Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
1976. március 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A tudomány stratégiája Környezetvédelem Szabolcsban Az országgyűlés tavaszi ülésszakán — a környezetvédelmi törvénytervezet vitájában Gáspár Istvánná, a Szabolcs-Szatmár megyei 15. számú országgyűlési választókerület képviselője írásban nyújtotta be felszólalását, amit kissé rövidítv e közlünk. Az emberi társadalmat '— a korunkban általános forradalmak és a termelőerők hatalmas növekedése mellett — néhány évtizede a tudományok gyors fejlődése jellemzi, amely egyre közvetlenebb hatást gyakorol a termelőerőkre éppúgy, mint a társadalmi és életviszonyokra. Más szóval gyarapodnak ismereteink a természetről és a társadalomról, és a tudomány új eredményei sokféleképpen hatnak az anyagi javak termelésére, az emberek tudatára, a művelődésre, oktatásra, egészségügyre, de még az országos politika és a nemzetközi erőviszonyok alakításában is fontos tényezők. A tudomány hazánkban is egyre jobban elfoglalja a szocialista társadalomban megillető helyét, amelyet a felszabadulás után kialakított, helyes alapelvekre épített, majd a változó körülményeknek megfelelően továbbfejlesztett tudománypolitika tett lehetővé. Ma már hazánkban több mint 1400 kutatóhelyen (130 kutatóintézet, 1000 egyetemi és főiskolai tanszék, 300 egyéb munkahely) folyik jelentős kutató- és fejlesztő munka. E kutatóhelyeken a legújabb adatok szerint több mint 77 ezren dolgoznak, vagyi6 az ország aktív keresőinek 1,5 százaléka. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre a nemzeti jövedelemnek több mint 3 százalékát, tehát több mint 10 milliárd forintot fordíthattunk évenként. Ilyen hatalmas volumenű összeg- és munkamennyiség láttán jogosan merült fel a kérdés, hogyan lehet megszervezni a kutatással járó munkát, ki dönti el az erők koncentrálásának az irányát, a legszükségesebb és legsürgősebb feladatok sorrendet az egyes kutatási témákra fordítható anyagi és szellemi erők arányát, hogyan koordinálják ezt a nehezen áttekinthető „ágazatot?” Magyarországon a legnagyobb és legmagasabb fokú tudományos testület az immár 150 'éves Magyar Tudományos Akadémia. Nagy saját kutatóhálózatot tart fenn, de kutatóintézete természetesen más szerveknek — minisztériumoknak — is van. Az Akadémiának tehát több oldalú a feladata. Egyrészt az országban folyó kutatómunka összehangolása, a távlati és rövidebb távú kutatási tervek kidolgozása, az országos jelentőségű tudományos és tudománypolitikai kérdések megvitatása, a készülő politikai, népgazdasági és kulturális elhatározások tudományos vonatkozásainak a véleményezése stb. A másik nagy feladat a saját kutatóhálózat irányítása. Mintegy 140 kutatóhely (ebből 38 kutatóintézet, több mint 100 egyéb kutatóhely) tartozik az Akadémiához, ahol több mint 7500 személy dolgozik, köztük mintegy 2500 kutató. Az előző feladatot, az Akadémia testületéinek országos tevékenységét tíz tudományos osztály és mintegy száz tudományos bizottság, valamint kb. 200 szűk körű albizottság, illetve munkabizottság látja el. A tudományos osztályok és bizottságok — egyéb teendőik mellett — a területükhöz tartozó tudományágak helyzetének elemzésével, fejlődésük és prognózisuk kidolgozásával is foglalkoznak. De a fontos társadalmi kérdések megvitatásához és megoldásuk elősegítéséhez is fórumot biztosít az Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia tehát — más kutatásirányító szervvel együtt — országos befolyást gyakorol egész tudományos életünkre. A másik feladatot — a saját kutatóhálózat irányítását — a főtitkár vezetésével a Központi Hivatal látja el, amely három tudományági és négy funkcionális főosztályból áll. A főosztályok a főtitkár, illetve a főtitkárhelyettesek közvetlen irányításával végzik a munkájukat. A Központi Hivatal biztosítja a feltételeket a kutatóhelyek normális működéséhez. Az Akadémia fent vázolt szervezeti és működési felállása az 1970. év szervezeti reformjával lépett életbe. Ez a reform tette lehetővé, hogy a tudományos testületek szélesebben és elmélyültebben foglalkozzanak az országos jelentőségű tudományos és tudománypolitikai kérdésekkel. A reform pedig közvetlen folytatása volt az MSZMP Központi Bizottságának 1969. évi tudománypolitikai irányelveinek. A tavaszi permetezési munkák mellett házikertben Is egyik legfontosabb növényvédelmi feladat a talaj lakó kártevők elleni védekezés. A viszonylag kis területen végzett Intenzív termelés — ami jellemző a házikerti területekre — rendkívül kedvező feltételeket biztosít a talaj lakó kártevők elszaporodásához. Kártételükkel elsősorban a zöldségféléket fenyegeti legjobban, de erősebb fertőzés esetén fiatal gyümölcsfákat és szőlőültetvényeket Is károsíthatják. Egyedszámukat tekintve legerősebb fertőzést a cserebogárpajor okozhatja. 1075-ben a megye egész középső térségére kiterjedő erős Imágó- (cserebogár) rajzás volt. A védekezést már akkor Indokolt elvégezni, ha négyzetméterenként 1—2 db lárva (pajor) előfordul. A cserebogárpajoron kívül főleg a mélyebb fekvésű kötöttebb talajú területeken hasonló kártételt vészéllyel fenyeget a drótféreg. Veszélyes sűrűség akkor áll fenn, ha négyzetméterenként zöldségkultúrákban 2—3 db-ot találunk. Az egész magyar társadalom szempontjából jelentős témát tárgyal az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A környezetvédelemről szóló törvénytervezet azt tanúsítja, hogy nálunk, a szocialista társadalomban minden intézkedés a dolgozó emberek életének szebbé, boldogabbá tételét szolgálja. Az elmúlt 31 évben több gondoskodás történt az emberről, mint előzőleg évszázadok alatt. Az elmúlt 30 évben nagyot változott megyénkben az élet, gyarapodtak, korszerűsödtek településeink. Sok üzem, kulturális és egészségügyi létesítmény épült. Egyre több megyénkben is a hét végi üdülőtelep, a kirándulóhely. Az urbanizáció és a technikai fejlődés azonban az iparban és a mezőgazdaságban megyénkben is veszélyezteti a talaj, a levegő és a víz tisztaságát, az egyes élő rendszerek életét és fennmaradását. A termelési rendszerék bevezetése a mezőgazdaságban számos olyan problémát vet fel, amelyek érdekében mindenképpen sürgős intézkedésekre van szükség, ezért tartom nagyon fontosnak a környezetvédelmi törvény megalkotását. Milyen gondjaink vannak? A „homokverés" Egy és egy negyedszázaddal ezelőtt 1850-ben még 66 500 hektár állandó vízfelület és 136 000 hektár erdőterület volt megyénkben. A népesség szaporodásával és az ezzel járó termőterületek kiterjedésével már csak 5900 hektár vízfelület és 61000 héktár fásított terület van. Nagy károkat okoz nálunk az úgynevezett „szabolcsi eső”, a homokverés. Az állandó széljárás miatt a homoktalajok napjainkban A kártételt veszélyhelyzet, Illetve a védekezés szükségességének megállapítása az adott területen a tavaszi talajművelési munkák során könnyen eldönthető. Különösen szükséges körültekintőbben, figyelmesebben eljárni a kertnek azon területén, ahol már több éve egymás után zöldségtermesztés folyik, vagy azokon a helyeken, melyek szerves trágyában gazdagabbak. Kedvezőbb táplálkozási és ökológiai viszonyok miatt ezek a helyek vonzzák a kártevőket. Az ellenük való védekezés leghatásosabb módja a talaj fertőtlenítés. Erre a célra elsősorban gyümölcsösben a Basudln 5 G, Basudln 10 G, Hungária L—2,- Hungária L—7 használható. Zöldségkultúrák alá, de különösen gyökérzöldségek alá a mellékhatások kiküszöbölése végett lindán tartalmú készítményeket ne használjunk. Basudin fertőtlenítőt Is csak nagyon Indokolt esetben célszerű kijuttatni. Legjobb megoldásnak az látszik, ha a területen belül a zöldség helyét talajlakóktól mentes részen jelöljük ki és oldjuk meg a termesztést. Felhívjuk a figyelmet a tais meglehetősen nagy mozgásban vannak. A széljárás ártalmai igen sokrétűek, egyrészt közvetlenül károsítják a talajfelszínt azáltal, hogy a talajt a szél elhordja és az elfújt talajt máshol felhalmozza, de károsodást okoz a homokverés a növényzetben is. Másrészt a por és a homok az emberek légzőszerveit károsítja. Az orvosok a megmondhatói, mennyi lógzőszervi megbetegedést okoz a poros levegő. A megyénkben végzett mérések azt mutatják, hogy a levegő szenynyezettségét nálunk az ipar kevésbé, a közlekedés és a fűtés már jbbban előidézi, de a lagnagyobb mértékben a homok befolyásolja. Az ülepedő por éves átlagban meghaladja a megengedett évenkénti 150 tonna/négyzetkilométer éves határértéket. Ezt a károsodást fásítással, nagyszabású fásítási programmal, a jelenleg meglévő fák védelmével csökkenteni, majd megakadályozni lehetne. Sajnos állandóan csökken megyénkben a védő fasorok állománya. A mezőgazdasági termelés megköveteli a nagy táblákon való gazdálkodást. Ennek érdekében számos olyan fasor esik áldozatul, amelynek eltűnése a jelenlegi helyzetet csak rontja. 1970-ben 5000 hektár fasor volt megyénkben, jelenlegi 3700 hektárral szemben. Kívánatos lenne, hogy az illetékesek intézkedjenek, hogy a táblásítással egyidőben a táblavédő határoknak megfelelő mezővédő fasorokat és erdősávokat alakítsanak (ki a jelenleginél gyorsabb ütemben. A megyében mintegy 26 ezer hektár olyan homok terület van, amely mezőgazdasági hasznosításra, növénytermelésre nem alkalmas. Ennek nagyobb része futóhomok, amelynek megkötéséről, hasznosításáról minlaj fertőtlenítők használatakor a technológiai utasítások (egyenletes kijuttatás, talajba való bedolgozás stb.) betartására, mivel a kielégítő hatás csak Így érhető el. Keresztesi István növényvédő állomás Időszerű növényvédelmi teendők a zöldségfélék növényvédelme A hajtatott káposztaféléket termesztőhelyiségekben a hónap közepén és végén legalább kétszer permetezzük. A peronoszpóra ellen 0,2%-os Dlthane M—45-öt, vagy 0,3%-os Zlnebet, a levéltetű és a káposztalégy ellen 0,1%-os B1 58 EC-t használjunk 0,05%-s Nonlt nedvesitőszer hozzáadásával. A hónap végén és közepén folytatni kell a saláta permetezését. A peronoszpóra és a szürkepenész 0,2%-os TMTD 85-tel, a levéltetű 0,1%-os Bi 58 EC-vel + 0,05%-os Nonlt hozzáadásával pusztítható. A meztelen csigák fellépése esetén csigaölő csalétket — Helarlont 0,3—0,5 g/négyzetméter mennyiségben — keU használni. A paradicsompalánta-nevelés és a hajtatása során e hónapban Is legalább háromszor (10 naponként) szükséges permetezni. Foltbetegségek ellen 0,2%-os Dlthane M—45-öt, az állati kártevők eUen 0,1%-os Bi 58 EC-t (0,05%-os Nonlt hozzáadásával) használjunk. A hónap elejétől a hajtatott uborkát Is következetesen permetezni szükséges. A foltbetegségek ellen 0,4%-os Becln Supert, a Usztharmat ellen 0,1%-os Karathane FN—57-et, a levéltetvek, a takácsatkák és a molytetűk ellen pedig 0,1%-os BI 58 EC használható (az utóbbi 0,05%-os Nonlt hozzáadásával). Széles Csaba adjunktus mg. főiskola, Nyíregyháza dériképpen gondoskodnunk kell. A 26 ezer hektár homokterületen közel 11 ezer hektár védőerdőt kellene telepíteni, amelynek célja a homok megkötése és minőségének javítása lenne. Jelenleg nem rendelkezünk e nagyszabású erdőtelepítési program megvalósításához szükséges feltételekkel, hiányzik a facsemete és a hozzá szükséges pénzkeret is. Urbanixálódás Megyénk négy városában jelentős az urbanizációs fejlődés. Ezzel nem tart lépést a lakótelepi és közterületi fásítás. Csak Nyíregyháza városban mintegy 15 ezer facsemete hiányzik. Biztosra veszem, hogy a környezetvédelmi törvény megszületése után nagyobb arányú fásítási akció bontakozik ki városunkban is társadalmi összefogással. Az V. ötéves tervben 7700 hektár erdő telepítését ütemeztük be. A tervezettel szemben csak 3700 hektár a megye részére engedélyezett fásítási keret. Ez a mennyiség még a IV. ötéves terv tényszámait sem éri el. Indokoltnak tartanám, ha a mezőgazdaság fejlesztése mellett helyzetünk figyelembevételével az erdőtelepítés szempontjából kiemelt megye lehetnénk. Mi a magunk erejéből eddig sokat tettünk a települések fejlesztése érdekében, úgy érzem most még nagyobb összefogásra van szükség a feladatok végrehajtása érdekében. A megyei pártbizottság kezdeményezésére a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kidolgozta az V. ötéves terv végére elérendő vízminőségi terveket. Ennek érdekében 1980-ra el kell érnünk, hogy a folyóvizeink a KGST-osztályozás szerinti második osztályú minőségnek megfeleljenek, illetve a viz minősége tovább ne romoljon. Hogy ezt a célt elérjük, nagyon következetesen kell dolgozni és a vizek védelme nagy felelősséget ró megyénk lakosságára, hiszen a Tiszán Szegednél lefolyó mintegy 26 milliárd köbméter vízből 15 milliárd Szabolcs-Szatmár területén jut át a folyó alsó szakaszába. Ez a viz táplálja a tiszalöki, a kiskörei, majd a csongrádi vízlépcső tárolóterét és az ivóvízellátást is szolgálja. Ezért tartom fontosnak, hogy a lakosság és az üzemek is megtartsák a vizek tisztaságát szolgáló előírásokat és ha szükséges szankciókkal is bírják jobb belátásra azokat, akik meggondolatlanul szennyezik folyóinkat. Vízműellátás Szeretném elmondani, hogy megyénkben annak ellenére, hogy folyóvízben gazdagok vagyunk — hiszen megyénket érinti a Tisza, a Szamos, a Kraszna, a Túr — a települések vízművel való ellátottsága a legrosszabb az országban. 1975-ben 31 vízmű 42 települést lát el. A közművesített vízellátásba bekapcsolt lakások száma csak 14,6 százalék, az országos 38 —40 százalékkal szemben. A közművesítés,' a csatornaellátásba bekapcsolt lakásszám 7,7 százalék, az országos 30 százalékkal szemben. Ez a helyzet még némileg változik az V. ötéves tervben, de szeretnénk már most jelezni, hogy a következő középtávú tervben nagyon indokolt a megye fokozottabb támogatása a vízműfejlesztésben. Néhány szóban szeretnék szólni lakóhelyem, Kisvárda város problémáiról, amely 1970 óta város. Azóta sokat fejlődött. Két modem lakóteleppel bővült és több ipari létesítménnyel gazdagodott. Városunk a Tisza északi nagy kanyarulata által körülvett térség Fényeslitke és a záhonyi átrakó körzetnek is a központja. A gyors fejlődés több környezetvédelmi gondot vet fel. Ezek megoldása részben folyamatban van, részben a jövő feladatát képezi. Kisvár - dán és térségében összesen mintegy 16—17 ezer munkás dolgozik. Indokolt tehát, hogy a munkahelyi ártalmaknak leginkább kitett dolgozók megelőző védelméről gondoskodjunk. A megelőző védelem lehetőségeinek a feltételei adva vannak. Nagyszerű lehetőséget nyújt erre a Tisza is. Jelentős erőfeszítéssel feltártuk Kisvárda város és a járás rendelkezésére álló termálvizet is. A fürdőtelepen jelenleg termálmedence, uszoda, tisztasági fürdő és szauna működik. Fürdőtelepünk egészségjavító lehetőségei még nincsenek kihasználva. Ha megtörténne a téliesités és lehetőség nyílna az ide jövő vendégek nagyobb arányú elszállásolására, népgazdaságunknak is jelentős bevételt biztosítana. Ez utóbbival kapcsolatban különösen figyelemre méltó a Szovjetunió és Csehszlovákia közelsége, rendkívül kedvező közúti viszonyaink. A feltárt víznek gyógyvízzé nyilvánításához minden feltétel megvan és azzá nyilvánítása folyamatban van. Ha a gyógyfürdővé nyilvánítás megtörténne, szép új kórházunk Is nagy segítséget nyújtana a további gyógyításhoz. Hogy térségünk levegőjének tisztaságát az itt élni szándékozó utódok számára is megőrizzük, az örvendetesen nagy ipartelepítéssel együtt fokozni kell a levegőt frissítő erdő telepítését, valamint a város zöldövezetének fokozott ütemű növelését. Fontos az embereket egészséges életmódra nevelni és felkelteni az érdeklődést a természet szépsége iránt. A város közelségében olyan kirándulóparkerdő-helyet kellene kialakítani, ahol a hét végeken az egész család együtt töltheti szabad idejét. Társadalmi összefogással Szeretném elmondani, a megyében a IV. ötéves terv időszakában 600 millié forint társadalmi munkát végzett megyénk lakossága. Az elmúlt évben minden egyes szabolcsi emberre 322 forint társadalmimunka-érték jutott. A Hazafias Népfront és más társadalmi szervek közreműködésével ennek a jelentős összegnek a nagyobb hányadát a települések fejlesztésére fordítottuk. Teszszük ezt, hogy megyénk lakossága jól érezze magát szülőföldjén, munkahelyén, boldogan, elégedetten dolgozzon további feladatokért. A környezetvédelmi törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. I KERTBARÁTOKNAK 1 HBBBESBISBlSaiäSBSSeSBBläEBBBGl Tavaszi védekezés a talajlakó kártevők ellen
