Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

MA Egyedül akart vezetni (3. oldal) Ecset helyett ujjal (2. oldal) Népünk ügye Uj honvédelmi törvényt fogadott el az országgyű­lés, hatályon kívül helyezve az 1960. évi 4. tör­vényt. Mint Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter a törvényjavaslat indokolásában el­mondotta, az elmúlt másfél évtizedben olyan pozitív változások történtek társadalmunkban, amelyeknek a hatása a honvédelemben is érvényesül: „A honvédelem nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, mindennapi munkájának részévé vált. Ifjúságunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget kötelezettségé­nek a hadseregben és a határőrségnél.” A változó körülmények, a fejlődés különféle moz­zanatai tették tehát szükségessé az új honvédelmi tör­vény megalkotását. Az elmúlt évek gyakorlata némely részletében már meghaladta a korábbi törvényben rög­zített elveket. Meghaladta, hiszen nem szabályozhatták több mint másfél évtizeddel ezelőtt a még csak néhány éve meglévő sajátosságokat. A törvényalkotásoknak természetes velejárója az időnkénti megújulás, újraal­kotás. Enélkül a gyakorlat elszakadna az elvektől, a törvény fékezné a fejlődést. Aki némileg járatos a ka­tonaéletben, maga is tapasztalhatta, hogy az elmúlt években módosultak a szolgálatukat teljesítő fiatalok körülményei és kötelességei is. Nem könnyebbé vált a szolgálat, nem kisebbé a felelősség, sőt, a haditechnika korszerűsödésével inkább bonyolultabbá, felelősségteljesebbé. Ugyanakkor bővül­tek — egyebek között az ifjúsági törvénnyel összhang­ban — a katonafiatalok jogai. A korábbinál is többet vállal magára a néphadsereg a fiatalok neveléséből. Elegendő arra utalnunk, hogy több ezren sorkatonaként fejezték be a nyolc általánost, s hogy ma már 16 szak­mában folyik szakmunkásképzés a honvédségnél. A ci­viléletben is hasznosítható a sorkatonai szolgálatban szerzett ismeretek jelentős része. Nem utolsósorban ezeknek a változásoknak is köszönhető, hogy a lakos­ság körében tovább nőtt a katonák, a fegyveres tes­tületek tagjai iránti tisztelet és bizalom. A honvédelmi törvény nemcsak a katonai szolgá­latukat teljesítő fiatalokra, nemcsak a fegyveres erők és testületek tagjaira terjed ki. Bár igen fontos fejeze­tei róluk szólnak, őket érinti egyebek között a sorköte­les korhatár módosítása. Az eddigi 23 évről 28 évre emeli a törvény a behívhatóság felső korhatárát, a szol­gálat alól jogellenesen kibúvókat pedig negyvenéves korukig behívhatják. A mai gyakorlatnak megfelelően csökkenti, 24 hónapban szabja meg a törvény a sorka­tonai szolgálat időtartamát. A lakosság döntő többségét érinti a törvény a pol­gári védelmi kötelezettség új szabályozásával — az alsó korhatárt nőknél is férfiaknál is 14 évről 16 évre emelve. Az életkor meghosszabbodása, az egészségügy általános javulása tette lehetővé, egyben indokolttá, a katonaköteles kor felső korhatárának emelését. Nincs lehetőség valamennyi cikkelyre kitérnünk, nem is lehet feladatunk a részletek kommentálása A törvény tanulmányozását — ajánlatos mindenkinek . időt szakítania rá, éppen mert közvetlenül vagy köz­vetve valamennyi állampolgár érdekelt — nem helyet­tesítheti a kurta gondolatsor. Mindössze a lényegre utalhatunk, mely szerint az elfogadott törvény beillesz­kedik társadalmi valóságunkba, figyelembe veszi a már kialakult törvényes gyakorlatot, szabályozza mindazt az új jelenséget, amely a régebbi törvény megszületése óta keletkezett. Ismerniük keli a gazdasági vezetőknek, hiszen a gazdasági egységekről is tartalmaz intézkedé­seket. Sokakat érdeklő fejezet szól a személyi tulajdon­ban lévő ingatlan és ingóság felhasználhatóságáról, az esetleges kisajátítás és kártalanítás módjáról. A haza védelme nem szűkíthető le a katonai szolgálatra, a technikai ismeretek elsajátításá­ra. A törvény bevezető részében erről ezt ol­vashatjuk: „A haza fegyveres védelme elsősorban a fegyveres erők és testületek tagjainak kötelessége, amelynek tel­jesítésére mindenkor készen állanak. Korunkban azon­ban a honvédelem az államtól és az egész társadalom­tól, a szocialista hazafiság és internacionalizmus esz­méjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háborúban.” A törvény e követel­mény teljesítésének mikéntjéről határoz. NAGYKALLOI, NYÍRBÁTORI, KISVÁRDAI JÁRÁS Megkezdődtek a KlSZ-küldöttgyűlések Ez év májusában kerül sor az ifjúsági moz­galom kiemelkedő eseményére, a KISZ IX. kongresszusára. Megyénk KlSZ-alapszerveze­­teiben befejeződtek a vezetőségválasztó tag­gyűlések és tegnap megkezdődtek a járási-vá­­— rosi küldöttgyűlések. A magykállói járás KISZ- es fiataljai szombaton tartot­ták küldöttgyűlésüket. Az ünnepi eseményen részt vet­tek a járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. A járásban 61 KlSZ-alapszerve­­zet tevékenykedik. A közel 1500 KISZ-tagot a nagykállói járási pártbizottság nagyter­mében tartott gyűlésen száz küldött képviselte. A járás mezőgazdasági jel­legű, de leggyorsabban fejlő­dő ágazat az ipar. A foglal­koztatottaknak ma már mint­egy 28 százaléka dolgozik az államiba szövetkezeti és a ta­nácsi iparban. Sajátos feladatot jelent a KISZ-munkában is a járás 77 tanyai települése, amelyen mintegy 10 ezer ember él. Az itt lakó fiatalok egy része az iparban, más része szak- és termelőszövetkezetekben dől gozik. A beszámolót vita követte, majd a küldöttek megválasz tották a 13 tagú KlSZ-bizott Ságot, amelynek titkára ismét Harsányi Béla lett. ★ A nyírbátori járás életében a mezőgazdaság a főszereplő — a legtöbb fiatal is itt dol­gozik — hangzott el a kül­döttgyűlésen, ahol megjelen­tek a járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetői is. örvendetes tény, hogy az utóbbi években fokozatosan növekszik a tsz-ekben a fiatal szakmunkások aránya — je­lenleg 73 ifjúsági brigád dol­gozik a szövetkezetekben, ösz­­szesen több, mint 300 taggal, A KISZ-alapszervezetek jó gazdái a brigádmozgalomnak — ám gondot jelent, hogy jó pár munkahelyen a középve­zetők nem veszik komolyan a fiatalok munkáját, lebecsülik az ifjúsági brigádokat. A küldöttek a beszámoló és a vita után 13 tagú járási KISZ-bizottságot választottak. A bizottság titkára újból Vajkó József lett. ★ A kisvárdai járás KISZ- alapszervezeteinek küldöttei a párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetők jelenlétében örömmel állapíthatták meg, hogy a járásban — melyben a fiatalok többsége munkás — egyre szélesedik az ifjúsá­gi brigádok mozgalma. A já­rásban összesen 78 üzemi és 34 mezőgazdasági ifjúsági brigád van — több, mint fe­lük elnyerte a szocialista cí met. A különféle egyéni mun kaversenyformák is tért hó dítottak: évente csaknem 300 fiatal vett részt bennük. EZ is elsősorban Záhonyra jel­lemző; — az átrakókörzetben' a benyújtott újítások negye­dét fiatalok készítették. Jelentős feladat a KISZ- szervezetek számára a fiata­lok munkássá válásának se­gítése. Különféle kezdemé­nyezésekkel igyekszenek könnyíteni a bejárók helyze­tén — például olvasósarkok; bejáróklubok létrehozásával. A küldöttgyűlés végezetül megválasztotta a járási KISZ- bizottságot, melynek 13 tagja van. a bizottság titkárává is­mét Oláh Mihályt választót ták. Vasárnap a nyírbátori vá­rosi KISZ-küldöttgyűlést tartják meg. Koszorúzás Szamuely Tibor szobránál. (Elek Emil felvétele) Szamuely Tibor szobránál tartották március 20-án dél­után Nyíregyházán a Tanács­­köztársaság kikiáltásának év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepséget. Az ünnepi beszéd után a megyeszékhely párt-, állami és tömegszerve­zeteinek képviselői helyeztek el koszorút a város szülötté­nek szobrán. A megemléke­zést követően 1200 nyíregy­házi új KISZ-tag tett ünne­pélyes fogadalmat. Este látványos felvonulás­ban gyönyörködhettek a nyíregyháziak — több, mint 1000 fiatal vonult végig az ut­cákon fáklyákkal, énekelve. A fáklyás menetdalverseny a Szamuely téren végződött, itt a résztvevők megkoszorúzták a Szamuely-szobrot. Ma, vasárnap megyei ifjú­sági napot tartanak Baktaló­­rántházán. Délelőtt ünnep­séggel kezdődik a rendez­vény- a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékművénél. Itt tesz fogadalmat a megye minden részéből érkezett több száz új KISZ-tag. Ezután egész napos színes program­ban vehetnek részt a fiata­lok. MŰTRÁGYA, NÖVÉNYVÉDŐ SZER, GÉPEK a tavaszi munkákhoz KÉSZÜLŐDÉS AZ AGROKERNÉL A tavaszi nagy mezőgazda­­sági munkára való készülő­dést jelzi az AGROKER Vál­lalat forgalma is. Műtrágya, vegyszer, gépek folyamatosan érkeznek a termelőüzemek­hez. A vállalat elegendő kész­lettel rendelkezett és rendel­kezik ahhoz, hogy műtrágyá­ból, növényvédő szerekből az igényeket maximálisan kielé­gítse — mondta Balogh Ber­talan igazgató. Műtrágyát ed­dig 146 millió forint értékben értékesítettek, a forgalom a tavalyival szemben 18 száza­lékkal volt nagyobb. Kedvező tapasztalat, hogy a mezőgaz­dasági szakemberek nem csökkentették, növelték a mű­trágya-felhasználást, 6zinte az egész megyében. Növény­védő szerekből a vállalatnak szintén elegendő a készlete, eddig 132 millió forint érté­kű növényvédő szert értéke­sítettek. Gondot okoz, hogy sokan a tőkés importból szár­mazó szereket keresik, ebből viszont korlátozott a meny­­nyiség. Az elmúlt év hasonló idő­szakához mérten nagyobb arányú a gépek vásárlása is. A munkagépekkel nincs gond. Problémát jelent viszont az erőgépigények kielégítése. A Rába—Steiger nagy teljesít­ményű traktorból legalább húsz kellene és jelenleg csak öt darab van. Jó lenne, ha ezeket a gépeket már a ta­vaszi munkához megkapnák a mezőgazdasági üzemek, Termelőszövetkezetekből je­lezték, hogy szervestrágya­­szóró pótkocsiból sincs ele­gendő. A vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: valóban több szervestrágya­­szóró pótkocsira lenne szük­ség, de itt elsősorban az a gond, hogy a pótkocsihoz az úgynevezett gyorskapcsoló­ból nincs elegendő. A tavaszi munkák végzésé­hez, a különböző növények vetéséhez a szükséges és igé­nyelt vetőgépeket a termelő­­szövetkezetek megkapták. Burgonyaültetőből, még 16 van a vállalat raktárában, cukorrépa-vetőgépből viszont már csak egy. Kukorica-ve­tőgépből hatvanat szállítot­tak el a mezőgazdasági üze­mek. A vállalat különös gondot fordított arra, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok ellá­tása is megfelelő legyen. Ha­zai gyártmányú növényvédő gépekből elegendő van és nincs gond a kis csomagolású műtrágya, növényvédő szer értékesítésével sem, amelyből bőven szállított az ÁEÉSZ- eknek a vállalat. A nyíregyházi AGROKER- nél már a nyári gépigények kielégítésére is készülnek. Előkészítik, szerelik azokat a betakarító gépeket, amelyek­re a legkorábban lesz szük­ség. Néhány kombájn is ér­kezett már. Kombájnt egyéb­ként idén 120 darabot kap a vállalat, ezekből nyolcvan SZK 5-ös és SZK 6-os, 40 da­rab a német gyártmányú E 512-es.

Next

/
Oldalképek
Tartalom