Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 23. Modern favágók Képzelem, mekkora lehe­tett az igazgató meglepődése, amikor a motorfűrész-tanfo­lyamra érkezett hallgatók — szövetkezeti tagok — ugyan­csak elegánsan, félcipőben, nyakkendősen beállítottak az iskolába. Se gumicsizma, se munkaruha, se motoros fű­rész. Mindezt otthon hagyták. Éppen erről váltott szót Fülöp Mihály a tsz-szövetség emberével, amikor betop­­pantan a Baktalórántházi Me­zőgazdasági Szakmunkás­­képző irodájába. Valahol, va­laki nem valami pontosan informálhatta azt a hetven— nyolcvan embert, akiket Szat­­mártól a Hajdúságig ide csá­bítottak, pontos felvilágosítás nélkül. így érkezett a távoli tsz­­ekből a tanfolyam hallgató­sága. Jöttek szakmát szerez­ni. Kell a motorfűrészhez ér­tő szakember. Követeli az erdő. Papír is kell róla, kü­lönben megbüntetik a tsz-t. Együtt élnek-dolgoznak-ta­­nulnak majd egy hónapig. Északkelet-Magyarországon Hangverseny Nem mindennapi zenei él­ményben volt része azoknak, akik meghallgatták márci­us 20-án a megyei művelő­dési központ hangversenyter­mében az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet női karát. Kodály kultürmunkájának kétségkí­vül egyik legnagyobb ered­ménye az, hogy a gyermekek zenei nevelése kihat és érez­teti hatását még az iskolán kívül is. Ezt tanúsítja a fen­ti énekkar léte is. A nagy­múltú Szilágyi Erzsébet Gim­názium volt növendékeiből alakította lelkes karnagyuk egyedüli intézet, ahol ilyen felnőttképzés van. A tanfolyam egyik legidő­sebb hallgatója, az ötvene­dik életévét nyűvő Szántó László, aki Nagyecsedről ér­kezett. — Úgy tudom, intézkedtek: Küldik utánam a gépet, csiz­mát, munkaruhát. Komolyra fordítják a szót. Az ecsedi Rákóczi Tsz-nek 280 hektár erdeje van. És kevés a hozzáértő szakem­ber. Szántó László eddig a műhelyben dolgozott. Szép mestersége van, kádár. — Kértek, jöjjek el, tanul­jam meg. így adtam rá a fe­jemet. Fűrészgépet soha nem kezeltem még. Majd megta­nulom, nem ördöngős dolog, gondolom. Akik próbálták, mondják, nem könnyű mesterség. For­télya van ennek is. Minden fajta fához érteni kell, me­lyiket hogyan kell vágni. Vizsgálni a szálát, meghatá­rozni, merre dőljön. Egy fűrész 13—14 kiló. Kar Új fűrészüzem Tuzséron kell a tartásához. Darabolás, pakolás, rakás, s újra egy óra fűrészelés. így telik ki a nyolc óra. Embert, erőt és ügyességet kívánó szakma ez. Kacsora Sándor Vitkáról érkezett. — Az igazság az, hogy pró­bálkozom, hol lehet több pénzt keresni. Úgy hallottam ezzel lehet. Bár azt is mond­ják nem könnyű. — Szép pénzt kerestem én is vele, mielőtt bevonultam — szólt közbe Debreceni Já­nos, aki Tarpáról érkezett. — Volt olyan hónap, amikor megvolt a 6 ezer is. De éreztem is a karomon. Egyedül a Szabolcsveres­­martról érkezett Kopasz Já­nos vonult be a tanfolyamra felszerelve. ö mindent hozott. — Még üzemanyagkannát is! — teszi hozzá. — Miért? — Tudom, hogy ezt a szak­­mát gyakorlat, munka nélkül nem lehet elsajátítani. (farkas) Az ÉDOSZ női kara Nyíregyházán Mohaimé Katanics Mária ezt a bájos női kórust. Nemcsak itthon, de külföldön is is­mert és elismert, sok díjat nyert kitűnő énekkar. Re­pertoárjuk felöleli a gregori­án énektől, régi és klasszikus mesterek művein keresztül, a kortárs zene legfrissebb ter­mését is. Tiszta intonáció, éteri finomság, költői átélés és a zene alázatos szolgálata jellemzi ezt a női kart. Ez az elhangzott hangver­seny kulturális intencióinak tisztaságával, műsorának választékosságával, nemkü­lönben művészi produkciójá­nak meglepő tökéletességével énekkari koncertjeink gaz­dag, értékes sorozatából is kiemelkedik. M. Katanics Mária, ez a ragyogó intenciójú, előkelő ízlésű, poétalelkű muzsikus­­kultúrlény a mai magyar if­júsági énekkultúrának meg­becsülhetetlen nyeresége. Megalkuvást nem ismerő hí­ve a remekművek kultuszá­nak, és igaz, mély ismerője a remekművek belső költői vi lágának is. Komoly tudomá­nyos felkészültség, nemes karmesteri energia és aláza tos poétalélek kellett ehhez az elhangzott produkcióhoz, melyet a közönség méltán ünnepelt szűnni nem akaró tapsviharral. Vlkár Sándor KEMÉV-KÖZREMÜKÖDÉSSEL Folytatják a debreceni nagyállomás rekonstrukcióját Ebben az esztendőben mintegy 120 millió forint be­ruházással, tovább korszerű­sítik a MÁV debreceni nagy­állomását. A rekonstrukciós munkákban részt vesz a Ke­let-magyarországi Közmű- és Napjainkban nem rit­kaság, hogy a ter­melőszövetkezetek az üresen álló létesítmé­nyeiket (hűtőtárolókat, dohánypajtákat stb.) táro­lás céljára üzemeknek, vállalatoknak hosszabb­­rövidebb időre bérbe ad­ják. A cél — az épületek gazdaságos kihasználása — dicséretes. Ám a tár­sadalmi tulajdon védelme érdekében nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a rendeltetéstől el­térő használat esetén meg­változnak a tűzrendészeti előírások is. Más szabá­lyok érvényesek ha a he­lyiségben alma helyett például terményt, ipari alapanyagot, vagy mű­anyag félkészterméket tá­rolnak. Számos esetről tudunk, ahol a tűzrendészeti elő­írások megszegése miatt keletkezett tűz. A nyírpa­­zonyi termelőszövetke­zetben például azért égett le egy raktár, mert a rendkívül gyúlékony mű-Mélyépítő Vállalat is. Az épí­tők jelenleg a múlt év végén átadott aluljárók oldalfalait burkolják, üzembe helyezik az ivókutakat és a vizuális tájékoztatókat. A KEMÉV az állomás kiszolgáló épületé­nek szerelési munkáit végzi. A munka érdekessége, hogy az épületet feszítettesavaros­­kötésű vasbetonszerkezetből állítják össze. Terv szerint a debreceni nagyállomás re­konstrukciója 1977 végére fejeződik be. anyag félkészterméket olajkályhával fűtött rak­tárban tárolták. Közel egymillió forint volt a kár. A nyírcsászári és a tisza­­dadai termelőszövetke­zetben ugyancsak a tűz­rendészet! előírások meg nem tartása idézte elő a tüzet. Mindkét helyen fél­millió forint veszett kár­ba. Tűz pusztított a közel­múltban az ópályi Kos­suth Termelőszövetkezet központi telepén. Amint arról lapunk március 5-i számában képes tudósítás­ban már beszámoltunk, egy nagyméretű dohány­pajta gyulladt ki, amely­ben a gabonafelvásárló vállalat négyezer mázsa lucernalisztet tárolt, és annak a fele a tűz marta­léka lett, mintegy 870 ez­res kár keletkezett. Az elrettentő példák ar­ra intenek, hogy komo­lyan kell venni mindenütt a tűzrendészeti előírá­sokat. A tűz elleni védekezés re komolyan fel kell ké­szülni. Ennek eg:iik alap­vető feltétele, hogy a tűz­oltás eszközei arányban legyenek az épület és a tárolt anyag értékével. Sajnos, a termelőszövet­kezetekben található tűz­védelmi berendezések ál­talában rendkívül hiányo­sak. Pedig több esetben komoly értéket lehetne megmenteni gyors, azon­nali beavatkozással. Igen lényeges, hogy a termelőszövetkezetekben tűzrendészeti ismeretek­kel rendelkező személyek legyenek, akik adott eset­ben meg tudják szervezni a védelmet, és irányítani tudják a tűzoltást. Lénye­ges például a tűzriasztás módjának a kidolgozása is, és az ahhoz szükséges fel­tételek megteremtése. SOROZAT A TELEVÍZIÓBAN! Az ÉRDÉRT tuzséri telepén 32 millió forintos beru­házásból korszerű fűrészüzemet építenek. Az új üzem gépi berendezéseit Szovjetunióból szállították. A sze­relést a fatelep tmk-dolgozói szovjet szakemberek irá­nyítása mellett végzik. Felvételünk a gátterfűrész be­állítása közben készült. (Elek Emil felvétele) Egy tankönyvből két évig Iskolaév kezdetén a taná­rok és diákok körében talán a legizgalmasabb kérdés; lesz-e miből tanulni, van-e elegendő tankönyv. A hiány, a késedelem gondot okoz az általános iskoláktól a felső­­oktatási intézményekig egy­aránt. Néhány helyi kezdeménye­zéstől eltekintve országos mozgalom nem bontakozott ki a megoldás érdekében. De az idei tanév kezdetén két cikk is felhívta a figyelmet a tankönyv-takarékosságra. A Magyar Ifjúság egyik szeptemberi száma tette köz­zé a Békés megyei úttörők felhívását: tanuljunk minden tankönyvből legalább két évig. A Pajtás hasábjain Vasvári Ferenc „Például a tankönyvek” című cikkében kéri a tanulókat, úgy becsül­jék meg tankönyveiket, hogy azokat még egy korosztály használhassa. M egyénkben még mindig akadnak olyan személyek, akiknek jóhiszeműségét, bizalmát jogtalan és jelentős értékű vagyonszerzésre le­het kihasználni. Ezt az utat választotta a becsületes munka helyett Ja­kab Rudolf 20 éves nyírbáto­ri lakos, aki a környező fal­vakban, a nyírbátori vásár­ban lovat, tehenet, sertést vá­A Mándoki Általános Is­kola Zrínyi Ilona úttörőcsa­pata csatlakozott a felhívás­hoz. Elképzelésük szerint az utolsó tanítási napon a tanu­lók könyveiket leadják az úttörőcsapatnak és az utá­nuk következő évfolyam nyárra már el is viheti azo­kat. Februárban a kisvárdai já­rás csapatvezetői értekezle­tén bejelentették, hogy ők is csatlakoznak a mándokiak akciójához. Elmondták azt is, hogy ily módon is szeretné­nek hozzájárulni a népgaz­daság papírmegtakarításához az Üttörőszövetség 30 éves ju* bileumán. Az általános iskolai tan­könyvek évente 100—120 mil­lió forintba kerülnek. Ahány százalékban sikerül megvaló­sítani a takarékosságot orszá­gosan, annyi millió forint megtakarítást jelent. (haskó) vétel utáni napokban már új gazdához kerültek. Hasonló módon károsodott 2700 fo­rinttal Papp Jánosné, nyír­­császári lakos. Szőke Sándor hajdúdorogi lakost már a la­kásán kereste fel Jakab Ru­dolf és két csikó 30 000 forin­tos vételárából 10 000 forin­tot nem fizetett meg. Gál Já­nos hodászi lakossal még 1974 május havában kötött „Határtalan bizalom“ sárolt, de a vételárból jelen­tős összeget visszatartott, aminek elismeréséről írást is adott, melyben kötelezettsé­get vállalt, a pénz határidő­ben történő megfizetésére. A vételár kifizetése azonban el­maradt, az állatokat hamaro­san továbbadta és a vétel­árat a saját céljaira felhasz­nálta. Nem volt oka az ál­domás ivására Erdélyi Sán­dor nyírbélteki lakosnak sem, akitől a nyírbátori vásárban hat süldőt vásárolt 6600 fo­rintért, de csak ezer forintot fizetett ki. írásban kötelezte magát a különbözetet képező 5600 forint megfizetésére. A kikötött határidő még 1975. április 27-én lejárt, a fizetés elmaradt, a süldők azonban a üzletet. E szerint két bika­borjú helyett ad két csikót és 4000 forintot értékkülönbözet címén. A csikókat át is ad­ta Jakab, de a pénzről „meg­feledkezett” Ám a csikók sem váltak be, így azokat Gál János visszaadta. Most már se borjúja, se csikója, se pénze nem volt. 9800 fo­rint megfizetését még 1975. évi szeptember havában is várta, amikor a büntetőeljá­rás megindult. A többi sér­tettel együtt összesen 44 200 forint kárt okozott. A büntetőbíróság eleget tett a kötelezettségének. Ja­kab Rudolfot 7 rendbeli csa­lás, üzletszerűen elkövetett üzérkedés bűntette és közve­szélyes munkakerülés vétsé-Születésünk titkai Az elmúlt évben óriá­si sikert aratott Az öröklődés titkai cí­mű televíziós soro­zat után ebben az évben, még közelebbről március végétől új, jelentős témá­val jelentkezik a tévé. Dr. Czeizel Endre genetikus előadásai tíz részből áll­nak majd, és választ ad­nak a fogamzás titkaira, a családtervezés sok kérdé­sére. Az első téma az előadás­­sorozaton belül a Milliók egyért címet kapta, és 1976. március 31-én este 21,05-től 21,55-ig kerül su­gárzásra. Ezt követően áp­rilis 7., I5-e, 29-e a már biztos időpontok. Rendkí­vül örvendetes, hogy vala­mennyi adás a főműsor­időben lesz látható, ami nagy közönség számára te­szi elérhetővé a tudomá­nyos és ugyanakkor min­den ember számára szóló adásokat. Néhány cím a sorozat programjából: 266 nap története, Gyermekte­lenül, Elvetélt remények, Babonák, tények, Veszé­lyes hónapok, Akik köny­­nyűnek találtattak, íme, az ember, a Gyermekvárás tízparancsolata. A televíziós sorozat nagyszerű lehető­séget biztosít arra, hogy mindannyian, akik az érdeklődésen túl­menően felelősséget is éreznek a modern család­­tervezés, az egészséges ember megszületéséért, sok ismeretet szerezzenek. Hasznos lenne, ha az or­vosok, tanácsadók külön is felhívnák a hozzájuk fordulók figyelmét a Szü­letésünk titkai című prog­ramra, amely mindenkit érdekel, de különösen a fiatal családok, családot alapítók számára ma már nélkülözhetetlen tudniva­lókat kínál. ge miatt két évi és nyolc hó­napi szabadságvesztésre ítél­te és 2 évi időtartamra eltil­totta a közügyektől. Családi helyzetére tekintettel méltá­nyosságból az állam részére fizetendő egyenérték összegét 15 000 forintban állapította meg. Az állatokat ugyanis el kellett volna kobozni. Ez azonban nem volt lehetséges, mert azokat eladta. Ezért egyenérték megfizetésére kellett kötelezni. Nem jártak különbül azok az eladók sem, akik Lakatos Sándor nagyecsedi lakossal üzleteltek, ö a nagyobb ha­tás kedvéért — a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet megbízottjának színlelte magát, így kötötte kétes üzle­teit. Azzal tévesztette meg az eladókat, hogy akkor fog fi­zetni, ha a termelőszövetke­zettől megkapja a pénzt. Az állatokat természetesen na­pokon belül ő is továbbad­ta. A bíróság több rendbeli csalás és üzletszerűen elkö­vetett üzérkedés bűntette mi­att — idős korát s büntet­len előéletét figyelembe véve — 1 évi és 4 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől és 10 000 forint egyenértéket kö­teles megfizetni az államnak. A példák óvatosságra inte­nek, figyelmeztetnek. Dr. Varga András csoportvez. ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom