Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

1976. március 19. KELET-MAGYARORSZÁG 5 Tsz-ek segítsége Angolának Szolidaritást hirdetett az Angolai Népi Köztársaság mellett a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa. A Sza­­bolcs-Szatmár megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége is csatlakozott az akcióhoz. A szövetség me­gyénk valamennyi termelő­­szövetkezetéhez felhívást in­tézett, hogy 500—1000 forin­tos segélyösszeget ajánljanak fel Angola támogatására. Az akció sikerét példázza, hogy a Szolidaritási Alap számlá­jára pár nap alatt már 11 szabolcsi termelőszövetkezet utalt át pénzt. Ifjúsági akadémia A tanév kezdete óta rend­szeresen tartanak tudomá­nyos ismeretterjesztő foglal­kozásokat a Nyíregyházi 3-as számú Általános Iskola nap­közi otthonában. Az „ifjúsá­gi akadémia” programját az iskola vezetősége a TIT vá­rosi szervezetével közösen szervezte meg, a felső tagoza­tos napközisek részére. Leg­utóbb a történelmi arckép­­csarnok sorozat keretében Bem Józsefről, az iskola név­adójáról hallgattak előadást az úttörők. A következőkben beszélgetés II. Rákóczi Fe­rencről, az erdő állatvilágá­ról, a 100 éve megyeszék­hellyé lett Nyíregyházáról szerepel a programban. Az úttörők gyakori vendégei a megyei könyvtár gyermek­­könyvtárában szervezett fog­lalkozásainak is. Szakmunkás-továbbképzés. Befejeződött a Gépipari Tu­dományos Egyesület rendezé­sében szervezett kis teljesít­ményű kazánfűtői tanfolyam. A januárban kezdődött, heti háromszori foglalkozáson szerzett ismeretekből harmin­cán vizsgáznak március 19-én, 8 órai kezdettel Nyíregyházán a technika házában. Évi 40 millió falazóblokk Üjra termel a felújított fehérgyarmati téglagyár Befejeződött a több, mint két évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukciós munka a fe­hérgyarmati téglagyárban. Az • Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat csak­nem 40 millió forintos költ­séggel újította fel a gyárat. Az 1970-es árvíz alkalmával is súlyos károkat szenvedett téglagyár korszerűsítését 1973 októberében kezdték meg. Üj NDK-gyártmányú gépsoro­kat szereltek fel az elavult berendezések helyén. A re­konstrukció során jelentős összeget fordítottak a dolgo­zók munkakörülményeinek javítására: az üzemben kor­szerű szociális létesítményt és tmk-műhelyt is berendez­tek. A felújított üzemben egy év alatt több mint 40 millió • — főként családi házak épí­tésére alkalmas — B—30-as — falazóblokk készül majd. A gyárkorszerűsítés nagy se­gítséget jelent Szabolcs-Szat­­már megye építőanyag-ellá­tásának javításában. Külö­nösen a vidéki hagyományos falazási módszerekkel készü­lő kislakás-építkezéseknél. A korszerűsített fehérgyar­mati téglagyár szerdán meg­kezdte az üzemszerű terme­lést. Névnapra. A Sándorok, Jó­zsefek tiszteletére rendez nagyszabású bált március 20- án, szombaton a kölesei mű­velődési ház. A zenét a hat éve fölbomlott, de ez év ele­jétől újra játszó Roowlis együttes szolgáltatja. Pedagógiai rendezvények megyénkben A pedagógiai hetek, illetve napok keretében a hét végén megyénk három városában kerül sor nagy érdeklődéssel várt rendezvényekre. Máté­szalkán 19-én, az úttörő- és ifjúsági házban hangzik el Gosztonyi Jánosné dr., az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársának előadása az anyanyelvi oktatásról. Nyír­egyházán, az úttörőházban ezzel egyidőben Szabó László, az Oktatási Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese a ne­velésközpontú iskola és az út­törőmozgalom feladatait és szerepét elemzi. Ezt az elő­adást másnap, 20-án Kisvár­dán, a Weiner Leó Zeneisko­lában megismétli. Kisvárdán még egy érdekes programra készülnek. Vasárnap délután a városi tanács házasságkötő termében társadalmi névadó ünnepségekre szóló bemutatót tartanak. A Centrum áruházak speciális foncsorozott üvegburákat helyeznek el a közeljövőben áru­házaikban. A „detektivszem” segítségével az el­lenőrök az áruház nagy területét áttekinthetik. A speciális üvegburákat a Tokodi Üveggyárban fújták, a foncsorozást az üvegesszövetkezet Komjáth Aladár utcai részlege készíti. (MTI Fo­to — Fényes Tamás) Jubiláló ipari szövetkezet Fehérgyarmaton Március Közelebb a lakóhelyhez Nyíregyházán, a dr. Puskás Nándor gyermekszakorvos körzetéhez tartozó betegek a lakóhelyükhöz lényegesen kö­zelebb eső Sóstói út 1. szám alatt kapnak ellátást. Dr. Puskás Nándor hétfőn, szer­dán és pénteken délelőtt 8- tól 11-ig, kedden és csütörtö­kön délután 3-tól 6-ig, dr. Kertész Klára hétfőn, szer­dán és pénteken délután 3- tól 6-ig, kedden és csütörtö­kön délelőtt 8-tól 11-ig tart rendelést. VÁNDORLÓ THÁLIA HUSZONÖT ÉVES Á DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Negyedszázada tartó vándorújukat foly­tatják ebben a szín­házi évadban az Állami Déryné Színház társulatai. Elődje, az Állami Falu­színház megszervezésére 1951 tavaszán született ha­tározat, első előadásukat Dunapentelén tartották. A színház megalakításá­ra, az akkori igényekre és lehetőségekre jellemző, hogy a társulatok nagy­részt úgynevezett esztrád­­műsorokkal járták azokat a falvakat, amelyek kí­vül estek a legközelebbi ál­landó színház 50 kilomé­teres körzetén. Sanzonok, versek, rövid jelenetek be­mutatása jelentette akkor a produkciókat, amelye­ket gyakran keskenyfil­­mek vetítésével egészítet­tek ki. Huszonöt év alatt szinte az ország szeme láttára ; alakították ki sajátos pro­filjukat, s bár a főváros, sőt a környező országok közönsége előtt is rend­szeresen bemutatkoznak, továbbra is a kis falvak színháza maradt az egy­kori vándorszínészek nyo­mát követő Déryné Szín­ház. Repertoárjukban Sha­kespeare drámái ugyan­úgy megtalálhatók, mint a modern zenés vígjáté­kok, igényes komolyzenei produkció, vagy a legigé­nyesebb közönségnek, a gyermekeknek szóló me­sejáték bemutatására egy­aránt vállalkoznak. Szabolcs-Szatmár kö­zönsége a színházból, vagy a kisebb-nagyobb falvak művelődési házaiból jól is­meri a társulatokat. Gya­kori vendégei megyénk­nek, az utóbbi években a megye szinte minden já­rásában bérletes színházi központokat alakítottak ki. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban pél­dául ebben az évadban 56 előadást tartanak, ebből negyvenet állandó, bérle­tes közönség előtt. Jubileumukról ország­szerte megemlékeznek. Nyíregyházán március 24- én fél hétkor kiállítás mu­tatja be negyedszázados tevékenységüket. A szín­ház társalgójában rende­zendő színháztörténeti ki­állítást dr. Czenner Mi­hály, a Népművelési Inté­zet főmunkatársa nyitja meg. A jubileumi kiállí­tás megnyitóját a Testvé­rek című Illyés-dráma be­mutatója követi. Az elő­adás után a színház veze­tőinek és művészeinek részvételével a nézőtéren ankétot tartanak. Csütörtökön tartotta mérlegzáró közgyűlését a Fehérgyarmati Ruházati és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet, a járás legré­gibb üzeme. Jó évet zárt, 25 éves ipari szövetkezet legmozgalmasabb idősza­ka a IV. ötéves terv, s ezen belül áz 1975-ös év volt. Ez idő alatt építet­ték az új üzemházat, ki­cserélték a teljes géppar­kot. bővítették a szociális létesítményeket. A terme­lési érték az öt évvel ez­előttinek közel duplájára, a foglalkoztatottak száma 188-ról 312-re nőtt, az át­lagbér 37 százalékkal emelkedett. A női mun­kaerő-foglalkoztatásban úttörő szerepet játszó szö­vetkezetben jelenleg 94 ipari tanuló van, a továb­bi beiskolázással biztosít­ják az állandó szakember­utánpótlást. Pályázati felhívás Országos sportfotópályáza­tot hirdet a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács testnevelési és sportfelügyelősége, a városi művelődési központ és a vá­rosi stadion. Pályázni olyan művészi színvonalú sportfo­tókkal és fotósorozatokkal le­het, melyek a sportversenyek hangulatát fejezik ki- Bene­vezhetnek amatőrök és hiva­tásos fotósok pályázaton ed­dig még nem szerepelt egy vagy több pályamunkával. Az alkotásokat április 30-ig a városi stadion (4400 Nyíregy­háza, Sóstói út 24/a.) címére kell beküldeni, ajánlott kül­deményben. Az első helyezett 3 ezer, a második helyezett 2 ezer, a harmadik helyezett 1000 forintos pénzjutalmat, il­letve emlékplakettet kap. A bíráló bizottság által kivá­lasztott pályaműveket kiállí­táson mutatják be az érdek­lődőknek. Kántor Zs.: Csalánba nem üt a mennykő (Móra) — Auszt­ria autótérképe (Kartográfiai) — Bebel A.: A nő és a szo­cializmus (Kossuth) — Bellay L.: Hogyan tanuljunk fizi­kát? (Tankönyvkiadó) — Csehszlovákia autótérképe (Kartográfiai) — Csepeli Gy. —Hegedűs T. A.—Kozma T.: Az oktatásügyi szervezet-ku­tatás lehetőségei (Akadémiai) — Kádár A.: Erősáramú zsebkönyv (Műszaki) — Gachot F.: Diener-Dénes Ru­dolf (Corvina). 19., péntek KRÓNIKA JÓZSEF NAPJA A Nap kél 5 óra 50 perc­kor — nyugszik 17 óra 55 perckor. A Hold kél 22 óra 36 perc­kor — nyugszik 7 óra 26 perckor. Százhetvenöt évvel eze­lőtt, 1801. március 19-én szü­letett Gödöllőn — és 45 éves korában, 1846 január­jában halt meg Pesten — Kovacsóczy Mihály író és újságíró, aki Pesten 1841- ben megalapította az első magyar napilapot, a heten­ként négyszer megjelenő Közleményeket. Eredetileg jogi pályára készült. Pesten szerzett ügy»­­védi oklevelet, majd főúri családoknál nevelősködött és az Aurórára, valamint a maga alapította Aspasiába írogatott. Később akadémiai tanár lett Kassán, ahol meg­indította a Nefelejcs és az Arpádia című zsebkönyvet, majd a Szemlélő című tu­dományos és szépirodalmi közlönyt. Jó szervezőkészsé­gét bizonyítja, hogy nevé­hez fűződik a már említett Közlemények alapítása; 1842—1845 között egyik szer. kesztője volt a Nemzeti Új­ságnak. Sok verse, elbeszélése, cikke, színikritikája, for­dítása jelent meg a korabeli újságokban 1838-ban Kassán megjelentette az Anglia tör­ténete című könyvét is. Időjárás Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő. szá­mottevő csapadék nélkül. Éjszaka gyenge légáramlás, napközben kissé megélén­külő, változó irányú szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 8, 13 fok között. KOMMUNISTA SZOMBA­TOT szervezett március 13-án a Magyar Acélárugyár tisza­­szalkai gyáregysége KISZ- szervezete, készülve a KISZ IX. kongresszusára, a forra­dalmi ifjúsági napok megnyi­tójaként. A műszakon részt vett 250 dolgozó fizikai mun­kát végzett a nyolc óra alatt. A munka ellenértékét az MSZMP vásárosnamányi já­rási Bizottsága felhívására a vásárosnamányi strandfürdő építésére ajánlották föl a fia­talok. \—. Falugyűlés, népfrontvá­lasztás: március 20-án, szom­baton 15 órakor Nyírteleken, a Dózsaszőlői Általános Is­kolában tartanak falugyűlést és népfrontválasztást. Rendelkezés az utcanévről és a településrésznévről A Gyermekrádió Tyúkodon A Gyermekrádió és az Út­törők Országos Szövetsége ál­tal meghirdetett „Ünnepi kör­tánc’’ című verseny legjobb tizennyolc csapata közé ke­rült a tyukodi 1112-es számú Dózsa György úttörőcsapat. A gyerekek nagy sikert arattak ötletes írásaikkal és az alma alakú pályázati albummal, melyet Varjast Béla csapat­­vezető segítségével készítet­tek. A szép szereplés jutalma­ként Tyúkodra látogat a Gyermekrádió. . A hangfelvé­telt április 6-án és 7-én ké­szítik. A műsorban szó lesz nagy úttörőelődökről, arany­érmes pajtásokról, de szere­pel a programban verses iro­dalmi összeállítás és egy hu­­moreszk is — tudósítja Zsol­dos Barnabás. Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az a rendelkezése, amely az utcanév és településrésznév megállapításának általános szabályait tartalmazza. A ren­delkezés szerint az utcanév fogalma: a város, a község te. rületén az út, az utca, a tér, a park, a köz stb. jellegű közterület neve, amely elő­tagból és utca jelentésű utó­tagból áll. Minden utcát el kell nevezni és az utca nevét csak különösen indokolt eset­ben szabad megváltoztatni. Élő személyről utcát elnevez­ni nem szabad, a kerületek­ben, a városban, valamint a községben azonos nevű utcák nem lehetnek. Az új utca nevét közvetle­nül a terület kisajátítását, il­letve közterületként való be­jegyzését követően kell meg­állapítani. Egyesült községek (egyesült város és község) te­rületén a szükséges utcanév­változtatást az egyesülést kö­vető egy éven belül kell vég­rehajtani. Az utcanév megál­lapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyomá­nyokra, a földrajzi környezet­re és természetesen a nyelv­helyességi követelményekre. Az utca nevét olyan táblá­kon kell feltüntetni, amelyek segítenek a tájékozódásban. Az utcában az, ingatlanokat — az épületeket és a beépí­tetlen telkeket — a közterü­letről jól látható táblán fel. tüntetett számmal kell ellát­ni. Ezentúl a város, a köz­ség utcáinak nevét jegyzékbe kell foglalni és abban a vál­tozásokat fel kell tüntetni; az utcanévjegyzék közhitelű nyilvántartás. A nagyobb, összefüggő bel­területi városrész, lakónegyed, községrész, egyszóval telepü­lésrész az utcaelnevezési sza­bályok értelemszerű alkal­mazásával elnevezhető. Köz­ségek (város és község) egye­sülése esetén a megszűnő köz­ség nevét akkor kell meg­hagyni településrésznévként, ha a külön elnevezés fenn­tartása indokolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom