Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
il976. március 27. KELET-MAGYARORSZÄG 3 GAZDÁLKODÁSUNK ÚJ FELTÉTELEI Változások o termelőszövetkezetben A MEZŐGAZDASÁG SZABÁLYOZÖRENDSZERENEK változtatásánál ugyanazok a főbb elvek, célok vezérelték a kormányzati szerveket, mint a népgazdaság más ágazataiban; a gazdasági hatékonyság eddiginél erőteljesebb növelése. Az azonos elvek érvényesítése mellett a szabályzásnak néhány sajátos követelmény érvényesülését is elő kellett segíteni a termelőszövetkezetek tekintetében. így például az üzemi és személyi jövedelmekben meglévő indokolatlan különbségek mérséklését, a növelés tervezett keretek között tartását. Hasonlóan fontos cél a kötelező tartalékképzéssel a gazdálkodás biztonságának jobb megalapozása. Indokolt a körültekintőbb fejlesztési gyakorlat ösztönzése, a kisebb nagyságú fejlesztési lehetőségek gyors és hatékonyabb kihasználása. A szabályzás lényeges elemét képezik az életbe léptetett árintézkedések. Megszűnik továbbá az üzemanyagok előző években történt árnövekedésének ellensúlyozására 1975-ben igénybe vett támogatás. Ugyancsak az élő munkával történő takarékosságra ösztönöz a tsz-tagok munkadíja után fizetendő társadalombiztosítási járulék 3%-os felemelése. A költségek emelkedésével egyidejűleg széles körben növekszik a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is. Áremelésre azoknál a termékeknél került sor. ahol a termelési költségek növekedése miatt csökkent volna a termelési érdekeltség, illetve amelyeknél a belföldi és az exportigények a termelés fokozottabb ösztönzését indokolják. Az adózás rendszere jelentősen, összege differenciáltan módosul. A föld termőképességén alapuló földadó a mezőgazdaság egészében nem növekszik, egyes üzemekben azonban jelentős változást eredményez. A jobb minőségű földön gazdálkodó mezőgazdasági üzemek az eddiginél több, a gyengébb területtel rendelkezők kevesebb földadót fizetnek. ALAPVETŐ MÓDOSÍTÁSRA KERÜLT a jövedelemadózás rendszere. Az eddigiektől eltérően a mezőgazdasági szövetkezetekben a tagok munkadíján, az alkalmazottak munkabérén felül adóalap lett a szövetkezeti eredmény, a nyereség is. Az úgynevezett bruttó jövedelmen alapuló jövedelemadó az egy főre jutó bruttó jövedelem nagyságától függ. Ez az egyes szövetkezetekben igen eltérő. Ha az egy főre jutó bruttó jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, akkor jövedelemadót nem kell fizetni. Ettől magasabb bruttó jövedelem esetén 3%-tól 35%ig — 4000 forintonként — emelkedik. A jövedelemadó-fizetési kötelezettség a mérlegben kimutatott nyereség községfejlesztési hozzájárulással csökkentett mértékéig terjed. Ha az adó összege a nyereség 80%-át meghaladja. — ezen felül a tsz mentesül a jövedelemadó-fizetés kötelezettsége alól. Néhány esetben csökkenthető a jövedelemadó-alap. (Például akkor, ha az előző évtől kisebb létszámmal oldja meg feladatát •a termelőszövetkezet, ám feltétel, hogy a korai burgonya és a zöldségfélék vetésterülete az előző évi szinten maradjon.) A személyi jövedelmek életszínvonal-politikai céljainknak megfelelő növekedését befolyásoló jövedelemnövekményadó eddig is jól betöltötte szerepét, ezért nem volt szükség csak kisebb módosítására. Alacsonyabb havi jövedelem esetén az adómentesen növelhető jövedelem nagyobb lehet, például 2000—2400 forint között 6%-kal, viszont 4000 forint felett legfeljebb 3%-kal lehet növekményadó nélkül emelni az egy főre jutó jövedelmet. Nem mezőgazdasági tevékenység — pl. ipari termékek előállítása esetén — az iparral azonos költségvetési kapcsolat biztosítása végett termelési adót kell a tsz-eknek fizetni. Viszont ha olyan terméket állítanak elő, amelyre az iparban árkiegészítés jár, ezt a mezőgazdasági tsz is megkapja. A népgazdasági tervben előirányzott ágazati fejlesz^ tési célok elérése, a fejlesztési források és eszközök (gépkínálat, építőipari kapacitás, stb.) összhangjának biztosításához szükséges volt a beruházások és üzemviteli támogatások mértékének módosítása. Az építési és telepítési beruházásokhoz eddig igénybe vehető támogatás 10n/o-kal mérséklődött, viszont bővült a támogatott beruházások köre. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú és a gazdaságilag elmaradott mezőgazdasági szövetkezetek továbbra is megkülönböztetett segítséget, támogatást kapnak ahhoz, hogy a jelenleginél jövedelmezőbb termelési szerkezetet alakítsanak ki. A támogatásban részesülő szövetkezetek köre nem volt bővíthető, viszont az eddigiekhez hasonlóan megilleti a kedvezőtlen adottságú üzemeket az értékesített mezőgazdasági termékek árbevétele után a különböző mértékű árkiegészítés. Jövedelemkiegészítésben viszont csak meghatározott feltételek mellett részesülnek. Elkülönített összeg áll rendelkezésre továbbra is a szarvasmarha-állomány fejlesztésére, melyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága ítél oda. Említést érdemel a mezőgazdasági kistermelők — közte a háztáji gazdálkodást folytató tsz-tagok — ösztönzése, akik meghatározott kisgépeket árkedvezménnyel szerezhetnek be, tehéntartás, illetve létszámnövelés esetén 1500, ill. 3000 forint támogatást vehetnek igénybe. A SZABÁLYZÓK MÓDOSÍTÁSÁNAK HATÁSÁT egy 3600 hektáros területű, vegyes profilú, 26 aranykoronás minőségű földterületen gazdálkodó tsz-ben vizsgáltuk meg, amelyben 1975-ben 65,7 millió forint volt a halmozott termelési érték. Itt az egy dolgozó tagra jutó részesedés 26 ezer forint volt. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonalának emelése a tsz árbevételeit a következők szerint növelné az 1975-ben értékesített mennyiségek alapján. kukorica takarmányárpa cukorrépa dohány hízott sertés hízott marha tej 165 vagon 64,4 vagon 717,6 vagon 10,1 vagon 903 q 710 q 133 ezer 1 + 1800 Ft'vg. +2300 Ft/vg. + 1000 <Ft Vg. +1200 Ft q + 300 Ft/q + 200 Ft/q + 0,3 Ft/liter összesen 297 ezer Ft 148 ezer Ft 718 ezer Ft 1216 ezer Ft 271 ezer Ft 142 ezer Ft 40 ezer Ft 2832 ezer A termelési költségeket növeli, illetve az eredményt csökkenti a műtrágyák, a növényvédő és gyomirtó szerek, a takarmánykoncentrátum árnövekedése, az üzemanyag-árváltozás, az eddig igénybevett állami támogatás megszüntetése. az építési anyagok árváltozása, a társadalombiztosítási járulék 3%-os növekedése, a földadónövekedés, az alkatrészek árnövekedése és az egyéb költségek: összesen 4 419 000 Ft-tál. Mérleg szerinti nyereség Rv közi munkabér, munkadíj Bruttó jövedelem FELHASZN ALAS: Városi, községi hozzájárulás Jövedelemadó Jöv. növekményadó Szakmunkásképzési hozzájárulás Kőtelező tartalékalap Fejlesztési alap Biztonsági alap SZTK-járulék (alk. után) Bészesedésl alap Szoc. kult. alap A jelentősebb eltérések magyarázata a következő: A jövedelemadó 1975. évben még költség volt, tehát a mérleg szerinti eredményt csökkentette, újabban a bruttó jövedelem felosztásánál a második kötelező tétel, amit a tsz-nek teljesítenie kell. A szociális, kulturális alapnál éppen ellenkezőleg változott a képzési mód. 1976-tól költségként ebben a tsz-ben ezer forint/átlaglétszám alapján számolható el, az e feletti rész a bruttó jövedelemből biztosítandó, ha van rá fedezet a részesedési alap kiegészítése után. 1975-ben maradt a bruttó jövedelemből biztonsági alapra. Újabban az adózott nyereség 4%-át kötelező tartalékalapiba kell helyezni a bruttó jövedelemből, sorrendben a jövedelemadó után. Mit kell tennie az adott tsz-nek az új helyzetben? Ft-tál Az 1975. évi mérlegben kimutatott 10 256 ezer forint nyereség az előző növelő és csökkentő tételek után 10 658 ezer forintra módosul. A tsz-ben 1975-ben 2,12 millió, az új szabályozás szerint 2,057 millió a jövedelemadó. A szabályzás változásának hatását az eredményfelhasználásra az 1975. évi tényleges évközi munkadíj és évi részesedési alap figyelembevételével a következőkben lehet mutatni: 1975. zárszámadás Uj szabályozás tény alapján ezer forintban 10 255 10 658 16 991 16 991 27 247 27 649 273 276 131 2 047 34 34 __ 333 6 293 6 268 1 285 — 3 — 18 094 18 094 1 134 597 alap-képzés, melyet hitelfelvétellel kell pótolni, ami kamatot von maga után. Felülvizsgálandó a szociáliskulturális alap nagyságrendje, mert a térítés nélküli és kedvezményes juttatások beszámítanak a jövedelemszínvonalba, amely jövedelemnövekményadót von maga után. Az új tartalmú „átlaglétszám" nem azonos az eddigi ,,számított” létszámmal, ez is alapos számítást igényel, mert a 18 094 ezer forint részesedési alap 30 300 forint egy főre jutó jövedelmet jelent, ami a bázisként kiválasztható évhez képest jövedelemnövekmény-adó fizetési kötelezettséget feltételez. A felsorolt változások ellensúlyozása takarékos költséggazdálkodást, szervezett és fegyelmezett munkát, körültekintő fejlesztési elhatározást igényel a következő évben és években. VÁLTOZATLAN TÖMEGŰ RÉSZESEDÉSI ALAP mellett csökkent a biztonsági-Dulinszki Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvo• nalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban: mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást, milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Csuhák Ferenc brigádvezető, záhonyi átrakómunkás. Itt, a kokszcsúszdán a brigádvezető ugyanúgy dolgozik, mint a többiek. Tizenketten vagyunk egy brigádban, egy műszakban. Ezért aztán, ha műszak végére nem készülünk el egy kocsi leürítésével, akkor a másik műszakra marad a befejezés. Ezt senki sem szereti, nem olyan a norma, hogy megérné. Ezért olyankor, a műszak vége felé elspekulálja az ember, hogy befejezzük. Mostanában nincs itt különösebb baj a munkával. Nem mondom, egy kicsit lehetne jobban szervezni, mert télen olyan is előfordult, hogy összefagyott árut adtak fel. Márpedig itt nem lehet robbantani, csákánnyal szedtük széjjel. Agyondolgoztuk magunkat, mégsem kerestünk vele, mert nem volt teljesítmény. Úgy látjuk — persze ezt innen nehéz megítélni — hogy néha több a csillagos, többen vannak, akik nem dolgoznak, csak ellenőriznek. Persze lehet, hogy hivatalos papírokon mi is többen vagyunk, mint ahányan a lapátot fogjuk, viszont akik a papíron szerepelnek, azok más munkakörben vannak. Mégis előfordul, a főnökök csak abból tudnak meg valamit, hogy vannak olyan embereink, akik elmondják, mi történik — ahogy ők gondolják. Aztán intézkednek, de a dolgozót nem biztos, hogy megkérdezik. Így voltunk a termelési tanácskozással. Előbb úgy volt, hogy mindenki megy, aztán háromról beszéltek. VÁLASZOL: Csuhák Ferenc végül egyedül mehettem el a brigádból. Elég jó teljesítményeket érünk el. Tartottunk egy hónapos munkaversenyt a szovjet pártkongresszus tiszteletére. Úgy igyekeztünk, hogy több árut rakjunk át, mint egyébként. Brikettből például 24 kocsinál nagyobb teljesítmény nemigen volt itt. nekünk pedig egyszer 32 kocsis rekordunk volt. Vagyis számíthatnak a munkásokra, a kommunistákra a körzetben, mert a sok kitüntetés, amit kaptunk azon is múlik, hogyan dolgozik a munkás, mennyire van megszervezve az átrakás. Újabban sokat beszélnek a munkafegyelemről. Már egymás között mi is beszéltünk róla, mert innen, fentről jól látni, ha hamarabb abbahagyják az átrakást, hogy valaki már a hat órás gyorssal el akar mennyi nyolc óra helyett. Úgy gondolom, hogy komoly büntetést kellene adni annak, aki nem használja ki ^ végig a munkaidőt. Én már 1952 óta itt vagyok, a kokszcsúszdán, a többiek is régi munkatársak. Inkább az újakból kerül ki a lógós. Lehet, azért félnek a büntetés kiadásától, mert kevés az ember. De szerintem, ha egy-kettő ezekből itthagyja a vasutat, azért nem kár, a rendesebbje még jobban megbecsülné magát. Kommentár Jf endszeresen tárgyalja * az elnökség, évről évre megírjuk, hogy hányán szenvedtek balesetet üzemeinkben ilyen és olyan ok, körülmény, figyelmetlenség, az óvó rendszabályok megszegése, meg nem tartása miatt. Mi tagadás, egyáltalán nem kedvező üzemeinkben a baleseti helyzet a múlt évi statisztikát tekintve. Ipari üzemekben, s az állami gazdaságokban tavaly 2709 üzemi baleset történt, s nem kevesebb, mint 61 644 munkanap esett ki a termelésből. Halált okozó baleset 13 esetben következett be, de a maradandó testi fogyatékosságot okozó balesetek száma is magas, 23 volt. Ha az összlétszámot vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy ez kedvezőtlen, mert az ezer személyre jutó balesetek száma tavaly 12 százalékkal, míg a termelésből kiesett munkanapok száma 3,3 százalékkal növekedett 1974-hez viszonyítva. S mindez annak ellenére, hogy az SZMT munkavédelmi felügyelői 1975-ben 339 esetben végeztek munkavédelmi ellenőrzést, s a hiányosságok pótlására 234 esetben intézkedtek. 32 olyan eset volt, amikor szükségessé vált üzem, üzemrész vagy gép működésének a leállítása bizonyos időre. Csak befolyásoló tényezőnek, de oknak nem fogadható el, hogy a múlt esztendőben az 1975. évi feladatok teljesítése nagyobb erőfeszítéseket követeltek. Még mindig tapasztalható kapkodás, a munka- és üzemszervezés tervszerűtlensége, a munkafegyelmi és munkavédelmi előírások megszegése, illetve meg nem tartása. Nem foglalkoznak még mindig a vállalatok érdemben a dolgozók balesetelhárítási oktatásával, a munkavédelmi jellegű továbbképzéssel. És nem lépnek fel megfelelően, következetesen a munkavédelmi szabályokat megszegő meg nem követelő vezetőkkel és dolgozókkal szemben. Joggal állapította meg ezeket fő okokként az SZMT elnöksége, amely e fontos témáról tárgyalt legutóbbi ülésén. Hiányolta azt Í6, hogy a vállalatvezetők és a szakszervezeti szervek közös munkavédelmi ellenőrzése nem rendszeres. ovalcsik Adámot, a Lótakarógyár igazgatóját már régóta bántotta, hogy a mindenfelé elterjedt szokással szemben az ő üzemében még egyetlen élménybeszámolót se tartottak. Elégedetlenségét végül is tudomására adta Sonkolynak, a kultúrfelelösnek is. — De igazgató elvtárs — próbált ellenkezni Sonkoly —, mi nem exportálunk és nem importálunk, kizárólag a hazai piac számára dolgozunk, belföldi nyersanyagból. Tehát külföldi utazásaink nincsenek, sőt még vidékre se küldünk ki senkit, hiszen a lótakarót levélben is megrendelik a vidéki vevők. — Ezt én is tudom — dohogott az igazgató. — A közmondást is ismerem: addig nyújtózkodjál, ameddig a lótakaró ér... De tudni kell, hogy Gyurgyalag művezető már kidolgozott egy új gyártási eljárást, amelynek bevezetésével a lópokrócainkat öszvérek is használhatják. Ha tehát ilyen takarókat gyártunk majd, akkor számolhatunk egy komoly spanyolországi és görögországi kiviteli lehetőséggel, tekintve, hogy ezekben az országokban igen elterjedt az öszvérek alkalmazása a mezőgazdaságban... De addig is tennünk kell valamit. Avagy talán magának nincs tudomása arról, hogy m Élménybeszámoló Bihari anyagbeszerző csak a napokban járt Vecsésen, hogy az üzemi konyhánk számára savanyú káposztát vásároljon? — Erről tudok — mondta a kultúrfelelős. — Csakhogy Vecsés aligha lehet érdekes egy élménybeszámoló szempontjából. Koválcsik igazgató nagy szemet meresztett e megállapítás hallatára. — Neem? — kérdezte gúnyosan. — Szóval maga nem tudja, hogy milyen ádáz harcot kell vívnia egy szegény, védtelen anyagbeszerzőnek a maszek káposztasavanyítókkal?... Én mondom magának, CQV ilyen kiszállásból nem egy. de akár két élménybeszámoló anyaga is kitelne... És a rákövetkező hét első napján, délután öt órakor Bihari Gusztáv, a Lótakarógyár anyagbeszerzője a zsúfolásig megtelt kultúrteremben megtartotta élménybeszámolóját, az elsőt az üzem életében. Nagy volt a siker. Sajtár, a főszakács könnyezett a meghatottságtól, és kilt. k.) jelentette: ha sejtette volna, hogy mennyi viszontagsággal jár a vecsési hordós káposzta beszerzése, már régen csökkentette volna töltött káposztából az adagokat... S mert csak a kezdet nehéz, a következő hétfőn ugyanabban az időpontban és ugyanott Máj Nándomé szül. Stramm Sárika, az adminisztráció ifjú dolgozója számolt be mátrafüredi nászútja élményeiről. Ez az újabb élménybeszámoló azonban szigorúan zártkörű volt, csak a gyár nődolgozói hallgathatták végig. Az igazgató, akit dicséretes ügybuzgóságból természetesen érdekelt ennek az élménybeszámolónak a hatása is, mindjárt másnap reggel kíváncsian megkérdezte bizalmas beosztottjától, a szőke és karcsú Gizikétől, hogy mit tartalmazott a fiatal menyecske élménybeszámolója. 22 éves titkárnő elbiggyesztette finom ívelésű ajkát. — Amilyen izgalmas és érdekfeszítő volt a Bihari kartárs beszámolója — mondta lenézően —, anynyira érdektelen és unalmas volt a Májnéé. Ez a liba semmi újat nem tudott mondani, sokkal jobban jártam volna, ha arra az időre moziba megyek inkább... Heves Ferenc