Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 16. Történelemórán a tisza vasvári szakmunkásképzőben. Pataki Tibor tanár kezében egy igen szép munkájú kőbalta, amelyet Tiszatardos közelében találtak. Az osztály vitrinében egész kis múzeumi gyűjtemény őrzi a múlt emlékeit. (Hammel József felv.) NYÍRTELEK MILLIÓI Segít a lakosság Mire költi a rendelkezésre álló 49,8 millió forintot a Nyírteleki Nagyközségi Tanács az V. ötéves terv időszakban^ Mennyi társadalmi munkával járulnak hozzá a lakosok a község szépítéséhez, a fejlesztések és beruházások meggyorsításához? Erről tárgyalt legutóbb a nagyközségi tanács. Nyírtelek sajátos helyzetben van. A környező tanyavilág jelentős része a községnek (például Felsőbadur, Varjúlapos, Dózsaszőlő, Belegrád stb.). Nagy területen, több mint 26 kilométer átmérőjű körzetben helyezkednek el a nagyközség különböző részein. így aztán nagyon nehéz megfelelően igazságot tenni a jogos igények között. Elhangzott, hogy megépült az új ifjúsági ház. Miért nem állítanak össze olyan programót, hogy mindenki kulturáltan tudjon szórakozni? Vonják be jobban a fiatalokat a rendezvények előkészí-Fürdetés A Sas kocsmát arról a ijk sasról nevezték el, ~ ” amely a pult fölött terjesztgeti szárnyait. így tette volt már talán Krúdy idejében, aki szívesen üldögélt itt egy pohár bor mellett. A sast közben lepte por, hajdan volt fényes tolláit szürkítette füst, belső töltelékét pácolta szeszgőz. Kopottá vált, szomorú, vén sassá. De más nem volt. Mert ugyan ki lő ma sast egy kiskocsmának? így morfondírozott a csaposasszonyka is, aki hiába kérte, lőjjenek már egy újféle madarat. Miután ez nem ment, fogta a gallyat, rajta a madarak királyát, és jó ultrás vízben kimosta. Ki belőle a molyt, a port, a füstöt, az évek piszkát. Fényesedtek a tollak, volt ami kihullott, de még az üvegszem is ragyogóbbá vált. — Uj madár — kiáltottak a törzsvendégek, s Pista úr, a pincér csak cinkosan mosolygott a pult mögé. Nem, nem új, csak mosott sas. Dacosan markolja karmával a gallyat, s büszkén néz a megfordulókra, akik megcsodálják. Igaz, Krúdy nincsen köztük. De Nyíregyházán mégiscsak ez az egyetlen sas. Ultrasas. (b) tésébe és bízzanak rájuk több, egyéb társadalmi munkát is. Ez az összeg jelentős a községben, meghaladja az 1975- ös is a 2 millió forintot. A sok hozzászólásból, javaslatból, értékelésből az tűnt ki, hogy jobban, gondosabban előkészített beszámolót vártak a tanácstagok. Ezután az 1976. évi költségvetési éá fejlesztési tervet tárgyalták. A tanácstagok ez esetben is elmondták észrevételeiket, javaslataikat. A legfontosabbak közt említették a községben egy buszváró megépítését, hiszen 50—60 gyermek áll reggelente a zuhogó esőben, vagy szélben a buszra várva. Ha jön. Mert ez a másik nagy gond. Körzetesítették az iskolákat, viszont nincs elég autóbusz, amin utazhatnának az iskolások és a munkások is. Egyeztetni kell a Volánnal a terveket, de lenne helyben is rr egoldás. Az egyik tanácstag azt javasolta, hogy a helyi állami gazdaságnak van autóbusza, nincs is megfelelően kihasználva, oldják meg helyben a közlekedést. Sőt, a nagyközség települései között „helyi” járatot is lehetne indítani, lenne rá igény szép számmal. A szépséghiba megint csak az, hogy — noha két és fél hónap el is telt az évből — az előzetes beszámoló nem részletezte, hogyan osztják el, mire költik például a gazdasági ágazatnál meglévő 542 ezer forintot. A szociális, egészségügyi és kulturális ágazatban szintén nem tüntették fel a lebontást. Vajon mit mondhat így az a tanácstag, akitől a választói megkérdik, mit kap a község 1976-ban? Délutánba nyúló hosszú vita követte a középtávú fejlesztési és költségvetési terv előzetes beszámolóját. A tanácstagok elmondták a legnagyobb gondokat."1 Feltétlenül szeretnének orvosi rendelőt és gyógyszertárat. Nagy gond az óvodai elhelyezés is. A vízmű teljes befejezése és átadása sokat segít majd. A lakosság megérti, hogy a tanács lehetőségei is végesek, s ezért jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá az építésekhez. Takács Józsefné elmondta, hogy Dózsaszőlőn például mindenki kiásta a vízvezetéknek a csatornát, lefektették a csöveket, már csak a vizet várják. Az ötödik ötéves tervidőszakban is igen komoly összegű, 5 millió forinton felüli társadalmi munkát végeznek, például a sportpálya, járda és egy tornaterem építése, parkosítás, vízelvezetés szerepel a tervben. Az elhangzott ötletek, javaslatok jók. A tanácsülés elfogadta a középtávú tervet, de a nehezebbje ezután következik — a megvalósítás. T. K. Záróra - garázdaság miatt Egy este négy nyírlugosi fiatalember állított a községhez tartozó Szabadságtelep italboltjába. Vezérük a többszörösen büntetett előéletű Hamza Ottó volt, a rosszhírű társasághoz tartozott még Balogh Kálmán. Hamza Sándor és a fiatalkorú J. Imre. A fiatalkorú fiú szeszes italt kért, az italboltvezető azonban nem szolgálta ki, sőt távozásra szólította fel. Erre ő felkapott egy széket és az italboltvezető felé csapott. Megfékezték és kivezették az italboltból. A második felvonás csak ezután kezdődött. A helyiségben maradt három fiatalember hangoskodott, zavarta a jelenlévők szórakozását. A kocsináros csitító szavaira tovább durváskodtak, erre az egyik vendég, M. I. azt mondta, hogy „mindjárt lecsillapodnak, mert a rendőrök kint vannak a faluban”. Ügy látszik, kár volt szólnia, mert a garázda természetű fiúk rátámadtak és többször egymás után ütlegelték. A verekedés után italt kértek, a kocsmáros azonban zárórát rendelt el. Az ügyet a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa tárgyalta. Garázdaság bűntette miatt vonták felelősségre mind a négy vádlottat. Hamza Ottó büntetése két és fél év fegyház, de elrendelték a szigorított őrizetét is. Balogh Kálmán egy év négy hónap, Hamza Sándor egy év hat hónap, J. Imre pedig nyolc hónap szabadságvesztést kapott. Valamennyi ítélet jogerős. GYŐZÖTT A JOBBIK ÉRV Jósavárosba költözik a városi könyvtár Két elképzelés hadakozott egymással, melynek kimenetele közvetlenül érinti a megyeszékhely könyvolvasóinak érdekeit. Mind a két koncepció abból indult, hogy jobbá tegyék a nyíregyházi lakosok ellátását könyvtári olvasnivalóval. A megközelítés azonban jócskán eltért egymástól. Ez évben, mint erről a könyv barátai tudnak, megnyitotta kapuját az új megyei könyvtár, amely a város központjában hozzávetőleg 30 ezer ember könyvellátását oldja meg. Nyíregyházán a megyei könyvtáron kívül. — amely úgynevezett A-típusú könyvtár — még egy hasonló besorolású, de tárgyi és személyi helyzetét illetően lényegesen mostohább körülmények között dolgozó könyvtár, äz SZMT központi könyvtára hivatott a könyvtári igényeket magas színvonalon kielégíteni. A kulisszák mögött Létezik egy harmadik könyvtár is a megyeszékhelyen, a nyíregyházi városi könyvtár — amely a megyeinél egy fokkal alacsonyabb B-típusú. de 38 könyvtári egységével, 84 ezres kötetszámával nem lebecsülendő szerepet tölt és tölthet be a város kulturális életében. Csakhogy, ez a könyvtár eddig egy kicsit a kuliszák mögött dolgozott, annak ellenére, hogy 15 fiókkönyvtár, 22 kölcsönző tartozik a városi tanács épületében lévő könyvtári központhoz. A központi „agy”, amely 30 ezer kötettel rendelkezik a tanács épületében, szűkös körülmények között csak részben tölti be funkcióját, kölcsönzést minimálisan végez. Á belváros „könyvtelített" A városi könyvtár 13 főfoglalkozású dolgozóval, 35 részfoglalkozású és tiszteletdíjas könyvtárossal dolgozik, a városi könyvtári hálózat évi költségvetése meghaladja az egymillió forintot, az évi könyvbeszerzési keret pedig a 200 ezer forintot. Az új megyei könyvtár megépítésével úgy tűnt, lehetőség kínálkozik arra, hogy a városi könyvtár is helyet kapjon a megyei létesítményben, s végre fennállása óta először és végleges könyvtári körülmények között dolgozhat. Ez a lehetőség azonban alapos mérlegelésre késztette a tanácsi művelődési szerveket. Ugyanis: a város központjának könyvtári ellátását a megyei és a szakszervezeti könyvtár kiválóan meg tudja oldani, területi elhelyezkedésük, tárgyi-technikai és szubjektiv körülményeik minden alapot megad ehhez. Miért kellene akkor a városi könyvtárat is bevinni, ráadásul, amikor az épületben való elhelyezés sem lenne zavartalan. Van ellenben a megyeszékhelynek egy nagy lakónegyede, ahol már egy járási székhelynyi em' .er, több mint 12 ezer lakos él, s ahol egyetlen közművelődési intézmény sincs. A Jósa városról van szó, amely az új Nyíregyháza legnagyobb lakótelepe, s ahol távlatilag több ezer lakos kulturális ellátásáról kel gondoskodni. Ezért győzött a jobbik érv. Jósavárosba költözik a nyáron a városi könyvtár központja. A könyv megy az emberhez A tantermek felszabadulása után megnyithatja kapuját az olvasók ezrei előtt, hogy az évtized végére megépülő művelődési centrumban véglegesen elfoglalja helyét a lakótelepi emberek nélkülözhetetlen alapszolgáltatást nyújtó kulturális létesítménye, a városi könyvtár. Már maketten van az új művelődési intézmény, amely az évtized végére, ha késve is, megoldja az itt élő emberek kulturálódási gondjait. A városival együtt három nagynak mondható könyvtárat mondhat magáénak a 100 ezer lakos felé tartó Nyíregyháza, s nem kell az emberek ezreinek beutazni a város központjába, helyette a könyvtárak „utaznak” a lakónegyedekbe, hogy család- és lakásközeibe vigye a könyvet, a folyóiratokat, az élőszavas információkat, a filmet, a hanglemezt... P. G. Környezetvédelem a föld alatt Telek, telephely, rendezési terv A területhasználat, a telekfeltárás egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerül. Ez a tanácsoktól a korábbinál is több munkát igényel. Építési telek, ipari birtok kialakítása tervszinten már akkor feladata az építésigazgatás szakembereinek, amikor egy jelentősebb építkezés még csak körvonalaiban létezik. Jó példa erre az ipartelepítéssel összefüggő „telephely-forgalmazási központ” amely feltárt lehetőségeket tart nyilván: hol, milyen terület, mikor áll rendelkezésre, oda milyen ipar telepítése lenne célszerű. Amikor aztán döntés születik, hogy éppen ilyen üzem telepítése szükséges, máris rendelkezésre áll több jó tervjavaslat. Megyénkben is elkészítettek ilyeneket, s jó néhánynak már konkrét haszna, eredménye volt. Új, és építésigazgatási szempontból is érdekes feladatokat vetnek fel a község- és tsz-egyesülések. Sok helyen kerül szóba, hogy az egyesített gazdaság, vagy falu központja a két korábbi egység között, gyakran beépítetlen területen épüljön fel. Ennek ellentéte, hogy sok tsz-major ma is a községközpontban működik, s ha bővítésre kerül sor, ezt is itt akarják megvalósítani. Nyilvánvaló. hogy a szakosított állattenyésztési telepek, a mezőgazdaság iparszerű új létesítményei nem kerülhetnek ilyen helyre. Egyre nagyobb igény a községek rendezése. Megyénkben a települések zöme már nemcsak általános, hanem sok a részletes rendezési tervvel is rendelkezik. Ezekben általában a korszerű településszerkezetet irányozzák elő — több év, esetleg több évtized távlatában. A falvakban is fontos a környezetvédelem. Figyelemre méltó például, hogy van olyan vízművel rendelkező nagyközségünk, ahol a lakások többségében már vezetékes víz, s jelentős részükben fürdőszoba is van. A szennyvízelvezetés azonban megoldatlan, többnyire a régi kutakat használják emésztőnek, ami néhány év alatt oda vezetett, hogy a föld alatti első vízréteg teljes mértékben elszennyeződött. A -rohamos léptekben fejlődő Szabolcs-Szatmár eredményei számos új gondot is jelentenek. Ezért is fontosak a már elkészült hosszú távú fejlesztési koncepciók, a rendezési tervek, azok javítása, és megtartása, hogy meglévő értékeinkkel (köztük a ma még feltáratlanokkal is) még jobban tudjunk gazdálkodni. M. S.
