szakszervezettel egyetértésben, differenciáltan hajtották végre. Ennek ered­ményeként január 1-től min­den óvónő, gondozónő és daj­ka fizetése legalább 200 és minden a gyermekkel nem foglalkozó kisegítő alkalma­zott fizetése legalább 100 fo­rinttal emelkedett. A felemelt bérek, törzsfi­zetések összege sok-óvodai dolgozónál meghaladja a munkaköri bértétel felső ha­tárát. Ilyen esetekben a fel­ső határt meghaladó össze­get a dolgozóknak személyi pótlékként folyósítják. Fi­gyelemre méltó a most végre­hajtott intézkedésnek az a része is, amely szerint a bér­emelés a szülési szabadsá­gon vagy gyermekgondozási segélyen lévő dolgozókra is vonatkozik. „Nőnapra is i jön a brigád“ Készülnek az új kollektív szerződések A második ütem Demecserben / Napjainkban a vállalati élet egyik legdön­tőbb mozzanata a termelési feladatok végzése mellett az 1976—1980-as évekre szóló új kollek­tív szerződések megkötésének előkészítése. A vállalatok vezetői tavaly év végén beszámoltak az elmúlt öt esztendő végrehajtásának tapaszta­latairól. Az új kollektív szerződések megkötésé­nek első ütemében meghatározták a kollektív szerződésben érvényesítendő célokat. Most a második ütemben március 31-ig történik meg az új kollektív szerződések tervezetének szöveg­szerű kidolgozása. Minden vállalat egy kol­lektív szerződést köt. A vál­lalatok nagyobb egységeinek azonban lehetőséget kell ad­ni azoknak a kérdéseknek függelékben történő szabá­lyozására, amelyek az eltérő adottságokból sajátos meg­oldást igényelnek. Sajátosságok Demecserben Ilyen sajátos helyzete van a Kisvárdai Szeszipari Válla­lat demecseri keményítő gyárának is. Évente mintegy 2 ezer kétszáz vagon bur­gonyát és 700 vagon búzát dolgoznak fel. Ebből 300 va­gon burgonya- és 650 vagon búzakeményítőt készítenek. Modern üzemben itt palac­kozzák három megye üdítő­ital-szükségletét. Ez év kö­zepétől a búza feldolgozását 86 millió, a burgonyáét pe­dig 36 millió forintos beru­házással bővítik. Mivel munkájuk számos vonatkozásban jelentősen el­tér a vállalat más termelési ágazataitól, így érthető, ha az új kollektív szerződésben helyzetükből adódó sajátos­ságaikat a demecseri körül­ményekhez alkalmazkodva szeretnék szabályozni. Cola és éjjeli pótlék A munkáskollektívával tör­tént beszélgetések, a tőlük kapott javaslatok azt bizo­nyítják; hogy a demecseri üzem dolgozói az új ötéves terv koncepciójával össz­hangban akarják érvényre juttatni elképzeléseiket. A határozatban lévő jogszabá­lyok és határozatok figye­lembe vételével legfonto­sabb feladatnak a termelés, az üzem- és a munkaszerve­zés tökéletesítését látják. Számolnak a várható mun­kaerőmozgással, a dolgozók képzésének, továbbképzésé­nek a feladataival is. Az országos szakmai bér­táblázat alkalmazása mellett gondoltak a bérrendszerek és a bérformák helyi adottsá­gokra legjobban alkalmazha­tó kidolgozására. A cola­­üzem dolgozói az éjjeli pót­lék felemelését javasolták. A kazánháziak az éjjeli mű­szakhoz , hasonlóan plusz­­százalékot kértek. A kar­bantartók, a szörpgyáriak és a raktári dolgozók a mun­karuha kihordási idejének a rövidítésére tettek javaslatot, és kérték, hogy az ebédtérí­tés díját két forintról emel­jék fel. A gazdasági vezetés pedig arra hívta fel a fizikai dolgozók figyelmét, hogy le­gyenek igényesebbek és for­­jdítsanak több időt a szak­mai és általános ismereteik bővítésére, mivel a jövő fel­adatait csak így tudják sike­resen megvalósítani. Béren kívül A nyereségrészesedés fel­­használásán és a béren kívü­li juttatások elosztásán túl figyelmük kiterjedt a nő- és ifjúságpolitikai határozatból adódó teendők kollektív szerződésbe történő beépíté­sére, a jóléti alapok felhasz­nálásának a szabályozására. Ezek természetes javaslat tok, amelyek között vannak erőltetettek is jogtalan kéré­sek is. A szerződés már szö­vegszerűen elkészített ter­vezetét május 31-ig tárgyal­ják meg a vállalat, így a de­mecseri gyár munkáskollek­tívái. Az elfogadott új kol­lektív szerződés megkötésére és kihirdetésére az országos terveknek megfelelően jú­nius 30-ig itt is sor kerül. (sigér) /{regek napközi otthona fi a nyíregyházi Dózsa György úton. Itt min­denki a visszaemlékezéseiből él. Egy-egy csendes délutá­non negyven-ötven évvel ez­előtti történeteket eleveníte­nek fel a békésen pihenő idős emberek. Köztük van Lóver Mária, aki 77 év nehéz terhe­it hozta magával. Elérzéke­­nyülés nélkül nem tud, nem is tudhat visszaemlékezni a régmúlt időkre. Tizenkét éves volt, amikor ezt mond­ták szülei: „Sajnos, nincs más választásod, eredj szol­gálni”. A fájdalmasan visszacsen­gő mondat egy erdélyi hegyi faluban hangzott el: Borpa­takon. A borpataki bányász lánya otthagyta az iskolát és elment egy nagybányai föl­desúrhoz cselédlánynak. De sokat elmesélte ... Az otthon lakói már kívülről tudják a történetet, de Máriától még­is, mindig szívesen hallgat­ják. Szóval elment szolgálni, pedig édesapja a legértéke­sebb fémmel, az arannyal volt kapcsolatban ... A ré­gi, régi aranybánya mara­dék kincsét kaparta ki bá­nyásztársaival. Még virradat előtt meggyújtotta a foncát, a bányászlámpa elődjét, és elindult gürcölni a mélybe. Szolgáló lányát csak ritkán látta, mert a szolgáló lá­nyok ritkán kaptak kimenőt. Lóver Mária, sokat, nagyon sokat dolgozott, gyakran meg_ alázták, asztalhoz nem ülhe. tett. Később Nyíregyházán cselédeskedett, a háború után itt is maradt. Nem győz há­lálkodni, hogy a cselédeske­­dést elismerik munkaviszony­nak a nyugdíj megállapításá­nál. Kap egy kis nyugdíjat, reggel átjön az otthonba, ahová naponta háromszor ételt hoznak a sóstói szociális otthonból. A hasznos időtöl­tésről is gondoskodnak. Év­tizedeken át ő szolgálta ki az embereket, most öt szolgál­ják ki. És nincs egyedül, van­nak pártfogói. — Három éve patronál a MÉK Vállalat Rákóczi Fe­renc szocialista brigádja. Na­gyon rendesek a brigád tag­jai, már a rokonaimnak te­kintem őket. Ünnepek előtt meglátogatnak és ajándékok­kal kedveskednek. Ügy tu­dom, nőnapra is jön a bri­gád ... (n. I.) A HÓDIKÖT tiszalöki gyárában Szabó Imréné és Bazsa Istvánné betanított dolgozók tréning­ruhákat varrnak. (Elek Emil felvétele)-r'-r jévre mindig egész ha- J lom üdvözlőlapot szok­^ tam kapni. Boldog új évet kívánnak az élelmiszer­­üzletek kollektívái, a fodrá­szat, a Patyolat, a posta, az autóbuszközlekedési vallalat dolgozói. Azt kérdezik, honnan tud­ják, hogy hol lakom? Hát a panaszkönyvből, ahová be szoktam írni a címemet. Igaz. ez már régen volt. Mostaná­ban nem panaszkodom, ha. nem egyenesen el vagyok ra­gadtatva a szolgáltató válla­latok dolgozóinak munkájá­tól. Szinte kivétel nélkül kedves, jóravaló emberek, ha .. . ha kölcsönösségi ala­pon közeledsz hozzájuk. Hogy miként Vívtam ki a rokonszenvüket? Elmondha. tóm. Az élelmiszerüzlettel kezdem. Belépek az üzletbe, kö. rülnézek. Amikor nincs sen­ki a pultnál, megszólítom az elárusítónőt: — Kezét csókolom, de csi­nos ma. Sokkal csinosabb, mint tegnap. Az elárusítónő enyhén za­varba jön. ösztönösen meg­igazítja a fürtjeit, nyúl a tükre után, én pedig időben visszavonulok. Két nap múl. va, amikor újra bemegyek, a köpeny is frissebb rajta, a szemöldöke gondosáh kihúz, va, az arca pirosabb. A mo­solya meg olyan, hogy azt el sem lehet mondani. Ügy fogad, akár egy régi isme­rőst. — Ma kaptunk új árut. Bő a választék: moszkvai csokoládé, bolgár karamella, grúz konyak... Miből meny­nyit parancsol? Amikor leméri az árut, tüntetőén elfordulok, nogy ne lássam a mérleget. És kép­zeljék, néhány dekával min. dig többet kapok (otthon ki. váncsiságból utánamérem). Valamivel nehezebb ben­sőséges kapcsolatot terem­teni, ha férfi az eladó. Ám az ő szívükhöz vezető utat is megtalálom. Bemegyek például a hús­boltba. A közepesnél jobban táplált hentes a pulton kö­nyököl. Az arca gyűrött, a tekintette borús. — Jó napot kívánok — üd_ vözlöm szívélyesen, ám ő révetegen elnéz a fejem fe. lett. Rögtön tudom, honnan fúj a szél, és bizalmasan, mintha régi barátom volna, megkérdezem: — Csak nem kapott be teg­nap ... hm ... többet a kel­leténél? A hentes arca egy pillanat alatt megenyhül, gurgolázva felnevet. — Maga a vesémbe lát — mondja. — A haverommal az este valóban öeszivtunk egy kicsit. Megértőén bólintok, aztán megkérem, mérjen le egy szép darab húst. Mérget ve­hetek rá, hogy osztályon fe­lüli húst kapok, a „Csak is. merősöknek” kategóriából. A fodrászüzletbe úgy té­rek be, mintha hazamennék. Ügyet sem vetve a várakozók hosszú sorára, a mester szol­gálatkészen a karosszákbe in­vitál. — A kétezredik vendégünk az idén :— hazudja szemreb­benés nélkül. — Hagyomá. nyaink szerint soron kívül szolgáljuk ki. Hogy miért kivételezik ve. lem? Egyszerű. Mielőtt bor­bélyhoz megyek, odahaza mindig megborotválkozom, az üzletben csak najvágást kérek, de úgy fizetek, mint­ha borotválás is lett volna. Különösen szívélyes vi­szonyban vagyok a szolgálta­tó irodával. Ennek is meg. van a maga története. Egy. szer a feleségem elutazott a rokonokhoz és a gondjaimra bízta ötéves kislányunkat. Nem sokat teketóriáztam, el­mentem az irodába. A főnök­nő sajnálkozva tárta szét a kezét: „Sajnos, nem tudok segíteni. Manapság könnyebb egy jól képzett mérnököt sze­rezni, mint egy pótmamát.” — Tudom — mondtam megértő ábrázattal —. vala­mikor én is a szolgáltató iro. dábán dolgoztam ... E szavak hallatára a fő. nöknő szemében meleg fény villan fel. — Hagyja itt a címét — mondta percnyi töprengés után —. megpróbálok ki­eszelni valamit. És képzeljék, másnap reg­gel egy bűbájos teremtés je­lent meg a lakásomon. „A szolgáltató irodától jövök. A kislányára kell felügyelni?” Azóta is hetenként kapok egy levelezőlapot, amelyben az iroda udvariasan afelől ér­deklődik, nincs-e szükségem valamilyen szolgáltatásra. Mostanában tehát abszolút elégedett vagyok a szolgálta, tó vállalatokkal. Ügy látszik, ők is meg vannak elégedve velem — a sok újévi üdvöz­let legalábbis ezt bizonyítja. Fordította: Zahemszky László K. Szmalcov : Kölcsönös szimpátia

Next

/
Oldalképek
Tartalom