Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

1976. március 20. KELET-MAGYARORSZÁG 5 Záhonyi tanácskozás a munkásművelődésről A megyei közművelődési feladatterv a nagyüzemek és. a közművelődési intézmé­nyek egyik fontos feladata­ként jelöli meg a bejáró és ingázó munkások művelődé­sének támogatását. Ezzel kapcsolatban már korábban megkezdődött az igények és lehetőségek felmérése, egyez­tetése. Néhány nagyüzem kezdeményezései, eddigi ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a jó módszereket érde­mes terjeszteni és követni. Ezzel a céllal rendeznek ta­nácskozást március 26-án Zá­honyban, a művelődési ház­ban. ✓ Tizenhét üzem képviselői, a járási és városi művelődé­si központok vezetői, a kis­­várdai járás függetlenített népművelői, valamint a zá­honyi átrakókörzet szocialis­ta brigádjainak vezetői vesz­nek részt az SZMT kulturá­lis, agitációs és propaganda­osztálya, a megyei művelődé­si központ és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szakszerve­zeti Művelődési Ház rendezé­sében sorra kerülő tapaszta­latcserén. i _ A vitaindítót a bejáró munkások * művelődésével kapcsolatban nagy tapaszta­lattal rendelkező miskolci Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója, Kováts György tartja. A vitát köve­tően a tanácskozás résztvevői megismerkedhetnek a bejáró munkások művelődését szol­gáló záhonyi módszerekkel. A módszertani bemutatót az ál­lomás várótermében hallható helyi rádióműsor egészíti ki. Nagy tömeget mozgósított a városi menetdalverseny Nyíregy­házán, ahol a Kossuth Gimnázium egysége bizonyult a leg­jobbnak. Felvételünkön a részt vevő csapatok a 110. sz. szak­munkásképző sporttelepén felsorakozva várják az eredmény­­hirdetést. k^árcius 16-án az új •** kollégium társal­góhelyiségében zajlott le a 110-es Szakmunkáskép­ző Intézet KISZ-es tanu­lóinak küldöttgyűlése. Az értekezletet Majoros Béla tanulóbizottsági tit­kár beszámolója nyitotta meg. Részletesen foglalko­zott a VIII. kongresszus határozatainak helyi vég­rehajtásával és a mozgal-Szolgáltatóház Jánkmajtison Ülést tartott március 18- án, csütörtökön a Jánkmajti­­si Nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen szó volt a Dózsa Termelőszö­vetkezet szarvasmarhaprog­ramjának végrehajtásáról. A vb felkérte a szövetkezet ve­zetőségét, hogy segítsék elő a takarmánytermelés bővíté­sét. A községben szükséges szolgáltatóház építéséhez a mátészalkai fodrász, a fehér­­gyarmati ruházati és a fe­hérgyarmati asztalosipari szövetkezetek segítsége mel­lett igényelték a helyi tsz tá­mogatását is — írja levelé­ben Molnár Károly. FOGADÓÓRA. Dr. P. Sza­bó Gyula megyei tanácsel­nök-helyettes március 22-én, hétfőn délelőtt fél 9-től fél 11-ig hivatali helyiségében fogadóórát tart. A SZARVASMARHA­PROGRAM MEGVALÓSÍ­TÁSA ÉRDEKÉBEN hozott újabb határozat egységes ér­telmezése és végrehajtása ér­dekében tartottak tájékozta­tót a szakigazgatási dolgo­zóknak és az állattenyésztési felügyelőség szakembereinek Fehérgyarmaton, a tanács já­rási hivatalában az elmúlt napokban. Bár az 1972-ben hozott határozat után, két év alatt ezerrel nőtt a já­rásban a háztáji tehénállo­mány, az elmúlt évben újabb csökkenés tapasztalha­tó. Az újabb kedvezmények­kel járó határozat szélesebb körű propagálásával az állo­mány újabb növekedését akarják elérni. mi év akcióprogramjának teljesítésével. Az akció­­program témakörén belül kiemelkedően és mélyre­hatóan elemezte a Kilián­­körök szervezését és a KISZ-tagok felvételét. A Kilián-kör vezetők ered­ményes munkáját bizo­nyítja, hogy a 280 jelent­kezőből 250 KISZ-tag fe­lelt meg a követelmény­szintnek. Tiszavasvári: Tartalékosok honvédelmi versenye Tartalékosok honvédelmi versenyét rendez március 20- án, szombaton a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár üzemi tartalékosok klubja. A vetélkedőn közel 40—50 ver­senyző vesz részt. Az ünne­pélyes megnyitót délelőtt 9 és 10 óra között a tiszavasvá­ri művelődési házban tart­ják. A versenyzők 11 féle el­méleti, illetve gyakorlati fel­adatot kapnak. A rendezők meghívták a megyei tartalé­kos klubok titkárait is. Az eredményhirdetés és díjkiosz­tás után a meghívottakkal konzultáció keretében érté­kelik a vetélkedőt. Lottó­nyerőszámok 2, 21, 73, 74, 85 Nyíregyháza: Honismereti nyári egyetem Az idén újra megrendezik Nyíregyházán a honismereti nyári egyetemet. Az immár hagyományossá váló rendez­vény szép kivitelű műsorfü­zetén már dolgozik a Nyír­ségi Nyomda, s amelyet két­ezer példányban küldenek majd szét az érdeklődőknek. Az idei. honismereti nyári egyetem rendezvényei június 26-tól augusztus 7-ig tarta­nak, s ismeretanyaga szinte az egész Szabolcs-Szatmár megyére vonatkozik. Kiosztották a nyereségrészesedést a HAFE-ban Március 13-én termelési ta­nácskozást tartottak a HA­­FE-ban, amelyen a gyáregy­ség kollektívája előtt Hek­­mann László igazgató ismer­tette és értékelte az elmúlt évi munkát, az elért eredmé­nyeket. 1975-iben a gyáregy­ség a termelési terv minden mutatóját teljesítette, illetve túlteljesítette, s ezért, a jó munkáért köszönetét mon­dott munkásoknak, műsza­kiaknak, vezetőknek. Az elmúlt évi eredmények alapján 24 napi nyereségré­szesedést értek el, mely sze­rint 2 millió 148 ezer forin­tot osztottak ki a dolgozók I között a termelési tanácsko­zás után. Az egy dolgozóra iutó átlag 2630 forint. Ezen a termelési tanácskozáson ér­tékelték a szocialista brigá­dok múlt esztendei tevékeny­ségét is, 6 a legkiválóbbak között 138 ezer forintot osz­tottak ki. Az öt-, tíz- és ti­zenöt éves lörzsgárdatagság I után összesen 147 ezer 600 fo­rintot osztottak ki a leghűsé­gesebbek között. A pedagógiai hetek programjából A nyírbátori pedagógiai napok következő rendezvé­nyét március 22-én délelőtt 9 órakor tartják az MSZMP székházában. A város és a já­rás kommunista pedagógusai a XI. pártkongresszus hatá­rozataiból adódó művelődés­­politikai feladatokról halla­nak tájékoztatót. Március 23- án Kisvárdán a Weiner Leo zeneiskolában 10 órakor kez­dődik dr. Kerékgyártó Imre budapesti vezető szakfelügye-Igaz ez a szép A döntő következik Közel féléves selejte­zősorozat után a fi­náléhoz érkezett a szocialista brigádok szá­mára kiírt „Igaz ez a szép” vetélkedő. A dön­tőt április 2-án rendezik meg a Móricz Zsigmond Színházban. Az előzetes vetélkedők­ből1 10 szocialista brigád szerzett jogot a döntőbeni részvételre. Három kol­lektíva képviseli a TI­­TÁSZ-t, kettő-kettő az UNIVERSIL-t és a sütő­ipari vállalatot, s egy-egy brigád jutott a fináléba a Volán 5. számú Vállalatá­tól, a vízügyi igazgatóság­tól és a vas- és fémipari szövetkezettől. A döntő témakörei meg­egyeznek az elődöntő for­dulóival. Szó lesz a kérdé­sek között az idei és a ta­valyi év fontos politikai, társadalmi eseményeiről, a megye helytörténeti és ismereti emlékeiről — nem egy Rákóczival kap­csolatos témáról is — de lesznek kérdések a film­színház, az irodalom és a zene aktuális eseményei­ből. A bizonnyal érdekes, iz­galmas döntő küzdelme remélhetőleg tovább fo­kozza a szocialista brigá­dok érdeklődését, mert — mint a szervezők ígérik — a nagy sikerre való tekin­tettel jövő évben is meg­rendezik a munkásmű­veltség fejlesztését, a bri­gádok művelődését előse­gítő vetélkedősorozatot. (kz.) lo eioadasa a tanulok szemé­lyiségének megismeréséről és a nevelés hatékonyságáról. Az előadó a nyíregyházi pe­dagógiai hetek keretében a megyeszékhely pedagógusai­val is találkozik. Hétfőre hir­detett „A nevelés hatékony­sága — nevelési erédmény­­vizsgálat” című előadását március 24-én 11 órakor tart­ja meg a nyíregyházi úttörő­házban. Fiatal pedagógusok kitüntetése Március 21-e alkalmából az oktatási miniszter tizen­négy fiatal megyei pedagó­gusnak kitüntetéseket adomá­nyozott. Sigér Zoltán és Erdei Sándor, a nyíregyházi 110-es számú ipari szakmunkáskép­ző intézet, Zachár Attila, az Ujfehértói 4-es számú Álta­lános Iskola és Papik Józsej­­né, a Tuzséri Általános Isko­la tanára az Oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést kapta. Tizen miniszteri di­cséretben részesültek. A ki­tüntetéseket március 19-én, pénteken a megyei tanács művelődésügyi osztályán dr. Kuknyó János, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyújtotta át. Az ünnepségen jelen volt Oláh Gábor, a pedagógus-szakszer­vezet megyei bizottságának titkára. Eltűnt a jég — lehalásszák a Balatont A Balatonról teljesen el­tűnt a jég, elolvadtak az úszó jégszigetek és pénteken már tíz hajóval kifutott a nyílt vizekre a balatoni ha­­lászflotta. A halászok kike­rülik az egyik legkorábban ívó halfajta, a csuka való­színű tartózkodási helyeit, a parthoz legközelebbi vízsá­­vot. A hálóba került csuká­kat visszadobják a tóba. A Balaton partvidékén a partőrök a horgászokkal ösz­­szefogva őrzik az állományt az orvhorgászok ellen. Az „Arany Sas” emlékére ÜNNEPSÉGET RENDE­ZETT március 19-én a nyír­egyházi társadalombiztosítási igazgatóság Mező Imre KISZ- alapszervezete a forradalmi ifjúsági napok keretében. Smidt Erzsébet KlSZ-titkár beszéde után kilenc dolgozót pénzjutalomban, hét dolgozót jutalomszabadságban része­sítettek. Az ünnepség a fia­talok megvendégelésével fe­jeződött be — írja Kéry Pé­ter. ÁB-sajtótájékoztató Az 1975. évi eredményekről, a feladatokról tartott sajtótájékoz­tatót Gerebenics Imre, az Állami Biztosító vezérigazgatója Buda­pesten, a Magyar Sajtó Házában. Elöljárbóban elmondta: az AB ar­ra törekszik, hogy munkájával alkalmazkodjék az ország gazda­ságpolitikájához, elősegítse az életszínvonal-politika megvalósí­tását úgy, hogy a biztosítási mó­dozatok megfeleljenek a gazdál­kodó egységek és a lakosság igé­nyeinek. E törekvések további megvalósítása érdekében a pénz­ügyminiszter Országos Biztosítá­si Tanács létrehazásáról rendelke­zett, amelynek megalakulására a közeljövőben kerül sor. Az elmúlt évben az Állami Biztosító — figyelembe véve a gazdálkodásban és a lakosság életkörülményeiben történt vál­tozásokat — folyamatosan, szinte valamennyi biztosítási területen új konstrukciókat dolgozott ki. Ez is elősegítette, hogy növeke­dett a biztosítottak száma, az ÁB 1975-ben már több, mint 7 millió biztosítást tartott nyilván. Az ügyfelek kára 41 százalékkal volt nagyobb, mint 1974-ben, az Ab 5 milliárd forint kárt térített. Az Állami Biztosító tevékeny­ségében nagy jelentőségű a la­kossági vagyonbiztosítás. A legu­tóbbi tíz évben több, mint 700 ezer család költözött új lakásba, ugyanilyen számban korszerűsí­tettek régi lakóépületeket, s az otthonokban jelentős értékek Emléktáblával jelölték meg Nyíregyházán az egykori Arany Sas patika helyszínét. Az 1648-ban alapított gyógy­szertár a megye első s az or­szág harmadik ilyen jellegű intézménye vdlt. A patikát 72 éven át vezette a Szopkó család. Az egykoron a NYIR­­TOURIST Idegenforgalmi Hivatal mai helyén álló pati­kára emlékeztető márvány­táblát a Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság helyeztette el az idegenforgalmi hivatal fa­lán. Ötmilliárdos halmozódtak fel. Az otthonok vé­delmének fokozott igénye tette szükségessé például az új lakás­­biztosítást. Ezek lényeges koc­kázatbővítést tartalmaznak és 24 féle kárra nyújtanak fedezetet. Előnyös ebben a kártérítési rend­szerben, hogy lakóépületeknél és nyaralóknál, ha a károsult épüle­tek avultsági foka a 60 százalé­kot még nem haladta meg, az Állami Biztosító újraépítési össze­get térít, más szóval a károsult a kártérítésből újra építheti la­kóházát. A biztosítási tevékenységben változatlanul legnépszerűbbek a személybiztosítások, ezen belül is az élet- és balesetbiztosítási for­ma, a CSÉB. A CSÉB-nek 3 mil­lió tagja van, s az ÁB törekszik, hogy korszerűbb, magasabb és szélesebb körű szolgáltatást nyúj­tó módozatokat alkalmazzon. Részletesen szólt az Állami Biz­tosító vezérigazgatója a gépjár­mű-kárrendezés korszerűsítésé­ről. 1975-ben az ÁB CASCO-bizto­­sítás alapján 43 ezer kárra 260 millió forintot fizetett ki. A CASCO-szolgáltatás új vonása, hogy az ÁB és az AFIT szerző­dést kötött a kárrendezés gyorsí­tására és egyszerűsítésére. A háztáji állattartás, áruterme­lés biztonságát szolgálják az egyéni állatbiztosításoknál beve­zetett új módozatok. Az egy éve alkalmazott új biztosítási forma tapasztalatai igazolják, hogy az megfelelt az állattartók érdé­szombat ) KRÓNIKA HUBERT NAPJA A Nap kél 5 óra 47 perc­kor — nyugszik 17 óra 56 perckor. A Hold kél 23 óra 44 pere­kor — nyugszik 8 óra 11 perckor. Hetvenöt évvel ezelőtt, I 1901. március 20-án halt meg — 58 éves korában — Fo­dor József higiénikus orvos­­professzor, az egészségtudo­mány hazai meghonosítója. Lakócsa községben szüle­tett, Bécsben és Pesten ta­nult, s ismételt külföldi ta­nulmányok után 1872-ben Kolozsvárott nevezték ki az úgynevezett államorvostan professzorává. 1874 és 1901 között az orvosi rendészet, utóbb a közegészségtan egyetemi tanára volt a bu­dapesti egyetemen. A köz­egészségtannak nemcsak első hazai oktatója és mű­velője, de nemzetközi vi­szonylatban is egyik legje­lentősebb megalapozója. A levegő, a talaj, a víz szeny­­nyeződésére vonatkozó ku­tatásai mind módszerei, mind megállapításai tekin­tetében klasszikus jelentő- I ségüek. Az elsők között mu­tatta ki a víz tífuszt ter­jesztő szerepét. Jelentősek a szénmonoxid toxieitásá­­ra vonatkozó kutatásai is. Nemzetközi vonatkozás­ban az elsők között ismer­te fel a bakteriológia fon­tosságát. Kutatásait számos gyakorlati kérdés — így többek közt a főváros víz­ellátása, a csatornázás stb. — megoldásában eredmény­nyel érvényesítette. Az ő javaslatai alapján szervez­ték meg az iskolaorvosi egészségtan tanári hálóza­tot. Várható időjárás az or­szág területére ma estig: délen is megnövekvő fel­hőzet, majd jobbára erősen felhős idő, többfelé esővel, északon havas esővel, futó havazással. Az élénk déli szél fokozatosan nyugati­ra, északnyugatira fordul és főként a Dunántúlon időn­ként megerősödik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton:' 2—7 fok között. kártérítés keinek, várakozásának. Szarvas* marha egyedi és keretbiztosítást 30 ezren kötöttek, 13 ezren ser­tésbiztosítást. Előnyös, hogy az ÁB finanszírozza a tehenek kór-*­­házi kezelésének költségét, serté­sek esetében leszállította a biz­tosítható korhatárt hat hónapról, három hónapra. A 43 ezer új egyéi állatbiztosítás alapján az ÁB az elmúlt évben 30 millió fo­rint kártérítést fizetett. Az Állami Biztosító vezérigaz­gatója a továbbiakban egy sor olyan egyszerűsítésről, ügyren­­módosításról, korszerűsítésről szólt, amelyek érthetőbbé teszik az ügyfelek számára a biztosítást, segítik a gyorsabb kárrendezést. Az Állami Biztosító tevékenysé­gében jelentős a szocialista szek­torok vagyonbiztosítása. Az ipari üzemek, mezőgazdasági üzemek vagyonbiztosításában számos új módozatot vezettek be az elmúlt esztendőben. A nagyüzemi mezőgazdaság ma már tizenhárom féle biztosítást köthet. Ez kedvező, amit bizonyít, hogy a mezőgazdasági üzemek 99,8 százaléka kötött valamilyen biztosítást az elmúlt évben. Nö­vekedett a kárhányad is, az AB a különböző károkra összesen 2 milliárd 887 millió forintot fize­tett ki. Jelentős a növénykár, ezen belül is a jégverés, amely megközelítette a kétmilliárd fo­rint értéket. Képünk: a küldöttgyűlés képviselői egyhangú szavazat­tal választják meg az intézet új. tanuló KlSZ-bizottsa­­gi titkárát: Hartman Ferenc elsőévest. (Suba—Vinnai)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom