Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 25. Hetvenegy tovább­tanul Pályaválasztók Or oson Ebben a tanévben 63 ta­nuló fejezi be a nyolcadik osztályt az Orosi Általános Is­kolában. A tanulók 26 szá­zaléka gimnáziumban, illetve szakközépiskolában, a többi­ek szakmunkásképzőben ta­nulnak tovább. A Jelentkezési lapok elké­szültek az Orosi Általános Is­kolában. összeült a családi tanács Lendvai Mariann a Nyír­egyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépis­kolába kérte felvételét. Jó képességű, szorgalmas kis­lány. Eddig minden osztályt kitűnő eredménnyel fejezett be. — Csillagász szerettem volna lenni — közli. — Ezen mindenki csodálkozott. Bu­taságnak tartották, még ki is nevettek miatta az osztály­társaim. Aztán valahogy el­ment a kedvem ettől a pá­lyától. Mariann leginkább a ma­tematikát, a fizikát szereti. Tevékenyen vesz részt az irodalom, a kémia és a ma­tematika szakkör munkájá­ban. Valamennyi iskolai szaktárgyi versenyen indult — eredményesen. — Legelőször a barátnőm­től hallottam a közgazdasá­giról. Mikor megkaptuk a je­lentkezési lapot, otthon ösz­­szeült a családi tanács. Dön­teni kellett a Szakközépisko­la és a Krúdy Gimnázium matematika tagozata között. Végül az előbbit választot­tam. így a négy év után nem csak érettségim, de szak­mám is lesz. Ha jól megy a tanulás, szeretnék egyetemre jutni. Péntek László az egyik, aki nem tanul tovább. Tanárai, társai alig tudnak róla vala­mit, ugyanis a család néhány hete költözött Orosra Gulács­­ról. „Dolgozni megyek... M — Gyenge tanuló vagyok, nem nagyon szeretek tanulni — sorjázza érveit. — Rész­ben átlagom miatt, részben mert kell a fizetésem, azért megyek el dolgozni. — László szelid arcú, nyílt te­kintetű fiú. Túlkoros. Tartóz­kodó modora, udvarias beszé­de, egész viselkedése ellent­mondásban áll szavaival. — Tudom — folytatja —, hogy egyedül én vagyok fe­lelős a hibáimért. Sokat ki­kaptam hanyagságomért, mégsem szakítottam ott, Gu­­lácson a barátaimmal. Meg­bántam. Elsősorban az édes­anyám miatt. Nagyon jó, Szülők fóruma Hagyomány már, hogy a nyíregyházi pedagógiai he­tek keretében óvodás és ál­talános iskolás gyermekek szüleinek fórumot rendez­nek, ahol választ kaphat­nak az iskolai oktatással, a gyermekneveléssel kapcso­latos pedagógiai és pszi­chológiai jellegű kérdéseikre. Ezt a programot március 25-én tartják a nyíregyházi úttörőházban. A 9 órakor kezdődő eseményen először tájékoztatót hallhatnak a szülők az elmúlt öt év okta­táspolitikai eredményeiről és a következő öt év feladatai­ról, majd előadások hang­zanak el a család és az isko­la, illetve az úttörő6zövetség és család kapcsolatáról. Az előre, írásban beadott kér­désekre a szülők az óvodák és az iskolák közvetítésével kapnak választ. Jubileumi kiállítás a színházban Szerdán este a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház­ban nyílt meg az Állami Déryné Színház megala­kulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett szín­háztörténeti kiállítás. A bemutató feleleveníti az országjáró társulatok el­múlt negyedszázados munkájápak kiemelkedő művészi eredményeit, felidézi az emlékezetes alakításokat, a művészek és az együttesek legsike­resebb produkcióit. A Színháztörténeti Múzeum anyagából több mint nyolcvan dokumentum­fotó illusztrálja a 25 év krónikáját. A színház emeleti társalgójában két héten át tekinthetik meg a színházbarátok az érde­kes kiállítást. Amatőr együttesek Minősítő Nyíregyházán A minősítéssel még nem rendelkező amatőr irodalmi színpadoknak és szín­játszó együtteseknek ren­dez bemutatót a megyei művelődési központ már­cius 25-én 8 órától Nyír­egyházán, a Móricz Zsig­­mond Színházban. A mi­nősítő bemutatón délelőtt hét Szabolcs-Szatmár me­gyei együttes lép fel. Ez­után a Népművelési Inté­zet a legjobb produkciót nyújtó színpadoknak és együtteseknek minősítő oklevelet, illetve pénzju­talmat ad át. hogy végre elköltöztünk on­nan. Nyolcadik után az állat­­kórházban leszek segédmun­kás. Ez nagyon kevés, én ér­zem is. De talán még nem késő. Szakmát, tisztességes munkát szeretnék. Az a cé­lom, hogy villanyszerelő le­gyek. Még nem ismerem eléggé Lacit — veszi át a szót az osztályfőnök. Szabó György. — Talán még tényleg nem késő. Megpróbáljuk rendezni a sorsát. Ha a következő he­tekben komolyan veszi a munkát talán sikerül őt is felkészítenünk a továbbtanu­lásra. Jó közepes tanuló Hornyák Mária szintén Nyíregyházára, a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetbe jelentkezett. ö felszolgáló szeretne lenni. Jó közepes ta­nuló és rendkívül tevékeny kislány. Gyors, figyelmes, lelke a társaságnak. Neki ne­hezebb volt a választás. Ere­deti terve' szerint óvónőnek készült, de gondolt arra is, hogy gyors- és gépíró lesz. Ez utóbbiról gyengébb he­lyesírása miatt le kellett mondania. — Édesapám segédmunkás a SZÁÉV-nél — mondja — édesanyám háztartásbeli. Hatan vagyunk testvérek, bi­zony minden fillérnek helye van. Szüleim rám bízták a pályaválasztást s csak annyit kértek, hogy tanuljak to­vább. Végül a szakmunkás­­képzőt választottam. Hiszen így, ha minden jól megy, há­rom év alatt befejezem az iskolát és akkor anyagilag is segíthetek az otthoniaknak. Dönteni a sok segítség el­lenére is nehéz így, tizen­négy évesen. A különféle pá­lyaválasztási tanácsadásokon és kiállításokon sokféle szak­ma, foglalkozás csábítja az iskolásokat. A lehetőségek közül a legtesthezállóbbat kell kiválasztani. Ez a döntés a legtöbb em­ber esetében egy életre szól. (h.) Milliók a háztájiból Külön ágazat — Állat, tej, zöldség Dzsungelgyüinölcsös — A tarpai gyakorlat Elöljáróban elmondta, hogy a szatmár-beregi térségben a háztáji és kisegítő termelés­nek nagy hagyománya a szarvasmarha-tenyésztés, -tar­tás. Ellentétben más terüle­tekkel, ott az elmúlt évben sem csökkent, sőt növeke­dett a szarvasmarha-állo­mány, több mint 15 száza­lékkal, ezen belül a tehénlét­szám 12 százalékkal. A tarpai termelőszövetkezet területén három községben — Tarpán, Gulácson, Tivadaron — az állománynövekedés még na­gyobb mértékű volt. Ennek hatására a háztájiból közös gazdaság útján értékesített áru — hízott marha, tej — értéke már meghaladta a 10 millió forintot. A tarpai termelőszövetke­zet gazdálkodási terve komplex módon tartalmazza a háztáji termelés segítését. Fő feladatnak továbbra is a szarvasmarhatartás körül­ményeinek javítását tartják. Jelentős gazdasági döntés, hogy a háztáji gazdaságot a termelőszövetkezet ágazati szintre emelte. Ez azt jelenti, hogy más termelői ágazatok­kal azonos szintű, felelős ve­zetője van. A szervezeti mó­dosítás a jobb takarmányel­látást biztosítja. Minden ál­lattartó az igényének megfe­lelően kap szálas, 'lédús ta­karmányt. Ezenkívül a ter­melőszövetkezeti tagok beta­karíthatják a csatornák, utak partjainak fűtermését. Az elmúlt évben ilyen kaszá­lási lehetőséget csak azok kaptak, akiknek szarvas­­marhája volt. Idén nem tesz­nek ilyen kivételt. Jelentős segítség a háztáji A múzeumok pályázati felhívása A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum, a Magyar Nem­zeti Múzeum — a Hazafias Népfront honismereti bi­zottságának támogatásával — az 1976. évre országos pályá­zatot hirdet pályamunkák megírására az új- és leg­­újabbkori magyar történelem (a XVIII. század elejétől napjainkig) témaköréből. A pályaművek felölelhetik a jelzett időszak bármely tárgykörét (politika, munkás­­mozgalom, helytörténet, gaz­daság-, társadalom-, műve­lődéstörténet, életmód). Pályázni a közgyűjtemé­nyekbe be nem gyűjtött for­rásokra támaszkodó művek­kel lehet. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik múzeumi gyűjtéssel hivatás­szerűen nem foglalkoznak, s pályaműveik kiadatlanok, il­letve nem állnak kiadás alatt. Megyénk pályázói mű­veiket 1976. július 30-ig a Megyei Múzeumok Igazgató­ságához (Nyíregyháza, Ben­czúr tér 21.) juttassák el — két példányban. Pályázni három kategóriá­ban lehet: — ifjúsági (18 évig); — felnőtt egyéni; — csoportos (iskolai és helytörténeti szakkörök, szocialista brigádok stb.). Az 1977. április 4-i ered­ményhirdetésen mindhárom kategóriában 1 db első (5000 Ft), 2 db második (3000 Ft), és 3 db harmadik (2000 Ft) díjat állapítanak meg. A nemzetiségi nyelven írt pályamunkákat különkate­­góriában díjazzák. A pályázaton kiemelten kezelik az alábbi témákat: — helyi kiemelkedő sze­mélyiségek életútja, pártok, társadalmi szervezetek helyi története; — városi társadalmi osz­tályok és rétegek életmódjá­nak alakulása, története; — helyi kulturális csopor­tok, egyletek tevékenységé­nek története; — a városi és a falusi kéz­műiparnak, illetve a kisipar szervezeteinek (céh. ipartes­tület, KIOSZ) tevékenysége ‘ és története; — ipari és mezőgazdasági üzemek fejlődésének törté­nete. A fenti témákhoz a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum szakmai segítséget nyújt. állattartóknak, hogy a terme­lőszövetkezet a terményfor­galmi vállalattal bizományo­si szerződést kötött és ennek alapján a tsz szállítja, for­galmazza a tápot. Az elmúlt évben Tarpán több mint 20 vagon tápot adtak el így. Idén a közösből történő táp­értékesítést Gulácsra is ki­terjesztik. A szarvasmarhatartásnál alapvető, hogy megfelelő rét­legelő álljon a tagok rendel­kezésére. A termelőszövetke­zet több évre szóló legelőfel­újítási tervet készített, s ezt a munkát folyamatosan vég­zi. A legelők felújítása, mű­trágyázása nagy összegbe ke­rül. Kedvezmény viszont a tagoknak, hogy a legelőbér a korábbihoz viszonyítva nem változik. A termelőszövetkezetben úgy tervezik, hogy a háztá­jiból történő értékesítés 1976- ban eléri a 15 millió forintot. Nem csupán a szarvasmar­hát, tejet értékesíti ezután a tsz, de a tagok gyümölcsét, zöldségét is. Tarpán több, mint 700 hold a háztáji zárt kert. Gond, hogy ezekben a kertekben úgynevezett dzsun­gelgyümölcsös van. A kul­­túrkert ma még alig haladja meg a 40 holdat. A termelő­­szövetkezet ösztönzi tagjait, hogy minél többen- létesítse­nek kultúrkertet. Ehhez töb­bek között 3000 facsemetét is biztosít. Megszervezték a ház­táji gyümölcsösök növényvé­delmi munkáját. Ehhez spe­ciális kerti traktort vásárol­tak és egy brigádnak csak az a feladata, hogy a házikertek vegyszerezési munkáját vé­gezze. A termelőszövetkezet tag­jai annak ellenére, hogy a közös nem foglalkozik sertés­­tenyésztéssel, a hizlaláshoz is megfelelő támogatást kap nak. ösztönzi a termelőszö­vetkezet a tagokat a kisál­lattartásra is. többek között baromfinevelésre. A tsz sa ját keltetővel rendelkezik, s a BOV-nak több mint 400 ezer csirkét értékesít. A ter­melőszövetkezet tagjai eddig évente 20—30 ezer naposcsi­bét kaptak, most úgy terve­zik, 50—60 ezret értékesíte­nek a háztájinak. Rágalmazó levelek Egy nyíregyházi tanárt hosszú idő óta névtelen levelekkel rágalmaz­nak. Az évtizedeken át szak­mai tekintélynek és közmeg­becsülésnek örvendő tanár a hazugságokra épülő levelek és fenyegetések súlya alatt idegessé vált... Találóan je­gyezte meg az üggyel foglal­kozó egyik jogász: „A hadi­­technika óriásit fejlődött az évtizedek során, de a lélek­tani hadviselés fegyvere mit sem változott. Most Í6 primi­tíven és orvul támadnak ve­le ...” Egy másik jogász hangsú­lyozta: azért még sem lehet egy kalap alá venni a névte­len levelek íróit. Vannak, akik társadalmi gondokat, súlyos mulasztásokat igye­keznek feltárni aláírás nél­küli levelükkel. Szerencsére az intézkedést sürgető névtelen levelek szá­ma a minimumra csökkent, amelyből bizonyos kedvező következtetésekre lehet jut­ni... Nőtt viszont azoknak a leveleknek a száma, ame­lyek személyes okokból igye­keznek célba találni. Sajnos, gyakran találkozni hamis aláírással is. A mátészalkai járásban például egy igazga­tó kinevezését akarta meg­akadályozni valaki úgy, hogy más nevében írogatott rágal­mazó leveleket. A vizsgálat megállapította, hogy a leve­lek hamis vádat tartalmaz­tak, a mégis kinevezett igaz­gató szilárd a posztján és jó vezető hírében áll. A legveszélyesebbek a rá­galmazó, a becsületsértő név­telen levelek, az olyanok, amelyeket sorozatban gyárt valaki az említett nyíregyhá­zi tanár ellen. A tanár mun­kaadója és felesége is kapott a „fekete” tollal íródott le­velekből. Ki fogja ezt a fe­kete tollat? Egyelőre nem tudni. Az „ügyes” levélírót nehéz megtalálni. A magát felfedő és alapos érveket felsorakoztató levél­írónak törvényes úton orvo­solnák a sérelmeit. De nyil­ván nincsenek alapos érvei, ezért süllyedt a névtelenség homályába. Ha fény derül kilétére, a bíróság szigorúan megbünteti. Nábrádi Lajos IRÁNY NAGYFÁRA az alkoholisták kőtelező gyógyintézetébe Néhány hónappal ezelőtt barát­ságos hangú levél érkezett a Vá­­sárosnaraényl Járási Ügyészség­re az Alkoholizmus Elleni Orszá­­bos Bizottságtól. A levél írója egy másik cikk nyomán kérdés­ként tette fel: „Mit tesz az ügyészség a társadalomellenes al­koholisták megelőzésére? Hol tart a járás az 1914. évi 10. sz. tvr. al­kalmazása terén.” Valóban fontos társadalmi ügy­ről van szó. és ha tesz valamit az ügyészség, akkor érdemes azt szóvá tenni. Talán még mindig kevesen Ismerik azt a jogintéz­ményt, amelynek születését 1974. év június 6-án a Magyar Köz­löny hozott nyilvánosságra. Kötelező gyógyintézeti kezelést kell elrendelni azoknak az alko­holistáknak, akik rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból ere­dő magatartásukkal a kiskorú gyermekek fejlődését, környeze­tük biztonságát veszélyeztetik, vagy a közrendet, illetőleg a munkahelyet Ilyen magatartá­sukkal ismételten súlyosan za­varják. Az ilyen eljárás megin­dítását a tanácsok végrehajtó bi­zottsága egészségügyi szakigaz­gatási szervénél, bármilyen álla­mi vagy társadalmi szerv, illetve érdekelt személy kezdeményez­heti. Az eljárás lefolytatása után az Iratok az illetékes ügyészség­hez kerülnek, ahol a törvényes­ségi feltételek ellenőrzése után ügyészi indítvány elkészítésére kerül sor. Végül is a bíróság ha­tároz abban a kérdésben, hogy sor kerülhet-e ilyen gyógykeze­lés elrendelésére. A napokban három ilyen ügyet tárgyalt a Vásárosnaményl Járásbíróság, ügyészi indítvány alapján. Érdemes néhány kérelemből idézni. 42 éves aranyosapáti la­kosnak az édesatyja ilyen kére­lemmel fordult a helyi tanácsi szervhez. „Fiam kényszermun­kára való elvitelét sürgősen ké­rem. A fiam kevés ital hatása alatt is tör, ront, a tepnapi na­pon feleségemre, aki jelenleg ágyban fekvő beteg, nyugalomra, pihenésre lenne szüksége, a be­tegágyában az ajtót borította rá. Az éjjel én és feleségem kint a nyári konyhában húzódtunk meg, mivel valósággal üldözött bennünket. Félünk, hogy egyszer agyonüt mindkettőnket. A fele­ségem 69 éves, én 10 vagyok, korunknál fogva tehetetlenek va­gyunk a védekezésre, több gyer­mekem nincs, aki.■ megvédhetne bennünket.” A. K. 54 éves, tarpai lakos édesatyja a helyi tanácsnál azt panaszolta: „A helyzet most már odáig fajult, hogy a fiam lopást visz véghez a saját lakásomon is, engem pedig teniegességgel fenyeget. Nem egy esetben elő­fordult, hogy ittas állapotban kést vesz élő, fenyegetőzik, na­pokon át kocsmában tartózkodik, hozzám csak éjjel, ittas állapot­ban kerül haza.” P. A.-né vásárosnaményl lakos a férjével kapcsolatban adta elő, hogy a férje „állandóan iszik, üldözi családját, a családban ál­landóan idegfeszültségben él­nek.” Ki hitte volna, hogy az alkohol így megsemmisíti az embert? Sorsok, családok mennek tönk­re. Most eljött az Ideje, hogy az érdekeltek felemelhetik szavukat azok érdekében, akik saját ere­jükből már nem képesek meg­szabadulni az alkoholista élet­mód összes bajától. Szinte utol­só reményt keltő lehetőségekről van szó. Ilyen reményekkel indí­totta útnak a Vásárosnaményl Járásbíróság M. F. aranyosapáti, A. K. tarpai, és P. A. vásárosna­­ményi lakosokat a Nagy fai Mun­katerápiás Gyógyintézetbe. A társadalomnak ilyen gondosko­dása nem lehet hiábavaló. Külö­nösen akkor, ha teszünk is érte annyit, hogy a rászorulók gon­dozás alá kerüljenek. Dr. Koplányl Mihály járási vezető ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom