Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
1976. február 12. KELET-MAG Y ARORSZ AG 7 ÜJD0HSÜ60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Szív és hal Bremerhaven városában (NSZK) a kórház hetenként kétszer halat tálal a szívbetegeknek. Ezt a diétát azóta alkalmazzák, mióta orvosi kutatások megállapították, hogy az eszkimók azért nem szenvednek szívbajban, nem kapnak infarktust, mert halból készült ételeket esznek. Az NSZK-beli kutatók most azzal próbálkoznak, hogy megállapítsák, van-e a hal húsában olyan különleges anyag, mely védelmet nyújt az infarktus ellen, vagy egyszerűen csak azért nem veszélyes az emberi szívre, mert kevesebb zsiradékot tartalmaz a húsnál. Műanyaggát Belgiumban új módon kezdik építeni azokat a gátakat, amelyek az ország kontinentális részét védik az áradástól. A gátak alapjául olyan hatalmas. 200 méter hosszú és 300 méter széles műanyagszőnyeget használnak amelyeket összecsavart állapotban vontatnak be a tengerbe, majd a tengerfenéken csavarnak ki. Nehezékül betontömböket helyeznek rájuk. A műanyagszőnyegek megakadályozzák az iszaprétegek mozgását és azt, hogy a tengervíz alámossa a kőhányásokat. FELOLVASZTJÁK-E A JEGES-TENGERT? Gát — két másodpere alatt Új „kozmikus csapda" A tenger szintje felett 3340 méteres magasságban új tudományos kutatóberendezést helyeztek üzembe a Tiensanban. A készülék több mint ezer milliárd elektronvolt energiájú kozmikus részecskék nukleáris kölcsönhatásának regisztrálására szolgál. Az új berendezés segítségével a fizikusok gyorsítókon ma még elő nem állítható nagy energiával rendelkező részecskék elvileg új tulajdonságait remélik felfedezni. Hány fokot mutat az óra? A Leningrádi Meteorológiai Tudományos Kutató Intézetben elektronikus hőmérőórát szerkesztettek. A Leningrádi Városi Tanács épületére szerelt "készülék minden hatodik ■másodpercben „szerepet cserél”, hol az időt, hol a hőmérsékletet mutatja. v A különleges óra egy ■ méter magas és három 1 méter széles számlapjára Fel lehet-e olvasztani az Északi-Jeges-tenger jegét? Szükség van-e erre? Milyen kapcsolat van a melegáramlatok és az éghajlat között? Ezekre a kérdésekre válaszol az alább közölt cikk. Tudósok egy csoportja nemrég megállapította, hogy a sarkvidéki tengeri medencét nem mindig borította jég. A Föld története_folyamán találkozhatunk olyan időszakokkal, amikor az Atlantióceán meleg vizei elolvasztották a hatalmas jéghegyeket. Lehetséges-e ma emberi erővel megcsinálni azt, amire egykor a természet képes volt? Igen, ma rendelkezünk ilyen technikai lehetőségekkel. Az már más dolog, hogy célszerű-e ilyen óriási feladattal foglalkozni. Körülbelül 20 évvel ezelőtt P. Boriszov mérnök kidolgozta, egy — Bering-szorosban megépítendő — gigantikus gát tervét. A mérnök elgondolása szerint a gátban hatalmas teljesítményű szivattyúkat kellene elhelyezni, amelyek az Északi-Jeges-tenger vizét szivattyúznák a Csendes-óceánba (jelenleg a víz természetes áramlásának iránya éppen ellenkező). Miből is indult ki Boriszov mérnök? Az Északi-Jegestengerbe áramló víz összmennyisége (ide értve a Golfáramlat valamennyi ágát, a Bering-szoroson keresztül beáramló víz mennyiségét, a part menti áramlatokat (évenként 140 ezer km3). Ha a Bering-szorosban egy hatalmas gátat emelnének, akkor az Északi-Jeges-tengerbe bejutó víz mennyisége 31 ezer km3-rel csökkenne évenként. És, hogy megakadályozzuk a hideg víz áramlását az Atlanti-óceánba, a Berig-szoroson keresztül évente 140—31=109 ezer km3 vizet kellene a Csendesóceánba átszivattyúzni. Ezt a feladatot hatalmas teljesítményű szivattyúk végeznék el, amelyeket a gát beton részében helyeznének el. Az elektromotorok teljesítménye 12 millió kW kellene, hogy legyen. ★ Ennek következtében a Golf-áramlat meleg vize északra igyekezne, keresztülhaladva az Északi-sarkon, és a Csukcs-tengeren keresztül kijutna a Csendes-óceánba. Egyszerűen mondva, ily módon biztosítva lenne, hogy az Atlanti-óceán meleg vize keresztül folyjon az egész Északi-Jeges-tengeren. P. Boriszov mérnök számításai alapján ez az eljárás lehetővé tenné, hogy az Északi- Jeges-tenger jéghegyei 3—4 év alatt elolvadjanak, középső részein a levegő hőmérséklete januárban elérné a plusz 28 Celsius-fokot. A Bering-szorosban tervezett gát megépítését jelentős mértékben megkönnyítheti a nukleáris robbantás alkalmazása. Ebből a célból a szoros fenekén négy sorban kutakat készítenének, amelyekbe meghosszabbított nukleáris tölteteket bocsátanának le. Az ötödik sor kút pontosan a gát középvonalába kerülne. A nukleáris töltetek felrobbantása elektromos irányító rendszer segítségével történik egymás után, úgy, hogy a robbanási hullám kb. 1 km/sec sebességgel haladjon a szoros egyik partjától a másikig. Először azokat a tölteteket robbantják fel, amelyek a gát tengelyében vannak lehelyezve a szoros fenekére. Ezek a robbanások néhány szempillantás alatt felemelik a vizet és széttolják a tervezett gát méreteinek megfelelően. Aztán azokat a tölteteket robbantják fel, amelyek a gát tengelyéhez közelebbi f>árhuzamos vonalakban vannak elhelyezve. Ezek a robbanások két mély árkot hoznak létre a tervezett gát alapjának két oldalán. Mindez körülbelül egy másodperc alatt zajlik le. Körülbelül még egy másodperc alatt robbantják fel a két külső vonalban elhelyezett tölteteket, ahol a leg-Leningrádi szakemberek hordozható elektronikus készüléket konstruáltak, amely lehetővé tesz sürgönyköziemények továbbítását a televízió segítségével. A készülék alkalmazásával (bármelyik tv-adó sürgönyöket is továbbíthat a rendes programokkal egyidőben, a műsor legcsekélyebb zavarása nélkül. nagyobb hatóerejű tölteteket helyezték el. Ezek a robbanások a kőzetet az előző robbantás által létrehozott mélyedés oldalára dobják. Ily módon az irányított robbantások hatására létrejön a gát alapzata. Az itt javasolt módszer lehetővé teszi, hogy a gát két szembejövő részét hozzák létre: a Gyezsnyov-fok és a Ratmanov-sziget (Szovjetunió zónájában), valamint a Kruzenstern-sziget és a Prince of. Wales-fok (Amerikai Egyesült Államok zónájában) között. A kimaradt hézagban kell lennie a gát betonrészének. A Bering-szoros két legnagyobb távolságának lezárására néhány tucat megatonna (millió tonna) trotil érték összegezett hajtóerejű nukleáris töltet szükséges. Ez a nagyság teljesen reális. 1974-ben a Csendesóceán egyik szigetén felrobbantottak már ekkora termonukleáris töltetet. Az építkezés során alkalmazandó nukleáris robbantások radioaktív szennyező hatása — az atmoszféra, az óceán vize és a talaj vonatkozásában — lényegesen kisebb lenne, mint a különböző kísérletezések során végrehajtott robbantások esetében. Hiszen a radioaktív szennyeződés túlnyomó részét a felrobbantott földtömeg betemeti és a sziklákkal együtt bekerül a gát alapzatába. Georgij Pokrovszkij professzornak a technikai tudományok doktorának írását az „Ifjúság és a Technika” című folyóiratból fordította: Vámosi Zoltán A sürgönyök vételére csak azok a készülékek alkalmasak. amelyeket elláttak a szükséges kiegészítő berendezésekkel. A speciális berendezések morzejelekké alakítják át az elektromágneses hullámokat. A leningrádi televízió első kísérleteit az új eljárással, eredményeseknek minősítik. 200 elektromos lámpácskát szereltek. Amikor az elektronikus készülék a hőmérséklet- és időadótól megkapja a jeleket, a lámpák segítségével „kiválasztja” a megfelelő szám és jelkombinációt. Hallegelő A Monks Wood kísérleti állomás Antarktiszon tevékenykedő kutatói felfedeztek egy egész sor mohafajtát, amelyek nem elégszenek meg azzal, hogy a szokásos nedves környezetben éljenek, hanem „levonulnak” a víztükrök felszíne alá. Egyébként megfigyelhető, hogy más élőlények is a nagyobb víztükrök alá menekülnek, mivel itt kedvezőbb életfeltételeket teremthetnek maguknak, mint a többnyire jéggel borított talajon. A felfedezés igen jelentős, mert a szakemberek arra számítanak, hogy az antarktiszi vízinövényekkel betelepített tavak afféle „hallegelővé” fejleszthetők. AEROSUSZ A nyugat-németországi Mannheimben 1975 áprilissá óta 3,1 km-nyi hosszúságú drótkötélpálya működik, amelyen a kocsik óránként 40 tom-es sebességgel két irányban 4000 utast képesek szállítani. A tartópillérek közötti legnagyobb távolság 220 méter. A drótkötélpályát egyes helyeken 20 km-es magasságban vezetik a fák koronája felett, hogy megóvják az erdőt. A Bering-szoros térképe. A nyilak a lökéshullámok mozgási irányait jelölik a gát elkészítése közben. Tv-csatornán továbbítható sürgöny KERTBARÁTOKNAK | A téli hónapok hátralévő néhány hete alatt, a házikertben jelentős szerepet játszó károsítok várható fellépéséről, kártételük nagyságáról, védekezés szükségességéről adunk tájékoztatót. Elsőnek a legnagyobb volument képviselő téli alma főbb károsítóinak távelőrejelzését közöljük. Almafavarasodás Az 1975-ös esztendő csapadékos és mérsékelten hűvös időjárása kedvezett a betegségnek. Különösen erős volt a fertőzés a megye keleti térségének mélyebb fekvésű területein. Az intenzív védekezés ellenére is nagy tömegű fertőző anyag halmozódott fel, melynek sikeres áttelelése bizonyosra vehető. 1976-ban ezért csapadékos tavaszon — melynek valószínűségét a meteorológiai előrejelzések megerősítik — ismét korai járvány kialakulása lehetséges. A megelőző védekezésre tehát fel kell készülni. A tavaszi első permetezésekre (zöldbimbós állapotig) réztartalmú (rézoxidklorid, Cobox, Coprantol stb.) vagy kombinált rézkészítményeket (Cuprosan-Super D, Dithane-Cupromix stb.) javasolunk használni. Almafalisztharmat 1975-ben az előző évekhez viszonyítva a lisztharmatfertőzés is erősebb volt. Már tavasszal közepes, vagy erős primér fertőzöttséget állapítottunk meg. Ez megteremtette a járvány kialakulásának feltételeit. A változékony időjárás kezdetben lassú, majd az esős periódusokat felváltó felmelegedések gyorsabbá tették a szekunder tünetek kialakulását. Felméréseink Növényvédelem alapján az első hajtásnövekedés befejezéséig a fertőzés erőssége elérte a 60— 70%-ot. Az augusztusi felmelegedés és a hosszan tartó meleg őszi időjárás a járvány teljes kibontakozását tette lehetővé. A hajtásfertőzöttség ekkor már megközelítette a 90—100ft/oot. A betegség átteleléséhez ezért, a nagy mennyiségű fertőző anyag itt is biztosított, ami tavasszal a korai járvány kialakulását idézheti elő. Bizonyos mértékben csökkentheti a fertőzést az erős tartós hideg, valamint a mechanikai védekezés (metszés). A járvány kialakulásának megakadályozása azonban csak időben végrehajtott vegyi védekezéssel oldható meg. Takácsatka A tavaszi fertőzés nagyságára itt is az előző évi kártételből, telelőre vonuló népességszámából lehet következtetni. 1975. évben az induló egyedszám 1—2 körzet kivételével alacsony volt. Ar. egyedszám növekedése július közepétől vált erőteljessé. Különösen kedvezett az utolsó nemzedék imágóinak kifejlődéséhez, valamint a téli tojásrakáshoz az augusztusi, szeptemberi meleg időjárás. A nagyszámú téli tojások áttelelését eddig az időjárási tényezők nem zavarták, ezért tavasszal várhatóan erős lárvafertőzéssel kell számolni. A lárvafertőzés megakadályozása vegyi védekezéssel oldható meg. Ennek egyik módja a sárgaméreggel végrehajtott téli lemosó permetezés, melyet szükség szerint tömeges lárvakelés idején speciális akaricides kezeléssel kell kiegészíteni. Keresztesi István megyei növény védő állomás Haltenyésztés a tengerben Már néhány esztendeje a gdyniai Tengeri Halászati Intézet Lengyelországban a tengergazdaság halászati problémáival foglalkozik. A Tengeri Halászati Intézet egyik jelenleg feldolgozás alatt lévő problémája azoknak a lazacfélék közé tartozó értékes halfajtáknak tenyésztése a Balti-tengerben, amelyek elveszítették természetes tenyészbázisukat a Balti-tengerbe ömlő, egyre inkább szennyezett vizű folyókban. A szakemberek véleménye szerint a lazac és sebes pisztráng meghonosítása a tengervízben nagyobb halászati előnyökkel Kecsegtet, mint a jelenleg folytatott mesterséges ikratermékenyítés. A lengyel tudósok jelenleg érdekes tervet terjesztettek elő a Balti-tenger vízének jobb kihasználása céljából. Javasolják a már említett sebes pisztráng tengeri tenyésztésének 6zéles körű fejlesztését, valamint a szivárvánvos pisztrángnak a sebes pisztránggal és lazaccal történő keresztezését. A gdyniai tudósok tervei aprólékosan részletezik a tengeri haltenyésztés módszereit. A halakat erős hálóanyagbál készült „medencékbe” kell elhelyezni és biztosítani magas tápértékű, granulált takarmánnyal történő táplálásukat. Ki tudja, — meglehet, hogy a gdyniai tudósok javaslatainak széles körű megvalósítása révén a Balti-tengert hatalmas „halastóvá” lehetne változtatni, ahol a balti országok szükségleteire értékes halfajták lesznek nevelhetők.
